F–35 Lightning II forrásának megtekintése

{{Repülőgép infobox
 | típusnév = F–35 Lightning II
 | kép = F-35 Lightning-1.jpg
 | képaláírás = Az ''F–35'' első előszéria-példányának első felszállása [[2006]]. [[december 15.|december 15]]-én, [[Fort Worth]]ben
 | funkció = Harcászati vadászbombázó repülőgép
 | gyártó = [[Lockheed Martin]]<br />[[Northrop Grumman]]<br />[[BAe Systems]]
 | első felszállás = '''X-35A''': [[2000]]. [[október 24.]]<br />'''X-35C''': 2000. [[december 16.]]<br />'''X-35B''': [[2001]]. [[június 23.]]<br />'''F-35A''': [[2006]]. [[december 18.]]
 | szolgálatba állás = [[2011]]-[[2015]]
 | darab = 900+ db
 | személyzet = 1 fő
 | hossz = 15,37
 | fesztáv = '''F-35A/B''': 10,65 m<br />'''F-35C''': 13,11
 | magasság = 5,28
 | szárnyfelület = '''F-35A/B''': 42,70m²<br />'''F-35C''': 57,6
 | szerkezeti tömeg = 12 000
 | maximális felszállótömeg = 23 000
 | hajtómű = 1 db [[Pratt & Whitney]] [[F135]] [[utánégető]]s kétáramú gázturbinás sugárhajtómű 128/191 kN<br /> vagy <br /> 1 db [[General Electric|GE]]/[[Rolls-Royce]] [[F136]] kétáramú gázturbinás sugárhajtómű 178 kN [[utánégető]]vel
 | tolóerő = 178/191 kN (89 kN emelőventilátor a VTOL változatokban)
 | maximális sebesség = 1,8 [[Mach]] (2205 km/h)
 | hatósugár = 1000 km
 | legnagyobb repülési magasság = 15 000 m
 | emelkedőképesség = 200 m/s
 | szárny felületi terhelése = 446 kg/m² '''(F-35A)'''
 | tolóerő-tömeg arány = 0,88 (utánégetővel) / 1,05-1,11 (helyből felszálló módban)
 | beépített fegyverzet = 1 db 25mm [[GAU-12/U]] gépágyú<br />'''F-35A:''' 180 db lőszerrel<br />'''F-35B/C:''' 220 db lőszerrel
}}
[[Fájl:X-35.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|''Az ''F–35'' X–35 prototípusa'']]
Az '''F–35 Lightning II''' (korábbi nevén '''X–35 JSF''', azaz '''Joint Strike Fighter''', [[angol nyelv|angolul]] ''„Közös Csapásmérő Vadászrepülőgép”)'' [[Ötödik generációs vadászrepülőgép|ötödik generációs]], egyhajtóműves [[vadászbombázó]] repülőgép, melyet kiterjedt nemzetközi kooperációban a [[Lockheed Martin]], valamint fő partnerei a [[BAE Systems]] és a [[Northrop Grumman]] fejlesztettek, az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] és több más ország ([[Egyesült Királyság]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], [[Hollandia]], [[Olaszország]]) számára. A repülőgéppel az [[F–16 Fighting Falcon]], az [[F/A–18 Hornet]], a [[Harrier]] és az [[F–117 Nighthawk]] repülőgépeket váltják le. Az ''F–35 program'' a várttól eltérően tetemes késésben és költségtúllépésben volt a kezdetektől.
2015 júliusában állt szolgálatba az első repülőszázad ezzel a géptípussal az [[Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága|Amerikai Tengerészgyalogságnál]]. 2016. augusztus 2-án az F–35 hivatalosan hadrendbe állt [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|az Amerikai Légierőnel]] is.
Három fő típusváltozata:
* A hagyományosan fel- és leszálló ''([[CTOL]])'' '''F–35A''' elsősorban az [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|USAF]] számára, mely [[2013]]-tól Az [[F–16 Fighting Falcon]]okat, [[2028]]-tól pedig az [[A–10 Thunderbolt II]]-ket váltja le.
* A rövid úton felszálló és helyben leszálló ''([[STOVL]])'' '''F–35B''' az Amerikai Tengerészgyalogság összes repülőgépének ([[F/A–18 Hornet]], [[Harrier II|AV–8B Harrier II]] és [[EA–6B Prowler]]) és az [[Brit Királyi Haditengerészet]] [[Harrier]] ''GR.7'' és ''GR.9'' leváltására, [[2012]]-től.
* A [[repülőgép-hordozó]] fedélzeti ''([[CATOBAR]])'' '''F–35C''' az [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Amerikai Haditengerészet]] számára készül, a korábbi gyártású F/A–18 ''A, B, C'' és ''D'' repülőgépek leváltására, [[2015]]-től.
A hagyományos kialakítású változat, az F–35A légiharc-manőverező képessége kedvezőbb gyakorlati eredményeket mutatnak a leváltandó F–16 típusnál. Ezt egy 2015. januártól kezdődő közös repülési tesztsorozatban mutatták ki, melyről az [[Aviation Week & Space Technology]] szakfolyóirat nyilatkozott. A típus repülési képességei folyamatosan fejleszthetőek. A tesztsorozatra egy önálló alakulatot hoztak létre ''F–35 Integrated Test Force'' néven, melyben mind a három típusváltozatból repülnek nullsorozatú példányokat. A típus maximális képességeinek kalibrálása még az [[F–22 Raptor]]énál is gyorsabb ütemben zajlik.<ref name="aviationweek-20150402">{{cite web |url=http://aviationweek.com/defense/f-35-flies-against-f-16-basic-fighter-maneuvers |title=F-35 Flies Against F-16 In Basic Fighter Maneuvers |author=Guy Norris–Amy Butler |publisher=[http://aviationweek.com aviationweek.com] |language=angol |date=2015-04-02 |accessdate=2015-04-07}}</ref>
== Nemzetközi részvétel ==
A fő megrendelők és támogatók az Amerikai Egyesült Államok és az [[Egyesült Királyság]]. További 8 ország is pénzeli a programot és 2006-ban dönti el, hogy rendel-e a vadászgépből vagy sem. A program költsége eddig 40 milliárd [[amerikai dollár]]ba került, mely nagy részét az Egyesült Államok állta.
A támogatók köre 3 szintre osztható:
* 1. szint: Egyesült Királyság: 2 milliárd [[amerikai dollár]]
* 2. szint: [[Olaszország]] (1 milliárd USD, ennek ellenére kilépését fontolgatja<ref>{{cite web|url=http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/olasz_kihatralas_ote_programbol/|title=Az olaszok kihátrálnak az új amerikai harci repülőgép programból?|date=2008-10-20|publisher=[http://www.jetfly.hu/ JETfly Internetes Magazin]|accessdate=2008-10-20}}</ref>) és [[Hollandia]] (80 millió USD)
* 3. szint: [[Törökország]] (110 millió USD), [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] (144 millió USD), [[Norvégia]] (122 millió USD), [[Dánia]] (110 millió USD) és [[Kanada]] (110 millió USD)
A szintek a pénzügyi támogatást, a technológiai fejlesztéseket és az alvállalkozók támogatását tükrözik. [[Izrael]] (egyelőre 75 gépre adott le megrendelést 15,2 milliárd USD értékben<ref>{{cite web|url=http://harcirepulok.htka.hu/story/izrael-152-milliardert-vesz-f-35-osoket|title=Izrael 15,2 milliárdért vesz F-35-ösöket|date=2008-10-01|publisher=[http://harcirepulok.htka.hu/ HTKA]|accessdate=2008-10-24}}{{Halott link|url=http://harcirepulok.htka.hu/story/izrael-152-milliardert-vesz-f-35-osoket |date=2018-11 }}</ref>) és [[Szingapúr]] szintén csatlakoztak, mint ''Biztonsági Együttműködési Támogatók (Security Cooperative Participants)''.
