Fehér Lajos (politikus) forrásának megtekintése

{{egyért2|a politikusról|Fehér Lajos (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Fehér Lajos
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=[[Szeghalom]]
|születési dátum=[[1917]]. [[december 15.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1981]]. [[november 1.]] {{életkor-holt|1917|12|15|1981|11|01}}
|nemzetiség=
|házastárs=
|szakma=újságíró, <br />politikus, <br />miniszterelnök-helyettes
|aláírás=
}}
'''Fehér Lajos''' ([[Szeghalom]], [[1917]]. [[december 15.]] – [[Budapest]], [[1981]]. [[november 1.]]) magyar újságíró, politikus, az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] [[A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája|Politikai Bizottságának]] tagja, a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-korszak]] meghatározó agrárpolitikusa, miniszterelnök-helyettes.
[[Kép:Fehér Lajos sírja.jpg|200px|bélyegkép|Sírja a [[Fiumei úti sírkert]]ben (13. parcella, Munkásmozgalmi sírsétány, bal oldal-20)]]
== Életútja ==
=== Ifjúsága, tanulmányai ===
Szegény, református paraszti családban született. Az elemi iskola elvégzése után szülővárosában, a [[Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola|Református Péter András Reálgimnáziumban]] volt diák ([[1928]]–[[1936]]), majd Debrecenbe ment továbbtanulni, a [[debreceni Református Kollégium|Református Kollégium]] Tanárképző Intézetébe. Már egyetemistaként, [[1937]]-től részt vett a [[népi írók]] körül szerveződő [[Márciusi Front]] munkájában, közben jó kapcsolatokat épített ki több kisgazda és parasztpárti politikussal, de a magyar történelem marxista értelmezését adó [[Mód Aladár]]ral is. [[1941]]-ben a debreceni egyetemen latin és történelem szakos tanári diplomát szerzett, és ettől az évtől kezdve több újság munkatársa is lett ([[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)|Szabad Szó]], [[Tiszántúl (újság)|Tiszántúl]], [[Kis Újság]]).
=== Az illegális kommunista mozgalomban ===
Az agrárkérdésekkel foglalkozó Fehér [[1942]]-ben lépett be az illegális [[Kommunisták Magyarországi Pártja|kommunista pártba]] (KMP, 1943-tól [[Békepárt]]), ahol a vidéki szervezésben vett részt: a gyakorlatban ez leginkább röplapok sokszorosítását és terjesztését jelentette. [[1943]]-ban illegalitásba vonult, [[1944]] júliusától pedig, miután több munkatársát elfogták, és ő maga is veszélybe került, a fegyveres ellenállás szervezésében kapott szerepet. Ekkoriban ismerte meg a már Márciusi Frontban is tevékenykedő [[Donáth Ferenc (politikus)|Donáth Ferenc]]en keresztül a párt több vezető személyiségét, köztük [[Péter Gábor]]t és [[Horváth Márton (politikus)|Horváth Márton]]t. [[1944]] hátralévő részében az MKP Katonai Bizottságát vezető, német- és nyilasellenes akciókat kitervelő [[Pálffy György (altábornagy)|Pálffy György]] és [[Sólyom László (katonatiszt)|Sólyom László]] kapcsolattartója volt, illetve partizánakciókat hajtott végre – az ő csoportja robbantotta fel [[Gömbös Gyula]] szobrát is Budapesten. A [[Budapest ostroma|főváros ostromát]] [[Budapest III. kerülete|Óbudán]] rejtőzködve vészelte át, Kovács Gyula álnéven.
