Fluor forrásának megtekintése

{{egyért2|a kémiai elemről|Fluor Tomi}}
{{Fluor/Táblázat}}
A '''fluor''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] [[kémiai elem]]einek egyike. Vegyjele '''F''', rendszáma 9. Régies magyar elnevezése ''folany''.<ref name=kfki>{{cite web |url= http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html |title=A magyar kémiai szaknyelv kialakulása |accessdate=2010-12-03 |author=Szőkefalvi-Nagy Zoltán |coauthors =Szabadváry Ferenc |year=1972 |work=A kémia története Magyarországon |publisher=Akadémiai Kiadó}}</ref> [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|Standard nyomáson és hőmérsékleten]] halvány sárga színű, erősen mérgező, kétatomos molekulájú gáz. A fluor a hetedik főcsoport eleme, azaz a [[halogének]] közé tartozik, közülük a legkönnyebb. Vegyértékelektron-szerkezete 2s<sup>2</sup> 2p<sup>5</sup>. Az összes elem közül a [[elektronegativitás|legelektronegatívabb]] és legreaktívabb, szinte az összes többi elemmel, köztük néhány [[nemesgázok|nemesgázzal]] is alkot vegyületeket.
A fluor a 24. leggyakoribb elem az univerzumban és a 13. legnagyobb mennyiségben előforduló elem a [[földkéreg]]ben. A fluor elsődleges ásványi forrását, a [[fluorit]]ot vagy folypátot először 1529-ben említik írásban: ércekhez adták, hogy csökkentsék azoknak az olvadáspontját. A fluor név a folypát latin elnevezéséből, a fluor lapisból ered (fluere = folyni).<ref>{{cite journal | last=Ringnens | first=Vivi | title=Origin of the Names of Chemical Elements | url=https://archive.org/details/sim_journal-of-chemical-education_1989-09_66_9/page/731 | journal=Journal of Chemical Education | volume=66 | year=1989 | issue=9 | pages=731–736}}</ref> 1810-ben vetették fel a fluort, mint addig ismeretlen elemet, de tiszta fluor előállítása nagy reaktivitása miatt csak 1886-ban sikerült [[Henri Moissan]]nak, alacsony hőmérsékletű [[elektrolízis]]sel; ezt az eljárást mindmáig alkalmazzák. A fluorgázt legnagyobb mennyiségben [[Dúsított urán|urándúsításra]] hasznosítják, ipari szintű előállítása a [[második világháború]]ban, a [[Manhattan terv]] idején kezdődött.
A tiszta fluor előállításának drágasága miatt inkább a vegyületeit alkalmazzák az iparban. A kibányászott fluoritnak körülbelül a felét az [[acélgyártás]] során alkalmazzák, a másik feléből pedig elsősorban [[hidrogén-fluorid]]ot gyártanak, amely fontos előanyag különféle fluortartalmú szerves vegyületek, vagy az [[Hall–Héroult-eljárás|alumíniumgyártásnál]] kulcsszerepet betöltő [[kriolit]] előállításánál. A szerves fluoridok nagy kémiai és termikus stabilitással rendelkeznek, ezért [[hűtőközeg]]ként alkalmazzák őket. Különböző gyógyszerek, például az [[atorvasztatin]] vagy a [[fluoxetin]] is tartalmaznak fluort, emellett a fluoridoknak nagy szerepe van a [[fogszuvasodás]] kialakulásának megakadályozásában. A fluorkémiai termékek kereskedelme világszinten eléri az évi 15 milliárd [[amerikai dollár|dollárt]].
A perfluorozott szénhidrogének (fluorokarbonok) általában [[üvegházhatású gázok]], [[globális felmelegedési potenciál]]juk {{szám|100}}–{{szám|20000}}-szerese a [[szén-dioxid]]nak. A hajtógázként használt klór- és fluortartalmú CFC-gázok bizonyíthatóan károsítják az [[ózonréteg]]et<!--ez mintha inkább a klórtartalom miatt lenne, nem a fluor a ludas-->, és az ózonlyuk kialakulásának egyik fő felelősei. A szerves fluorvegyületek a szén–fluor kötés ereje miatt megtalálhatóak a környezetben. A fluornak nincs ismert szerepe az [[emlősök]] anyagcseréjében, de néhány növény szintetizál szerves fluortartalmú mérgeket, hogy így védekezzen a [[növényevő]]k ellen.
==Tulajdonságok==
===Elektronszerkezet===
[[Fájl:Fluorine shielding.svg|250px|A fluoratom egyszerűsített szerkezete|left|thumb]]
A fluoratomban összesen kilenc [[elektron]] van, eggyel kevesebb, mint a [[neon]]ban. [[Elektronszerkezet]]e 1s<sup>2</sup>2s<sup>2</sup>2p<sup>5</sup>: két elektron a belső 1s alhéjon, hét másik a körülötte lévő teljesen feltöltött 2s és a 2p alhéjon helyezkedik el, mely utóbbiból egy elektron hiányzik a nemesgázszerkezet eléréséhez. A külső héjon lévő elektronoknak nincs árnyékoló hatásuk ezért nagy – 9 − 2 = '''7''' – [[effektív magtöltés]] hat rájuk, ami befolyásolja az atom fizikai tulajdonságait is.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=381}}
A fluor [[ion#ionizációs energia|első ionizációs energiája]] a harmadik legnagyobb az elemek közül a hélium és neon után,{{sfn|Dean|1999|p=564}} ami megnehezíti az elektronok eltávolítását a semleges atomról. [[Elektronaffinitás]]a is kiemelkedően magas, a [[klór]] után a második legmagasabb,{{sfn|Lide|2004|pp=10.137–10.138}} és hajlamos egy elektron felvételével a neonnal izoelektronos szerkezetet kialakítani.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=381}} A fluor elektronegativitása az összes elem közül a legmagasabb.<ref>{{harvnb|Moore|Stanitski|Jurs|2010|p=[https://books.google.com/?id=ZOm8L9oCwLMC&pg=PA156 156]}}.</ref> A fluor kovalens rádiusza 60 [[méter|pikométer]] körüli, hasonlóan a periódusos rendszerben előtte lévő oxigénhez és az utána következő neonhoz.<ref name="CSD">{{Harvnb|Cordero et al.|2008}}.</ref><ref>{{Harvnb|Pyykkö|Atsumi|2009}}.</ref>
===Molekulaszerkezet===
[[Fájl:MO F2.svg|thumb|250px|right|A F<sub>2</sub> molekulapályái]]
A fluor elemi állapotban a többi halogénhez hasonlóan kétatomos molekulákat alkot. A kötéshossz a fluormolekulában 144&nbsp;pm, amely rövidebb, mint a többi elemmolekulában lévő egyszeres kötések (a gyémántban a szén–szén kötések 154&nbsp;pm hosszúságúak). A rövid kötések ellenére a fluormolekula disszociációs energiája mindössze 158&nbsp;kJ/mol, ami körülbelül megfelel a [[jód]]molekulában lévő 266&nbsp;pm hosszúságú kötés felszakításához szükséges energiának.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=800}} Ennek oka az, hogy a fluor nemkötő elektronpárjai nagyon közel vannak egymáshoz és erős taszító hatás lép fel köztük, így gyengítve a kötést.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=801}} A molekulában lévő gyenge kötés felelős a fluor szokatlanul nagy reaktivitásáért.
A molekulapálya-elmélet alapján meghatározható a F<sub>2</sub> molekula kötése. Az egyedi atomok s- és p-pályái kombinálódnak és kötő, valamint lazító [[molekulapálya|molekulapályákat]] alkotnak. A fluoratom 1s és 2s pályái mindig σ<sub>s</sub> és σ<sub>s</sub>* kötő- és lazító-molekulapályává alakulnak. Mivel ezek az orbitálok teljesen fel vannak töltve elektronokkal, nem járulnak hozzá a kötéshez. A 2p orbitálokból hat különböző energiájú molekulapálya alakul ki. Ezek a kötő σ<sub>p</sub>-, π<sub>y</sub>- és π<sub>z</sub>-pályák, valamint a lazító <sub>p</sub>*-, π<sub>y</sub>*- és π<sub>z</sub>*-pályák. Az elektronok úgy oszlanak meg, hogy az összes kötő és a π* lazító orbitálok telítettek. A kötésrend ezért (6-4)/2 = 1, azaz egyszeres kötésről beszélünk.<ref>{{cite book |last=Veszprémi |first=Tamás |title= Általános kémia|year=2015 |edition=2. kiadás|publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |isbn= 9789630596183|pages= 425}}</ref> A fluornál megfigyelhető diamágneses tulajdonság is.
===Reaktivitás===
A fluormolekula kötési energiája jóval alacsonyabb a klórénál vagy a bróménál, és hasonló a könnyen felszakítható [[peroxid]]ok kötési energiájához. Ez, valamint az atom magas elektronegativitása felelős a fluormolekula könnyű felszakíthatóságáért és nagy reaktivitásáért.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=804}}<ref>{{harvnb|Macomber|1996|p=[https://books.google.co.uk/books?id=HyuogOtzoaYC&pg=PA230 230]}}</ref>
A más atomokkal létesített kötései ezzel ellentétben nagyon erősek, ugyancsak a nagy elektronegativitás értékének köszönhetően. Reakcióiban szinte mindig az oxidálószer szerepét tölti be. Kevésbé reaktív anyagok, mint például az acélpor, üvegcserepek vagy azbesztszálak hevesen reagálnak a hideg fluorgázzal. A fa és a víz fluor áramban spontán meggyulladnak.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=382}}<ref name="pop mechanics F reactivity">{{harvnb|Nelson|1947}}.</ref> Nedvesség jelenlétében megtámadja a [[szilícium-dioxid]]ot is (hidrogén-fluorid képződése miatt, lásd a lenti reakcióegyenletet), ezért nem lehet üvegedényben előállítani és tárolni, csak speciális védőréteggel (fluorozott szénhidrogénnel) ellátott kvarcpalackban.
:SiO<sub>2</sub> + 6 HF → H<sub>2</sub>SiF<sub>6</sub> + 2 H<sub>2</sub>O
{{Külső fájl|left|fájl1={{Youtube|vtWp45Eewtw|A fluor reakciói (angolul)}}}}
Az elemi fluor fémekkel való reakciói különböző körülményeket igényelnek. Az [[alkálifémek]] robbanást okoznak és az [[alkáliföldfémek]] is zömmel hevesen reagálnak. Ezeket leszámítva a legtöbb fém passziválódik a felületén képződő fém-fluorid réteg miatt, ezért porítva kell őket reagáltatni.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=804}} A nemesfémek reakciójához tiszta fluorgáz szükséges 300–450&nbsp;°C-os hőmérsékleten.{{sfn|Lidin|Molochko|Andreeva|2000|pp=442–455}} Néhány szilárd nemfémes elem (például a kén vagy a foszfor) is hevesen reagál fluorban a cseppfolyós levegő hőmérsékletén.{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|p=404}} A [[Kén-hidrogén|hidrogén-szulfid]]{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|p=404}} és a [[kén-dioxid]]{{sfn|Patnaik|2007|p=472}} készségesen egyesül a fluorral, a kén-dioxid esetenként robbanással. A [[kénsav]] jóval kisebb aktivitást mutat, reakciója csak magasabb hőmérsékleten megy végbe.{{sfn|Aigueperse et al.|2000|p=400}}
A hidrogénnel hidegen, sötétben is robbanásszerűen egyesül.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|pp=76, 804}} Reakcióba lép a nedves levegőben lévő vízzel is; a vízgőz fluor áramban fényes lánggal ég, és a veszélyes hidrogén-fluorid (más néven folysav, HF), valamint [[hidrogén-peroxid]] keletkezik:
:F<sub>2</sub> + 2 H<sub>2</sub>O → H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + 2 HF
A [[szén]] szobahőmérsékleten fluorral reagálva [[fluormetán]]t ad, 400&nbsp;°C fölött szén-monofluorid, magasabb hőmérsékleten pedig többféle fluorokarbon képződik, néha robbanással.<ref name="Kuriakose, A. K.">{{harvnb|Kuriakose|Margrave|1965}}.</ref> Amíg a szén-dioxid és a szén-monoxid szobahőmérsékletnél valamivel magasabb hőmérsékleten reagálnak,<ref name="Hasegawa, Yasuo">{{harvnb|Hasegawa et al.|2007}}.</ref> addig a [[paraffin]]ok és más szerves vegyületek heves reakciókat idéznek elő:<ref>{{harvnb|Lagow|1970|pp=64–78}}.</ref> míg a teljesen szubsztituált halogénezett szénhidrogének – mint a normálisan éghetetlen [[szén-tetraklorid]] – is robbanásszerűen reagálhatnak.<ref name="Navarrini, Walter">{{harvnb|Navarrini et al.|2012}}.</ref> Bár a nitrogén-trifluorid stabil, a fluor nitrogénnel való reakciójához elektromos kisülés és megemelt hőmérséklet szükséges a nitrogén erős hármas kötése miatt.{{sfn|Lidin|Molochko|Andreeva|2000|p=252}} Más nitrogénvegyületek, például az ammónia vagy a hidrazin erősen exoterm reakcióba lépnek a fluorral.<ref name="Anhydrous ammonia MSDS">{{Harvnb|Tanner Industries|2011}}.</ref><ref name="Scott I. Morrow">{{harvnb|Morrow|Perry|Cohen|1959}}.</ref> Az oxigén standard körülmények között nem reagál a fluorral, de alacsony nyomáson és hőmérsékleten elektromos kisülések használatával reakcióra bírható. Az így keletkező termékek melegítés hatására visszaalakulnak elemeikre.<ref name="Emeléus Sharpe 1974 111">{{harvnb|Emeléus|Sharpe|1974|p=[https://books.google.com/books?id=qi0vujzNSz4C&pg=PA111 111]}}.</ref>{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|p=457}}<ref>{{harvnb|Brantley|1949|p=[https://books.google.com/books?id=Yo7r_1qJG2gC&pg=PA26-IA83 26]}}.</ref> Nehezebb halogének{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=383}} valamint a [[radon]]<ref>{{harvnb|Pitzer|1975}}.</ref> készségesen reagálnak a fluorral, a [[xenon]] és a [[kripton]] reakciójához viszont speciális körülmények szükségesek.<ref name="Khriachtchev et al. 2000">{{harvnb|Khriachtchev et al.|2000}}.</ref>
===Fázisai===
[[Fájl:Beta fluorine unit cell.svg|right|thumb|250px|A β-fluor kristályszerkezete. A gömbök olyan {{chem|F|2}} molekulákat jelképeznek, melyek akármilyen szögben állhatnak. A többi molekula síkhoz kötött]]
Szobahőmérsékleten a fluor kétatomos molekulákat alkot,{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=382}} gáz halmazállapotú, színe halványsárga (egyes források szerint zöldessárga), erősen maró tulajdonságú.<ref>{{harvnb|Burdon|Emson|Edwards|1987}}.</ref> Jellegzetes szúrós szaga van, amit már 20&nbsp;ppb koncentrációban is érezni lehet.{{sfn|Lide|2004|p=4.12}} −188&nbsp;°C-on – az oxigénhez és a nitrogénhez hasonló hőmérsékleten – lecsapódik, folyadékállapotban élénk sárga színű.{{sfn|Dean|1999|p=523}}
A fluornak két szilárd formája létezik, az α- és β-fluor. Az utóbbi −220&nbsp;°C-on kristályosodik rendezetlen köbös kristályrendszerbe – ellentétben a többi halogén rombos szerkezetével. A β-fluor átlátszó és lágy.{{sfn|Dean|1999|p=523}}{{sfn|Young|1975|p=10}}<ref name="Barrett 1967"/> További hűtés hatására −228&nbsp;°C-on fázisváltáson megy keresztül, átalakul kemény, átlátszatlan α-fluorrá, melynek monoklin kristályrendszere van sűrűn álló, döntött molekularétegekkel. Az átalakulás β-ból α-fázisba nagyobb energiafelszabadulással jár, mint a fluor kondenzációja, és igen heves lehet.{{sfn|Young|1975|p=10}}<ref name="Barrett 1967">{{harvnb|Barrett|Meyer|Wasserman|1967}}.</ref>
===Izotópok===
{{Bővebben|A fluor izotópjai}}
A fluornak mindössze egy stabil izotópja, a tíz neutront tartalmazó {{chem|19|F}} létezik, és egyedül ez fordul elő számottevő mennyiségben a természetben.<ref>{{Harvnb|National Nuclear Data Center|NuDat 2.1|loc=[http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/reCenter.jsp?z=9&n=10 Fluorine-19]}}.</ref> Giromágneses aránya nagy és kivételesen érzékeny a mágneses mezőre. Mivel ez az egyetlen stabil izotóp, felhasználják a [[mágnesesrezonancia-képalkotás]]ban.<ref>{{harvnb|Meusinger|Chippendale|Fairhurst|2012|pp=752, 754}}.</ref> A fluornak eddig tizenhét radioaktív izotópját sikerült előállítani, 14-től 31-ig terjedő tömegszámokkal. Ezek közül a leghosszabb életű a {{chem|18|F}}, [[felezési idő|felezési ideje]] 109,77 perc. A többi izotópnak 70 másodpercnél rövidebb felezési ideje van, legtöbbjük kevesebb mint fél másodperc alatt elbomlik.<ref name="isotopes">{{Harvnb|National Nuclear Data Center|NuDat 2.1}}.</ref> A {{chem|17|F}} és a {{chem|18|F}} [[Béta-bomlás#Pozitív béta-bomlás|pozitív béta-bomláson]], a könnyebb izotópok [[Béta-bomlás#Elektronbefogás|elektronbefogáson]], a {{chem|19|F}}-nél nehezebb izotópok pedig [[Béta-bomlás#Negatív béta-bomlás|negatív béta-bomláson]] vagy neutronkibocsátáson keresztül bomlanak el.<ref name="isotopes"/> A fluornak egy metastabil izomerje ismert, a {{chem|<sup>18m</sup>|F}}, melynek felezési ideje 234 nanoszekundum.<ref>{{harvnb|''NUBASE''|2003|p=29}}.</ref>
==Előfordulása==
===Univerzum===
{| class="wikitable" style="float:right; margin-left:15px; margin-top:0; font-size:10pt; line-height:11pt;"
|+ style="margin-bottom: 5px;" | Elemek naprendszerbeli előfordulása<ref name="Cameron">{{harvnb|Cameron|1973}}.</ref>
! style="text-align:center;" | Rendszám
! style="width:45%;"| Elem
! style="padding-right: 5px; padding-left: 10px;" | Relatív <br /> mennyiség
|-
| style="text-align:center;" | 6
| style="text-align:center;"| Szén
| style="padding-right:5px; text-align:right;"| 4 800
|-
| style="text-align:center;" | 7
| style="text-align:center;"| Nitrogén
| style="padding-right:5px; text-align:right;"|1 500
|-
| style="text-align:center;" | 8
| style="text-align:center;"| Oxigén
| style="padding-right:5px; text-align:right;"|8 800
|- style="background:#ff9;"
| style="text-align:center;"| 9
| style="text-align:center; "| Fluor
| style="padding-right:5px; text-align:right;"|1
|-
| style="text-align:center;" | 10
| style="text-align:center;"| Neon
| style="padding-right:5px; text-align:right;"|1 400
|-
| style="text-align:center;" | 11
| style="text-align:center;"| Nátrium
| style="padding-right:5px; text-align:right;"|24
|-
| style="text-align:center;" | 12
| style="text-align:center;"| Magnézium
| style="padding-right:5px; text-align:right;"|430
|}
A fluor aránya az univerzumban 400&nbsp;ppb, kivételesen alacsony a könnyebb elemek között: mindössze a huszonnegyedik leggyakoribb elem, és a széntől a magnéziumig az összes elem legalább hússzor akkora mennyiségben található meg, mint a fluor.<ref name=Crosswell/> Ennek oka az, hogy a csillagokban zajló [[nukleoszintézis]] folyamata elkerüli a fluort, mert a reakciókban keletkező fluoratomok nagy nukleáris [[hatáskeresztmetszet]]tel rendelkeznek, így hidrogénnel vagy héliummal történő további fúziós reakciók során továbbalakulnak oxigénné vagy neonná.<ref name=Crosswell/><ref>{{Harvnb|Clayton|2003|pp=[https://books.google.com/books?id=fXcdHyLUVnEC&pg=PA101 101–104]}}.</ref>
Ezen átmeneti létezésen túl három értelmezés született a fluor jelenlétére vonatkozóan:<ref name=Crosswell>{{Harvnb|Croswell|2003}}.</ref><ref name="Milky Way">{{harvnb|Renda et al.|2004}}.</ref>
*[[II típusú szupernóva|II típusú szupernóvákban]] neonatomok neutrínókkal való ütközés hatására átalakulhatnak fluorrá,
*a [[Wolf–Rayet-csillag]]okban a nagy sebességű napszél elsodorhatja a képződő fluort a hidrogén- és héliumatomoktól,
*az aszimptotikus óriáscsillagokban a fluor kiemelkedik a fúziós zónából a konvekciós áramlatokkal.