== A program története ==
=== Előzmények ===
Az [[1990-es évek]] elején az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] több [[haderőnem]]e külön-külön dolgozott saját [[csapásmérő repülőgép]]einek új generációján. Az USAF az F–16-osok utódjának szánt ''MRF (Multi-Role Fighter, Többfeladatú Vadász)'', az US Navy az [[A–6 Intruder]] repülőgépek utódjának szánt [[A–12 Avenger II]] program [[1991]]-es leállítása után az ''A/F-X (Attack / Fighter - Experimental, Támadó/Vadász-Kísérleti)'' terven dolgozott. Az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága az AV–8B Harrier II repülőgépek utódját kereste, a ''Harriereket'' gyártó [[Egyesült Királyság]] haditengerészetével már az [[1980-as évek]]től együttműködve, később [[DARPA]] irányításával. A Tengerészgyalogság később a ''Harrierek'' utódját szemelte ki az [[F/A–18 Hornet]] repülőgépeinek leváltására is, az így létrejött ''CALF (Common Affordable Lightweight Fighter, Közös Olcsó Könnyűvadász)'' nevű repülőgép így egyesítette volna a [[Szuperszonikus repülés|szuperszonikus]] vadászgépek és a helyből felszálló támadó repülőgépek előnyös tulajdonságait.
=== A JAST program ===
[[Fájl:Lockheed F-35 Joint Strike Fighter.jpg|bélyegkép|300px|''Az ''X–35C'' prototípus'']]
[[1993]]-ban a [[Bill Clinton|Clinton]]-kormányzat pénzügyi okokból leállította a sok közös vonást tartalmazó, párhuzamos ''MRF'' és az ''A/F-X'' programokat, de engedélyezte a [[Pentagon]]nak egy iroda létrehozását, mely az USAF és az US Navy közös repülőgépeivel szemben felállított követelményeket határozta meg. A ''JAST (Joint Advanced Strike Technologies, Közös Fejlett Támadó Technológiák)'' irodát [[1994]]. [[január 27.|január 27]]-én hozták létre, és pár hónap múlva a ''CALF'' projektet is az iroda fennhatósága alá vonták.
A ''JAST''-koncepció lényege a kezdetektől az egyetlenegy típus helyett a közös technológián alapuló, de több eltérő repülőgép kifejlesztése, valamint a megfizethetőség szem előtt tartása volt. A repülőgépet elsősorban lopakodó támadógépnek képzelték el, melynek légiharc-képességei nem kiemelkedőek, de semmiképpen nem lehetett rosszabb ebből a szempontból sem a [[negyedik generációs vadászrepülőgép]]eknél, sebességét 1,5 [[Mach-szám|Machra]] tervezték. A három változat közül a légierő gépét képzelték el a legolcsóbb alapváltozatnak, a haditengerészet speciális igényeit egy nagyobb szárnyfesztávú, fékhoroggal és megerősített futóművekkel ellátott repülőgép elégítette ki. A tengerészgyalogság elvárásait kielégítő helyből felszálló repülőgépet tervezték a legdrágábbnak, harcértékét tekintve azonban ez sem maradhatott el a többitől. Mivel minden követelményt nem lehetett kielégíteni, a belső fegyvertérben hordozott fegyverek mennyiségét két irányított bombában és két légiharc-rakétában szabták meg, a repülőgép így a légi hadjáratok elején, az ellenséges légvédelem elleni bevetéseket teljesen rejtve repülheti ''(„First Day Stealth”)'', később, a nagyobb mennyiségű fegyverzettel végzendő harcfeladatokat a szárnyak alá is függesztett, nagyobb mennyiségű fegyverzettel de nem lopakodva teljesítené.
[[1994]]-től a ''JAST'' végleges specifikációi alapján a nagy repülőgépgyárak megkezdték a követelményeknek megfelelő repülőgépek tervezését. A projektet pár hónappal később átkeresztelték a ''JSF (Joint Strike Fighter, Közös Támadóvadász)'' névre. A koncepciót három cégcsoport dolgozta ki:
* A [[McDonnell Douglas]] konvencionális kialakítású repülőgépet tervezett, nyilazott szárnyakkal, a törzs két oldalán elhelyezett levegő-beömlőnyílásokkal. A repülőgép, a cég által korábban tervezett [[YF–23 Black Widow II|YF–23]]-hoz hasonlóan, függőleges és vízszintes vezérsíkok helyett V alakú vezérsíkokkal épült. A helyből felszálló gépet ±20°-ban vektorálható hajtómű-fúvócsővel és függőlegesen beépített emelőhajtóművel tervezték megépíteni, ennek helyén a másik két gép esetében további tüzelőanyag-tartályok beépítését tervezték.<ref>{{cite web|url=http://www.alexstoll.com/AircraftOfTheMonth/5-00.html|title=McDonnell Douglas JSF|last=Stoll|first=Alex|language=angol|accessdate=2008-10-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305044651/http://www.alexstoll.com/AircraftOfTheMonth/5-00.html|archivedate=2016-03-05}}</ref>
* A [[Lockheed-Martin]] gépe is hasonlított az általuk korábban tervezett [[F–22 Raptor]]ra, a helyből felszálló változat érdekessége a szintén vektorálható hajtómű elé függőlegesen beépített emelő [[csőlégcsavar]], melyet hajtómű teljesítményének megcsapolásával hajtottak, helyén a többi változat esetében tüzelőanyag-tartályokat terveztek beépíteni.
* A [[Boeing]] terve volt a legszokatlanabb. Kis fesztávolságú [[deltaszárny]]ú repülőgép volt, V alakú vezérsíkokkal, az orr alatt elhelyezett levegő-beömlőnyílással. A függőlegesen felszálló változatnál az emelőerőt a hajtóművekből elvezetett égéstermékgázok törzs alatt két helyen történő kivezetésével nyerték.
=== A JSF program ===
[[Fájl:USAF X32B 250.jpg|bélyegkép|300px|A Boeing [[X–32]]B prototípusa felszállás közben, a törzs alján nyitott gáz-kifúvónyílásokkal]]
Két prototípust jutalmaztak [[1996]]. [[november 16.|november 16]]-án, a [[Locheed Martin]]ét és a [[Boeing]]ét. A [[McDonnell Douglas]] kiesése a cégcsoport számára katasztrofális következményekkel járt, ez ütötte be az utolsó szöget a koporsójába, pár éven belül a Boeing felvásárolta. Mindkét nyertes vállalatnak három változat terveit kellett bemutatnia: hagyományos felszállású (szárazföldi kifutóról felszálló) ''CTOL (Conventional Take Off and Landing)'', hordozóról felszálló változat (''CV'' verzió) és rövid felszállású-helyben leszálló változat ''(STOVL, Short Take Off and Vertical Landing)''. Ebből két változat technológiai demonstrátorát kellett megépíteniük: a ''CTOL'' és a ''STOVL'' változatot. A ''CV'' változat megépítését nem tartották fontosnak a program ezen szakaszában, lévén annak technológiai kockázatát minimálisnak tekintették.
