Folyadék forrásának megtekintése

[[Fájl:2006-01-14 Surface waves.jpg|thumb|jobbra|200px|Örvénylő folyadék]]
A '''folyadék''' (ideális folyadéknak tekintve) az [[anyag (fizika)|anyag]]nak azon [[halmazállapot]]a, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a [[térfogat]]át és nem képes csavaróerők továbbítására. <!--[[Sűrűség]]e általában néhány százalékkal kisebb, mint a megfelelő [[szilárd (halmazállapot)|szilárd]] anyagé.--> Gyakorlatilag összenyomhatatlan, részecskéi állandóan, tetszőleges módon helyet változtatnak. A részecskék – sok szilárd anyagtól eltérően – rendezetlenül helyezkednek el, eltekintve egyfajta enyhe fokú, laza rendezettségtől.<!-- A magas [[viszkozitás]]ú folyadékok szerkezetükben az amorf szilárd anyagokhoz hasonlóak.--> Az [[amorf]] anyagokat (pl. [[üveg]], [[Poli(tetrafluoretilén)|teflon]], [[gumi]]) tekinthetjük akár nagyon nagy viszkozitású folyadékoknak is, az ezek közötti határ számos esetben nem egyértelmű.
== Statikai és dinamikai tulajdonságai ==
Míg a szilárd anyagok szilárdsága ''alaktartó'', a folyadékok szilárdsága ''térfogattartó''.
A nyomás a folyadékelem normálisának megfelelő irányba mutat. A [[Blaise Pascal|Pascal]]-elv értelmében a súlytalan folyadék belsejében a nyomás irányfüggetlen, ezért [[vektor]]i irány nem rendelhető hozzá.
=== Reális folyadék ===
Az általános felfogás szerint az ideális folyadék részecskéi között súrlódóerők nem adódhatnak át. Eszerint a súrlódásos folyadékokat kell reális folyadéknak neveznünk. Valójában a reális folyadék más módon is eltérhet az ideális folyadéktól. Összenyomható lehet, felléphetnek benne elektrosztatikus erők, [[Kohéziós erő|kohéziós erők]], a [[Kémiai kötés#Van der Waals-kötés|van der Waals-erők]], a felületi feszültségből származó erő is.
A [[Víz|vízmolekula]] például V alakú; {{pontosabban|a hidrogén- és az oxigénatom irányultsága}} miatt elektromos vagy mágneses térben rendezettséget mutat, ([[Diamágnesesség|diamágneses]]), igen nagy a [[permittivitás]]a.
== Termodinamikai tulajdonságai ==
[[File:Carbon dioxide pressure-temperature phase diagram.svg|thumb|A szén-dioxid fázisdiagramja. <br>Liquid = folyadék]] [[File:Phase-diag2.svg|thumb|Különleges fázisdiagram.<br>Compressible liquid = sűríthető folyadék]]
A folyadék halmazállapot alsó határa a [[hármaspont]]. Ez alatt az anyag vagy szilárd, vagy légnemű. A folyadék határállapot felső határa a kritikus pont. Felette az anyag vagy szuperkritikus folyadék, vagy [[gáz]].
A hármaspont és a kritikus pont [[hőmérséklet]]i és [[nyomás]]i adattal határozható meg, és az adott anyagra jellemző állandó. A [[szén-dioxid]] példája esetén a hármaspont nyomása 0,517&nbsp;Ma (5,17&nbsp;bar), hőmérséklete 217&nbsp;K (-56&nbsp;°C). Ennél kisebb értékeknél nem lehet folyékony; állapota vagy szilárd, vagy légnemű. Kritikus pontja 7,38&nbsp;MPa nyomású és 304&nbsp;K (+31,1&nbsp;°C). Folyadék állapotban csak akkor lehet, ha a hőmérséklete ennél alacsonyabb; korlátozva ez is az igen magas nyomások tartományával (kb. 6000&nbsp;bar).
Abban az esetben, ha a nyomása is és a hőmérséklete is magasabb a kritikus állapothoz tartozó értéknél, akkor szuperkritikus állapotba kerül. Ilyenkor áramlása például hasonló a gázokéhoz, de oldószerként működnek, akár a folyadékok.
Folyadékoknak palackban történő szállításához igen nagy nyomást alkalmaznak, ám az anyag ekkor is folyadékállapotban van. Ennek az állapotnak (compressible liquid) az alsó határa a kritikus nyomás értéke. Leginkább hidrogént vagy metánt tárolnak ilyen állapotban (helytelen kifejezéssel: Compressed or Liquified Gas, ezek ugyanis csak szobahőmérsékleten lennének gázállapotban; a palackban részben folyadékállapotban vannak).
=== Túlhűtött folyadék ===
A legtöbb folyadék kismértékben lehűthető a [[Olvadáspont|fagyáspontja]] alá. Ez instabil állapot, a legkisebb zavarás, vagy egy kristályosodási mag bejuttatása átviszi a folyadékot stabil állapotába, azaz megfagy. Ennek leginkább ismert példája a [[jégeső]].
A víz átlagos körülmények között -6 °C-ig lehűthető; laboratóriumi körülmények között -20 °C-ig is.
== Néhány folyadék ==
''Minden anyagnak van folyadék halmazállapota''. Ezt bizonyos jelenségek korlátozhatják, például magas hőmérsékleten kémiai bomlásnak indulhatnak; igen alacsony hőmérsékleten [[Szuperfolyékonyság|szuperfolyékony]] állapotba kerülnek (a [[hélium]] például 2,17&nbsp;K hőmérsékleten és 5&nbsp;kPa nyomáson átmegy szuperfolyékony [[A hélium izotópjai|Helium-II]] állapotba; ez a ''Lambda pont''). A hétköznapi nyelv azokat az anyagokat nevezi folyadéknak, amelyek normál környezeti állapotban folyadékok, mint a [[víz]], [[higany]], [[bróm]], [[kénsav]], [[dietil-éter]], [[Alkoholok|alkohol]], [[benzol]], [[kloroform]], [[gallium]] (29&nbsp;°C-tól), [[cézium]] (28,44&nbsp;°C-tól), [[dimetil-szulfoxid]].
== Lásd még ==
* [[szilárd halmazállapot]]
* [[gáz]]
* [[plazma]]
== Források ==
* {{CambrE|1}}
* Budó Ágoston–Pócza Jenő: Kísérleti Fizika I. Tankönyvkiadó
* {{cite book |last= Károly|first= Nagy  |title= Elméleti Mechanika |publisher= Nemzeti Tankönyvkiadó|year= 2002 |isbn= 963-19-3955-3 |edition= 5.  kiadás }}
{{csonk-dátum|csonk-fiz|2007 áprilisából}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Folyadek}}
[[Kategória:Fázisállapotok]]
__NINCSINDEX__