=== A Rákosi-korszakban ===
[[1945]] januárjának végén részt vett a budapesti rendőrség keretén belül működő [[Államvédelmi Hatóság|Politikai Rendészeti Osztály]] – az ÁVO és ÁVH elődje – létrehozásában, amelynek helyettes vezetője lett. (Később két másik osztályvezető-helyettest is kineveztek, miáltal Fehér súlya jelentősen csökkent.) Péter Gábor jobbkezeként elsősorban tagtoborzói, majd személyzeti és adminisztratív feladatokat látott el; hajdani partizántársai nagy részét is a PRO kötelékébe juttatta. Nevéhez fűződik politikailag gyanús és politikai okokból letartóztatott személyek adatait gyűjtő Politikai Rendészeti Nyilvántartó Hivatal létrehozása. A „reakciós” és „fasiszta” elemek kiszűrése érdekében támogatta az [[igazoló bizottság]]ok munkájának fokozását és a [[B-lista|B-listázás]] kiterjesztését.
1945 augusztusában az MKP titkársága úgy döntött, hogy kérésére áthelyezik a kommunista agrárlap, a [[Szabad Föld]] élére, ám erre még Péter Gábor ellenállása miatt nem került sor. Ismételt kérésére [[1946]] szeptemberében végül a titkárság a pártközpont falusi osztályára helyezte, de a döntés csak másfél éves csúszással valósult meg. 1947-ben a Szabad Föld felelős szerkesztője lett, később a központi pártlap, a [[Szabad Nép]] mezőgazdasági rovatát vezette főszerkesztő-helyettesként. Támogatta az [[1953]]-ban kormányfővé kinevezett [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] reformjait, az ún. „[[új szakasz]]” politikáját. 1954-ben az MDP Központi Vezetőségének póttagjává választották, de mivel bírálta Nagy Imre menesztését és a [[Sztálinizmus|sztálin]]ista-[[Rákosi Mátyás|rákosi]]sta restaurációt, eltávolították az újságtól és vidékre helyezték. [[1955]]–[[1956|56]] során a [[Nagy-Berek|Balatonnagyberek]]i Állami Gazdaság igazgatója volt. 1956. [[július 7.|július 7]]-én ő is részt vett Nagy Imre demonstratív jellegű születésnapi ünnepségén.
=== A Kádár-rendszerben ===
[[File:Gyulaj - Fehér '69 Fallow Buck, Hungarian Hunting Museum, Hatvan, 2020-08-11.jpg|bélyeg|Hobbija volt a vadászat: világrekorder dámbika-trófeája 1969-ből a [[hatvan]]i [[Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum]]ban]]
Az [[1956-os forradalom]] időszakában az [[Október 24.|október 24]]-én megalakult [[Katonai Bizottság]] tagja lett. A forradalom leverését követően aktív szerepet játszott az MSZMP megszervezésében. 1956 novemberétől a [[Népszabadság]] vezetésében tevékenykedett, néhány hétig főszerkesztőként, ám a szovjet vezetés Nagy Imre hívének tartotta, tevékenységét túl függetlennek ítélte, vezetése alatt, már a forradalom leverése utáni hetekben még egy sztrájk is lezajlott. Ezért szovjet utasításra Kádárnak le kellett váltania, helyére a rákosibarát [[Friss István]]t kinevezve. Fehér [[1959]]-ig szerkesztőként dolgozott tovább.<ref>''[http://nava.hu/id/3108438/ Fehér Lajos 1956-ban, Rejtélyes XX. század, Kádár János retteg, hogy Rákosi hazatérhet]''; TV-sorozat, 2017. január 28.</ref> 1957 áprilisáig a szénbányászat újraindításával megbízott kormánybiztosságot vezette. Közben az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának és Ideiglenes Központi Bizottságának, majd [[1957]]-ben a párt Politikai Bizottságának és Központi Bizottságának tagja lett. [[1959]]–[[1962]] között a KB titkára volt. A KB mezőgazdasági osztályának vezetőjeként, majd [[1966]]–[[1974]] között a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének elnökeként meghatározó szerepet játszott a korabeli agrárpolitika alakításában. A termelésre súlyos csapást mérő erőszakos [[szövetkezetesítés]]t követően [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenccel]] együtt a rendszer korrekciója érdekében lépett fel, aminek következtében lehetővé tették a [[háztáji]] megművelését, feloldották az állattartás korábbi korlátozásait, a szövetkezeteken belüli juttatásokat pedig rugalmasabbá tették, amivel sikerült javítaniuk a parasztok életszínvonalát és a mezőgazdasági termelést is.