[[1996]]-ban az [[Egyesült Királyság]] védelmi minisztériuma elindította a ''Future Carrier Borne Aircraft (Jövőbeni Hordozófedélzeti Repülőgép)'' projektet. Ezt a programot a [[Harrier]]ek leváltására szánták, de [[2001]]-ben a kormány a ''JSF'' mellett döntött.
Az ''X–32'' repült először, [[2000]]. [[szeptember 18.|szeptember 18]]-án. Ezt követte az ''X–35A'' ([[október 24.]]), az ''X–35C'' ([[december 16.]]) és az X–32B ([[2001]]. március). A helyből felszálló ''X–35B'', melyet az ''X–35A''-ból építettek át, 2001 júniusában repült először. 2001 októberében versenyből a Lockheed Martin X–35-öse került ki győztesen, elsősorban helyből felszálló változat emelő csőlégcsavarjának a kisebb technikai kockázata miatt.
A program következő fázisa az ''SDD (System Development and Design, Rendszerfejlesztés és -Tervezés)'', melynek során 15 repülőgépet építenek meg. Az első ''F–35A'' [[2006]]. [[február 19.|február 19]]-én gurult ki a Lockheed Martin fort worthi gyárából. Első hajtóműtesztjére 2006. [[szeptember 15.|szeptember 15]]-én került sor, a teszt [[szeptember 18.|szeptember 18]]-án fejeződött be, mikor a hajtóművet teljes [[Utánégető|utánégetéssel]] is kipróbálták. Első felszállását [[John Beesley]] berepülőpilótával 2006. [[december 15.|december 15]]-én teljesítette. Az ''F–35B'' első felszállására 2008. [[június 11.|június 11]]-én került sor, [[Graham Tomlinson]], a [[BAe]] berepülőpilótája irányításával,<ref>{{cite web|url=http://harcirepulok.htka.hu/story/a-texasi-eget-hasitja-mar-az-f-35b-is|title=A texasi eget hasítja már az F-35B is|date=2008-06-13|publisher=[http://harcirepulok.htka.hu/ HTKA]|accessdate=2008-12-03}}{{Halott link|url=http://harcirepulok.htka.hu/story/a-texasi-eget-hasitja-mar-az-f-35b-is |date=2018-11 }}</ref> a második gép, a ''BF–2'' [[2009]]. [[február 25.|február 25]]-én repült először, eddigre másik két gép már 84 felszálláson volt túl.<ref>{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3290.html|title=Second F-35B STOVL achieves succesful first flight|last= Dewitte|first=Lieven|date=2009-02-26|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-03-03}}</ref> A [[berepülés]]ek során a gépek nagyfokú megbízhatóságról tettek tanúbizonyságot, a repülések 80%-a után státuszuk ''[[Code One]]'' volt, azaz teljesen hibátlanok voltak.<ref name="f160906">
{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3509.html|title=Lockheed Martin receives $2.1 billion for US, Dutch and UK JSFs|last=Dewitte|first=Lieven |date=2009-06-03|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-06-25}}</ref>
Az előszéria gyártása ''(low-rate initial production, LRIP)'' négy sorozatban valósul meg.
* ''LRIP–1'': 2 darab, 2010-től leszállítva
* ''LRIP–2'': 12 darab
* ''LRIP–3'': 18 darab, ebből kettő az Egyesült Királyságnak és egy Hollandiának (2,1 milliárd USD)
* ''LRIP–4'': 28 darab<ref name="f160906" />
A repülőgép előszéria-példánya először [[2008]]. [[november 14.|november 14]]-én lépte át a [[hangsebesség]]et.<ref>
{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3120.html|title=JSF makes Mach 1.05|date=2008-11-14|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2008-11-14}}</ref>
=== A repülőgép fejlesztésével kapcsolatos problémák ===
Az ''F–35'' programmal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb probléma, hogy a gépet elsősorban a fő megrendelő Egyesült Államok számára fejlesztik, a többi, együttesen szintén nagy számú gépet vásárló megrendelő igényei másodlagosak. Az amerikai elképzelések szerint a repülőgépet elsősorban a sokkal erősebb [[F–22 Raptor]]ral együtt tervezik bevetni, azt kiegészítve. Emiatt az ''F–22'' feladatköreiben, elsősorban a [[légi harc]]ban az F–35 viszonylag gyengének számít, emellett hatótávolsága sem túl nagy. A repülőgép lopakodó tulajdonságait elsősorban a közép- és kis hatótávolságú [[légvédelmi rakéta]]komplexumok és ezek [[rádiólokátor]]ai ellen optimalizálták, feltételezve azt, hogy a nagyobb rendszereket a nagyobb hatótávolságú és ezek ellen is védett F–22-esek semmisítik meg.<ref>{{cite web|url=http://www.ausairpower.net/APA-NOTAM-190209-1.html|title=JSF Alternate Realities: …and from whence they come|date=2009-02-13|publisher=[http://ausairpower.net/ Air Power Australia - Australia's Independent Defence Think Tank]|language=angol|accessdate=2009-07-10}}</ref>
A hajtóművel kapcsolatos probléma, hogy nagyon zajosra sikerült, az ''F–35'' sok két hajtóműves típusnál is hangosabb, felszállásakor a léghangnyomásszint eléri a 130 decibelt, emiatt a gépeket sűrűn lakott helyektől távolabbi repülőtereken tervezik - legalábbis Amerikában, mert Európa sűrűn lakott országaiban erre nincs lehetőség.<ref>{{cite web|url=http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/tul_hangos_az_f35/|title=Túl hangosak az új repülőgépek, korlátozni fogják a telepítésüket|publisher=[http://jetfly.hu JETfly Internetes Magazin]|accessdate=2009-03-28}}</ref> Hollandiában emiatt a projekt törlése is felmerült.<ref name="rnl100107">{{cite web|url=http://www.rnw.nl/english/article/dutch-worried-about-noise-new-us-planes|title=Dutch worried about noise of new US planes|date=10-01-07|publisher=Radio Netherlands Worldwide|language=angol|accessdate=2010-01-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100109192905/http://www.rnw.nl/english/article/dutch-worried-about-noise-new-us-planes#|archivedate=2010-01-09}}</ref>
A repülőgép fejlesztése sem halad a terveknek megfelelően. A berepülési program 2009-re tervezett 168 felszállásból mindössze 16-ot sikerült teljesíteni, elsősorban az előszéria-gépek késedelmes leszállítása miatt.<ref>{{cite web|url=http://www.defense-aerospace.com/article-view/release/111515/jsf-only-flew-10%25-of-planned-test-flights-in-fy09.html|title=90% of Last Year’s F-35 Test Flights Were Not Completed As Planned (excerpt)|date=2010-01-19|publisher=[http://defense-aerospace.com/ Defense-aerospace.com]|language=angol|accessdate=2010-01-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100124190941/http://www.defense-aerospace.com/article-view/release/111515/jsf-only-flew-10%25-of-planned-test-flights-in-fy09.html|archivedate=2010-01-24}}</ref>
=== Elnevezés ===
[[2006]]. [[július 7.|július 7-én]] az [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|Egyesült Államok Légiereje]] ünnepélyesen elnevezte a gépet ''F–35 Lightning II''-nek, a Lockheed második világháborús [[P–38 Lightning]]ja és a hidegháborús brit [[English Electric Lightning]] után. Korábban olyan lehetséges nevek is felmerültek mint a ''Kestrel'', ''Phoenix'', ''Piasa'', ''Black Mamba'' és a ''Spitfire II''. A ''Lightning II'' nevet korábban egy másik gépnek szánták, melyet végül [[F–22 Raptor]]nak kereszteltek el. A ''Lightning II'' nevet Amerikában és az Egyesült Királyságban egyaránt használhatják, mivel mindkét nemzet rendelkezett korábban ''Lightning'' nevű repülőgéppel.