===Föld===
A fluor a tizenharmadik leggyakoribb elem a földkéregben, tömegének körülbelül 600–700 milliomod részét teszi ki.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=384}} Az elemi fluor könnyedén reagálna a Föld légkörében lévő vízgőzzel, ez eleve kizárja az elemi fluor természetben való előfordulását.<ref>{{Harvnb|Schulze-Makuch|Irwin|2008|p=121}}.</ref><ref>{{Harvnb|Haxel|Hedrick|Orris|2005}}.</ref> A természetben csak vegyületei formájában található meg, legfontosabb ásványai a [[fluorit]] (CaF<sub>2</sub>), a [[kriolit]] (Na<sub>3</sub>AlF<sub>6</sub>) és a [[fluorapatit]] (Ca<sub>5</sub>(PO<sub>4</sub>)<sub>3</sub>F).{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=384}}{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=795}} A fluorit vagy folypát, egy világszerte bőséggel megtalálható színes ásvány a fluor elsődleges forrása. Legnagyobb termelői [[Kína]] és [[Mexikó]]. Korábban az Egyesült Államok volt a vezető kitermelő, de 1995-ben beszüntették a bányászatát.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=795}}<ref name="AcountF">{{harvnb|Villalba|Ayres|Schroder|2008}}.</ref><ref name="historical fluorspar statistics">{{Harvnb|Kelly|Miller|2005}}.</ref><ref name="UK fluorspar">{{Harvnb|Lusty et al.|2008}}.</ref> Bár a fluorapatit tartalmazza a világ összes fluorjának jó részét, de alacsony fluortartalma miatt (3,5 tömegszázalék) mint foszfátot használják fel. A kriolitot korábban alumínium kinyerésére használták, ma nagy tömegben alkalmazzák az alumíniumgyártásban. Mióta a [[Grönland]] nyugati partján lévő legfőbb lelőhelye 1987-ben kimerült, a kriolit legnagyobb részét mesterségesen szintetizálják.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=795}}
{| cellpadding="3" style="margin:1em auto 1em auto; text-align:center;"
|-
| colspan="3" style="text-align:center;"| '''Fontosabb fluortartalmú ásványok'''
|-
| [[Fájl:Fluorite-270246.jpg|200px]]
| [[Fájl:Apatite Canada.jpg|200px]]
| [[Fájl:Ivigtut cryolite edit.jpg|200px]]
|- style="text-align:center;"
| Fluorit
| Fluorapatit
| Kriolit
|}
Egyéb ásványok, mint például a [[topáz]], is tartalmaznak fluort. Az alkáliföldfém- és más fluoridok rossz oldhatósága miatt a tengervízben csak kis koncentrációban (1,2&nbsp;ppm) van jelen, ez a forrás kitermelésre nem hasznosítható.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=795}} Nyomnyi mennyiségű fluororganikus vegyületeket kimutattak vulkánkitörésekben és hőforrásokban, ezek eredete egyelőre tisztázatlan.{{sfn|Gribble|2002}} Sokáig vita tárgyát képezte, hogy az [[antazonit]] nevű ásványban elemi fluor található-e meg, melyet az összetört kristály szaga sugallt.<ref>{{Harvnb|Richter|Hahn|Fuchs|2001|p=3}}.</ref><ref name="Elementar">{{Harvnb|Schmedt|Mangstl|Kraus|2012}}.</ref> Egy 2012-es tanulmány 0,04 tömegszázaléknyi elemi fluorról számol be, amit az ásványban mágnesesrezonancia-spektroszkópiával mutattak ki. A fluor jelenlétét az okozhatja, hogy a kristályon belül apró uránzárványok ionizáló sugárzása hatására a kalcium-fluorid elemeire bomlik, és a képződő fluorgáz kicsi, elszigetelt zárványokat alkotva megmaradhat.<ref name="Elementar"/>
== Története ==
=== Korai felfedezések ===
[[Fájl:Book9-25.gif|thumb|right|250px|Az acélgyártás illusztrációja a ''[[De re metallica]]''-ból]]
[[Georgius Agricola]] 1529-ben említi meg a [[fluorit]]ot, mint az ércek és a salak olvadáspontjának csökkentésére használt adalékot.{{h|Greenwood Earnshaw|1998|p=790}}{{h|Senning|2007|p=[https://books.google.com/?id=Fl4sdCYrq3cC&pg=PA149 149]}}{{jegyzet|megj=[[Basilius Valentinus]] feltehetőleg már a késő 15. században leírta a fluoritot, de mivel jegyzeteit csak 200 évvel később fedezték fel, e munka valóságtartalma kétséges.{{h|Stillman|1912}}{{h|Principe|2012|pp=140, 145}}{{h|Agricola, Hoover, Hoover|1912|loc=lábjegyzetek és kommentárok, 38, 409, 430, 461, 608 o}}|csoport=m}} Az ő tollából származik a latin ''fluorés'' (''fluo'' – folyás, áramlás) szó a fluorit kőzetre. Innen ered a [[fluorit]] mint folypát elnevezése, amelyet még ma is gyakran használnak.{{h|Norwood-Fohs|1907|p=[http://archive.org/stream/bulletin01kentgoog#page/n94/mode/2up 52]}}{{h|Greenwood Earnshaw|1998|p=109}}{{h|Agricola, Hoover, Hoover|1912|loc=előnézet, [http://archive.org/stream/georgiusagricola00agririch#page/380/mode/2up 380–381] o}} A fluoritról később bebizonyosodott, hogy összetételét tekintve valójában [[kalcium-fluorid|kalcium-difluorid]].{{h|Weeks|1932}}
Egyes források szerint egy nürnbergi üvegműves, [[Heinrich Schwanhard]] már 1670-ben használt hidrogén-fluoridot az üveg díszítésére,<ref name=Asimov>{{cite book|last=Asimov|first=Isaac|year=1966|title=The noble gases|url=https://archive.org/details/noblegases00asim|isbn=978-0-465-05129-8|publisher=Basic Books|page=[https://archive.org/details/noblegases00asim/page/162 162]}}</ref> más források szerint a [[hidrogén-fluorid]] vizes oldatát csak 1720-tól kezdődően használták fel üveg maratásra.{{h|Weeks|1932}}{{h|Partington|1923}} Ezt a jelenséget [[Andreas Marggraf|Andreas Sigismund Marggraf]] 1764-ben jegyezte fel, amikor fluoritot tömény [[kénsav]] jelenlétében hevítette, és az így kapott oldat korrodálta az üvegtartályt.{{h|Marggraf|1770}}{{h|Kirsch|2004|pp=3-10}} A svéd kémikus [[Carl Wilhelm Scheele]] 1771-ben megismételte a kísérletet, és a keletkezett savas terméket ''fluss-spats-syran''-nak (folysav, vagy másképpen hidrogén-fluorsav) nevezte el.{{h|Kirsch|2004|pp=3-10}}{{h|Scheele|1771}} 1810-ben a francia fizikus, [[André-Marie Ampère]] vetette fel, hogy a folysavat hidrogén és egy [[klór]]hoz hasonló elem alkotja.{{h|Ampère|1816}} Sir [[Humphry Davy]] javaslatára, az akkor még ismeretlen anyagot a folysav ''(fluoric acid)'' és a halogének ''-ine'' szuffixumából összetéve ''fluorine''-nak nevezték el. A legtöbb európai nyelven azóta is ezt a szót vagy módosulatait használják az elem megnevezésére. A görög, orosz és más nyelvekben viszont Ampère javaslatára a ''ftor'' szó, és annak változatai terjedtek el, amely a görög ''φθόριος'' (''phthoriosz'' – romboló) szóból ered.{{h|Davy|1813|p=[https://books.google.com/books?id=dhdGAAAAMAAJ&pg=PA278 278]}}{{h|Banks|1986|p=11}} Az új latin név, a ''fluorum'' után az elem vegyjele '''F'''; a régebben használatos Fl szimbólum 2012 óta a [[fleróvium]]ot jelöli.{{h|Storer|1864|pp=278-280}}
=== Izolációja ===
A fluorral végzett kezdeti kísérletek annyira veszélyesek voltak, hogy a folysavval történt szerencsétlenség után több 19. századi kísérletező is „fluor-mártírrá” vált. Az akkori kutatók ugyanis nem voltak tudatában a folysav veszélyességének, ezért sokan egészségüket (vakság) vagy életüket adták a tudományért.{{jegyzet|megj=[[Humphry Davy|Davy]], [[Joseph Louis Gay-Lussac|Gay-Lussac]], [[Louis Jacques Thénard|Thénard]], és az ír Thomas és George Knox is megsérült. A belga [[Paulin Louyet]] és a francia [[Jérôme Nicklès]] kémikus meghalt. Moissan szintén megtapasztalta a súlyos hidrogén-fluorid-mérgezést.{{h|Weeks|1932}}{{h|Toon|2001}}|csoport=m}} Az elemi fluor izolációja különösen nehéz volt, mert egyrészt mind a fluor, mind a folysav rendkívül korrozív, maró anyag, másrészt nem állt rendelkezésre egyszerű és alkalmas [[elektrolit]].{{h|Weeks|1932}}{{h|Toon|2001}} [[Edmond Frémy]] posztulálta, hogy a tiszta folysavból elektrolízissel előállítható az elemi fluor, ezért kidolgozott egy módszert, amellyel savított [[kálium-bifluorid]]ból vízmentes mintákat állított elő. Ehelyett felfedezte, hogy az így keletkezett tiszta hidrogén-fluorid nem vezeti az elektromosságot, azaz elektromos [[szigetelő]].{{h|Weeks|1932}}{{h|Toon|2001}}{{h|Asimov|1966|p=162}} Frémy egykori diákja, [[Henri Moissan]] kitartott, és sok próbálgatás után felfedezte, hogy a kálium-bifluorid és a száraz hidrogén-fluorid keveréke vezető, így megvalósítható az elektrolízis. Annak érdekében, hogy az elektrokémiai cellában található platina gyors korrózióját elkerülje, egy speciális fürdő segítségével rendkívül alacsony hőmérsékletre hűtötte a reakciót; ellenállóbb, kovácsolt [[platina]]-[[irídium]] cellát, valamint fluoritdugókat alkalmazott.{{h|Toon|2001}}{{h|Greenwood Earnshaw|1998|pp=789–791}} 1886-ban, sok vegyész 74 évnyi erőfeszítése után Moissan sikeresen izolálta az elemi fluort.{{h|Asimov|1966|p=162}}{{Refhely|Moissan, 1886}} 1906-ban, két hónappal halála előtt Moissan elnyerte a [[kémiai Nobel-díj]]at.{{h|Viel-Goldwhite|1993|p=[https://books.google.com/books?id=jEy67gEvIuMC&pg=PA35 35]}}{{jegyzet|megj=A hivatalos indoklás szerint Moissan „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence felfedezéséért” kapta meg a díjat.|csoport=m}} Nem tisztázott, hogy viszonylag rövid életéért (54 év) nem a fluorral való kísérletezések-e a felelősek.