[[1962]]–[[1974]] között miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett [[Kádár János (politikus)|Kádár János]], [[Kállai Gyula]], majd [[Fock Jenő]] kormányában, ahol az [[új gazdasági mechanizmus]]t kidolgozó, piacosító reformokat támogató csoportba tartozott. Helyettesként felügyelete alá tartoztak honvédelmi, közigazgatási és kereskedelmi ügyek, a bel- és igazságügy, valamint a [[Népi Ellenőrzési Bizottság]]ok is. A párton belüli ellenzék nyomására 1974 márciusában nyugdíjazták, PB-tagsága 1975-ben szűnt meg. KB-tagságát haláláig megőrizte. Ezután élete végéig emlékiratain dolgozott, amelynek életében csak első, 1945-ig tartó része jelent meg; később az 1954-ig jutó második kötet is napvilágot látott. [[1959]]-től haláláig a [[Magyar Partizánszövetség]] vezetője volt.
== Művei ==
*''Harcunk Budapestért. Fejezet a magyar fegyveres ellenállási mozgalom történetéből''; Szikra, Bp., 1946
*''A magyar demokrácia három éve''; Szikra, Bp., 1947 (''Szabad Föld téli esték könyvei'')
*''Parasztszövetkezetek''; MKP Orsz. oktatási osztálya, Bp., 1947 (''Oktatási füzetek. Falusi tanfolyam. Gyakorlati ismeretek'')
*''Nagyatáditól a földreformig''; Szikra, Bp., 1947 (''Szabad Föld könyvtára'')
*''Munkás-paraszt szövetség''; Szikra Ny., Bp., 1948 (''Szemináriumi füzetek falusi alapfokú szemináriumok számára'')
*''Új élet szabad földön''; grafikonok Bognár Klára et al.; Országos Tervhivatal, Bp., 1948
*''Tiéd az ország magadnak építed. A magyar demokrácia négy éve''; Szikra, Bp., 1948 (''Szabad Föld téli esték könyvei'')
*''A fasizmus ellen a szabadságért''; Szikra, Bp., 1948 (''Szabad Föld téli esték könyvei'')
*''Magyar szabadsághősök''; Szikra, Bp., 1948 (''Szabad Föld téli esték könyvei'')
*''Öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában. Riportkönyv a magyar parasztküldöttség szovjetunióbeli tanulmányútjáról''; DÉFOSZ, Bp., 1949
*''Szovjet tapasztalatokkal a szocialista mezőgazdaságért''; Szikra, Bp., 1952
*''Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és feladatai''; Akadémiai Ny., Bp., 1952
*''A mezőgazdasági rovatok feladata a kormányprogram megvalósításában''; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Bp., 1953 (''Újságírók szakmai előadásai és vitái a Magyar Újságírók Országos Szövetségében'')
*''Harcunk Budapestért''; Szikra, Bp., 1955
*''A magyar mezőgazdaság fejlődésének útja''; Kossuth, Bp., 1957
*''Népgazdaságunk helyzete'' / ''A szocializmus építésének időszerű feladatai. Kádár János, Fehér Lajos felszólalása az országgyűlés 1960. dec.-i ülésszakán''; Kossuth, Bp., 1960 (''Tananyag a Magyar Szocialista Munkáspárt Időszerű kérdések tanfolyama számára. 1960–1961.'')