=== Gyártása ===
A típus gyártása úgynevezett ''low-rate initial production (LRIP, „kis ütemű belső termelés”)'' folyamatokban zajlik, melyet a ''JPO (Joint Program Office, „Egyesített Programiroda”)'' felügyel. Az elősorozatokat követően, a különböző sorozatok egymástól némileg eltérő felszereltséggel kerültek legyártásra és átadásra (például a 2016-ban tervezett heteik sorozatban – LRIP 7 – már a 3. generációs sisakcélzó lett integrálva, továbbfejlesztett éjszakai kamerával, új LCD-kel és más szoftverekkel).<ref>{{cite web| url=https://www.flightglobal.com/news/articles/f-35-jpo-drops-development-of-bae-alternative-helmet-391623 |title=F-35 JPO drops development of BAE alternative helmet |date=2013-10-10| publisher=[https://www.flightglobal.com Flight Global]| language=angol |accessdate=2018-10-08}}</ref>
2018 őszén az Amerikai Védelmi Minisztérium (US DoD) és a Lockheed Martin véglegesítette az LRIP 11-es sorozat szerződését, amely 11,5 milliárad USD értékű. Ebben a sorozatban összesen 141 darab repülőgép fog átadásra kerülni. Ezzel az egységár további csökkenést eredményez: az ''LRIP 10'' 94,3 millió USD-os értéke 89,2 millió USD-re csökken, az F–35A változat esetében, hajtóművekkel együtt. Az F–35B ára is csökkent a 122,4 millió USD-ról 115,5 millióra, ahogyan a haditengerészetnek fejlesztzett F–35C egységára is csökkent, 121,2 millióról 107,7 millió USD-ra. Az ''LRIP 11'' szerződés 141 darab gépéből 91 darabot kapnak az amerikai fegyveres erők, 28 darabot a nemzetközi partnerek és 22 darabot pedig a külföldi katonai egyezmények célországai (összesen 102 darab ''A'', 25 darab ''B'' és 14 darab ''C''). A leszállítás 2019-től lesz esedékes. A fejlesztők reményei szerint az F–35A egységára 2020-ban 80 millió dollár alá fog esni.<ref>{{cite web| url= |title= |date=2018-10-08| publisher=[Scramble Magazine]| language=angol |accessdate=2018-10-08}}</ref>
== Műszaki jellemzői ==
[[Fájl:Arnoldafb-2.jpg|bélyegkép|300px|''Az ''[[F135]]'' hajtómű [[fékpad]]i tesztelés közben'']]
A repülőgép hagyományos [[aerodinamikai elrendezés]]ű, felső [[trapézszárny]]as konstrukció, osztott [[függőleges vezérsík]]okkal. Az orrsegédszárny kivételével a kormányfelületek mozgatását a hagyományostól eltérő módon oldották meg. Az ''EHAS (Electro-Hydrostatic Actuation System, elektro-hidrosztatikai mozgatórendszer)'', ellentétben a hagyományos repülőgépek központi hidraulika-rendszerével, minden egyes munkahengernél külön elektromos berendezéssel tartja fenn a hidraulikanyomást, de a berendezések energiaellátása elektromosan történik. A rendszer jóval nagyobb túlélőképességet biztosít a repülőgépnek, a korábban tervezett gépeknél a hidraulika-rendszer nyomásvesztése a gép kormányozhatatlanná válását eredményezte, ezért azt meg is többszörözték.
A repülőgéphordozó-fedélzeti ''F–35C'' [[szárny (technika)|szárny]]fesztávolsága és [[vízszintes vezérsík]]jának felülete nagyobb, hogy alacsonyabb [[leszállósebesség]] legyen elérhető.
A gép hárompontos, tricikli-rendszerű futóművel rendelkezik, egy-egy orr- és főfutókerékkel, a haditengerészeti változat erősebb, kétkerekes orrfutót kapott. Az ''F–35A''-t a légierőnél használt merev csöves, a többi változatot hajlékony csöves [[Légi utántöltés|légi utántöltő berendezéssel]] is ellátták.
Hajtóművéül a [[Pratt & Whitney]] [[Pratt & Whitney F119|F119]]-ből kifejlesztett [[F135]]-öt választották, de a megrendelések nagy száma miatt alternatívaként lehetővé teszik az [[F120]] beépítését is, így egyik hajtóműgyártó sem szerez monopóliumot. A ''F–35B'' emelő [[csőlégcsavar]]ját a hajtómű hajtja meg egy tengelyen keresztül. A légcsavart a [[Rolls-Royce]] és az [[Allison]] gyártja, és 80&nbsp;kN emelőerőt szolgáltat. A hátsó, ellipszis keresztmetszetű fúvócső elfordítását két, ferde csapággyal oldották meg.<ref>
{{cite web|url=https://www.youtube.com/watch?v=I9QpDw9-li8|title=First USMC F-35B STOVL Flight |publisher=[https://youtube.com/ YouTube-videó]|accessdate=2008-12-01}}</ref> Az oldalirányú stabilitás megteremtése miatt a szárnyak alatt is van két fúvócső.
=== Avionika ===
[[Fájl:F-35 EOTS.jpeg|bélyegkép|300px|''A gép orra alá épített ''EOTS'' optikai érzékelő'']]
Eredetileg az ''F–35''-öst egyszerű [[avionika|avionikával]] tervezték ellátni, a célok felderítését elsősorban a specializált [[felderítő repülőgép]]ekre bízva, de ez a fejlesztés során megváltozott, nem utolsósorban a [[mikroelektronika]] lehetőségeinek növekedése miatt.
A gép legfontosabb érzékelője az orrba épített, [[Fázisvezérelt antennarács|AESA]] rendszerű [[AN/APG–81]] rádiólokátor, mely az [[F–22 Raptor]]on alkalmazott [[AN/APG–77]] korszerűbb és kisebb változata. A légi és földi célok felderítésén kívül alkalmas aktív [[rádióelektronikai zavarás]]ra, passzív [[rádióelektronikai felderítés]]re, valamint kommunikációra is. Kisebb mérete miatt hatótávolsága korlátozott, légi célok ellen 165 kilométer. Alkalmas [[szintetikus apertúrájú rádiólokátor|szintetikus apertúrájú]] üzemmód használatára is. Mivel nincs mozgó alkatrésze, a meghibásodás lehetősége alacsony. Tervezett élettartama 8000 óra. A lokátort először egy, erre a célra átépített [[BAC 1–11]]-be ''(CATBird, Cooperative Avionics Test Bed)'' beépítve tesztelték, többek között a [[Northern Edge 09]] [[hadgyakorlat]]on is, a valós helyzetet a lehető legjobban megközelítő helyzetekben.<ref>{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3596.html|title=F-35 radar makes showing at electronic attack exercise|last=Palmer|first=Eric L. |date=2009-07-03|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-07-06}}</ref>
[[Fájl:F-35 EOTS2.jpg|bélyegkép|balra|300px|''[[F–16]]-os az ''EOTS'' képén'']]
[[Fájl:F-35 DAS.jpg|bélyegkép|300px|''Városias terület a ''DAS'' képén'']]
A gépbe integrált [[Infravörös sugárzás|infravörös]] felderítőrendszert építettek. az ''IRST (Infrared Search and Track, Infravörös keresés és Követés)'', más néven ''DAIRS'' vagy ''DAS (Distributed Aperture Infrared System, azaz Elosztott Nyílású Infravörös Rendszer)'', mely a törzsbe beépített hat érzékelővel rendelkezik, és képes a közeledő rakétákat és a környéken lévő repülőgépeket (lehetővé téve a nagy manőverezőképességű légiharc-rakéták célzását akár a gép mögé is) minden irányból észrevenni.