<gallery mode="packed" heights="270px">
Recherches sur l’isolement du fluor, Fig. 5.PNG|alt=|1887-es vázlat Moissan szerkezetéről
Henri Moissan HiRes.jpg|alt=|Moissan Nobel-díj fényképe
</gallery>
=== Későbbi felhasználása ===
[[Fájl:Uranium hexafluoride crystals sealed in an ampoule.jpg|right|250px|Egy ampulla [[urán-hexafluorid]]|thumb]]
A [[General Motors]] az 1920-as évek végén kísérleteket folytatott a CFC-k hűtőközegként való alkalmazásával kapcsolatban, majd 1930-ban a GM és a [[DuPont]] közösen megalapította a Kinetic Chemichalst a Freon-12 ({{chem|link=difluor-diklórmetán|CCl|2|F|2}}) értékesítésére. A Freon-12 felváltotta a korábbi, mérgezőbb vegyületeket, megnövelte az igényt a háztartási hűtőszekrényekre, gyártása pedig jövedelmezővé vált: 1949-ben a DuPont felvásárolta a Kinetic Chemicalst, és számos más [[freon]]vegyület forgalmazásába kezdett.<ref name="Jstg">{{harvnb|Okazoe|2009}}.</ref>{{sfn|Hounshell|Smith|1988|pp=156–157}}<ref name="DD Freon history">{{Harvnb|DuPont|2013a}}.</ref> A [[poli(tetrafluoretilén)]]t vagy teflont 1938-ban véletlenül fedezte fel [[Roy J. Plunkett]], miközben hűtőanyagokon dolgozott a Kineticnél. A teflon páratlan kémiai és termális ellenállásának köszönhetően 1941-ben megkezdődött a tömegtermelése.<ref name="Jstg"/>{{sfn|Hounshell|Smith|1988|pp=156–157}}
Az elemi fluor nagyipari előállítása a második világháború alatt kezdődött meg. Németországban magas hőmérsékletű elektrolízissel állítottak elő tonnaszám [[klór-trifluorid]]ot, amit gyújtóbombákban terveztek felhasználni,<ref>{{harvnb|Meyer|1977|p=111}}.</ref> a [[Manhattan terv]]ben pedig hatalmas mennyiségű [[urán-hexafluorid]]ot használtak fel urándúsításra. Mivel az urán-hexafluorid ugyanolyan korrozív, mint maga a fluor, ezért a gázdiffúziós eljárásban alkalmazott berendezéseknek különleges anyagokból kellett lenniük: a membránok nikkelből, a tömítések fluorpolimerekből készültek, hűtő- és kenőanyagoknak pedig folyékony fluorokarbonokat használtak. Ez a virágzó atomipar elősegítette a háború utáni fluorkémiai fejlesztéseket.<ref>{{harvnb|Kirsch|2004|pp=[https://books.google.com/books?id=cqnEZSTA6cUC&pg=PA61 60–66]}}.</ref>
==Vegyületei==
A fluor kémiai vegyületek hatalmas választékát alkotja, amely magába foglal mind szerves, mind szervetlen vegyületeket. A fluor egyesül fémekkel, nemfémekkel, félfémekkel és a legtöbb nemesgázzal is.<ref name="Riedel Kaupp 2009">{{harvnb|Riedel|Kaupp|2009}}.</ref> Vegyületeiben az [[oxidációs szám]]a majdnem mindig −1. Nagy elektronaffinitása miatt elsődlegesen ionos kötéseket létesít; ha kovalens kötéssel kapcsolódik, akkor ezek a kötések polárisak, és szinte kivétel nélkül egyszeresek.<ref name="NF charge">{{harvnb|Harbison|2002}}.</ref><ref>{{harvnb|Edwards|1994|p=[https://books.google.co.uk/books?id=TRMRDXHWX7EC&pg=PA515 515]}}.</ref>
===Fémekkel===
Az [[alkálifémek]] jól oldódó, ionos monofluoridokat képeznek vele, melyeknek a [[nátrium-klorid]]dal és a többi analóg kloriddal megegyező köbös kristályrendszerük van.<ref>{{harvnb|Katakuse et al.|1999|p=[https://books.google.com/books?id=pjFTI5KgMFkC&pg=PA267 267]}}.</ref>{{sfn|Aigueperse et al.|2000|pp=420–422}} [[Alkáliföldfémek]]kel erős ionos kötésekkel rendelkező, rosszul oldódó difluoridokat alkot,<ref name="dissolve">{{harvnb|Storer|1864|pp=[https://books.google.co.uk/books?id=KPyLb5f-p4EC&pg=PA278 278–280]}}.</ref> kivéve a [[berillium-fluorid]]ot, amely kovalens tulajdonságokat is mutat, és a [[kvarc]]hoz hasonló szerkezetű.<ref name="Beryllium chemistry">{{harvnb|Walsh|2009|pp=[https://books.google.co.uk/books?id=3-GbhmSfyeYC&pg=PA99 99–102], [https://books.google.co.uk/books?id=3-GbhmSfyeYC&pg=PA118 118–119]}}.</ref> Ritkaföldfémekkel és még sok másik fémmel ionos trifluoridokat alkot.{{sfn|Emeléus|Sharpe|1983|pp=89–97}}<ref name="Crystal chemistry of fluorides">{{harvnb|Babel|Tressaud|1985|pp=[https://books.google.co.uk/books?id=SaWLysMGF3cC&pg=PA91 91–96]}}.</ref><ref>{{harvnb|Einstein et al.|1967}}.</ref>
Kovalens tulajdonságok a tetrafluoridoknál tűnnek először szembe: a cirkónium, hafnium<ref>{{harvnb|Brown et al.|2005|p=[https://books.google.com/?id=DvqwTdVhjMEC&pg=PA144 144]}}.</ref><ref name="Perry 2011 193">{{harvnb|Perry|2011|p=[https://books.google.co.uk/books?id=SFD30BvPBhoC&pg=PA193 193]}}.</ref> és számos aktinoida<ref>{{harvnb|Kern et al.|1994}}.</ref> magas olvadáspontú ionos vegyületeket alkot a fluorral,{{sfn|Lide|2004|pp=4.60, 4.76, 4.92, 4.96}}{{jegyzet|megj=A ZrF<sub>4</sub> olvadáspontja 932&nbsp;°C,{{sfn|Lide|2004|p=4.96}} A HfF<sub>4</sub> 968&nbsp;°C-on szublimál,<ref name="Perry 2011 193"/> az UF<sub>4</sub> pedig 1036&nbsp;°C-on olvad{{sfn|Lide|2004|p=4.92}}|csoport=m}} míg a titán,{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=964}} a vanádium,<ref>{{harvnb|Becker|Müller|1990}}.</ref> és a nióbium vegyületei polimer jellegűek,{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=990}} melyek olvadáspontja, vagy bomlási hőmérséklete nem több 350&nbsp;°C-nál.{{sfn|Lide|2004|pp=4.72, 4.91, 4.93}} A pentafluoridok folytatják ezt a tendenciát a lineáris polimereikkel és az [[oligomer]] komplexeikkel.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|pp=561–563}}{{sfn|Emeléus|Sharpe|1983|pp=256–277}}{{sfn|Mackay|Mackay|Henderson|2002|pp=355–356}} Tizenhárom fém hexafluoridja ismert,{{jegyzet|megj= Ez a tizenhárom fém a molibdén, a technécium, a ruténium, a ródium, a volfrám, a rénium, az ozmium, az iridium, a platina, a polónium, az urán, a neptúnium és a plutónium.|csoport=m}} mind oktaéderes szerkezetű és többnyire illékony, szilárd anyagok, de például [[molibdén-hexafluorid]] és a [[rénium-hexafluorid]] folyékony, a [[volfrám-hexafluorid]] pedig gáz halmazállapotú.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|loc=(various pages, by metal in respective chapters)}}{{sfn|Lide|2004|pp=4.71, 4.78, 4.92}}<ref name="D_BLOCK_XF6">{{harvnb|Drews et al.|2006}}.</ref> A rénium-heptafluorid az egyetlen ismert heptafluorid, amely egy alacsony olvadáspontú, szilárd anyag, pentagonális bipiramisos molekulaalakkal.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|p=819}} Az ennél több fluoratommal rendelkező fémfluoridok kiváltképp reaktívak.<ref>{{harvnb|Bartlett|1962}}.</ref>
{| cellpadding="3" style="margin:1em auto 1em auto; text-align:center;"
|-
| colspan="3" style="text-align:center;"|'''Fém-fluoridok szerkezete'''
|-
| [[Fájl:Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png|132px]]
| [[Fájl:Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png|500px]]
| [[Fájl:Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png|121px]]
|- style="text-align:center;"
| Nátrium-fluorid, ionos
| Bizmut-pentafluorid, polimeres
| Rénium-heptafluorid, molekuláris
|}
===Hidrogénnel===
{{Bővebben|Hidrogén-fluorid}}
[[Fájl:Boiling-points Chalcogen-Halogen.svg|thumb|right|250px|Halogének és kalkogének hidrogénnel alkotott vegyületeinek forráspontjai. Jól látható a hidrogén-fluorid és víz kiemelkedően magas forráspontja, amiért a molekulák közt fellépő erős hidrogénkötések felelősek]]
A fluor hidrogénnel egyesülve [[hidrogén-fluorid]]ot alkot. A hidrogén-fluorid molekulái [[Kémiai kötés#hidrogénkötés|hidrogénkötéssel]] kapcsolódva egymáshoz halmazokat alkotnak, emiatt a tulajdonságai közelebb állnak a vízéhez, mint a hidrogén-kloridéhoz.<ref name="Pauling HF hydrogen bonds">{{harvnb|Pauling|1960|pp=[https://books.google.com/books?id=L-1K9HmKmUUC&pg=PA454 454–464]}}.</ref><ref name="Atkins HF">{{harvnb|Atkins|Jones|2007|pp=184–185}}.</ref><ref name="New Scientist HF">{{harvnb|Emsley|1981}}.</ref> Forráspontja jóval magasabb a nála nehezebb hidrogén-halogenidek forráspontjánál, és velük ellentétben korlátlanul elegyedik vízzel.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|pp=812–816}} A hidrogén-fluorid vízzel érintkezve könnyedén hidratálódik, oldata – a többi hidrogén-halogenid oldatával ellentétben, melyek erős savként viselkednek – gyenge sav.{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|p=425}} Velük ellentétben viszont képes megtámadni az üveget.<ref name="H+">{{harvnb|Chambers|Holliday|1975|pp=328–329}}.</ref>
===Nemfémekkel és félfémekkel===
[[Fájl:Chlorine-trifluoride-3D-balls.png|thumb|left|250px|A [[klór-trifluorid]] erősen roncsoló hatású, képes meggyújtani az azbesztet, a betont, a homokot és más tűzálló anyagokat is{{sfn|Air Products and Chemicals|2004|p=1}}]]
A félfémek és a p-mező nemfémeinek kettős fluoridjai általában kovalensek, változó reaktivitással. A harmadik periódusban lévő, valamint az annál nehezebb nemfémek hipervalens vegyületeket képezhetnek a fluorral.<ref name=Noury>{{harvnb|Noury|Silvi|Gillespie|2002}}.</ref>
A [[bór-trifluorid]] molekula sík alakú, és egy be nem töltött elektronoktettel rendelkezik. Ez a vegyület [[Sav-bázis elméletek#Lewis-féle sav-bázis elmélet (1938)|Lewis-savként]] viselkedik, és egyesül különböző Lewis-bázisokkal, adduktumokat hozva létre.<ref>{{harvnb|Chang|Goldsby|2013|p=706}}.</ref> A [[tetrafluormetán|szén-tetrafluorid]] közömbös, tetraéder alakú molekula, csoportbeli analógjai, a szilícium- és germánium-tetrafluorid szintén tetraéderes szerkezetűek,<ref>{{harvnb|Ellis|2001|p=69}}.</ref> de ők a szén-tetrafluoriddal ellentétben Lewis-savként viselkednek.{{sfn|Aigueperse et al.|2000|p=423}}{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|p=897}} A nitrogéncsoport elemeinek trifluoridjai reaktivitása és bázicitása a molekulatömeggel növekszik, habár a [[nitrogén-trifluorid]] ellenáll a hidrolízisnek és nem mutat bázikus tulajdonságokat.<ref name="PnFx">{{harvnb|Raghavan|1998|pp=[https://books.google.com/books?id=pBiS0jc-kWIC&pg=PA164 164–165]}}.</ref> A fluor, arzén és antimon pentafluoridjai reaktívabbak, mint a megfelelő trifluoridjaik, az antimon-pentafluorid a legerősebb ismert természetes Lewis-sav.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|pp=561–563}}<ref name=Arsenic>{{harvnb|Godfrey et al.|1998|p=[https://books.google.co.uk/books?id=vVhpurkfeN4C&pg=PA98 98]}}.</ref>{{sfn|Aigueperse et al.|2000|p=432}}
A [[oxigéncsoport|kalkogéneknek]] sokféle fluoridja létezik: beszámoltak az oxigén, a kén és a szelén instabil difluoridjairól – az [[oxigén-difluorid|OF<sub>2</sub>]] az egyetlen ismert vegyület, melyben az oxigén oxidációs állapota +2 –, valamint létezik a kén és a szelén tetrafluoridja, és ismert a kén, a szelén és a tellúr hexafluoridja is. Ez utóbbiak a sok kapcsolódó fluoratom miatt stabilak, a [[kén-hexafluorid]] a könnyű központi atom miatt különösen közömbös.<ref name="(O,S,Se,Te)Fn">{{harvnb|Murthy|Mehdi Ali|Ashok|1995|pp=[https://books.google.co.uk/books?id=0xl17YU8WzQC&pg=PA180 180–182], [https://books.google.co.uk/books?id=0xl17YU8WzQC&pg=PA206 206–208]}}.</ref>{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|pp=638–640, 683–689, 767–778}} A klór, a bróm és a jód a fluorral alkothatnak mono-, tri- és pentafluoridokat, de egyedül a jód képes heptafluoridot létrehozni – ez egyben az egyetlen hétligandumos [[interhalogének|interhalogén]].{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|pp=435–436}}
===Nemesgázokkal===
[[Fájl:Xenon tetrafluoride crop.gif|thumb|right|250px|Xenon-tetrafluorid kristályok, 1962-ben fényképezve]]
A [[nemesgázok]]ról, mivel lezárt elektronhéjjal rendelkeznek, sokáig úgy gondolták, hogy nem lépnek reakcióba más elemekkel, egészen 1962-ig, amikor [[Neil Bartlett]] először szintetizált sikeresen [[xenon-hexafluorplatinát]]ot.{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|pp=392–393}} Azóta sok más [[Nemesgázvegyületek|nemesgázvegyületet]] sikerült elkülöníteni, például [[xenon-difluorid]]ot, [[xenon-tetrafluorid|-tetrafluoridot]], [[xenon-hexafluorid|-hexafluoridot]] és több oxifluoridot is.{{sfn|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001|p=395–397, 400}} A nemesgázok közül a kripton és a radon fluorral difluoridot alkot.{{sfn|Lewars|2008|p=68}}<ref name=astatineradon>{{harvnb|Pitzer|1993|p=[https://books.google.co.uk/books?id=CdUVspeIJAYC&pg=PA111 111]}}.</ref>{{sfn|Lewars|2008|p=67}} Argon hidrogén-fluoriddal extrém körülmények között reagál, [[argon-fluorohidrid]] keletkezése mellett.<ref name="Khriachtchev et al. 2000"/> A könnyebb nemesgázok fluoridjai kivételesen instabilak: a héliumnak és a neonnak egyáltalán nincsenek hosszabb élettartamú fluorvegyületeik,<ref name=HeNeCompounds>{{harvnb|Bihary|Chaban|Gerber|2002}}.</ref> neon-fluoridot még egyáltalán nem figyeltek meg.{{sfn|Lewars|2008|p=71}} Hélium-fluorohidridet nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten pár milliszekundumos időtartamra sikerült előállítani.<ref name="HeNeCompounds"/>
===Szerves vegyületek===
[[Fájl:FluorocarbonCrabFish.JPG|thumb|250px|Egymással nem elegyedő színezett víz és nála jóval sűrűbb [[perfluorpentán]] egy főzőpohárban. A rák és az aranyhal nem tudja átlépni a két folyadékréteg közti határt]]
A szén-fluor kötés a legerősebb kötés a [[szerves kémia|szerves kémiában]],<ref name=hagan>{{harvnb|O'Hagan|2008}}.</ref> ez adja a fluororganikus vegyületek nagy stabilitását.{{sfn|Siegemund et al.|2005|p=444}} A természetben szinte egyáltalán nem fordul elő, de számos mesterségesen előállított vegyület tartalmazza. A szerves fluorvegyületek nagy változatosságot mutatnak, és a szerves kémia komplexitását tükrözik vissza.<ref name="Jstg"/>
====Egyedi molekulák====
Az [[alkánok]] hidrogénatomjainak fokozatosan fluoratomokra való kicserélése a molekula számos tulajdonságát módosítja: az olvadás- és forráspont csökken, a sűrűség növekszik, a szénhidrogénekben való oldhatóság csökken, a molekula általános stabilitása pedig növekszik. A perfluorkarbonok, melyekben az összes hidrogént fluor helyettesít, a legtöbb szerves oldószerben oldhatatlanok és normális körülmények között egyedül folyékony ammóniában lévő nátriummal reagálnak.{{sfn|Siegemund et al.|2005|pp=451–452}} Más, funkciós csoportokat tartalmazó szerves vegyületeknek is léteznek perfluorozott megfelelői, melyek a perfluorkarbonok sok tulajdonságát – például a nagy stabilitást és a hidrofóbiát – magukban hordozzák, közben a funkciós csoportjuk – leggyakrabban [[karbonsavak|karboxilcsoport]] – megnöveli a reaktivitásukat, képessé téve őket arra, hogy különböző felületekhez hozzátapadjanak, vagy hogy [[felületaktív anyag]]ként viselkedjenek.<ref name=Salager2002>{{Harvnb|Salager|2002|p=45}}.</ref> A fluortartalmú felületaktív anyagok jobban képesek csökkenteni a víz [[felületi feszültség]]ét, mint szénhidrogén-alapú megfelelőik.
====Polimerek====
[[Fájl:Polytetrafluoroethylene.svg|thumb|left|250px|Poli(tetrafluoretilén), (vagy Teflon) az egyik legszélesebb körben felhasznált fluorpolimer]]
A fluortartalmú polimerek nagyobb stabilitással és magasabb olvadásponttal rendelkeznek, melyet a szénhidrogén-molekulákban a hidrogének fluorra való cseréjének köszönhetnek.{{sfn|Carlson|Scmiegel|2005|p=3}} A [[Poli(tetrafluoretilén)]] (vagy PTFE, ''teflon'') a legegyszerűbb fluorpolimer, a [[polietilén]] perfluorozott analógja, -CF<sub>2</sub>- szerkezeti egységekből épül fel. A PTFE a várható stabilitásnövekedést mutatja, de nagyon magas olvadáspontja miatt nehezen formázható,{{sfn|Carlson|Scmiegel|2005|pp=3–4}} annak ellenére, hogy a PTFE magasabb hőmérsékleten hőre lágyuló polimer. Számos PTFE-származék létezik, amelyek könnyebben formázhatóak, viszont hőmérséklettűrésük alacsonyabb, például a fluorozott etilén-propilén, melyben néhány fluoratom trifluormetil-csoporttal van helyettesítve, vagy a [[nafion]], ami szulfonsavcsoportban végződő perfluoréter oldalláncokat tartalmaz.<ref>{{harvnb|Rhoades|2008|p=[https://books.google.co.uk/books?id=k3AoGn0upf0C&pg=PA2 2]}}.</ref><ref>{{harvnb|Okada et al.|1998}}.</ref> Néhány fluorpolimerben megmarad a hidrogénatomok egy része; a [[poli(vinilidén-fluorid)]]ban feleannyi, a [[poli(vinil-fluorid)]]ban negyedannyi fluor van, mint a PTFE-ben, de mindkettő a perfluorozott polimerekhez hasonlóan viselkedik.{{sfn|Carlson|Scmiegel|2005|p=4}} A fluorpolimerek műszaki tulajdonságai nagyban függnek a feldolgozásuktól. A hőre lágyuló polimerek szokványos feldolgozási technikái – a kalanderezés, extrúzió, [[fröccsöntés]] – a fluorpolimerekre nem alkalmazhatók. Tipikus feldolgozási módjuk a nagy hőmérsékleten és nagy nyomáson elvégzett porzsugorítás (szinterezés), ami a fémek porkohászatához hasonlóan porózus termékhez, mikro-porozitáshoz vezethet. A szinterezés társítható egyéb módszerekkel, majd forgácsolással.<ref>{{cite book |author= Czvikovszky Tibor, Gaál János, Nagy Péter |title= A polimertechnika alapjai
