Fukuoka forrásának megtekintése

{{Japán település infobox
|név                 = Fukuoka
|név más átírással   =
|név japán írásjelekkel= 福岡市
|kép                 = Fukuoka_City_in_Fukuoka_Prefecture_Ja.svg
|képaláírás          =
|jelkép              =
|zászló              =
|mottó               =
|becenév             =
|régió               = Kjúsú
|prefektúra          = Fukuoka
|körzet              =
|rang                =
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester        =
|irányítószám        =
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          = 4184,44
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság =
|terület             = 340,03
|szélességi fok         = 33
|szélességi ívperc      = 35
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok         = 130
|hosszúsági ívperc      = 24
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója    =
|fa                  = Kámforfa
|virág               = [[Kamélia (növénynemzetség)|Kamélia]]
|virágzó fa          =
|hal                 =
|lepke               =
|madár               = [[Dankasirály]]
|egyéb jelkép        = Flag of Fukuoka, Fukuoka.svg
|weboldal            = www.city.fukuoka.jp/index-e.html
}}
'''Fukuoka''' (福岡市) [[japán]] város Kjúsú sziget északi részén, [[Fukuoka prefektúra]] fővárosa, Kjúsú legnépesebb városa több mint 1,4 millió lakossal (2007). Ez a város Japán legrégibb városának számít, már a [[Őskor|prehisztorikus]] korban is a terület kultikus központja volt.
== Történelme ==
Fukuokát a legrégibb városnak mondják, amit az is indokol, hogy ez van legközelebb [[Kína|Kínához]] és [[Koreai-félsziget|Koreához]]. Már a prehisztorikus korban is a terület kultikus központja volt. Fukuokát gyakran még ma is Hakataként nevezik, ami a város mai központi része.
{{bővebben|Mongol hadjáratok Japán ellen}}
A várost, a kontinenshez való közelsége miatt számos támadás érte. Az egyik ilyen nevezetes támadást a [[Mongol Birodalom]] nagykánja, [[Kubiláj mongol nagykán|Kubilaj kán]] indította 1274-ben. A hajóhad 900 hajóból állt, a hajók {{szám|33000}} katonát szállítottak. Az első hadjárat a hozzá nem értés és részben a kemény tengeri viharok miatt sikertelen volt. A támadást követően a japán szamurájok egy 20&nbsp;km hosszú kő védőfalat építettek Hakata tengerpartja mentén. A mongolok a következő támadást 1281-ben indították, de előtte öt mongol követet küldtek Japánba, a megadásra való felszólítás átadására. [[Hódzsó család|Hódzsó]] Tokimune [[sógun]]i régens azonban válaszul lefejeztette a hadüzenetet vivő küldötteket. A mongolok ezúttal {{szám|140000}} katonával és 4000 hajóval támadtak, a japán védők létszáma {{szám|40000}} fő körül volt. Az invázió sikerét végül egy [[Trópusi ciklon|tájfun]] akadályozta meg, ami gyakorlatilag megsemmisítette a mongol hajóhadat.
Fukuoka fontos szerepet játszott a középkori Japán történelmében, a Csikuzen tartomány [[daimjó]]jának székhelye volt. Fukuoka területén sok [[szamuráj]] élt, akik a város nevét is használták. A modern Fukuoka várost 1889. április 1-jén alapították az ősi Hakata és Fukuoka egyesítésével, és a nevét a szamurájok akarata szerint választották Fukuokának. Ma Hakata a város [[kikötő]]je, kereskedelmi és kulturális negyede, de a várost még mindig sokszor nevezik Hakatának, és a városi vasútállomás neve is Hakata állomás. Az egyesült város modern fejlődése a Fukuokai Orvosi Főiskola [[1903]]-as alapításával kezdődött (ma Kjúsúi Egyetem). 1910-ben beindult a [[villamos]]közlekedés, 1929-ben pedig a [[légi közlekedés]] is elkezdődött a Fukuoka–[[Oszaka]]–[[Tokió]] járattal, a Fukuokai Repülőtér 1951-ben nyílt meg. 1988-ban elkészült a [[metró]], 2005-ben pedig a Nanakuma vonal is. A város most a tenger felé terjeszkedik, feltöltött területeken, mesterséges szigeteken folynak építkezések.