[[Fájl:F-35 SAR.jpg|bélyegkép|300px|''Járművek és keréknyomok az [[AN/APG–81]] lokátor [[szintetikus apertúra|szintetikus apertúrájú]] képén'']]
Az ''EOTS (Electro-Optical Targeting System, azaz Elektrooptikai Követőrendszer)'' A gép orra alá van beépítve, a rádiósugárzást elnyelő ablak mögé. A rendszer részét képezi egy [[FLIR]] (előre néző infravörös érzékelő), egy [[TV-kamera]], egy [[lézeres célmegjelölő]] és egy, a mások által megjelölt célokat követő berendezés. Az ablak elég nagy ahhoz, hogy ne kelljen a berendezést elforgatható toronyba építeni. Az ''EOTS'' berendezéseit építették a már gyártásban lévő Sniper [[célmegjelölő konténer]]be.
A [[Northrop Grumman]] által fejlesztett ''CNI (Communication, Navigation and Identification, azaz Kommunikációs, Navigációs és Azonosító csomag)'' biztosítja a saját-idegen azonosítást ([[IFF]]), valamint a gépek közti titkosított, nagy sebességű adatátvitelt. A berendezések integrált megvalósításával sikerült a berendezés tömegét és energiafogyasztását csökkenteni. A berendezésben hét [[PowerPC]] processzor dolgozik, öt adatfeldolgozó, és két interfész, mely a megduplázott berendezés két felének kommunikációját biztosítja a központi számítógéppel.
A teljes avionikai csomagot egy [[Boeing 737]]-es repülőgépbe építve tesztelték.<ref>{{cite web|url=http://www.aviationtoday.com/av/categories/military/1145.html|title=F-35 Integrated Sensor Suite: Lethal Combination|last=Jensen|first=David|date=2005-10-01|publisher=[http://www.aviationtoday.com/ Avionics Magazine]|language=angol|accessdate=2008-12-03|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081006211827/http://www.aviationtoday.com/av/categories/military/1145.html|archivedate=2008-10-06}}</ref>
==== Pilótakabin ====
[[Fájl:F-35 Casco Piloto.jpg|bélyegkép|300px|''A HMD [[sisakkijelző]]'']]
A [[pilótakabin]] legfontosabb eleme a teljes műszerfalat kitöltő, 20×50 centiméteres ''PCD (Panoramic Cockpit Display, azaz Panoramikus Pilótakabin-Kijelző)'', amely egy nagy méretű, érintésérzékeny LCD-monitor, és a repülés összes lényeges adatát meg tudja jeleníteni. Eltérően a korábbi repülőgépektől, [[Head-up display|HUD]]-ot nem építenek be a pilótakabinba, ennek feladatát átveszi a ''HMD (Helmet Mounted Display, azaz Sisakra Szerelt Kijelző)'' [[Sisakba épített kijelző|sisakkijelző]], melyet a [[Kaiser Electronics]] és az ezen a téren nagy tapasztalatokkal rendelkező izraeli [[Elbit]] fejlesztett ki. Tömege 2-2,5 kilogramm (a nappali változat könnyebb, mint az éjjellátóval egybeépített), az első példányok ára 1 millió [[amerikai dollár]] körül van.<ref>{{cite web|url=http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/uj_hud/|title=A Head-Up Display új generációja|publisher=[http://jetfly.hu JETfly Internetes Magazin]|accessdate=2009-07-06}}</ref> A gép szenzorai által észlelt adatokat mind a ''PCD''-n, mind a ''HMD''-n meg lehet jeleníteni.
A kezelőszervek [[HOTAS]] ''(Hands On Throttle And Stick, azaz Kezek a Gázkaron És a Botkormányon)'' rendszerben vannak elrendezve. A repülőgép beszédértő, bizonyos rendszereit emberi hanggal is lehet vezérelni.
A helyből felszálló változat, amelynek irányítása a legnehezebb, automatikusan állítja be a kifúvott gázsugár szögét. A [[Harrier]]ekkel összegyűlt tapasztalat szerint a helyből felszálló gépekkel való fel- és leszállás azért nehéz ugyanis, mert a pilótának a botkormánnyal irányítania kell a repülőgépet, a gázkarral szabályoznia kell a tolóerőt, emellett egy harmadik karral a kifúvott gázsugár irányát is (lebegésnél ez függőlegesen történik, repülésnél vízszintesen, a kettő közti átmenet alatt, vagy például lebegve manőverezésnél pedig valamilyen ferde szögben), így ennek a manővernek a kényelmes végrehajtásához három kézre lenne szükség, a harmadikat veszi át a számítógép.
==== Szoftverek ====
A repülőgép központi eleme az ''ICP (Integrated Core Processor, azaz Integrált Központi Számítógép)'', melyet, az [[F–22]]-essel ellentétben, melyre külön központi számítógépet fejlesztettek, a kereskedelemben kapható alkatrészekből szerelik össze, a költségek csökkentése és a fejlesztés gyorsítása érdekében. A számítógép [[MIL STD 1394B]] szabványú [[adatbusz]]on keresztül csatlakozik a repülőgép többi berendezéséhez.
A számítógép szoftverét [[C (programozási nyelv)|C]] és [[C++]] programnyelven írták (a Védelmi Minisztérium korábban az [[Ada (programozási nyelv)|Ada]] nyelvet részesítette előnyben), és 5,6 millió kódsort tartalmaz (az ''F–22''-esé 2,5 millió soros). A szoftver végrehajtása egy köztes rétegen ''(middleware)'' keresztül, interpretálva történik, ez lehetővé teszi, hogy a központi számítógép cseréje vagy átalakítása esetén nem kell a teljes szoftverkészletet átírni. A bonyolult fejlesztés miatt a rendszerbe állításra csak a legfontosabb funkciókat írják meg, a fejlesztés ezután is folyni fog. Moduláris rendszerű, a gép különféle változatai részben eltérő szoftverekkel lesznek ellátva.