|publisher= Műegyetemi Kiadó |year= 2000
|isbn= 9789634206217}}</ref>
==Előállítása==
===Ipari===
[[Fájl:Fluorine cell room.jpg|thumb|250px|Ipari elektrolizáló cellák]]
Az egyetlen iparilag is alkalmazott módszer a [[kálium-fluorid]] (KF) száraz hidrogén-fluoridos (HF) oldatának [[elektrolízis]]e. Az oldatban a fluor mint ''difluoridion'' van jelen (KHF<sub>2</sub>). Az elektrolizáló cellák katódjaként az elektrolitot tartalmazó lágyacél kádak szolgálnak, anódként pedig összepréselt, nem kristályos grafitszénből készült rudat alkalmaznak.<ref name="AcountF"/>{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=386}} A folyamathoz megemelt hőmérséklet szükséges, a KF•2HF 70 Celsius-fokon olvad meg, az elektrolízis pedig 80–100 fokon zajlik. A kálium-fluorid mint katalizátor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a reakcióban, mivel a tiszta HF nem elektrolizálható.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|pp=384–285}}{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998|pp=796–797}} A fluorgáz az anódon, a hidrogéngáz pedig a katódon fejlődik.<ref>{{cite web|url=http://www.essentialchemicalindustry.org/chemicals/fluorine.html|title=Fluorine|date=2016-10-10}}</ref>
Az elektrolit erősen korrozív természete és a fluor erős oxidáló képessége miatt számos probléma merül fel az elektrolízis során, ráadásul a fluor a keletkező hidrogénnel robbanásszerűen reagál, ezért létfontosságú a gázok keveredésének megakadályozása. Ezt általában egy fallal vagy diafragmával oldják meg, ami az elektrolitba merül. Fontos még, hogy ne kerüljön a berendezésbe kenőolaj, vagy más éghető szennyeződés.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998}}
Az ipari termelés elektrolizáló cellasor alkalmazásával, 4000–6000&nbsp;A áramerősséggel és 8–12&nbsp;V feszültséggel folyik. Egy ilyen cellasorban egy cella mérete 3x0,8x0,6 méter, és egy tonna elektrolitot tartalmaz. Ezekhez 12 anódsorozat tartozhat, közülük mindegyik két anódból áll, és 3–4 tonna fluort termel óránként.{{sfn|Greenwood|Earnshaw|1998}}
Az előállított fluor 200&nbsp;°C alatt belül passzivált falú acéltartályokban tárolható, más esetben [[nikkel]]t használnak.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|pp=384–385}} A szabályozószelepek és csövek nikkelből készülnek, az utóbbi készülhet monelből – egyfajta nikkelötvözetből.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|pp=390–391}} Laboratóriumban üvegcső rendszerben is szállítható fluor, alacsony nyomás és teljesen vízmentes környezet mellett,{{sfn|Jaccaud et al.|2000|pp=390–391}} más források nikkel-monel-PTFE rendszereket javasolnak.<ref name="Shriver Inorganic">{{harvnb|Shriver|Atkins|2010|p=427}}.</ref>
===Vegyi===
1986-ban, a fluor felfedezésének századik évfordulóján rendezett konferencián [[Karl O. Christe]] bemutatott egy vegyi eljárást a fluor elektrolízis nélküli előállítására. Azzal érvelt, hogy a termodinamikailag instabil, magas oxidációs számú átmenetifém-fluoridok anion képződésével stabilizálódhatnak. Így például az instabil NiF<sub>4</sub>, CuF<sub>4</sub> vagy MnF<sub>4</sub> stabilizálódhat a MeF<sub>6</sub><sup>2-</sup> szerkezetű anionjuk formájában. A MeF<sub>4</sub> vegyületek Lewis-savak, ezért náluk erősebb Lewis-sav (például SbF<sub>5</sub>) képes őket sóikból felszabadítani. Az így felszabaduló MeF<sub>4</sub> termodinamikai instabilitása miatt spontán elbomlik alacsonyabb oxidációs állapotú fluoridra, elemi fluor képződése közben. Christe a reakcióhoz K<sub>2</sub>MnF<sub>6</sub>-ot használt, amit hidrogén-fluorid oldatból nyert elemi fluor felhasználása nélkül. A reakció passzivált teflonbevonatos rozsdamentes acéltartályban, 150&nbsp;°C-on, atmoszferikus nyomáson, egy óra alatt ment végbe, és a kitermelés nagyobb volt, mint 40%.<ref name="ReferenceA">{{Harvnb|Christe Research Group|n.d.}}</ref>
:2&nbsp;KMnO<sub>4</sub> + 2&nbsp;KF + 10&nbsp;HF + 3&nbsp;H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> → 2&nbsp;K<sub>2</sub>MnF<sub>6</sub> + 8&nbsp;H<sub>2</sub>O + 3&nbsp;O<sub>2</sub>↑
:2&nbsp;K<sub>2</sub>MnF<sub>6</sub> + 4&nbsp;SbF<sub>5</sub> → 4&nbsp;KSbF<sub>6</sub> + 2&nbsp;MnF<sub>3</sub> + F<sub>2</sub>↑
Christe később megjegyezte, hogy a reagensek már több mint száz éve ismertek voltak, és akár Moissan is előállhatott volna ezzel a módszerrel.<ref name="ReferenceA"/>
== Felhasználása ==
=== Ipari ===
A fluoritbányászat, ami a világ összes fluortermelésének legnagyobb hányadát szolgáltatja, 1989-ben érte el a csúcsát, ebben az évben 5,6 millió tonna kőzetet termeltek ki. Ez a mennyiség 1994-re a CFC-gázok használatának korlátozása miatt 3,6 millió tonnára csökkent. A termelés azóta növekszik: 2003-ban 4,5 millió tonna fluoritot bányásztak ki 550 millió dollár értékben. 2011-ben a fluorkémiai termékek kereskedelme elérte a 15 milliárd dollárt, az előrejelzések a 2016–18-as időszakra 3,5–5,9 millió tonnás termelést jósolnak legalább 20 milliárd dollár értékben.<ref name="ModFcchem">{{harvnb|Kirsch|2004|pp=3–10}}.</ref><ref>{{Harvnb|Miller|2003b}}.</ref><ref>{{Harvnb|PRWeb|2012}}.</ref><ref>{{Harvnb|Bombourg|2012}}.</ref><ref>{{Harvnb|TMR|2013}}.</ref> A kibányászott fluoritot lebegtetéssel két különböző tisztaságú csoportra választják: a 60–85% tisztaságú fluoritot elsősorban a vaskohászatban használják fel, míg a 97% feletti tisztaságúból [[hidrogén-fluorid]]ot gyártanak.<ref name="AcountF"/><ref name="ModFcchem"/><ref name="SME mining 2006">{{harvnb|Fulton|Miller|2006|p=[https://books.google.com/books?id=zNicdkuulE4C&pg=PA471 471]}}.</ref>
[[Fájl:The fluorine economy hu.png|thumb|675px|center|A fluor és fluorvegyületek ipari felhasználása]]
[[Fájl:SF6 current transformer TGFM-110 Russia.jpg|thumb|250px|{{chem|SF|6}} transzformátorok egy oroszországi vasútnál]]
Legalább {{szám|17000}} tonna elemi fluort állítanak elő minden évben. Ára urán- vagy kén-hexafluorid formában mindössze 5–8 dollár (körülbelül 2000 forint) kilogrammonként, az elemi fluor árát viszont szállítási is kezelési nehézségei megtöbbszörözik, ezért többnyire a felhasználás helyén állítják elő.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=392}}
A fluorgáz legfőbb alkalmazója az atomipar, évente mintegy 7000 tonnát használnak fel belőle urándúsításra. A természetes [[urán]] kis mennyiségben tartalmaz láncreakcióra képes <sup>235</sup>U izotópot és nagy mennyiségben <sup>238</sup>U [[izotóp]]ot. Az izotópok szétválasztása elég nehéz művelet, mivel legtöbb tulajdonságuk megegyezik. Az urán-dioxidból és hidrogén-fluoridból először urán-tetrafluoridot gyártanak, majd ezt fluorgázzal alakítják [[urán-hexafluorid]]dá.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=392}} A fluor monoizotópos elem, tehát az {{chem|UF|6}}-molekulák közti bármilyen tömegkülönbséget a nehezebb uránizotópok jelenléte okozza. A tömegkülönbség lehetővé teszi, hogy a különböző uránizotópokat tartalmazó molekulákat fizikai módszerekkel, például gázdiffúziós eljárással, vagy centrifugálással szétválasszák.{{sfn|Jaccaud et al.|2000|p=382}}<ref name="AcountF"/> Évente hozzávetőlegesen 6000 tonna fluort használnak fel a [[dielektrikum]] [[kén-hexafluorid]] gyártásához, melyet magasfeszültségű transzformátorokban és biztosítékokban használnak a veszélyes [[poliklórozott bifenilek]] helyett.{{sfn|Aigueperse et al.|2000|p=430}} Számos fluorvegyületet alkalmaznak az elektrotechnikában: rénium- és volfrám-hexafluoridot a kémiai gázfázisú rétegleválasztásban, tetrafluormetánt a plazmavágásnál{{sfn|Jaccaud et al.|2000|pp=391–392}}<ref>{{harvnb|El-Kareh|1994|p=[https://books.google.com/?id=Wg1SnT6Cb0QC&pg=PA317 317]}}.</ref><ref>{{harvnb|Arana et al.|2007}}.</ref> és [[nitrogén-trifluorid]]ot a felszerelések tisztításánál.<ref name="AcountF"/> A fluort szerves szintézisekben is használják, de nagy reaktivitása miatt először többnyire ClF<sub>3</sub>-dá, BrF<sub>3</sub>-dá, vagy IF<sub>5</sub>-dá alakítják. Ezek együttes használata beállított fluorozást tesz lehetővé.
====Szervetlen fluoridok====
[[Fájl:Hall-Heroult cell schematic.svg|thumb|250px|Az alumíniumgyártásban kulcsszerepet tölt be a kriolit]]
A fluoritot acélokhoz és vasötvözetekhez adják körülbelül 3&nbsp;kg/tonna mennyiségben, hogy csökkentsék az olvadáspontját és [[viszkozitás]]át.<ref name="AcountF"/><ref name="USGS">{{Harvnb|Miller|2003a}}.</ref> Amellett, hogy adalékként alkalmazzák zománcokban vagy hegesztőpálca-borításban, a fluorit legnagyobb részét kénsavval reagáltatják, hogy hidrogén-fluoridot kapjanak, amit fémek pácolásánál, üvegmaratásnál, vagy [[krakkolás]]nál használnak.<ref name="AcountF"/> Az előállított hidrogén-fluorid egyharmadát [[kriolit]] és [[alumínium-trifluorid]] előállítására használják, mindkettőnek fontos szerepe van az [[Hall–Héroult-eljárás|alumíniumgyártásban]]. Minden tonna alumínium előállításához szükséges hozzávetőlegesen 23 kilogramm folyósítóanyag.<ref name="AcountF"/><ref>{{Harvnb|Energetics, Inc.|1997|pp=41, 50}}.</ref> A második legtöbb HF-ot a fluoroszilikátok igénylik, például a nátrium-fluoroszilikát, melyet az ivóvíz fluorozására, vagy mosodai szennyvíz kezelésére valamint köztitermékként használják kriolit és szilícium tetrafluorid előállításánál.{{sfn|Aigueperse et al.|2000|p=428}} Más iparilag fontos szervetlen fluoridok a kobalt, a nikkel és az ammónia fluoridjai.<ref name="AcountF"/>{{sfn|Aigueperse et al.|2000|pp=420–422}}<ref>{{harvnb|Willey|2007|p=[https://books.google.co.uk/books?id=PrKemPXyXNIC&pg=PA113 113]}}.</ref>
====Szerves fluoridok====
A szerves fluorvegyületek – leginkább hűtőgázok és fluorpolimerek – gyártása igényli a kibányászott fluorit 20, és az összes előállított folysav 40 százalékát.<ref name="AcountF"/><ref name="GIA f-chem report description">{{Harvnb|PRWeb|2010}}.</ref> Kevésbé fontos felhasználási terület a felületaktív anyagoké, de évi több mint egymilliárd dolláros bevételt hoz.<ref name="fluorosurfactant market">{{harvnb|Renner|2006}}.</ref> A közvetlen fluor-szénhidrogén reakciót elkerülendő, az ipari fluorokarbon gyártás többnyire [[Finkelstein-reakció|halogéncserén]] keresztül történik, például a Swarts-fluorozás során a klórozott szénhidrogénben lévő klórt hidrogén-fluorid segítségével, katalizátor jelenlétében szubsztituálják fluorral. Egyéb közvetett módszereket is alkalmaznak, például az elektrokémiai fluorozás, melynek során a szénhidrogéneket hidrogén-fluoridban elektrolizálják, vagy a Fowler-eljárás, ahol szilárd fluor-hordozóval, többek között [[kobalt-trifluorid]]dal kezelik őket.<ref name="Jstg"/><ref>{{Harvnb|Green|Slinn|Simpson|Woytek|1994|pp=[https://books.google.com/books?id=TRMRDXHWX7EC&pg=PA91&lpg=PA91 91–93]}}.</ref>
=====Hűtőközegek=====
{{Lásd még|Hűtőközeg}}
A halogénezett hűtőközegeket (nem hivatalosan ''Freonok'' vagy gyakran hibásan ''CFC-k'') az R-számuk alapján azonosítják, ami a bennük jelenlévő fluor, klór, szén és hidrogén mennyiségét határozza meg.<ref name="AcountF"/><ref>{{Harvnb|DuPont|2013b}}.</ref> A klórozott-fluorozott szénhidrogének (klorofluorokarbonok, CFC-k), mint a [[fluor-triklórmetán]] (Freon-11, R-11), a [[difluor-diklórmetán]] (Freon-12) és az [[1,2-diklór-tetrafluoretán]] (Freon-114) egykor vezető szerepet töltöttek be a szerves fluorvegyületek közt, felhasználták őket légkondicionáló rendszerekben, hajtógázként és oldószerként. Termelésük az 1980-as években érte el a csúcsot, azóta a széles körű nemzetközi tiltás miatt termelésük nem éri el a maximum egytizedét sem.<ref name="AcountF"/> A CFC-k helyettesítésére a részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (hidroklorofluorokarbonok, HCFC-k) és a részlegesen fluorozott szénhidrogéneket (hidrofluorokarbonok, HFC) szánták; szintézisük a szerves vegyiparban elhasznált fluor több mint 90%-át igényli. Fontosabb HCFC-k a [[difluor-klórmetán]] és az 1,1-diklór-1-fluoretán, a HFC-közül megemlíthető az 1,1,1,2-tetrafluoretán (HFC-134),<ref name="AcountF"/> valamint a 2,3,3,3-tetrafluorpropán, amely annak köszönhetően került előtérbe, hogy [[globális felmelegedési potenciál]]ja kevesebb mint 1%-a a HFC-134-nek.<ref name=HFO>{{harvnb|Walter|2014}}.</ref>
=====Polimerek=====
[[Fájl:Blintzes in frying pan.jpg|thumb|right|250px|A poli(tetrafluoretilén)t gyakran használják tapadásmentes edények készítéséhez]]
2006-ban és 2007-ben hozzávetőlegesen {{szám|180000}} tonna fluorpolimert állítottak elő, évente több mint 3,5 milliárd dollár bevételt hozva.<ref name="yearly FP production">{{harvnb|Buznik|2009}}.</ref> 2011-ben a globális piacot mintegy hatmilliárd dollárra becsülték, mely az előrejelzések szerint évi 6,5%-kal fog növekedni 2016-ig.<ref>{{Harvnb|PRWeb|2013}}.</ref> A termelés 60–80%-át a poli(tetrafluoretilén) teszi ki, melyet a DuPont márkaneve után teflonnak is neveznek.<ref name="yearly FP production"/> Legfőbb felhasználási területe az elektromos szigetelés, mivel kitűnő dielektrikum. Felhasználják a vegyiparban is korrózióálló berendezések, például csővezetékek, tömítések gyártásánál, emellett üvegszálas szövetek borításánál és tapadásmentes edényeknél.<ref name="encyc of structure">{{Harvnb|Martin|2007|pp=[https://books.google.com/books?id=xv420pEC2qMC&pg=PA189 187–194]}}.</ref> Más fluorpolimerek, például a fluorozott etilén-propilén (FEP) hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint a PTFE, és helyettesíthetik azt; könnyebben formázhatóak, de drágábbak, és kisebb a termikus stabilitásuk. Fluorpolimereket használnak a napelemcellák borításánál is.<ref name="encyc of structure"/><ref name=DeBergalis>{{harvnb|DeBergalis|2004}}.</ref>
A kémiailag ellenálló (ugyanakkor drága) fluorozott [[ionomer]]eket elektrokémiai cellák membránjaként használják fel, melyek közül az egyik legjelentősebb a [[Nafion]]. Az 1960-as években kifejlesztett anyagot először űrhajókban alkalmazott tüzelőanyag-cellák alapanyagaként kezdték el használni, később pedig helyettesítette a higanyalapú klóralkáli-cellákat. A közelmúltban a tüzelőanyag-cellákban való alkalmazás ismét előtérbe került, köszönhetően az autókba protoncsere-membrános üzemanyag-cellák építésére irányuló törekvéseknek.<ref name="Fluorinated Ionomers">{{harvnb|Grot|2011|pp=[https://books.google.com/books?id=E8H1Hwd5GXUC&pg=PA6 1–10]}}.</ref><ref name="Functional Materials">{{harvnb|Ramkumar|2012|p=[https://books.google.com/books?id=ep7U5G4O3mQC&pg=PA567 567]}}.</ref><ref name="Chlor-alkali and chlorate technology">{{harvnb|Burney|1999|p=[https://books.google.co.uk/books?id=rtm_bjQd8SUC&pg=PA111 111]}}.</ref>
A [[kaucsuk|fluorkaucsukból]] (ilyenek például a ''Viton'' kaucsukok) olajoknak és más vegyszereknek hidegben és melegben egyaránt ellenálló gumik gyárthatók; főként tömítések készülnek ebből, pl. O-gyűrűk.<ref name="encyc of structure"/>
===Egészségügyi===
====Fogápolás====
[[Fájl:US Navy 090526-F-1333S-023 A service member embarked aboard the Military Sealift Command hospital ship USNS Comfort (T-AH 20) gives a Fluoride treatment to a patient during a Continuing Promise 2009 medical civil service projec.jpg|thumb|250px|left|Helyi fluoridkezelés Panamában]]
