Faludi Géza (orvos, 1840–1885) forrásának megtekintése

{{Személy infobox
|név=Faludi Géza
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=
|születési dátum=
|halál helye=
|halál dátuma=
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=orvos, <br />egyetemi magántanár
|aláírás=
}}
'''Faludi Géza''', ''Krenn'' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1840]]. [[augusztus 2.]] – [[Budapest]], [[1885]]. [[június 17.]]) orvos, egyetemi magántanár, fővárosi gyermekorvos, gyorsírástörténész, numizmatikus.
==Élete==
Gimnáziumi és orvosi tanulmányait Pesten végezte, [[1864]]-ben avatták orvossá. Már tanulmányainak befejezése előtt sokat foglalkozott a gyermekgyógyászattal, s [[1863]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] már segédorvos lett a szegénygyermek-kórházban, ahol három évig működött [[Bókai János (orvos, 1822–1884)|Bókai János]] tanár mellett. [[1867]]. [[április 1.|április 1-jén]] a főváros VI. kerületében nyilvános gyermekgyógyintézetet nyitott, melyben haláláig kitartó ügybuzgalommal és szép sikerrel működött. A gyermekgyógyászat terén szerzett gyakorlati és irodalmi tevékenysége s érdemei jutalmául [[1883]]. [[április 14.]]-én a budapesti egyetemen ezen tudománynak magántanárául képesíttetett. Nagykiterjedésű gyakorlata és tudományos munkássága mellett is talált időt a közügyekben és politikában élénk részvételre, s polgártársai fővárosi bizottsági taggá választották és a [[Budapest VI. kerülete|Terézvárosban]] hosszú ideig a függetlenségi pártnak elnöke volt. Életének két utolsó évében már hangját teljesen elvesztette; gégerákban hunyt el. Neves éremgyűjtő volt és a gyorsírás egyik meghonosítója.
==Munkái==
Irodalmi működését kora ifjúságában kezdte meg, s mióta a gyermekkórház segédorvosává kineveztetett, folytonosan tudományos megfigyelésekre fordította minden szabad idejét. Eleinte a gyermekkórházban tapasztaltakról adott havonként közleményeket, felhasználva ezen alkalmat arra, hogy a ritkábban előforduló eseteket tüzetesebben leírja és tárgyalja; így a Nő- és Gyermekgyógyászatban (1863–64), a pozsonyi Kórházi Szemlében (I. 1865.) saját intézetéből közölt eseteket. Igen számos irodalmi dolgozatai leginkább a magyar szaklapokban s különösen az Orvosi Hetilapban (1866 és 1880-tól), az Orvosi Szemlében (1866), az Ung. Med. Chirurg. Pressében (1866, 1869) és a Gyógyászatban (1881-től) jelentek meg, de többeket külföldi szaklapokban is közölt. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXI. (1880) és XXII. (1882) vándorgyűléseiben tevékeny részt vett. A szombathelyi gyűlésen A valódi hártyás gégelob kezeléséről értekezett; Debrecenben A resorcinról hasmenéseknél tartott előadást. Kiválóbb gyakorlati értékű dolgozatai: A garat mögötti tályagról, A salicylsav hatásáról, A diphteritisről, A mellkas csapolásáról gyermekeknél, Az orbáncz kezeléséről, Az agy és gerinczagy buroklobról stb.
További munkája a Stolze–Fenyvessy-féle egyszerűsített gyorsírás tankönyve (Budapest, 1878).
==Források==
* {{Szinnyei|3||f/f05055.htm}}
* [http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/magyar-orvoseletrajzi/ch03s09.html Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon]
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=98973&too_many_records=false&rc=4&pos=3&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]
==További információk==
* {{Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái}}
* Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Magyar orvosok]]
[[Kategória:Magyar gyermekgyógyászok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:1840-ben született személyek]]
[[Kategória:1885-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]