== Fegyverzet ==
[[Fájl:F-35 weapons bay.jpeg|bélyegkép|300px|F–35 ''makett nyitott fegyvertere, balra az [[AIM–120 AMRAAM]], fönt a [[GBU–31 JDAM]]'']]
Csak az ''F–35A'' rendelkezik beépített fegyverrel, ez az eredeti tervekkel szemben, melyekben a 27 milliméteres [[Mauser]] [[BK–27]] szerepelt, a [[General Electric]] [[GAU–22/A]] 25 milliméteres, négycsövű [[gépágyú]], melyet a bal szárnytőbe építettek, 182 lőszeres javadalmazással. Maximális elméleti [[tűzgyorsaság]]a 3300 lövés/perc. A többi változatnál lehetőség van ezen gépágyú függesztésére a törzs alá, áramvonalas, kis visszaverő felületű konténerben, 220 lőszeres javadalmazással.
A gépnek két belső fegyvertere van. Ebbe az ''F–35A'' és ''C'' esetén egy-egy 900 kilogrammos [[GBU–31 JDAM]] [[irányított bomba]] és egy-egy [[AIM–120 AMRAAM]] [[légiharc-rakéta]] fér el. A helyből felszálló változat fegyverterében csak a 450 kilogrammos [[GBU–32]]-nek maradt hely. A két fegyvertérnek külön ajtajai vannak, a légiharc-rakéta [[indítósín]]jét a belső ajtón helyezték el. A félszárnyak alatt még kettő-kettő [[fegyverfelfüggesztési csomópont]] van, a belsők teherbírása 2270 kilogramm (5000 font), a külsőké 1135 kilogramm (2500 font). Alkalmazásukkor romlanak a gép lopakodó tulajdonságai, nő a [[légellenállás]], csökken a [[hatótávolság]].
=== Energiafegyverek ===
Tervezik irányított energiafegyverek felszerelését a helyben fel- és leszálló változatra, amely rendelkezik az ilyen fegyverek felszereléséhez szükséges rögzítési hellyel (az emelő csőlégcsavar kiszerelése után). A tervekben szilárdtest lézerek és nagy energiájú mikrohullámú fegyverek szerepelnek, amelyekhez a fegyverrel együtt 20 MW teljesítmény előállítására alkalmas generátort szerelnek a gépbe, amit a csőlégcsavar hajtóműve hajt meg.
== Típusváltozatok ==
Három fő típusváltozatát tervezték kifejleszteni:
* A hagyományosan fel- és leszálló (CTOL) F–35A elsősorban az USAF számára, mely 2013-tól Az F–16 Fighting Falconokat, 2028-tól pedig az A–10 Thunderbolt II-ket váltja le
* A rövid úton felszálló és helyben leszálló (STOVL) F–35B az Amerikai Tengerészgyalogság összes repülőgépének (F/A–18 Hornet, AV–8B Harrier II és EA–6B Prowler) és az Brit Királyi Haditengerészet Harrier GR.7 és GR.9 leváltására tervezték. Erről azonban a Royal Navy lemondott, inkább az F–35C-t vagy az F/A–18E/F Super Hornetet választják majd (döntés 2012-ben várható <!--ez ugye már elmúlt, aktualizálni kellene-->). A britek részéről szóba került az [[Eurofighter Typhoon]] „navalizálása” is, ennek költségvonzatai azonban még nem realizálódtak. A B-programból való brit kilépés annak befejezését sejtette, azonban a USMC kitart a típusváltozat mellett, repülőgéptípusait a 2020-as években ki kell váltani.
* A repülőgép-hordozó fedélzeti (CATOBAR) F–35C az Amerikai Haditengerészet számára fog készülni, a korábbi gyártású F/A–18 A, B, C és D repülőgépek leváltására, 2015-től.
=== F–35A ===
=== F–35B ===
=== F–35C ===
A típusváltozat 2011. november 4-én hajtotta végre első hordozófedélzeti felszállását, melyet a CF–03-as géppel a USN tesztpilótája, Chris Tabert hadnagy hajtott végre a [[Patuxent River-i tengerészeti támaszpont]] (Naval Air Station, NAS) erre kialakított hordozófedélzeti tesztályáján. Az indítást TC–7 típusú szabványos gőzkatapultról végezték el. A tényleges hordozófedélzeti indítást és fogadást 2013-ra ütemezték be.<ref>{{cite web |url=http://www.key.aero/view_news.asp?ID=4444&thisSection=military |title=VIDEO: F-35C makes first catapult launch |accessdate=2011-11-25 |author=Gary Parsons |date=2011-11-16 |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120102000442/http://www.key.aero/view_news.asp?ID=4444&thisSection=military# |archivedate=2012-01-02 }}</ref>
== Alkalmazók ==
[[Fájl:F-35 Potential Purchasers.svg|bélyegkép|300px|''Az F–35 alkalmazói és potenciális vásárlói]]
=== {{fj|usaf|1}} ===
Az Egyesült Államok légiereje, haditengerészet és tengerészgyalogsága is rendszeresíti az új repülőgépet. Az USAF első három repülőtere, ahol a gép települni fog a [[Hill AFB]] ([[Utah]]), a [[Mountain Home AFB]] ([[Idaho]]) és [[Shaw AFB]] ([[Dél-Karolina]]) lesz.<ref>
{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3883.html|title=Hill named as likely home for F-35 fighter squadrons|last=Dewitte|first=Lieven |date=2009-10-30|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-10-30}}</ref>
=== {{fj|raf|1}} ===
A programba 2 milliárd [[amerikai dollár]]-t invesztáló [[Egyesült Királyság]] 138 darab ''F–35B'' rendszeresítését tervezi az új [[Queen Elizabeth osztály]]ú [[repülőgép-hordozó]]inak fedélzetén, az első három tesztgép vásárlásáról [[2009]] márciusában jelentették be<ref>{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3322.html|title=UK announces F-35 JSF purchase|last=Kent|first=John R. |date=2008-03-19|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-03-20}}</ref> szerződést.
==== A brit beszerzéssel kapcsolatos problémák ====
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] és az [[Egyesült Királyság]] között vita van a gépek rendszeresítésének körülményei miatt, az angol vezetés ugyanis úgy érzi, hogy aránytalanul kevés beleszólása van a programba, amely a szigetország kárára van.
* Az Egyesült Államok nem sietteti a típus hadrendbe állítását, mert meglevő F–16, F/A–18 és AV–8B repülőgépeinek megfelelő üzemidő-tartaléka van. A [[Brit Királyi Légierő|RAF]] [[SEPECAT Jaguar|Jaguarjait]] már kivonták a hadrendből, [[Harrier]]jei pedig élettartamuk végéhez közelednek, így több évig nem lesz megfelelő csapásmérő típusuk, amíg az ''F–35''-ösök hadrendbe nem állnak.
* Az Egyesült Államok nem hajlandó bizonyos technológiák, elsősorban a gép szoftverei [[Forráskód (programozás)|forráskódjának]] átadására, így az Egyesült Királyság nem lesz képes a gépet Amerikától függetlenül továbbfejleszteni ''(Operational Sovereignity, azaz használati függetlenség)'', például fegyvereket és elektronikai berendezéseket az egyébként konkurens amerikai cégek közreműködése nélkül integrálni.