A huszadik század közepétől kezdődően számos populációs vizsgálat született, melyek kimutatták, hogy a helyi alkalmazású fluorid csökkenti a fogszuvasodást. Ezt kezdetben a fogzománcot alkotó [[hidroxilapatit]] az ellenállóbb fluorapatittá való átalakulásának tulajdonították, de a fluorozás előtti fogakon végzett vizsgálatok cáfolták ezt a feltevést, és a jelenlegi elméletek szerint a fluor elősegíti a zománcképződést kezdeti stádiumban lévő fogszuvasodásnál.<ref name=Pizzo>{{harvnb|Pizzo|2007}}.</ref> Az 1940-es években kezdődött meg az ivóvíz mesterséges fluoridozása, miután kimutatták, hogy a magas természetes fluoridtartalmú vizet fogyasztó gyerekeknél jelentősen kisebb gyakorisággal fordul elő a fogszuvasodás.<ref>{{Harvnb|CDC|2001}}.</ref> Ma a világ népességének hat százaléka jut mesterségesen fluoridozott vízhez, köztük az amerikaiak kétharmada.<ref name=Ripa>{{harvnb|Ripa|1993}}.</ref><ref name="Cheng Chalmers Sheldon 2007">{{harvnb|Cheng|Chalmers|Sheldon|2007}}.</ref> Magyarországon nem adnak fluoridot a vezetékes vízhez. Szakirodalmi értékelések 2000 és 2007 között az ivóvíz fluoridozásához kapcsolták a gyerekkori fogromlás jelentős csökkenését.<ref name=NHMRC>{{harvnb|NHMRC|2007}}; összefoglaló: {{harvnb|Yeung|2008}}</ref> Ugyanakkor a nagy mennyiségben fogyasztott fluorid egyik okozója lehet a [[fluorózis]]nak, amiért 40%-ban, közvetlenül vagy közvetetten a vezetékes víz fluorozása felelős.<ref name=EPA>{{cite journal|author=United States Environmental Protection Agency|title=Comment-Response Summary Report for the Peer Review of the Fluoride: Dose-Response Analysis for Non-Cancer Effects Document |year=2010 |laysummary=http://water.epa.gov/action/advisories/drinking/upload/EPA_comments11-5-2010.pdf |laydate=2010 |laysource= EPA}}</ref> Egyes tanulmányok szerint továbbá a magas fluoridtartalmú víz fogyasztása káros hatással lehet a gyermekek szellemi fejlődésére. A tanulmány által vizsgált fluorban gazdag vizű területen élő gyerekek IQ-ja jelentősen alacsonyabb volt, mint az alacsonyabb fluoridtartalmú területen élőké.<ref>{{Cite news|title=Impact of fluoride on neurological development in children| accessdate = 2016-05-16| date = 2012-07-25| url=http://www.hsph.harvard.edu/news/features/fluoride-childrens-health-grandjean-choi/}}</ref><ref>{{cite journal|author=Anna L. Choi, Guifan Sun, Ying Zhang, Philippe Grandjean|title=Developmental Fluoride Neurotoxicity: A Systematic Review and Meta-Analysis||pmc=3491930|pmid=22820538|journal=Environ Health Perspect.|volume=120|issue=10|pp=1362–1368|year=2012|month=október|accessdate=2023-11-01}}</ref> A [[nátrium-fluorid]] és a [[nátrium-monofluorofoszfát]] gyakran megtalálható fogkrémekben. A fluoridtartalmú fogkrémek először 1955-ben jelentek meg az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], és manapság minden fejlett országban jelen vannak.<ref name="Dental caries">{{harvnb|Baelum|Sheiham|Burt|2008|p=[https://books.google.com/books?id=fZfXWhSmG1UC&pg=PA518 518]}}.</ref><ref name="Crest continuing ed">{{Harvnb|Cracher|2012|p=12}}.</ref>
{{bővebben|Vita a víz fluoridozásáról}}{{wd|Q11549294}}
====Gyógyászat====
[[Fájl:Prozac pills.jpg|thumb|250px|[[Fluoxetin]] tabletták]]
A modern gyógyszerek mintegy húsz százaléka tartalmaz fluort.<ref name="Emsley 2011 178">{{harvnb|Emsley|2011|p=178}}.</ref> Ezek egyike a koleszterinszint-csökkentő [[atorvasztatin]], ami több bevételt hozott, mint akármelyik másik gyógyszer, amíg 2011-ben [[Generikus gyógyszer|generikussá]] vált.<ref name="url_Crain's_2011">{{Harvnb|Johnson|2011}}.</ref> Az [[asztma]] elleni Seretide két hatóanyaga közül az egyik – a [[flutikazon]] – fluortartalmú.<ref name=Swinson/> Sok gyógyszert azért fluoroznak, mert a szén-fluor kötés nagy stabilitása miatt ez késlelteti az inaktivációt és meghosszabbítja az adagolási periódust.<ref name="Hagmann">{{harvnb|Hagmann|2008}}.</ref> A fluorozás továbbá megnöveli a vegyület zsíroldékonyságát, mivel a szén-fluor kötés erősebben hidrofób a szén-hidrogén kötésnél, és ez segíti a [[sejtmembrán]]on való átjutást.<ref name=Swinson>{{harvnb|Swinson|2005}}.</ref>
A triciklikus antidepresszánsoknak és más, az 1980-as évek előtt használt [[antidepresszáns]]oknak számos mellékhatásuk volt, a [[szerotonin]]on kívüli [[ingerületátvivő anyagok|neurotranszmitterekre]] való nem-szelektív hatása miatt; a fluorozott [[fluoxetin]] volt az első, ami ezt a problémát kiküszöbölte. Számos jelenlegi antidepresszáns részesül még ebben az eljárásban, köztük a szelektív szerotonin visszavétel-gátló [[citalopram]], ennek egy izomerje, az [[eszcitalopram]], a [[fluvoxamin]] és a [[paroxetin]].<ref>{{Harvnb|Mitchell|2004|pp=[https://books.google.co.uk/books?id=Duy5_XAD-vgC&pg=PA37 37–39]}}.</ref><ref>{{Harvnb|Preskorn|1996|loc=[http://www.preskorn.com/books/ssri_s2.html chap. 2]}}.</ref> A [[kinolon]]ok mesterséges széles spektrumú [[antibiotikum]]ok, melyeket gyakran fluoroznak, hogy fokozzák a hatásukat. Ezek közé tartozik a [[ciprofloxacin]] és a [[levofloxacin]].<ref>{{harvnb|Werner et al.|2011}}.</ref><ref>{{Harvnb|Brody|2012}}.</ref><ref name="pmid17342653">{{harvnb|Nelson et al.|2007}}.</ref><ref>{{harvnb|King|Malone|Lilley|2000}}.</ref> A fluort [[szteroidok]]ban is felhasználják:<ref>{{harvnb|Parente|2001|p=[https://books.google.co.uk/books?id=fsfnKeFflUoC&pg=PA40 40]}}.</ref> a [[fludrokortizon]] egy vérnyomásnövelő [[mineralokortikoid]], a [[triamcinolon|triamkinolon]] és a [[dexametanzon]] pedig erős [[glükokortikoid]].<ref name="dontburn">{{harvnb|Raj|Erdine|2012|p=[https://books.google.co.uk/books?id=SQDge93GucMC&pg=PA58 58]}}.</ref> Az inhalációs [[anesztézia|altatószerek]] többsége erősen fluorozott, például a fluorozott éterek, mint a [[szevoflurán]] és a [[dezflurán]], melyek alig oldódnak a vérben, gyorsabb ébredést téve lehetővé.<ref name="fut">{{harvnb|Filler|Saha|2009}}.</ref><ref name="anestetics">{{harvnb|Bégué|Bonnet-Delpon|2008|pp=[https://books.google.co.uk/books?id=QMVSvZ-R7I0C&pg=PA335 335–336]}}.</ref>
====PET vizsgálat====
{{main|Pozitronemissziós tomográfia}}
[[Fájl:PET-MIPS-anim.gif|thumb|right|250px|<sup>18</sup>F-ral jelölt fluordezoxiglükóz PET-képe, ami az egyes szövetek cukorfelvételének intenzitását mutatja]]
A fluor-18-at gyakran alkalmazzák mint radioaktív nyomjelzőt a [[pozitronemissziós tomográfia]]i vizsgálatokban, mivel kétórás felezési ideje elég hosszú, hogy lehetővé tegye a gyártási helyéről a képalkotó központba való szállítását.<ref name="18F">{{harvnb|Schmitz et al.|2000}}.</ref> A leggyakoribb nyomjelző a [[fluordezoxiglükóz]],<ref name="18F"/> amit intravénás injekcióval jutnak a szervezetbe, majd ott a glükózt igénylő szövetek veszik fel, mint az agy és a legtöbb rosszindulatú tumor.<ref>{{harvnb|Bustamante|Pedersen|1977}}.</ref>
====Oxigénszállítás====
{{see also|Folyadéklégzés}}
A folyékony fluorokarbonok nagy mennyiségű oxigént és szén-dioxidot képesek megkötni, jelentősen többet, mint a vér, ezért felmerült mesterséges vérként, vagy légfolyadékként való használatuk.<ref name="Gabrielet">{{harvnb|Gabriel et al.|1996}}.</ref> Mivel a fluorokarbonok normális esetben nem keverednek a vízzel, ezért [[emulzió]] formájában lehet őket vérként felhasználni.<ref>{{Harvnb|Sarkar|2008}}.</ref><ref name="Schimmeyer">{{Harvnb|Schimmeyer|2002}}.</ref>
== Biztonság ==
Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon [[méreg|mérgezőek]] és maró hatásúak, ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni, hogy a [[bőr (anatómia)|bőrre]] vagy a [[szem]]be kerüljenek. Mivel a fluor nagyon reaktív, és szerves anyaggal érintkezve abból hidrogént von el, hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is, hogy az idegvégződések is károsodnak, és az első fázisokban az égés fájdalommentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a [[csont]] [[kalcium]]jával, és idült csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb a szervezetben lévő kalcium megkötése, ami szívritmuszavart okoz és szívmegállás következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23&nbsp;cm<sup>2</sup>), és nem mossák le azonnal bő vízzel, a sérült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélnie a balesetet.<ref>[http://www.kevi.hu/kemia/index.php/a-halogenek Kevi.hu a halogénekről]</ref>
== Biológiai szerep ==
[[Fájl:Gifblaar.jpg|thumb|250px|right|A ''Dichapetalum cymosum'' (gifblaar) védekezésként nátrium-fluoracetátot termel]]
A fluor nem esszenciális elem sem az emberek, sem más [[emlősök]] számára. Nyomelemként fontos szerepet tölt be a csontképződésben, felelős a csontok és a fogzománc keménységéért. Mivel a fluor nyomnyi mennyiségben számos természetes forrásban megtalálható (például teában, kávéban, vagy tengeri halakban), a fluorhiány lehetősége csak mesterséges étrendeknél releváns.<ref name="gastroenterology1">{{harvnb|Nielsen|2009}}.</ref><ref name="quott">{{Harvnb|Olivares|Uauy|2004}}.</ref> Természetes eredetű szerves fluorvegyületek megtalálhatók mikroorganizmusokban és növényekben,{{sfn|Gribble|2002}} de állatokban nem.<ref name="Murphy2003">{{harvnb|Murphy|Schaffrath|O'Hagan|2003}}</ref> Ezek közül leggyakoribb a [[nátrium-fluoracetát]], melyet legalább 40 növényfaj használ kártevők elleni védekezésre Afrikában, Ausztráliában és Brazíliában.<ref name="Proudfoot">{{harvnb|Proudfoot|Bradberry|Vale|2006}}.</ref> Más ilyen vegyületek például a terminálisan fluorozott [[zsírsavak]], a [[fluoraceton]] vagy a 2-fluorcitrát.<ref name="Murphy2003"/> A fluoratomot a szénhez kapcsoló [[enzim]]et 2002-ben fedezték fel baktériumokban.<ref>{{harvnb|O'Hagan et al.|2002}}.</ref>
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Fluorvegyületek összegképletének listája]]
* [[:Kategória:Fluorvegyületek|A fluor vegyületei]]
== Megjegyzések ==
{{Megjegyzések}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=3}}
== Források ==
* {{hely|Agricola, Hoover, Hoover|1912}}{{cite book|last1=Agricola|first1=Georgius|author1-link=Georgius Agricola|last2=Hoover|first2=Herbert Clark|last3=Hoover|first3=Lou Henry|date=1912|title=De Re Metallica|url=http://archive.org/stream/georgiusagricola00agririch#page/n5/mode/2up|location=London|publisher=The Mining Magazine|ref=harv}}
* {{hely|Aigueperse et al.|2000}}{{Cite journal | last1 = Aigueperse | first1 = J.| last2 = Mollard | first2 = P.| last3 = Devilliers | first3 = D.| last4 = Chemla | first4 = M.| last5 = Faron | first5 = R.| last6 = Romano | first6 = R. E.| last7 = Cue | first7 = J. P.| title = Fluorine Compounds, Inorganic| work = Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry | editor-first = Franz| editor-last = Ullmann| doi = 10.1002/14356007| publisher = Wiley-VCH| location = Weinheim| year = 2000 | pages = 397–441| volume = 15| isbn = 3527306730 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Air Products and Chemicals|2004}}{{cite web|author=Air Products and Chemicals|date=2004|title=Safetygram #39 Chlorine Trifluoride|url=http://www.airproducts.com/nr/rdonlyres/8479ed55-2170-4651-a3d4-223b2957a9f3/0/safetygram39.pdf|accessdate=16 February 2014|publisher=Air Products and Chemicals|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060318221608/http://www.airproducts.com/nr/rdonlyres/8479ed55-2170-4651-a3d4-223b2957a9f3/0/safetygram39.pdf|archivedate=2006-03-18}}
* {{hely|Ampère|1816}}{{cite journal|last=Ampère|first=André-Marie|authorlink=André-Marie Ampère|date=1816|title=Suite d'une classification naturelle pour les corps simples|url=https://books.google.com/?id=4jEFAAAAQAAJ&pg=RA1-PA5|journal=Annales de chimie et de physique|volume=2|pages=1–5|language=French|ref=harv}}
* {{hely|Arana et al.|2007}}{{cite journal | last1 = Arana | first1 = L. R. | last2 = Mas | first2 = N. | last3 = Schmidt | first3 = R. | last4 =Franz | first4 = A. J. | last5 = Schmidt | first5 = M. A. | last6 = Jensen | first6 = K. F. | year = 2007 | title = Isotropic Etching of Silicon in Fluorine Gas for MEMS Micromachining | journal = Journal of Micromechanics and Microengineering | volume = 17 | issue = 2 | page = 384 | publisher = | jstor = | doi = 10.1088/0960-1317/17/2/026 | url = | format = | accessdate = |bibcode = 2007JMiMi..17..384A | issn = 0960-1317 }}
* {{hely|Asimov|1966}}{{cite book|last=Asimov|first=Isaac|authorlink=Isaac Asimov|date=1966|title=The Noble Gases|url=https://archive.org/details/noblegases0000asim|location=New York|publisher=Basic Books|isbn=978-0-465-05129-8|ref=harv}}
* {{hely|Atkins|Jones|2007}}{{cite book|last1=Atkins|first1=Peter|author1-link=Peter Atkins|last2=Jones|first2=Loretta|date=2007|title=Chemical Principles: The Quest for Insight|url=https://archive.org/details/chemicalprincipl0004unse|edition=4th|location=New York|publisher=W. H. Freeman|isbn=978-1-4292-0965-6|ref=harv}}
* {{hely|Babel|Tressaud|1985}}{{cite book|last1=Babel|first1=Dietrich|last2=Tressaud|first2=Alain|date=1985|chapter=Crystal Chemistry of Fluorides|title=Inorganic Solid Fluorides: Chemistry And Physics|editor-last=Hagenmuller|editor-first=Paul|pages=78–203|location=Orlando|publisher=Academic Press|isbn=978-0-12-412490-5|ref=harv}}
* {{hely|Baelum|Sheiham|Burt|2008}}{{cite book|last1=Baelum|first1=Vibeke|last2=Sheiham|first2=Aubrey|last3=Burt|first3=Brian|date=2008|chapter=Caries Control for Populations|title=Dental Caries: The Disease and Its Clinical Management|url=https://archive.org/details/dentalcariesdise00feje_414|editor-first1=Ole|editor-last1=Fejerskov|editor-first2=Edwina|editor-last2=Kidd|pages=[https://archive.org/details/dentalcariesdise00feje_414/page/n529 505]–526|edition=2nd|location=Oxford|publisher=Blackwell Munksgaard|isbn=978-1-4051-3889-5|ref=harv}}
* {{hely|Banks|1986}}{{cite journal|title=Journal of Fluorine Chemistry|volume=33|issue=1–4|date=1986|pages=3–26|author-first=R. E.|author-last=Banks|doi=10.1016/S0022-1139(00)85269-0}}
* {{hely|Barrett|Meyer|Wasserman|1967}}{{Cite journal | last1 = Barrett | first1 = C. S.| last2 = Meyer | first2 = L.| last3 = Wasserman | first3 = J.| title = Argon—Fluorine Phase Diagram | doi = 10.1063/1.1711946 | journal = The Journal of Chemical Physics | volume = 47 | issue = 2 | pages = 740–743 | year = 1967|bibcode = 1967JChPh..47..740B}}
* {{hely|Bartlett|1962}}{{Cite journal | last1 = Bartlett | first1 = N. | year = 1962 | title = Xenon Hexafluoroplatinate (V) Xe<sup>+</sup>[PtF<sub>6</sub>]<sup>−</sup> | journal = [[Proceedings of the Chemical Society]] | issue = 6 | page = 218 | doi = 10.1039/PS9620000197 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Becker|Müller|1990}}{{Cite journal | last1 = Becker | first1 = S. | last2 = Müller | first2 = B. G. | doi = 10.1002/anie.199004061 | title = Vanadium Tetrafluoride | journal = Angewandte Chemie International Edition in English | volume = 29 | issue = 4 | pages = 406 | year = 1990 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Bégué|Bonnet-Delpon|2008}}{{cite book|last1=Bégué|first1=Jean-Pierre|last2=Bonnet-Delpon|first2=Danièle|date=2008|title=Bioorganic and Medicinal Chemistry of Fluorine|location=Hoboken|publisher=John Wiley & Sons|isbn=978-0-470-27830-7|ref=harv}}
* {{hely|Bihary|Chaban|Gerber|2002}}{{Cite journal | last1 = Bihary | first1 = Z. | last2 = Chaban | first2 = G. M. | last3 = Gerber | first3 = R. B. | doi = 10.1063/1.1506150 | title = Stability of a Chemically Bound Helium Compound in High-pressure Solid Helium | journal = The Journal of Chemical Physics | volume = 117 | issue = 11 | pages = 5105–5108 | year = 2002 | bibcode = 2002JChPh.117.5105B }}
* {{hely|Bombourg|2012}}{{cite web|last=Bombourg|first=Nicolas|date=4 July 2012|title=World Fluorochemicals Market, Freedonia|url=http://www.prnewswire.com/news-releases/world-fluorochemicals-market-freedonia-161338935.html|accessdate=20 October 2013|publisher=Reporterlinker|ref=harv}}
* {{hely|Brantley|1949}}{{cite journal|last=Brantley|first=L. R.|date=1949|title=Fluorine|editor-last1=Squires|editor-first1=Roy|editor-last2=Clarke|editor-first2=Arthur C.|editor-link2=Arthur C. Clarke|journal=Pacific Rockets: Journal of the Pacific Rocket Society|volume=3|issue=1|pp=11–18|publisher=Sawyer Publishing/Pacific Rocket Society Historical Library|location=South Pasadena|isbn=978-0-9794418-5-1|ref=harv}}
* {{hely|Brody|2012}}{{cite web|last=Brody|first=Jane E.|authorlink=Jane Brody|date=10 September 2012|title=Popular Antibiotics May Carry Serious Side Effects|url=http://well.blogs.nytimes.com/2012/09/10/popular-antibiotics-may-carry-serious-side-effects/|accessdate=18 October 2013|publisher=The New York Times Well Blog|ref=harv}}
* {{hely|Brown et al.|2005}}{{cite book|last1=Brown|first1=Paul L.|last2=Mompean|first2=Federico J.|last3=Perrone|first3=Jane|last4=Illemassène|first4=Myriam|date=2005|title=Chemical Thermodynamics of Zirconium|location=Amsterdam|publisher=Elsevier B. V.|isbn=978-0-444-51803-3}}