*''A mezőgazdaság szocialista átalakításáért. Kádár János, Fehér Lajos, Losonczi Pál beszédei az országgyűlés 1960. dec. 1-9. ülésszakán''; Kossuth, Bp., 1960
*''A mezőgazdaság szocialista átalakításának és a termelőszövetkezetek megszilárdításának hazai tapasztalatai és feladatai''; Kossuth, Bp., 1960 (''Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája'')
*''A mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról''; Kossuth, Bp., 1962
*''Hogyan tovább a magyar mezőgazdaságban?''; Kossuth, Bp., 1962 (''Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája'')
*''A szocialista mezőgazdaságért''; Kossuth, Bp., 1963
*''A mezőgazdaság három éve''; Kossuth, Bp., 1965 (''Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája'')
*''A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai''; Kossuth, Bp., 1966
*''Agrár- és szövetkezeti politikánk időszerű kérdései''; Kossuth, Bp., 1969 (''Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája'')
*''Agrár- és szövetkezeti politikánk, 1965–1969''; Kossuth, Bp., 1970
*''A Magyar Jogász Szövetség Szövetkezeti Jogász Szakosztály 1. Országos Munkaértekezletének munkaanyaga. Balatonfüred, 1971. okt. 4-6.''; Korom Mihály, Fehér Lajos beszédeivel, szerk. Zsohár András; Magyar Jogász Szövetség, Bp., 1971
*''A szövetkezeti törvény''; Korom Mihály és Fehér Lajos beszédével; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1971
*''Így történt''; Magvető, Bp., 1979 (''Tények és tanúk'')
*''Sorsfordító évtizedek. Cikkek és beszédek, 1941–1981''; vál., előszó Barla Szabó Ödön és Sipos Levente; Kossuth, Bp., 1987
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{CitLib|közreműködők = Főszerk. Kenyeres Ágnes|cím= Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 |hely= Budapest |kiadó= Akadémiai |url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04216.htm}}
*{{citweb |url= http://1956.mti.hu/Pages/WiW.aspx?id=2 |szerző= MTI |cím= Fehér Lajos |weblap= 1956.mti.hu |nyelvkód= hu |év= 2006 |elér= 2013-06-22 |aurl= https://web.archive.org/web/20130512064219/http://1956.mti.hu/Pages/WiW.aspx?id=2 |archd= 2013-05-12 }}
*{{CitPer |szerző= Papp István |cím= Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség |periodika= Egyháztörténeti Szemle |év= 2010 |évfolyam= XI |szám= 2 |url= http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/pappistvan.htm |accd= 2013-06-22 |archívurl= https://web.archive.org/web/20200713181235/https://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/pappistvan.htm |archívdátum= 2020-07-13 }}
*{{CitPer|szerző= Papp István |cím= Fehér Lajos, Péter Gábor helyettese |periodika= Betekintő |év= 2011 |szám= 3 |url= http://www.betekinto.hu/en/node/175}}
*{{CitLib|szerző= Magyar Szocialista Munkáspárt| közreműködők = összeáll. Németh Jánosné |cím= Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei |hely= Budapest |kiadó= Magyar Országos Levéltár |év = 1998}}
* {{CitLib|szerző= Romsics Ignác |cím= Magyarország története a XX. században |hely= Budapest |kiadó= Osiris |év= 2005}}
== További információk ==
* ''[http://nava.hu/id/3108438/ Fehér Lajos 1956-ban, Rejtélyes XX. század, Kádár János retteg, hogy Rákosi hazatérhet]''; TV-sorozat, 2017. január 28.
*Papp István: ''Fehér Lajos. Egy népi kommunista politikus pályaképe''; ÁBTL–Kronosz, Bp.–Pécs, 2017 (''ÁBTL monográfiák'')
*Papp István: ''[https://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2021_02_papp.pdf Hiányzó szavak. Fehér Lajos rádiós és televíziós beszéde a csehszlovákiai invázióról]''; in: ''Betekintő'', 2021/2.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Politika}}
[[Kategória:Magyarország agrárpolitikusai]]
[[Kategória:Az MSZMP PB tagjai]]
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]]
[[Kategória:A Népszabadság vezetői, újságírói]]
[[Kategória:1917-ben született személyek]]
[[Kategória:1981-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Szeghalmiak]]
[[Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek]]
[[Kategória:A Szabad Nép vezetői, újságírói]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1958–1963)]]