* Az angol Rolls-Royce a vesztes [[F136]] hajtómű fejlesztésében vett részt, emiatt a sorozatgyártott gépek hajtóműveinek gyártásában nem vehet részt. A géphez emiatt kifejlesztik és sorozatban fogják gyártani az ''F136''-os hajtóművet is, mindkét típussal rendelhető lesz, hasonlóan az F–16 [[F100]] és [[F110]] hajtóműveihez.<ref>
{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3536.html|title=House proposes F-35 production cut and funds for alternate engine|last=Palmer|first=Eric L. |date=2009-06-14|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-06-25}}</ref>
* 2009 augusztusában hírek röppentek fel arról, hogy az Egyesült Királyság fontolóra veszi az ''F–35B'' helyett az ''F–35C'' rendszeresítését, ez komolyan befolyásolhatja a programot: az ''F–35B'' ára komolyan emelkedne, és újabb brit munkahelyek kerülhetnek veszélybe.<ref>
{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3712.html|title=U.K. may drop the STOVL F-35 for carrier variant|last=Palmer|first=Eric L. |date=2009-07-06|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-08-07}}</ref>
Ez év, 2009 novemberében jelentették be, hogy a tervezett [[HMS Prince of Wales (R09)|HMS Prince of Wales]] [[repülőgép-hordozó]]t kizárólag [[Repülőgép-hordozó|helikopterhordozóként]] tervezik üzemeltetni, az eredetileg megrendelt 138 ''F–35B'' helyett pedig mindössze 50-et vásárolnak.<ref>{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3879.html|title=Dramatic cuts announced in U.K. F-35 program|last=Palmer|first=Eric L. |date=2009-10-25|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-11-06}}</ref>
Az első F–35B-t 2012. július 19-én adta át a Lockheed Martin a [[Brit Védelmi Minisztérium]]nak (MoD). Az ünnepélyes átadásra a texasi Fort Worth-ben került sor. Philip Hammond védelmi miniszter jelképesen átvette a ''ZM135'' lajstromjelű vadászbombázót. Az Egyesült Királyság az első, amely átveheti a típust. Mind a 48 darab gyártás alatt áll. A leszállított gépek 2018-tól szárazföldi repülőtereken – egyelőre a kelet-angliai [[RAF Marham]] van erre kijelölve – fognak üzemelni egy ideig, majd a [[HMS Queen Elizabeth (R08)|HMS Queen Elizabeth]] repülőgép-hordozóra kerülnek. A gépekhez szükséges építési munkák 15%-át a Királyságban végzik el, melyet több mint 130 brit vállalat fog kivitelezni. Ez körülbelül 1 milliárd GBP-vel járul majd hozzá minden évben az ország ipari teljesítményéhez, közel {{szám|25000}} munkaerőnek fog elfoglaltságot jelenteni a következő 25 évben.<ref>{{cite web |url=http://www.key.aero/view_news.asp?ID=5264&thisSection=military |title=First F-35B for UK handed over |language=angol |author=Gary Parsons |publisher=[http://www.key.aero key.aero] |date=2012-07-20 |accessdate=2012-08-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120815130045/http://www.key.aero/view_news.asp?ID=5264&thisSection=military# |archivedate=2012-08-15 }}</ref>
=== {{fj|raaf|1}} ===
Ausztrália három századnyi, összesen 72 repülőgép rendszeresítését tervezi [[2017]]-[[2019]]-es kezdéssel, melyet később egy további századdal egészítene ki, mellyel az áthidaló megoldásként, 10 évre bérlendő F/A–18E/F repülőgépeiket váltanák le, így a rendszeresített gépek száma végül 100 körül alakulna. A gépek beszerzését Ausztráliában erős kritikával fogadják, egyrészt viszonylag kis hatótávolsága miatt, másrészt, mert [[légi harc]]ban nem meggyőző fölénye a [[Kína]], [[Indonézia]], [[India]], [[Malajzia]] és [[Vietnám]] által rendszeresített [[Szu–27]] és [[Szu–30]] repülőgépekkel szemben.<ref>{{cite web|url=http://www.f-16.net/news_article3588.html|title=DCP Confirms F-35 for Australia|last=Palmer|first=Eric L. |date=2009-07-01|publisher=[http://f-16.net/ F-16.net]|language=angol|accessdate=2009-07-02}}</ref> A nagy őrjáratozási képesség azért is szükséges, mert az ''Ausztrál Királyi Légierő'' látja el több [[óceánia]]i szigetország légtérvédelmét is.
Az első 14 repülőgép beszerzését 2009 novemberében jelentették be, 3,2 milliárd dollárért, a tervezett 72 darabos mennyiség ára összesen 12 milliárd dollár. Az első gépek érkezését 2014-re tervezik.<ref>{{cite web|url=http://www.theaustralian.com.au/news/kevin-rudd-signs-off-on-purchase-of-14-f-35-joint-strike-fighters/story-e6frg8yo-1225803790418|title= Kevin Rudd signs off on purchase of 14 F-35 joint strike fighters|last=Walters|first=Patrick |date=2009-11-25|publisher=[http://www.theaustralian.com.au/ The Australian]|language=angol|accessdate=2009-11-25}}</ref>
=== {{fj|Rnlaf|1}} ===
[[Hollandia]] 2008 december végén jelezte, hogy kitart a gép mellett, 85 darabot rendszeresít, de 2010-ben felmerült a projekt törlése, mert a repülőgépek léghangnyomásszintje felszálláskor az amerikaiak által megadott 110 decibel helyett 130&nbsp;dB.<ref name="rnl100107" />
=== {{fj|Olasz|1}} ===
=== {{fj|Rcaf|1}} ===
=== {{fj|Török|1}} ===
[[Törökország]] mintegy 100 repülőgép beszerzését tervezi, az elsők [[2015]]-től állnak hadrendbe.