* {{hely|Burdon|Emson|Edwards|1987}}{{Cite journal | last1 = Burdon | first1 = J. | last2 = Emson | first2 = B. | last3 = Edwards | first3 = A. J. | doi = 10.1016/S0022-1139(00)85188-X | title = Is Fluorine Gas Really Yellow? | journal = Journal of Fluorine Chemistry | volume = 34 | issue = 3–4 | pages = 471 | year = 1987 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Burney|1999}}{{cite book|last=Burney|first=H.|date=1999|chapter=Past, Present and Future of the Chlor-Alkali Industry|title=Chlor-Alkali and Chlorate Technology: R. B. MacMullin Memorial Symposium|pages=105–126|editor-first1=H. S.|editor-last1=Burney|editor-first2=N.|editor-last2=Furuya|editor-first3=F.|editor-last3=Hine|editor-first4=K.-I.|editor-last4=Ota|location=Pennington|publisher=The Electrochemical Society|isbn=1-56677-244-3|ref=harv}}
* {{hely|Bustamante|Pedersen|1977}}{{Cite journal | last1 = Bustamante | first1 = E. | last2 = Pedersen | first2 = P. L. | title = High Aerobic Glycolysis of Rat Hepatoma Cells in Culture: Role of Mitochondrial Hexokinase | doi = 10.1073/pnas.74.9.3735 | journal = Proceedings of the National Academy of Sciences | volume = 74 | issue = 9 | pages = 3735–3739 | year = 1977 | pmid = 198801| pmc = 431708|bibcode = 1977PNAS...74.3735B }}
* {{hely|Buznik|2009}}{{Cite journal | last1 = Buznik | first1 = V. M. | title = Fluoropolymer Chemistry in Russia: Current Situation and Prospects | doi = 10.1134/S1070363209030335 | journal = Russian Journal of General Chemistry | volume = 79 | issue = 3 | pages = 520–526 | year = 2009 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Cameron|1973}}{{Cite journal | author = Cameron, A. G. W. | year = 1973 | title = Abundance of the Elements in the Solar System | url = https://pubs.giss.nasa.gov/docs/1973/1973_Cameron_ca06310p.pdf | journal = Space Science Review | volume = 15 | pages = 121–146 | doi = 10.1007/BF00172440 | bibcode = 1973SSRv...15..121C}}
* {{hely|Carlson|Scmiegel|2005}}{{Cite book | last1 = Carlson | first1 = D. P. | title = Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry | last2 = Schmiegel | first2 = W. | doi = 10.1002/14356007.a11_393 | editor-first = Franz| editor-last = Ullmann| year = 2000 | isbn = 3527306730 | volume = 15| pages = 495–533| publisher = Wiley-VCH| location = Weinheim| pmid = | pmc = | chapter = Fluoropolymers, Organic}}
* {{hely|CDC|2001}}{{cite journal|author=Centers for Disease Control and Prevention|authorlink=Centers for Disease Control and Prevention|date=2001|title=Recommendations for Using Fluoride to Prevent and Control Dental Caries in the United States|url=http://cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/rr5014a1.htm|accessdate=14 October 2013|journal=MMWR Recommendations and Reports|volume=50|issue=RR–14|pages=1–42|pmid=11521913}}
* {{hely|Chambers|Holliday|1975}}{{cite book|last1=Chambers|first1=C.|last2=Holliday|first2=A. K.|date=1975|title=Modern Inorganic Chemistry: An Intermediate Text|url=http://rushim.ru/books/neorganika/Chambers.pdf|location=London|publisher=Butterworth & Co.|isbn=978-0-408-70663-6|ref=harv}}
* {{hely|Chang|Goldsby|2013}}{{cite book|last1=Chang|first1=Raymond|last2=Goldsby|first2=Kenneth A.|date=2013|title=Chemistry|url=https://archive.org/details/chemistry0000chan_c8r8|edition=11th|location=New York|publisher=McGraw-Hill|isbn=978-0-07-131787-0|ref=harv}}
* {{hely|Cheng|Chalmers|Sheldon|2007}}{{Cite journal | last1 = Cheng | first1 = K. K. | last2 = Chalmers | first2 = I. | last3 = Sheldon | first3 = T. A. | year = 2007 | title = Adding Fluoride to Water Supplies | url = http://www.appgaf.org.uk/data/433-water-fluoridation.pdf | journal = BMJ | volume = 335 | issue = 7622 | pages = 699–702 | doi = 10.1136/bmj.39318.562951.BE | pmid = 17916854 | pmc = 2001050 | accessdate = 2017-04-08 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20160303202219/http://www.appgaf.org.uk/data/433-water-fluoridation.pdf | archivedate = 2016-03-03 }}
* {{hely|Christe Research Group|n.d.}}{{cite web|author=Christe Research Group|date=n.d.|title=Chemical Synthesis of Elemental Fluorine:|url=http://www-bcf.usc.edu/~kchriste/research.html|accessdate=12 January 2013|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304051646/http://www-bcf.usc.edu/~kchriste/research.html|archivedate=2016-03-04}}
* {{hely|Clayton|2003}}{{cite book|last=Clayton|first=Donald|date=2003|title=Handbook of Isotopes in the Cosmos: Hydrogen to Gallium|url=https://archive.org/details/handbookofisotop0000clay|location=New York|publisher=Cambridge University Press|isbn=978-0-521-82381-4|ref=harv}}
* {{hely|Cordero et al.|2008}}{{cite journal|first1=B.|last1=Cordero|first2=V.|last2=Gómez|first3=A. E.|last3=Platero-Prats|first4=M.|last4=Revés|first5=J.|last5=Echeverría|first6=E.|last6=Cremades|first7=F.|last7=Barragán|first8=S.|last8=Alvarez|title=Covalent Radii Revisited|journal=Dalton Transactions|date=2008|pages=2832–2838|issue=21|doi=10.1039/b801115j}}
* {{hely|Cracher|2012}}{{cite web|last=Cracher|first=Connie M.|date=2012|title=Current Concepts in Preventive Dentistry|url=http://www.dentalcare.com/media/en-US/education/ce334/ce334.pdf|accessdate=14 October 2013|publisher=dentalcare.com|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131014172105/http://www.dentalcare.com/media/en-US/education/ce334/ce334.pdf|archivedate=2013-10-14}}
* {{hely|Croswell|2003}}{{cite journal|last=Croswell|first=Ken|date=September 2003|title=Fluorine: An element–ary Mystery|url=http://kencroswell.com/fluorine.html|journal=Sky and Telescope|accessdate=17 October 2013|ref=harv}}
* {{hely|Davy|1813}}{{cite journal|last=Davy|first=Humphry|authorlink=Humphry Davy|title=Some experiments and observations on the substances produced in different chemical processes on fluor spar|date=1813|journal=[[Philosophical Transactions of the Royal Society]]|volume=103|pages=263–279|ref=harv|doi=10.1098/rstl.1813.0034}}
* {{hely|Dean|1999}}{{cite book|last=Dean|first=John A.|title=Lange's Handbook of Chemistry|edition=15th|publisher=McGraw-Hill|date=1999|isbn=0-07-016190-9|location=New York|ref=harv}}
* {{hely|DeBergalis|2004}}{{cite journal|doi=10.1016/j.jfluchem.2004.05.013|title=Fluoropolymer films in the photovoltaic industry|journal=Journal of Fluorine Chemistry|volume=125|issue=8|pages=1255|year=2004|last1=Debergalis|first1=Michael}}
* {{hely|Drews et al.|2006}}{{Cite journal | last1 = Drews | first1 = T. | last2 = Supeł | first2 = J. | last3 = Hagenbach | first3 = A. | last4 = Seppelt | first4 = K. | title = Solid State Molecular Structures of Transition Metal Hexafluorides | doi = 10.1021/ic052029f | journal = Inorganic Chemistry | volume = 45 | issue = 9 | pages = 3782–3788 | year = 2006 | pmid = 16634614| pmc = }}
* {{hely|DuPont|2013a}}{{cite web|author=DuPont|year=2013a|title=Freon|url=http://www2.dupont.com/Phoenix_Heritage/en_US/1930_d_detail.html|accessdate=17 October 2013|ref=harv|archívurl=https://web.archive.org/web/20150221134854/http://www2.dupont.com/Phoenix_Heritage/en_US/1930_d_detail.html|archívdátum=2015-02-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150221134854/http://www2.dupont.com/Phoenix_Heritage/en_US/1930_d_detail.html|archivedate=2015-02-21}}
* {{hely|DuPont|2013b}}{{cite web|author=DuPont|year=2013b|title=Understanding the Refrigerant 'R' Nomenclature|url=http://www2.dupont.com/Refrigerants/en_CA/products/understanding.html|accessdate=17 October 2013|ref=harv|archívurl=https://web.archive.org/web/20141003220125/http://www2.dupont.com/Refrigerants/en_CA/products/understanding.html|archívdátum=2014-10-03|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141003220125/http://www2.dupont.com/Refrigerants/en_CA/products/understanding.html|archivedate=2014-10-03}}
* {{hely|Edwards|1994}}{{cite book|last=Edwards|first=Philip Neil|date=1994|chapter=Use of Fluorine in Chemotherapy|title=Organofluorine Chemistry: Principles and Commercial Applications|pages=501–542|editor-first1=R. E.|editor-last1=Banks|editor-first2=B. E.|editor-last2=Smart|editor-first3=J. C.|editor-last3=Tatlow|location=New York|publisher=Plenum Press|isbn=978-0-306-44610-8|ref=harv}}* {{hely|Katakuse et al.|1999}}{{cite book|last1=Katakuse|first1=Itsuo|last2=Ichihara|first2=Toshio|last3=Ito|first3=Hiroyuki|last4=Sakurai|first4=Tohru|last5=Matsuo|first5=Takekiyo|date=1999|chapter=SIMS Experiment|title=Mesoscopic Materials and Clusters: Their Physical and Chemical Properties|editor-first1=T|editor-last1=Arai|editor-first2=K|editor-last2=Mihama|editor-first3=K|editor-last3=Yamamoto|editor-first4=S|editor-last4=Sugano|displayeditors=4|pages=259–273|publisher=Kodansha|location=Tokyo|isbn=4-06-208635-2}}
* {{hely|Einstein et al.|1967}}{{cite journal|first1=F. W. B.|last1=Einstein|first2=P. R.|last2=Rao|first3=J.|last3=Trotter|first4=N.|last4=Bartlett|title=The Crystal Structure of Gold Trifluoride|date=1967|journal=Journal of the Chemical Society A: Inorganic, Physical, Theoretical|volume=4|pages=478–482|doi=10.1039/J19670000478}}
* {{hely|El-Kareh|1994}}{{cite book|last=El-Kareh|first=Badih|date=1994|title=Fundamentals of Semiconductor Processing Technology|location=Norwell and Dordrecht|publisher=Kluwer Academic Publishers|isbn=978-0-7923-9534-8|ref=harv}}
* {{hely|Ellis|2001}}{{cite book|last=Ellis|first=Brian|authorlink=Brian David Ellis|date=2001|title=Scientific Essentialism|url=https://archive.org/details/scientificessent0000elli|location=Cambridge|publisher=Cambridge University Press|isbn=978-0-521-80094-5|ref=harv}}
* {{hely|Emeléus|Sharpe|1974}}{{cite book|last1=Emeléus|first1=H. J.|last2=Sharpe|first2=A. G.|date=1974|title=Advances in Inorganic Chemistry and Radiochemistry|volume=16|location=New York|publisher=Academic Press|isbn=978-0-08-057865-1|ref=harv}}
* {{hely|Emeléus|Sharpe|1983}}{{cite book|last1=Emeléus|first1=H. J.|last2=Sharpe|first2=A. G.|title=Advances in Inorganic Chemistry and Radiochemistry|volume=27|publisher=Academic Press|date=1983|isbn=0-12-023627-3|ref=harv}}
* {{hely|Emsley|1981}}{{cite journal|last=Emsley|first=John|authorlink=John Emsley|date=1981|title=The Hidden Strength of Hydrogen|url=https://books.google.com/books?id=ZbthaZCUXy4C&pg=PA292|journal=New Scientist|volume=91|issue=1264|pages=291–292|ref=harv|accessdate=2015-12-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20230722094703/https://books.google.com/books?id=ZbthaZCUXy4C&pg=PA292|archivedate=2023-07-22}}
* {{hely|Emsley|2011}}{{cite book|last=Emsley|first=John|date=2011|title=Nature's Building Blocks: An A–Z Guide to the Elements|url=https://archive.org/details/naturesbuildingb0000emsl_b1k4|edition=2nd|location=Oxford|publisher=Oxford University Press|isbn=978-0-19-960563-7|ref=harv}}
* {{hely|Energetics, Inc.|1997}}{{cite report|author=Energetics, Inc.|date=1997|title=Energy and Environmental Profile of the U.S. Aluminum Industry|url=https://energy.gov/sites/prod/files/2013/11/f4/aluminum.pdf|accessdate=2017-04-07|ref=harv}}
* {{hely|Filler|Saha|2009}}{{cite journal | doi = 10.4155/fmc.09.65 | last1 = Filler | first1 = R. | last2 = Saha | first2 = R. | year = 2009 | title = Fluorine in Medicinal Chemistry: A Century of Progress and a 60-year Retrospective of Selected Highlights | url = http://www.future-science.com/doi/abs/10.4155/fmc.09.65 | journal = Future Medicinal Chemistry | volume = 1 | issue = 5 | pages = 777–791 | pmid = 21426080}}
* {{hely|Fulton|Miller|2006}}{{cite book|last1=Fulton|first=Robert B.|last2=Miller|first2=M. Michael|date=2006|section=Fluorspar|title=Industrial Minerals & Rocks: Commodities, Markets, and Uses|editor-first1=Jessica Elzea|editor-last1=Kogel|editor-first2=Nikhil C.|editor-last2=Trivedi|editor-first3=James M.|editor-last3=Barker|editor-first4=Stanley T.|editor-last4=Krukowski|pages=461–473|location=Littleton|publisher=Society for Mining, Metallurgy, and Exploration (U.S.)|isbn=978-0-87335-233-8|ref=harv}}
* {{hely|Gabriel et al.|1996}}{{Cite journal | last1 = Gabriel | first1 = J. L. | last2 = Miller Jr | first2 = T. F. | last3 = Wolfson | first3 = M. R. | last4 = Shaffer | first4 = T. H. | title = Quantitative Structure-Activity Relationships of Perfluorinated Hetero-Hydrocarbons as Potential Respiratory Media | doi = 10.1097/00002480-199642060-00009 | journal = ASAIO Journal | volume = 42 | issue = 6 | pages = 968–973 | year = 1996 | pmid = 8959271| pmc = }}
* {{hely|Godfrey et al.|1998}}{{cite book|last1=Godfrey|first1=S. M.|last2=McAuliffe|first2=C. A.|last3=Mackie|first3=A. G.|last4=Pritchard|first4=R. G.|date=1998|chapter=Inorganic Derivatives of the Elements|title=Chemistry of Arsenic, Antimony and Bismuth|editor-first=Nicholas C.|editor-last=Norman|pages=67–158|location=London|publisher=Blackie Academic & Professional|isbn=978-0-7514-0389-3}}
* {{hely|Green|Slinn|Simpson|Woytek|1994}}{{cite book|last1=Green|first1=S. W.|last2=Slinn|first2=D. S. L.|last3=Simpson|first3=R. N. F.|last4=Woytek|first4=A. J.|date=1994|chapter=Perfluorocarbon Fluids|title=Organofluorine Chemistry: Principles and Applications|editor-first1=R. E.|editor-last1=Banks|editor-first2=B. E.|editor-last2=Smart|editor-first3=J. C. |editor-last3=Tatlow|pages=89–119|location=New York|publisher=Plenum Press|isbn=978-0-306-44610-8|ref=harv}}
* {{hely|Greenwood|Earnshaw|1998}}{{cite book|last1=Greenwood|first1=N. N.|last2=Earnshaw|first2=A.|title=Chemistry of the Elements|date=1998|edition=2nd|publisher=Butterworth Heinemann|isbn=0-7506-3365-4|location=Oxford|ref=harv}}
* {{hely|Gribble|2002}}{{cite journal|last1=Gribble|first1=G. W.|title=Naturally Occurring Organofluorines|doi=10.1007/10721878_5|work=Organofluorines|editor-first=A. H.|editor-last=Neison|pages=121–136|date=2002|publisher=Springer|location=Berlin|isbn=3-540-42064-9|ref=harv}}
* {{hely|Grot|2011}}{{cite book|last=Grot|first=Walter|date=2011|title=Fluorinated Ionomers|edition=2nd|location=Oxford and Waltham|publisher=Elsevier|isbn=978-1-4377-4457-6|ref=harv}}
* {{hely|Hagmann|2008}}{{Cite journal | last1 = Hagmann | first1 = W. K. | title = The Many Roles for Fluorine in Medicinal Chemistry | doi = 10.1021/jm800219f | journal = Journal of Medicinal Chemistry | volume = 51 | issue = 15 | pages = 4359–4369 | year = 2008 | pmid = 18570365| pmc = }}
* {{hely|Harbison|2002}}{{Cite journal
| last1 = Harbison | first1 = G. S. | title = The Electric Dipole Polarity of the Ground and Low-lying Metastable Excited States of NF| journal = Journal of the American Chemical Society| volume = 124| issue = 3| pages = 366–367| year = 2002| pmid = 11792193| doi=10.1021/ja0159261}}
* {{hely|Hasegawa et al.|2007}}{{cite journal|last1=Hasegawa|first1=Y.|last2=Otani|first2=R.|last3=Yonezawa|first3=S.|last4=Takashima|first4=M.|date=2007|title=Reaction Between Carbon Dioxide and Elementary Fluorine|journal=Journal of Fluorine Chemistry|volume=128|issue=1|pages=17–28|doi=10.1016/j.jfluchem.2006.09.002}}
* {{hely|Haxel|Hedrick|Orris|2005}}{{cite report|last1=Haxel|first1=G. B.|last2=Hedrick|first2=J. B.|last3=Orris|first3=G. J.|date=2005|title=Rare Earth Elements—Critical Resources for High Technology, Fact Sheet 087-02|editor-first1=P. H.|editor-last1=Stauffer|editor-first2=J. W.|editor-last2=Hendley II|url=http://pubs.usgs.gov/fs/2002/fs087-02/|accessdate=31 January 2014|publisher=U.S. Geological Survey|ref=harv}}
* {{hely|Hounshell|Smith|1988}}{{cite book|last1=Hounshell|first1=David A.|last2=Smith|first2=John Kelly|title=Science and Corporate Strategy: DuPont R & D, 1902–1980|url=https://archive.org/details/sciencecorporate0008houn|date=1988|publisher=Cambridge University Press|location=Cambridge|isbn=0-521-32767-9|ref=harv}}
* {{hely|Jaccaud et al.|2000}}{{Cite journal | last1 = Jaccaud | first1 = M. | last2 = Faron | first2 = R. | last3 = Devilliers | first3 = D. | last4 = Romano | first4 = R. | title = Fluorine | doi = 10.1002/14356007.a11_293 | work = Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry | editor-first = Franz| editor-last = Ullmann| pages = 381–395| volume= 15| publisher = Wiley-VCH| location = Weinheim| year = 2000 | isbn = 3527306730 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Johnson|2011}}{{cite news|last=Johnson|first=Linda A.|date=28 December 2011|title=Against Odds, Lipitor Became World's Top Seller|url=http://www.boston.com/business/articles/2011/12/28/against_odds_lipitor_became_worlds_top_seller/|accessdate=24 October 2013|newspaper=The Boston Globe|ref=harv}}