== Földrajz, éghajlat ==
Fukuokát három oldalról hegyek határolják, csak Északon nyílik meg a tenger felé, a Hakatai-öböllel. Tokiótól való távolsága 1100&nbsp;km. Szeizmológiailag nem túl aktív vidék, de földrengések azért előfordulnak. 2005-ben volt egy, a japán szeizmológiai skálán 6–7 közötti földrengés, aminek következtében egy ember meghalt, több mint 400 pedig megsérült, lakó- és műemlék épületek mentek tönkre.
Éghajlata mérsékelt, éves középhőmérséklete 16,3&nbsp;°C, az éves napos órák száma 1811, az átlagos páratartalom 70%-os, a csapadékmennyiség 205&nbsp;cm, télen ritkán havazik. A nyarak párásak és forrók (~37&nbsp;°C). Az esős időszak általában hat hétig tart (június–július), a tájfunok augusztus és szeptember között támadhatnak.
== Városi körzetek ==
[[Fájl:CanalCity Far.JPG|bélyegkép|A Canal City Hakata]]
{|
|-
| Fukuokának hét kerülete''(ku)'' van :
! Kerület
! align=right|Népesség
! align=right|Terület
! align=right|Népsűrűség
|-
| rowspan=8 | [[Fájl:Wards of Fukuoka City Japan.png|250px]]
|
| align=right | ''(2004-ben)''
| align=right | ''km²''
| align=right | ''fő/km²''
|-
| align=left|[[Fájl:Japan WardColour 100x0x0.svg|16px]] Higasi-ku
| align=right|{{szám|275652}}
| align=right|66,68
| align=right|4&nbsp;134
|-
| align=left|[[Fájl:Japan WardColour 60x80x0.png|16px]] Hakata-ku
| align=right|{{szám|190178}}
| align=right|31,47
| align=right|6&nbsp;043
|-
| align=left|[[Fájl:Japan WardColour 0x40x100.png|16px]] Csuo-ku
| align=right|{{szám|163975}}
| align=right|15,16
| align=right|10&nbsp;816
|-
| align=left|[[Fájl:Japan WardColour 100x80x0.png|16px]] Minami-ku
| align=right|{{szám|247913}}
| align=right|30,98
| align=right|8&nbsp;002
|-
| align=left|[[Fájl:Japan WardColour 100x40x0.svg|16px]] Dzsonan-ku
| align=right|127&nbsp;952
| align=right|16,02
| align=right|7&nbsp;987
|-
| align=left|[[Fájl:Japan WardColour 20x80x40.png|16px]] Szavara-ku
| align=right|{{szám|207851}}
| align=right|95,88
| align=right|2&nbsp;168
|-
| align=left|[[Fájl:Japan WardColour 100x40x100.png|16px]] Nisi-ku
| align=right|{{szám|177625}}
| align=right|83,81
| align=right|2&nbsp;119
|}
== Demográfiai adatok ==
Egy 2007-es felmérés szerint a város becsült lakossága {{szám|1422836}} fő volt, ami – a 340,03&nbsp;km²-es területet tekintve – 4184,44 fő/km²-es népsűrűséget jelent. Az átlagos életkor 38,6 év, amivel Fukuoka Japán második legfiatalabb prefektúrai fővárosa volt 2000-ben. A hajléktalanok száma 1200 fő körül van, s ez a negyedik legmagasabb szám a japán városok között.
{{népességdiagram}}
== Kultúra ==
[[Fájl:Fukuoka_city_museum_01.JPG|bélyegkép|A Fukuokai Városi Múzeum]]
Fukuokának sajátos kultúrája van, és ennek megfelelően számos kulturális látnivalója van. Fontosabb múzeumai:
* Fukuokai Képzőművészeti Múzeum
* Fukuokai Ázsiai Képzőművészeti Múzeum
* Fukuokai Városi Múzeum
* Genkó Történeti Múzeum
* Hakata Macsija Népművészeti Múzeum
==Közlekedés==
===Légi===
{{fő|Fukuoka nemzetközi repülőtér}}
== Sport ==
Fukuokában működik Japán egyik baseball élcsapata, a Fukuoka Softbank Hawks. Professzionális futballcsapata az Avispa Fukuoka. Itt működnek a Kyuden Voltex és a West Red Sparks rögbicsapatok és a Rizing Fukuoka nevű kosárlabdacsapat is. Minden év áprilisában a városban rendezik a japán [[Cselgáncs|dzsúdóbajnokságot]], októberben a [[Nagaszaki]]ból induló, a világ leghosszabb váltófutó versenyét, november közepén a Kjúsú Baso [[szumó]]bajnokságot, minden év december 1-jén pedig nemzetközi [[maraton]]futó versenyt. Fukuoka volt a gazdája az 1995-ös nyári universiádénak, a [[2001-es úszó-világbajnokság|2001-es vizes világbajnokságnak]] és a 2006-os mezeifutó világbajnokságnak. 2023-ban ismét itt rendezték az [[2023-as úszó-világbajnokság|úszó-világbajnokságot]].