=== {{fj|Norvég|1}} ===
[[Norvégia]] [[2008]] novemberében jelentette be, hogy az F–35-öst választja a Gripennel szemben az F–16 leváltására. A 48 megrendelt gépet értesülések szerint darabonként 54 millió USD-s áron vásárolják.<ref>{{cite web|url=http://harcirepulok.htka.hu/story/norvegianak-nem-kell-a-gripen|title=Norvégiának nem kell a Gripen|date=2008-10-21|publisher=[http://harcirepulok.htka.hu/ HTKA]|accessdate=2008-11-22}}{{Halott link|url=http://harcirepulok.htka.hu/story/norvegianak-nem-kell-a-gripen |date=2018-08 }}</ref>
=== {{fj|dán|1}} ===
=== {{fj|Izrael|1}} ===
Az Izraeli Légierő hosszú távon több, mint 100 darab gép megrendelését tervezi, ebből 75-re megrendelést is adtak, azonban a gép magas ára miatt a megrendelés bizonytalan. Felmerült, hogy esetleg izraeli fejlesztésű berendezéseket is beépítenének az F–35-ösbe, az így termelt bevétellel ellensúlyozva a program tetemes, mintegy 15 milliárd dolláros költségeit, de ezt az amerikaiak egyelőre ellenzik.<ref>
{{cite web|url=http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/veszelybe_kerulhet_az_izraeli_f35_vasarlas/|title=Túl drága az új amerikai harci gép Izraelnek|publisher=[http://jetfly.hu JETfly Internetes Magazin]|accessdate=2009-02-19}}</ref>
=== {{fj|szingapúr|1}} ===
=== {{fj|Japán|1}} ===
Japán 2011 decemberében döntött 42 darab F-35A beszerzéséről öregedő [[F–4 Phantom II]]-esei helyére.<ref>{{cite web |url=http://www.lockheedmartin.com/us/news/press-releases/2011/december/1219-japan-f-35.html |title=Japan Selects Lockheed Martin F-35 Lightning II |date=2011-12-19 |accessdate=2013-01-29 |publisher=Lockheed Martin}}</ref> Az első négy repülőgép kivételével összeszerelésük [[Japán]]ban fog történni.<ref>{{cite web |url=http://www.flightglobal.com/news/articles/lockheed-martin-working-with-mitsubishi-on-f-35-line-377480/ |title=Lockheed Martin working with Mitsubishi on F-35 line |first=Greg |last=Waldron|date=2012-10-10 |accessdate=2013-01-29 |publisher=Flightglobal}}</ref>
=== Lengyelország ===
[[Lengyelország]] 32 F–35-öst vásárol, ezekkel tervezik felváltani a szovjet [[MiG–29]] és [[Szu–22]] repülőgépeket. Az első Lengyelország számára gyártott F–35-ös 2024 augusztusában készült el és mutatták be Lockheed Fort Worth-i üzemében. Az első lengyel gépek kezdetben a Légi Nemzeti Gárda  ebbingi bázisán üzemelnek és a lengyel pilóták kiképzésére szolgálnak. Az F–35-ösök 2026-ban állnak szolgálatba Lengyelországban.<ref>{{cite web |url=https://www.defence24.pl/umowa-na-f-35-podpisana|title=Umowa na F-35 podpisana |date=2020-01-31 |accessdate=2020-03-21 |publisher=Defence24 Sp. z o.o.}}</ref> A megrerndelt gépeket 2030-ig évi 4–6 darabos mennyiségben fogja a gyártó leszállítani a megrendelőnek. Az első két lengyel F-35-9s 2024. december 23-n érkezett meg az ebbingi légibázisra.<ref>{{Cite web |title=F-16.net - The ultimate F-16, F-35 and F-22 reference |url=https://www.f-16.net/f-35-news-article4950.html |work=www.f-16.net |accessdate=2024-12-24 |language=en}}</ref>
=== Románia ===
[[Románia]] két részletben 48 darab F–35A repülőgép vásárlását tervezi. A vásárlás első szakaszában 32 darab repülőgépet fognak beszerezni. Az első 32 repülőgép eladását 7,2 milliárd USD értékben az amerikai külügyminisztérium 2024. szeptember 13 hagyta jóvá,<ref>{{Cite web |title=US clears F-35 sale to Romania, bolstering NATO’s eastern flank |url=https://www.defensenews.com/breaking-news/2024/09/13/us-clears-f-35-sale-to-romania-bolstering-natos-eastern-flank/ |work=Defense News |date=2024-09-13 |accessdate=2024-11-13 |language=en |first=Stephen |last=Losey}}</ref> majd a beszerzést a román parlament Szenátusa 2024. november 13-n hagyta jóvá.<ref>{{Cite web |title=Románia bevásárol az F-35-ös vadászgépekből |url=https://nepszava.hu/3257732_romania-f35-hadiipar-vedelmi-kepesseg |work=Népszava |accessdate=2024-11-13 |language=hu |last=Népszava}}</ref>
=== Csehország ===
[[Csehország]]ban 2019-ben jelentek meg először hírek arról, hogy az ország érdeklődik az F–35-ösök beszerzése iránt.<ref>{{Cite web |title=Američané nabízejí ČR letouny F-35A Lightning II. Kolik to bude stát? |url=https://www.armadninoviny.cz/americane-nabizeji-cr-letouny-f-35a-lightning-ii-kolik-to-bude-stat.html |work=Armádní noviny |accessdate=2024-12-10 |language=cs |last=ArmadniNoviny.cz}}</ref> Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2023 júniusában hagyta jóvá F–35 repülőgépek, lőszerek és egyéb kapcsolódó felszerelések lehetséges eladását Csehországnak, legfeljebb 5,62 milliárd dollár értékben,<ref>{{Cite web |title=US State Dept. clears $5.6 billion sale of F-35s for Czech Republic |url=https://www.defensenews.com/air/2023/06/30/us-state-dept-clears-56-billion-sale-of-f-35s-for-czech-republic/ |work=Defense News |date=2023-06-30 |accessdate=2024-12-10 |language=en |first=Jonathan |last=Lehrfeld}}</ref> majd a cseh kormány 2023 szeptemberében hagyta jóvá a beszerzést. Ezt követően 2024. január 29-én írt alá egyetértési nyilatkozatot a cseh kormány az Egyesült Államokkal 24 darab F–35A vadászgép vásárlásáról. 2024 szeptemberében írták alá a tíz évre szóló, 2034-ig tartó, a rendszer integrációját biztosító logisztikai támogatásról szóló szerződést.<ref>{{Cite web |title=Lockheed Martin secures deal to integrate F-35s to Czech Republic |url=https://www.airforce-technology.com/news/lockheed-martin-secures-deal-to-integrate-f-35s-to-czech-republic/#:~:text=The%20contract%20will%20cover%20programme,be%20completed%20by%20September%202027.&text=Lockheed%20Martin%20Aeronautics%20has%20been,35%20Joint%20Strike%20Fighter%20programme. |work=Airforce Technology |date=2024-09-27 |accessdate=2024-12-10 |language=en-US |first=Harry |last=McNeil}}</ref> A tervek szerint a Csehországnak szánt első hat darab repülőgép 2029-ben készül el, és ezeken fogják elkezdeni a cseh pilóták átképzését.<ref>{{Cite web |title=Americká nabídka výzbroje pro české F-35A pod drobnohledem – CZECH AIR FORCE |url=https://czechairforce.com/news/americka-nabidka-vyzbroje-pro-ceske-f-35a-pod-drobnohledem/ |date=2024-01-25 |accessdate=2024-12-10 |language=cs}}</ref> A megrendelt mennyiség második felét már Olaszországban fogják gyártani. A teljes mennyiség leszállítása 2035-ben fejeződik be. Csehországban az F–35-ös fogja felváltani a 14 darab JAS 39 Gripen és a 24 darab L–159 ALCA vadászrepülőgépet.<ref>{{Cite web |title=Vláda schválila nákup amerických letounů F-35, celkem vynaloží 150 miliard |url=https://ct24.ceskatelevize.cz/clanek/domaci/vlada-schvalila-nakup-americkych-letounu-f-35-celkem-vynalozi-150-miliard-1120 |work=ct24.ceskatelevize.cz |accessdate=2024-12-10 |language=cs |first=Matěj |last=Lucovič}}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.jsf.mil/ A program hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.jsf.mil/ |date=20071027111123 }}
* http://www.fas.org/man/dod-101/sys/ac/f-35.htm
* [https://web.archive.org/web/20120622162234/http://www.vectorsite.net/avf35.html The Lockheed Martin F-35 Joint Strike Fighter (JSF)] – Az [http://www.vectorsite.net/indexav.html Air Vectors] típusismertetője
* {{cite web|url=http://www.globalsecurity.org/military/systems/aircraft/f-35.htm|title=F-35 Joint Strike Fighter (JSF) Lightning II|publisher=[http://globalsecurity.org/ GlobalSecurity.org]|language=angol|accessdate=2008-12-04}}
{{5grep}}
{{XRepülő}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Hadtudomány|i |USA|-}}
[[Kategória:Ötödik generációs vadászrepülőgépek]]
[[Kategória:Hordozófedélzeti repülőgépek]]
[[Kategória:Amerikai vadászrepülőgépek]]
[[Kategória:Lockheed Martin katonai repülőgépek]]