* {{hely|Kelly|Miller|2005}}{{cite web|last1=Kelly|first1=T. D.|last2=Miller|first2=M. M.|date=2005|title=Historical Fluorspar Statistics|url=http://minerals.usgs.gov/ds/2005/140/ds140-fluor.xlsx|accessdate=10 February 2014|publisher=U.S. Geological Service|ref=harv}}
* {{hely|Kern et al.|1994}}{{Cite journal | last1 = Kern | first1 = S. | last2 = Hayward | first2 = J. | last3 = Roberts | first3 = S. | last4 = Richardson | first4 = J. W. | last5 = Rotella | first5 = F. J. | last6 = Soderholm | first6 = L. | last7 = Cort | first7 = B. | last8 = Tinkle | first8 = M. | last9 = West | first9 = M. | last10 = Hoisington | first10 = D.| last11 = Lander | first11 = G. A.| doi = 10.1063/1.467963 | title = Temperature Variation of the Structural Parameters in Actinide Tetrafluorides | journal = The Journal of Chemical Physics | volume = 101 | issue = 11 | pages = 9333–9337 | year = 1994 | pmid = | pmc = | bibcode = 1994JChPh.101.9333K}}
* {{hely|Khriachtchev et al.|2000}}{{Cite journal | last1 = Khriachtchev | first1 = L. | last2 = Pettersson | first2 = M. | last3 = Runeberg | first3 = N. | last4 = Lundell | first4 = J. | last5 = Räsänen | first5 = M. | title = A Stable Argon Compound | url = http://www.nature.com/nature/journal/v406/n6798/abs/406874a0.html | journal = Nature | volume = 406 | issue = 6798 | pages = 874–876 | year = 2000 | doi = 10.1038/35022551 | pmid = 10972285| pmc = }}
* {{hely|King|Malone|Lilley|2000}}{{cite journal|last1=King|first1=D. E.|last2=Malone|first2=R.|last3=Lilley|first3=S. H.|date=2000|title=New Classification and Update on the Quinolone Antibiotics|url=http://www.aafp.org/afp/2000/0501/p2741.html|accessdate=8 October 2013|journal=American Family Physician|volume=61|issue=9|pages=2741–2748|pmid=10821154|ref=harv}}
* {{hely|Kirsch|2004}}{{cite book|last=Kirsch|first=Peer|date=2004|title=Modern Fluoroorganic Chemistry: Synthesis, Reactivity, Applications|url=https://archive.org/details/modernfluoroorga0000kirs|location=Weinheim|publisher=Wiley-VCH|isbn=978-3-527-30691-6|ref=harv}}
* {{hely|Kuriakose|Margrave|1965}}{{Cite journal | last1 = Kuriakose | first1 = A. K. | last2 = Margrave | first2 = J. L. | title = Kinetics of the Reactions of Elemental Fluorine. IV. Fluorination of Graphite | journal = Journal of Physical Chemistry | volume = 69 | issue = 8 | pages = 2772–2775 | year = 1965 | doi = 10.1021/j100892a049 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Lagow|1970}}{{cite book|last=Lagow|first=R. J.|date=1970|title=The Reactions of Elemental Fluorine; A New Approach to Fluorine Chemistry|url=http://scholarship.rice.edu/bitstream/handle/1911/16744/9514194.PDF|type=PhD thesis, Rice University, TX|location=Ann Arbor|publisher=UMI|ref=harv}}
* {{hely|Lewars|2008}}{{cite book|last=Lewars|first=Errol G.|title=Modeling Marvels: Computational Anticipation of Novel Molecules|date=2008|publisher=Springer|url=https://books.google.com/?id=IoFzgBSSCwEC&pg=PA70|isbn=1-4020-6972-3|location=Dordrecht|ref=harv}}
* {{hely|Lide|2004}}{{cite book|last=Lide|first=David R.|title=Handbook of Chemistry and Physics|url=https://archive.org/details/crchandbookofche81lide|publisher=CRC Press|date=2004|edition=84th|isbn=0-8493-0566-7|location=Boca Raton|ref=harv}}
* {{hely|Lidin|Molochko|Andreeva|2000}}{{cite book|last1=Lidin|first1=R.|last2=Molochko|first2=V.A.|last3=Andreeva|first3=L.L.|title=Химические свойства неорганических веществ|trans_title=Chemical Properties of Inorganic Substances|date=2000|language=orosz|publisher=Khimiya|location=Moscow|isbn=5-7245-1163-0|ref=harv}}
* {{hely|Lusty et al.|2008}}{{cite web|last1=Lusty|first1=P. A. J.|last2=Brown|first2=T. J.|last3=Ward|first3=J.|last4=Bloomfield|first4=S.|date=2008|title=The Need for Indigenous Fluorspar Production in England|url=http://www.bgs.ac.uk/downloads/start.cfm?id=1328|accessdate=13 October 2013|publisher=British Geological Survey}}
* {{hely|Mackay|Mackay|Henderson|2002}}{{cite book|last1=Mackay|first1=Kenneth Malcolm|last2=Mackay|first2=Rosemary Ann|last3=Henderson|first3=W.|title=Introduction to Modern Inorganic Chemistry|date=2002|edition=6th|publisher=Nelson Thornes|location=Cheltenham|isbn=0-7487-6420-8|ref=harv}}
* {{hely|Macomber|1996}}{{cite book|last=Macomber|first=Roger|date=1996|title=Organic chemistry|volume=1|location=Sausalito|publisher=University Science Books|isbn=978-0-935702-90-3|ref=harv}}
* {{hely|Marggraf|1770}}{{cite journal|last=Marggraf|first=Andreas Sigismun|authorlink=Andreas Sigismund Marggraf|date=1770|volume=XXIV|title=Observation concernant une volatilisation remarquable d'une partie de l'espece de pierre, à laquelle on donne les noms de flosse, flüsse, flus-spaht, et aussi celui d'hesperos; laquelle volatilisation a été effectuée au moyen des acides|trans_title=Observation of a remarkable volatilization of part of a type of stone to which one gives the name flosse, flüsse, flus-spaht, as well as that of hesperos; which volatilization was effected by means of acids|url=https://books.google.com/books?id=f28pAXS5SGIC&pg=PA3|journal=Mémoires de l'Académie royale des sciences et belles-lettres|pages=3–11|language=French|ref=harv}}
* {{hely|Martin|2007}}{{cite book|editor-last=Martin|editor-first=John W.|date=2007|title=Concise Encyclopedia of the Structure of Materials|url=https://archive.org/details/isbn_9780080451275|location=Oxford and Amsterdam|publisher=Elsevier|isbn=978-0-08-045127-5|ref=harv}}
* {{hely|Meusinger|Chippendale|Fairhurst|2012}}{{cite book|doi=10.1002/14356007.b05_471|editor-last=Ullmann|editor-first=Franz|title=Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry|date=2012|publisher=Wiley-VCH|location=Weinheim|volume=24|pages=609–660|first1=Reinhard|last1=Meusinger|first2=A. Margaret|last2=Chippendale|first3=Shirley A.|last3=Fairhurst|chapter=Nuclear Magnetic Resonance and Electron Spin Resonance Spectroscopy}}
* {{hely|Meyer|1977}}{{cite book|last=Meyer|first=Eugene|date=1977|title=Chemistry of Hazardous Materials|url=https://archive.org/details/chemistryofhazar00meye|publisher=Prentice Hall|isbn=978-0-13-129239-0|location=Englewood Cliffs|ref=harv}}
* {{hely|Miller|2003a}}{{cite book|last=Miller|first=M. Michael|year=2003a|chapter=Fluorspar|chapterurl=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/fluorspar/fluormyb03.pdf|title=U.S. Geological Survey Minerals Yearbook|publisher=U.S. Geological Survey|pages=27.1–27.12|ref=harv}}
* {{hely|Miller|2003b}}{{cite web|last=Miller|first=M. Michael|year=2003b|title=Mineral Resource of the Month, Fluorspar|url=http://minerals.usgs.gov/mineralofthemonth/fluorspar.pdf|accessdate=24 October 2013|publisher=U.S. Geological Survey|ref=harv}}
* {{cite book|last=Mitchell|first=E. Siobhan|date=2004|title=Antidepressants|url=https://archive.org/details/antidepressants0000mitc|location=New York|publisher=Chelsea House Publishers|isbn=978-1-4381-0192-7|ref=CITEREFMitchell2004}}
* {{hely|Moissan, 1886}}{{cite journal|last=Moissan|first=Henri|authorlink=Henri Moissan|date=1886|title=Action d'un courant électrique sur l'acide fluorhydrique anhydre|url=http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3058f/f1541.chemindefer|accessdate=9 October 2013|journal=Comptes rendus hebdomadaires des séances de l'Académie des sciences|volume=102|pages=1543–1544|language=French|ref=harv}}
* {{hely|Moore|Stanitski|Jurs|2010}}{{cite book|last1=Moore|first1=John W.|last2=Stanitski|first2=Conrad L.|last3=Jurs|first3=Peter C.|date=2010|title=Principles of Chemistry: The Molecular Science|url=https://archive.org/details/principlesofchem0000moor|location=Belmont|publisher=Brooks/Cole|isbn=978-0-495-39079-4|ref=harv}}
* {{hely|Morrow|Perry|Cohen|1959}}{{Cite journal | last1 = Morrow | first1 = S. I. | last2 = Perry | first2 = D. D. | last3 = Cohen | first3 = M. S. | doi = 10.1021/ja01532a066 | title = The Formation of Dinitrogen Tetrafluoride in the Reaction of Fluorine and Ammonia | journal = Journal of the American Chemical Society | volume = 81 | issue = 23 | pages = 6338–6339 | year = 1959 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Murphy|Schaffrath|O'Hagan|2003}}{{Cite journal | last1 = Murphy | first1 = C. D. | last2 = Schaffrath | first2 = C. | last3 = O'Hagan | first3 = D. | doi = 10.1016/S0045-6535(03)00191-7 | title = Fluorinated Natural Products: The Biosynthesis of Fluoroacetate and 4-Fluorothreonine in ''Streptomyces cattleya'' | url = https://archive.org/details/sim_chemosphere_2003-07_52_2/page/455 | journal = Chemosphere | volume = 52 | issue = 2 | pages = 455–461 | year = 2003 | pmid = 12738270| pmc = }}
* {{hely|Murthy|Mehdi Ali|Ashok|1995}}{{cite book|last1=Murthy|first1=C. Parameshwara|last2=Mehdi Ali|first2=S. F.|last3=Ashok|first3=D.|date=1995|title=University Chemistry|volume=I|location=New Delhi|publisher=New Age International|isbn=978-81-224-0742-6|ref=harv}}
* {{hely|National Nuclear Data Center|NuDat 2.1}}{{cite web|author=National Nuclear Data Center|authorlink=National Nuclear Data Center|title=NuDat 2.1 Database|url=http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/|accessdate=25 October 2013|publisher=Brookhaven National Laboratory}}
* {{hely|Navarrini et al.|2012}}{{cite journal|url=http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022113912001790|title=Direct fluorination of carbon monoxide in microreactors|journal=Journal of Fluorine Chemistry|volume=142|year=2012|pages=19–23|author=Walter Navarrini et al.}} {{cite doi|10.1016/j.jfluchem.2012.06.006}}
* {{hely|Nelson|1947}}{{cite journal|last=Nelson|first=Eugene W.|date=1947|title='Bad Man' of The Elements|url=https://books.google.com/books?id=1t8DAAAAMBAJ&pg=PA106|journal=Popular Mechanics|volume=88|issue=2|pages=106–108, 260|ref=harv}}
* {{hely|Nelson et al.|2007}}{{Cite journal | last1 = Nelson | first1 = J. M. | last2 = Chiller | first2 = T. M. | last3 = Powers | first3 = J. H. | last4 = Angulo | first4 = F. J. | title = Food Safety: Fluoroquinolone‐ResistantCampylobacterSpecies and the Withdrawal of Fluoroquinolones from Use in Poultry: A Public Health Success Story | url = http://www.cdc.gov/narms/pdf/JNelson_FluoroquinoloneRCampy_CID.pdf | doi = 10.1086/512369 | journal = Clinical Infectious Diseases | volume = 44 | issue = 7 | pages = 977–980 | year = 2007 | pmid = 17342653 | pmc = }}
* {{hely|Nielsen|2009}}{{cite journal|doi=10.1053/j.gastro.2009.07.072|pmid=19874950|title=Micronutrients in Parenteral Nutrition: Boron, Silicon, and Fluoride|journal=Gastroenterology|volume=137|issue=5|pages=S55–60|year=2009|last1=Nielsen|first1=Forrest H.}}
* {{hely|Norwood-Fohs|1907}}{{cite book|last1=Norwood|first1=Charles J.|last2=Fohs|first2=F. Julius|title=Kentucky Geological Survey, Bulletin No. 9: Fluorspar Deposits of Kentucky|url=http://archive.org/details/bulletin01kentgoog|date=1907|publisher=Kentucky Geological Survey|isbn=<!--N/A-->|ref=harv}}
* {{hely|Noury|Silvi|Gillespie|2002}}{{Cite journal | last1 = Noury | first1 = S. | last2 = Silvi | first2 = B. | last3 = Gillespie | first3 = R. J. | year = 2002 | title = Chemical Bonding in Hypervalent Molecules: Is the Octet Rule Relevant? | url = http://alpha.chem.umb.edu/chemistry/Seminar/06-09%20WQE/InorgI.Carter.pdf | accessdate = 23 May 2012 | journal = Inorganic Chemistry | volume = 41 | issue = 8 | pages = 2164–2172 | doi = 10.1021/ic011003v | pmid = 11952370}}
* {{hely|NUBASE|2003}}{{Cite journal | title = The N<small>UBASE</small> evaluation of nuclear and decay properties | doi = 10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001 | last1 = Audi | first1 = G. | last2 = Bersillon | first2 = O. | last3 = Blachot | first3 = J. | last4 = Wapstra | first4 = A. H. | journal = Nucl. Phys. A | volume = 729 | pages = 3–128 | year = 2003 | url = http://amdc.in2p3.fr/nubase/Nubase2003.pdf | bibcode = 2003NuPhA.729....3A | accessdate = 2010-07-05 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20110720233206/http://amdc.in2p3.fr/nubase/Nubase2003.pdf | archivedate = 2011-07-20 }}
* {{hely|O'Hagan et al.|2002}}{{Cite journal | last1 = O'Hagan | first1 = D. | last2 = Schaffrath | first2 = C. | last3 = Cobb | first3 = S. L. | last4 = Hamilton | first4 = J. T. G. | last5 = Murphy | first5 = C. D. | title = Biochemistry: Biosynthesis of an Organofluorine Molecule | doi = 10.1038/416279a | journal = Nature | volume = 416 | issue = 6878 | pages = 279 | year = 2002 | pmid = 11907567| pmc = |bibcode = 2002Natur.416..279O}}
* {{hely|O'Hagan|2008}}{{Cite journal | last1 = Murphy | first1 = C. D. | last2 = Schaffrath | first2 = C. | last3 = O'Hagan | first3 = D. | doi = 10.1016/S0045-6535(03)00191-7 | title = Fluorinated Natural Products: The Biosynthesis of Fluoroacetate and 4-Fluorothreonine in ''Streptomyces cattleya'' | url = https://archive.org/details/sim_chemosphere_2003-07_52_2/page/455 | journal = Chemosphere | volume = 52 | issue = 2 | pages = 455–461 | year = 2003 | pmid = 12738270| pmc = }}
* {{hely|Okada et al.|1998}}{{Cite journal | last1 = Okada | first1 = T. | last2 = Xie | first2 = G. | last3 = Gorseth | first3 = O. | last4 = Kjelstrup | first4 = S. | last5 = Nakamura | first5 = N. | last6 = Arimura | first6 = T. | doi = 10.1016/S0013-4686(98)00132-7 | title = Ion and Water Transport Characteristics of Nafion Membranes as Electrolytes | url = https://archive.org/details/sim_electrochimica-acta_1998_43_24/page/3741 | journal = Electrochimica Acta | volume = 43 | issue = 24 | pages = 3741–3747 | year = 1998 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Okazoe|2009}}{{Cite journal | last1 = Okazoe | first1 = T. | year = 2009 | title = Overview on the History of Organofluorine Chemistry from the Viewpoint of Material Industry | url = http://www.jstage.jst.go.jp/article/pjab/85/8/85_8_276/_pdf | journal = Proceedings of the Japan Academy, Series B | volume = 85 | issue = 8 | pages = 276–289 | doi = 10.2183/pjab.85.276 | bibcode = 2009PJAB...85..276O}}
* {{hely|Olivares|Uauy|2004}}{{cite report|last1=Olivares|first1=M.|last2=Uauy|first2=R.|date=2004|url=http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/nutoverview.pdf|accessdate=2017-04-07|title=Essential Nutrients in Drinking Water (Draft)|publisher=World Health Organization (WHO)|ref=harv}}
* {{hely|Parente|2001}}{{cite book|last=Parente|first=Luca|date=2001|chapter=The Development of Synthetic Glucocorticoids|title=Glucocorticoids|url=https://archive.org/details/glucocorticoids0000unse|editor-first1=Nicolas J.|editor-last1=Goulding|editor-first2=Rod J.|editor-last2=Flower|pages=[https://archive.org/details/glucocorticoids0000unse/page/35 35]–53|location=Basel|publisher=Birkhäuser|isbn=978-3-7643-6059-7|ref=harv}}
* {{hely|Partington|1923}}{{cite journal|last=Partington|first=J. R.|authorlink=J. R. Partington|date=1923|title=The early history of hydrofluoric acid|journal=Memoirs and Proceedings of the Manchester Literary and Philosophical Society|volume=67|issue=6|pages=73–87|ref=harv}}
* {{hely|Patnaik|2007}}{{cite book|last=Patnaik|first=Pradyot|date=2007|title=A Comprehensive Guide to the Hazardous Properties of Chemical Substances|edition=3rd|location=Hoboken|publisher=John Wiley & Sons|isbn=978-0-471-71458-3|ref=harv}}
* {{hely|Pauling|1960}}{{cite book|last=Pauling|first=Linus|authorlink=Linus Pauling|date=1960|title=The Nature of the Chemical Bond|url=https://archive.org/details/natureofchemical00paul|edition=3rd|location=Ithaca|publisher=Cornell University Press|isbn=978-0-8014-0333-0|ref=harv}}
* {{hely|Perry|2011}}{{cite book|last=Perry|first=Dale L.|date=2011|title=Handbook of Inorganic Compounds|edition=2nd|location=Boca Raton|publisher=CRC Press|isbn=978-1-4398-1461-1|ref=harv}}
* {{hely|Pitzer|1975}}{{Cite journal | last1 = Pitzer | first1 = K. S. | doi = 10.1039/C3975000760B | title = Fluorides of Radon and Element 118 | journal = Journal of the Chemical Society, Chemical Communications | issue = 18 | pages = 760b–761| year = 1975 | pmid = | pmc = }}