== Oktatás ==
[[Fájl:Fukuoka Acros.JPG|bélyegkép|Fukuokai városkép]]
[[Fájl:Fukuoka NASA STS059-97-63AJ.jpg|bélyegkép|Fukuoka az űrből]]
Fukuoka városa működteti az alapfokú iskolákat, a prefektúra pedig a középiskolákat.
Állami egyetemek:
* Kyushu University
* Kyushu Institute of Design (2003-túl a Kjúsú Egyetem része)
Prefektúrai egyetem:
* Fukuoka Women's University
Magánegyetemek:
* Daiichi University, College of Pharmaceutical Sciences
* Fukuoka Institute of Technology
* Fukuoka Jo Gakuin University
* Fukuoka University
* Kyushu Sangyo University
* Nakamura Gakuen University
* Seinan Gakuin University
Főiskolák:
* Fukuoka College of Health Science
* Fukuoka Institute of Technology, Junior College
* Junshin Junior College
* Koran Women's Junior College
* Kyushu Zokei Art College
* Nakamura Gakuen Junior College
* Nishinihon Junior College
* Seika Women’s Junior College
== Testvérvárosok ==
* {{zászló|USA}} [[Atlanta (Georgia)|Atlanta]], [[Georgia (állam)|Georgia]], [[Amerikai Egyesült Államok]] (1993)
* {{zászló|Új-Zéland}} [[Auckland (település)|Auckland]], [[Új-Zéland]] (1986)
* {{zászló|Franciaország}} [[Bordeaux]], [[Franciaország]] (1982)
* {{zászló|Dél-Korea}} Buszan, [[Dél-Korea]] (1989)
* {{zászló|Kína}} Guangzhou, [[Kína]] (1979)
* {{zászló|Malajzia}} Ipoh, [[Malajzia]] (1989)
* {{zászló|USA}} [[Oakland (Kalifornia)|Oakland]], [[Kalifornia]], Amerikai Egyesült Államok (1972)
* {{zászló|Mianmar}} [[Jangon]], [[Mianmar]] (2016)
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Fukuoka}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
{{Commonskat|Fukuoka, Fukuoka}}
* [http://yokanavi.com/eg/index/index Official Tourism Site of Fukuoka city]
* [http://www.fukuokatalk.com/ Fukuoka Talk]
* [https://web.archive.org/web/20090604102149/http://www.fukuoka-in-focus.com/ Fukuoka in Focus]
* [http://www.fukuoka-now.com/ Fukuoka Now]
* [https://web.archive.org/web/20061110190358/http://www.city.fukuoka.jp/index-e.html Fukuoka-city Online]
* [https://web.archive.org/web/20160110080304/http://2016fukuoka.com/ The official web site of the Fukuoka Olympic Bid Committee]
* [https://web.archive.org/web/20090815023536/http://www.fukuoka-tourism.net/e/fukuoka.html Fukuoka City page of Fukuoka Tourism Association website]
* [https://web.archive.org/web/20080321063929/http://www.city.fukuoka.jp/investment/english/index.html Gateway Fukuoka]
* [https://web.archive.org/web/20110817122833/http://www.urbanrail.net/as/fuku/fukuoka.htm Fukuoka subway]
* [https://web.archive.org/web/20090531093940/http://diddlefinger.com/m/fukuokaken/fukuokashi/ Map Of Fukuoka with English labels]
{{Japán közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz||Japán|-}}
[[Kategória:Japán települései]]
[[Kategória:Fukuoka prefektúra]]