* {{hely|Pitzer|1993}}{{cite book|editor-last=Pitzer|editor-first=Kenneth S.|editor-link=Kenneth Pitzer|date=1993|title=Molecular Structure and Statistical Thermodynamics: Selected Papers of Kenneth S. Pitzer|url=https://archive.org/details/molecularstructu0000pitz|location=Singapore|publisher=World Scientific Publishing|isbn=978-981-02-1439-5|ref=harv}}
* {{hely|Pizzo|2007}}{{Cite journal | last1 = Pizzo | first1 = G. | last2 = Piscopo | first2 = M. R. | last3 = Pizzo | first3 = I. | last4 = Giuliana | first4 = G. | title = Community Water Fluoridation and Caries Prevention: A Critical Review | url = http://www.newmediaexplorer.org/chris/Pizzo-2007.pdf | doi = 10.1007/s00784-007-0111-6 | journal = Clinical Oral Investigations | volume = 11 | issue = 3 | pages = 189–193 | year = 2007 | pmid = 17333303| pmc = }}
* {{hely|Preskorn|1996}}{{cite book|last=Preskorn|first=Sheldon H.|date=1996|title=Clinical Pharmacology of Selective Serotonin Reuptake Inhibitors|location=Caddo|publisher=Professional Communications|isbn=978-1-884735-08-0|ref=harv}}
* {{hely|Principe|2012}}{{cite book|last=Principe|first=Lawrence M.|authorlink=Lawrence M. Principe|date=2012|title=The Secrets of Alchemy|location=Chicago|publisher=University of Chicago Press|isbn=978-0-226-68295-2|ref=harv}}
* {{hely|Proudfoot|Bradberry|Vale|2006}}{{Cite journal | last1 = Proudfoot | first1 = A. T. | last2 = Bradberry | first2 = S. M. | last3 = Vale | first3 = J. A. | doi = 10.2165/00139709-200625040-00002 | title = Sodium Fluoroacetate Poisoning | journal = Toxicological Reviews | volume = 25 | issue = 4 | pages = 213–219 | year = 2006 | pmid = 17288493| pmc = }}
* {{hely|PRWeb|2010}}{{cite web|author=PRWeb|date=28 October 2010|title=Global Fluorochemicals Market to Exceed 2.6 Million Tons by 2015, According to a New Report by Global Industry Analysts, Inc.|url=http://www.prweb.com/releases/fluorochemicals/organic_inorganic/prweb4708534.htm|accessdate=24 October 2013|publisher=prweb.com|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20200731224109/http://www.prweb.com/releases/fluorochemicals/organic_inorganic/prweb4708534.htm|archivedate=2020-07-31}}
* {{hely|PRWeb|2012}}{{cite web|author=PRWeb|date=23 February 2012|title=Global Fluorspar Market to Reach 5.94 Million Metric Tons by 2017, According to New Report by Global Industry Analysts, Inc.|url=http://www.prweb.com/releases/fluorspar_fluorite/fluorocarbons/prweb9221596.htm|accessdate=24 October 2013|publisher=prweb.com|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20200731183955/http://www.prweb.com/releases/fluorspar_fluorite/fluorocarbons/prweb9221596.htm|archivedate=2020-07-31}}
* {{hely|PRWeb|2013}}{{cite web|author=PRWeb|date=7 April 2013|title=Fluoropolymers Market is Poised to Grow at a CAGR of 6.5% & to Reach $9,446.0 Million by 2016&nbsp;– New report by MarketsandMarkets|url=http://www.prweb.com/releases/fluoropolymers/market/prweb10608563.htm|accessdate=24 October 2013|publisher=prweb.com|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20200731224150/http://www.prweb.com/releases/fluoropolymers/market/prweb10608563.htm|archivedate=2020-07-31}}
* {{hely|Pyykkö|Atsumi|2009}} {{cite journal|url=http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/chem.200901472/abstract|title=Molecular Double-Bond Covalent Radii for Elements Li–E112|journal=Chemistry - A European Journal|volume=15|issue=46|year=2009|author=Pekka Pyykkö Prof., Michiko Atsumi Dr.}} {{cite doi|10.1002/chem.200901472|noedit}}
* {{hely|Raghavan|1998}}{{cite book|last=Raghavan|first=P. S.|date=1998|title=Concepts and Problems in Inorganic Chemistry|location=Delhi|publisher=Discovery Publishing House|isbn=978-81-7141-418-5|ref=harv}}
* {{hely|Raj|Erdine|2012}}{{cite book|last1=Raj|first1=P. Prithvi|last2=Erdine|first2=Serdar|date=2012|title=Pain-Relieving Procedures: The Illustrated Guide|location=Chichester|publisher=John Wiley & Sons|isbn=978-0-470-67038-5|ref=harv}}
* {{hely|Ramkumar|2012}}{{cite book|last=Ramkumar|first=Jayshree|date=2012|chapter=Nafion Perfluorosulphonate Membrane: Unique Properties and Various Applications|title=Functional Materials: Preparation, Processing and Applications|editor-first1=S.|editor-last1=Banerjee|editor-first2=A. K.|editor-last2=Tyagi|pages=549–578|location=London and Waltham|publisher=Elsevier|isbn=978-0-12-385142-0|ref=harv}}
* {{hely|Renda et al.|2004}} {{cite journal|url=https://academic.oup.com/mnras/article-lookup/doi/10.1111/j.1365-2966.2004.08215.x|title=On the origin of fluorine in the Milky Way|journal=Monthly Notices of the Royal Astronomical Society|volume=354|issue=2|year=2004|pages=575–580}} {{cite doi|10.1111/j.1365-2966.2004.08215.x|noedit}}
* {{hely|Renner|2006}}{{Cite journal | last1 = Renner | first1 = R. | doi = 10.1021/es062612a | title = The Long and the Short of Perfluorinated Replacements | journal = Environmental Science & Technology | volume = 40 | issue = 1 | pages = 12–13 | year = 2006 | pmid = 16433328| pmc = |bibcode = 2006EnST...40...12R}}
* {{hely|Rhoades|2008}}{{cite book|last=Rhoades|first=David Walter|date=2008|title=Broadband Dielectric Spectroscopy Studies of Nafion|type=PhD dissertation, University of Southern Mississippi, MS|location=Ann Arbor|publisher=ProQuest|isbn=978-0-549-78540-8|ref=harv}}
* {{hely|Richter|Hahn|Fuchs|2001}}{{cite journal|last1=Richter|first1=M.|last2=Hahn|first2=O.|last3=Fuchs|first3=R.|date=2001|title=Purple Fluorite: A Little Known Artists' Pigment and Its Use in Late Gothic and Early Renaissance Painting in Northern Europe|journal=Studies in Conservation|volume=46|number=1|pages=1–13|jstor=1506878|ref=harv|doi=10.1179/sic.2001.46.1.1}}
* {{hely|Riedel|Kaupp|2009}} {{cite journal|url=http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010854508001355wtitle=The highest oxidation states of the transition metal elements|journal=Coordination Chemistry Reviews|year=2009|volume=253|issue=5-6|pages=606–624|author=Sebastian Riedel, Martin Kaupp}}{{Halott link|url=http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010854508001355wtitle=The |date=2019-06 }} {{cite doi|10.1016/j.ccr.2008.07.014|noedit}}
* {{hely|Ripa|1993}}{{Cite journal | last1 = Ripa | first1 = L. W. | title = A Half-century of Community Water Fluoridation in the United States: Review and Commentary | url = http://aaphd.org/docs/position%20papers/A%20Half-Century%20of%20Community%20Water1993.pdf | doi = 10.1111/j.1752-7325.1993.tb02666.x | journal = Journal of Public Health Dentistry | volume = 53 | issue = 1 | pages = 17–44 | year = 2008 | pmid = 8474047 | pmc = | accessdate = 2009-01-01 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20090304021822/http://aaphd.org/docs/position%20papers/A%20Half-Century%20of%20Community%20Water1993.pdf | archivedate = 2009-03-04 }}
* {{hely|Salager|2002}}{{cite book|last=Salager|first=Jean-Louis|date=2002|title=Surfactants: Types and Uses|url=http://nanoparticles.org/pdf/Salager-E300A.pdf|accessdate=13 October 2013|series=FIRP Booklet # 300-A|publisher=Laboratory of Formulation, Interfaces, Rheology, and Processes, Universidad de los Andes|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20200731194249/http://nanoparticles.org/pdf/Salager-E300A.pdf|archivedate=2020-07-31}}
* {{hely|Sarkar|2008}}{{Cite journal | last1 = Sarkar | first1 = S. | title = Artificial Blood | doi = 10.4103/0972-5229.43685 | journal = Indian Journal of Critical Care Medicine | volume = 12 | issue = 3 | pages = 140–144 | year = 2008 | pmid = 19742251| pmc =2738310 }}
* {{hely|Scheele|1771}}{{cite journal|last=Scheele|first=Carl Wilhelm|authorlink=Carl Wilhelm Scheele|date=1771|title=Undersŏkning om fluss-spat och dess syra|trans_title=Investigation of Fluorite and Its Acid|url=https://books.google.com/books?id=d984AAAAMAAJ&pg=PA120|journal=Kungliga Svenska Vetenskapsademiens Handlingar [Proceedings of the Royal Swedish Academy of Science]|volume=32|pages=129–138|language=Swedish|ref=harv}}
* {{hely|Schimmeyer|2002}}{{cite journal|last=Schimmeyer|first=S.|date=2002|title=The Search for a Blood Substitute|url=http://illumin.usc.edu/article.php?articleID=62|accessdate=15 October 2013|journal=Illumin|publisher=University of Southern Carolina|location=Columbia|volume=15|issue=1|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111002044847/http://illumin.usc.edu/article.php/?articleID=62#|archivedate=2011-10-02}}
* {{hely|Schmedt|Mangstl|Kraus|2012}} {{cite journal|url=http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/anie.201203515/abstract|title=Occurrence of Difluorine F2 in Nature—In Stu Proof and Quantification by NMR Spectroscopy |journal=Angewandte Chemie International Edition|volume=51|issue=31|year=2012|author=Dr. Jörn Schmedt auf der Günne, Martin Mangstl, Priv.-Doz. Dr. Florian Kraus}} {{cite doi|10.1002/anie.201203515|noedit}}
* {{hely|Schmitz et al.|2000}}{{Cite journal | last1 = Schmitz | first1 = A. | last2 = Kälicke | first2 = T. | last3 = Willkomm | first3 = P. | last4 = Grünwald | first4 = F. | last5 = Kandyba | first5 = J. | last6 = Schmitt | first6 = O.|year = 2000 | title = Use of Fluorine-18 Fluoro-2-deoxy-D-glucose Positron Emission Tomography in Assessing the Process of Tuberculous Spondylitis | url = http://www.ecios.org/Synapse/Data/PDFData/0157CIOS/cios-2-167.pdf | accessdate = 8 October 2013 | journal= Journal of Spinal Disorders | volume = 13 | issue = 6 | pages = 541–544 | doi = 10.1097/00002517-200012000-00016 | pmid = 11132989 }}
* {{hely|Schulze-Makuch|Irwin|2008}}{{cite book|last1=Schulze-Makuch|first1=D.|last2=Irwin|first2=L. N.|date=2008|title=Life in the Universe: Expectations and Constraints|edition=2nd|location=Berlin|publisher=Springer-Verlag|isbn=978-3-540-76816-6|ref=harv}}
* {{hely|Senning|2007}}{{cite book|last=Senning|first=A.|date=2007|title=Elsevier's Dictionary of Chemoetymology: The Whies and Whences of Chemical Nomenclature and Terminology|url=https://archive.org/details/isbn_0444522395|location=Amsterdam and Oxford|publisher=Elsevier|isbn=978-0-444-52239-9|ref=harv}}
* {{hely|Shriver|Atkins|2010}}{{cite book|last1=Shriver|first1=Duward|last2=Atkins|first2=Peter|author2-link=Peter Atkins|date=2010|title=Solutions Manual for Inorganic Chemistry|location=New York|publisher=W. H. Freeman|isbn=978-1-4292-5255-3|ref=harv}}
* {{hely|Siegemund et al.|2005}}{{Cite book | last1 = Siegemund | first1 = G. N. | title = Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry | last2 = Schwertfeger | first2 = W. | last3 = Feiring | first3 = A. | last4 = Smart | first4 = B. | last5 = Behr | first5 = F. | last6 = Vogel | first6 = H. | last7 = McKusick | first7 = B. | doi = 10.1002/14356007.a11_349 | editor-last = Ullmann| editor-first = Franz| year = 2000 | isbn = 3527306730 | volume = 15| pages = 443–494| publisher = Wiley-VCH| location = Weinheim| pmid = | pmc = | chapter = Fluorine Compounds, Organic}}
* {{hely|Stillman|1912}}{{cite journal|last=Stillman|first=John Maxson|authorlink=John Maxson Stillman|date=December 1912|title=Basil Valentine, A Seventeenth Century Hoax|volume=81|url=https://books.google.co.uk/books?id=7SQDAAAAMBAJ&pg=PA591&dq=%22Basil+Valentine%22,+hoax|accessdate=14 October 2013|journal=Popular Science Monthly|ref=harv}}
* {{hely|Storer|1864}}{{cite book|last=Storer|first=Frank H.|date=1864|title=First Outlines of a Dictionary of Solubilities of Chemical Substances|url=https://books.google.co.uk/books?id=KPyLb5f-p4EC&pg=PP7|location=Cambridge|publisher=Sever and Francis|isbn=<!--N/A-->|ref=harv}}
* {{hely|Swinson|2005}}{{cite journal|last=Swinson|first=Joel|date=June 2005|title=Fluorine&nbsp;– A Vital Element in the Medicine Chest|url=http://www.halocarbon.com/halocarbon_media/swinson_109.pdf|journal=PharmaChem|publisher=Pharmaceutical Chemistry|pages=26–27|accessdate=9 October 2013|ref=harv|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120208080640/http://www.halocarbon.com/halocarbon_media/swinson_109.pdf|archivedate=2012-02-08}}
* {{hely|Tanner Industries|2011}}{{cite web|author=Tanner Industries|date=January 2011|title=Anhydrous Ammonia: (MSDS) Material Safety Data Sheet|url=http://www.tannerind.com/anhydrous-msds.html|accessdate=24 October 2013|publisher=tannerind.com|ref=harv}}
* {{hely|TMR|2013}}{{cite web|author=Transparency Market Research|date=17 May 2013|title=Fluorochemicals Market is Expected to Reach USD 21.5 Billion Globally by 2018: Transparency Market Research|url=http://www.tmrblog.com/2013/05/fluorochemicals-market-is-expected-to.html|publisher=Transparency Market Research Blog|accessdate=15 October 2013|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140222155737/http://www.tmrblog.com/2013/05/fluorochemicals-market-is-expected-to.html#|archivedate=2014-02-22}}
* {{hely|Toon|2001}}{{cite journal|last=Toon|first=Richard|date=2011|volume=48|issue=5|title=Fluorine, An Obsession with a Tragic Past|url=http://www.rsc.org/images/EiC_Sept2011_fluorine_tcm18-207109.pdf|journal=Education in Chemistry|pages=148–151|ref=harv}}
* {{hely|Viel-Goldwhite|1993}}{{cite book|last1=Viel|first1=Claude|last2=Goldwhite|first2=Harold|chapter=1906 Nobel Laureate: Henri Moissan, 1852–1907|title=Nobel Laureates in Chemistry, 1901–1992|editor-last=Laylin|editor-first=K. James|pages=35–41|publisher=American Chemical Society; Chemical Heritage Foundation|location=Washington|isbn=978-0-8412-2690-6|ref=harv|date=1993}}
* {{hely|Villalba|Ayres|Schroder|2008}} {{cite journal|url=http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1162/jiec.2007.1075/abstract;jsessionid=52B2537962CB84E4F3691898163DD1AE.f04t01|title=Accounting for Fluorine: Production, Use, and Loss|journal=Journal of Industrial Ecology|year=2007|volume=11|issue=1|pages=85–101|author=Gara Villalba, Robert U. Ayres, Hans Schroder}} {{cite doi|10.1162/jiec.2007.1075|noedit}}
* {{hely|Walsh|2009}}{{cite book|last=Walsh|first=Kenneth A.|date=2009|title=Beryllium Chemistry and Processing|location=Materials Park|publisher=ASM International|isbn=978-0-87170-721-5|ref=harv}}
* {{hely|Walter|2014}}{{cite journal|last=Walter|first=P.|title=Honeywell Invests $300m in Green Refrigerant|journal=Chemistry World|date=2013|url=http://www.rsc.org/chemistryworld/2013/12/honeywell-air-conditioning-green-refrigerant|ref=harv}}
* {{hely|Weeks|1932}}{{Cite journal | last1 = Weeks | first1 = M. E. | title = The Discovery of the Elements. XVII. The Halogen Family | doi = 10.1021/ed009p1915 | journal = Journal of Chemical Education | volume = 9 | issue = 11 | pages = 1915–1939 | year = 1932 | pmid = | pmc = |bibcode = 1932JChEd...9.1915W}}
* {{hely|Werner et al.|2011}}{{Cite journal | last1 = Werner | first1 = N. L. | last2 = Hecker | first2 = M. T. | last3 = Sethi | first3 = A. K. | last4 = Donskey | first4 = C. J. | title = Unnecessary use of Fluoroquinolone Antibiotics in Hospitalized Patients | doi = 10.1186/1471-2334-11-187 | journal = BMC Infectious Diseases | volume = 11 | pages = 187–193 | year = 2011 | pmid = 21729289| pmc =3145580}}
* {{hely|Wiberg|Wiberg|Holleman|2001}}{{cite book|last1=Wiberg|first1=Egon|last2=Wiberg|first2=Nils|last3=Holleman|first3=Arnold Frederick|title=Inorganic Chemistry|date=2001|publisher=Academic Press|isbn=978-0-12-352651-9|location=San Diego|ref=harv}}
* {{hely|Willey|2007}}{{cite book|last=Willey|first=Ronald R.|date=2007|title=Practical Equipment, Materials, and Processes for Optical Thin Films|location=Charlevoix|publisher=Willey Optical|isbn=978-0-615-14397-2|ref=harv}}
* {{hely|Young|1975}}{{cite report|last=Young|first=David A.|publisher=Lawrence Livermore Laboratory|title=Phase Diagrams of the Elements|date=1975|url=http://www.osti.gov/bridge/servlets/purl/4010212-0BbwUC/4010212.pdfaccess|accessdate=10 June 2011|ref=harv}}
== Fordítás ==
*{{Fordítás|en|fluorine|oldid=666680823}}
== További információk ==
* a magyar Wikipédia ezüstöt tartalmazó vegyületeinek listája [[Fluorvegyületek összegképletének listája|belső lapon]] és [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?F külső keresővel]
{{Kétatomos elemek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}
{{kiemelt}}
[[Kategória:Halogének]]