Gút forrásának megtekintése

{{Ukrán település infobox
|ukrán név              = Гут
|magyar név             = Gút
|rang                   = falu
|alapítás éve           = 1465
|alapítás éve forrás    =
|polgármester           =
|testvértelepülései     =
|irányítószám           = 90230
|körzethívószám         = +380 03141
|magyar lakosság        =
|népsűrűség             = 1546,29
|népsűrűség forrás      =
|tengerszint feletti magasság = 111
|szélességi fok         = 48
|szélességi ívperc      = 18
|szélességi ívmásodperc = 36
|hosszúsági fok         = 22
|hosszúsági ívperc      = 34
|hosszúsági ívmásodperc = 58
|szöveg pozíciója       =
}}
'''Gút''' település ([[ukrán nyelv|ukránul]]: '''Гут''') [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Beregszászi járás]]ban.
1942-ben [[Nagygút]]{{Wd|Q56660274}} és Kisgút egyesítésével jött létre, akkor még ''Kétgút'' ([[ukrán nyelv|ukránul]]: ''Гараздівка'') néven. 1995-től nevezik Gútnak.<ref>{{CitWeb |url=http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc=Nagyg%FAt&trunc=0 |szerző=[[Ungváry Rudolf]] (főszerk.), [[Aigner Edit]] |cím=OSZK TEZAURUSZ / KÖZTAURUSZ |év=2013 |oldal= |elér=2018-09-18 |weblap=[[Magyar Elektronikus Könyvtár]] }}</ref>
== Fekvése ==
[[Munkács]]tól délre, a [[Szernye-patak]] mellett, [[Barkaszó]] és [[Makkosjánosi]] közt fekvő település.
== Története ==
'''Gútot''' és környékét már a [[kelták]] is lakták, a beregi [[Szernye-mocsár]] feletti egyik védett magaslaton fellelt régészeti leletek alapján.
A település a [[Guthy család]] szerzett birtoka volt, neve az oklevelekben [[1312]]-ben tűnt fel először egy [[Csaroda|Csarodán]] hatalmaskodó  nemes: ''Symon fia Suprun de Guth'' nevében.
[[1328]]-ban a Guthyak a birtokot cserébe adták ''Pányoki Thurz (dictus) Peteu'' mesternek [[Beregsurány|Surányért]].
[[1466]]-ban már említették várát is, mely [[Földvár (építmény)|földvár]] volt, ''Kisgút'' és ''Nagygút'' közötti vízzel körülvett szigeten feküdt, a Guthy család birtokaihoz tartozott.
A vár valószínűleg a második [[tatárjárás]], [[1566]] táján pusztulhatott el, mivel később az oklevelekben már nincs többet említve.
== Nevezetességek ==
* Református templom
* Az első világháborúban elesettek emlékműve
== Hírességek ==
* Nagyidai [[Bersenyi Ignác]] (1804-1849) táblabíró, nemzetőr százados, a podheringi csata résztvevője
* Nagyidai [[Bersenyi Árpád]] (1829-?) honvéd hadnagy
* Nagyidai [[Bersenyi Antal László]] (1832-1910) honvéd huszárhadnagy, a beregmegyei Honvédegylet titkára, református egyházkerületi főgondnok
== Testvértelepülés ==
{| class="wikitable"
|-
!
!  Ország
!! style="width:120px;"| Település
!! style="width:100px;"| Megye
|-
| {{Zászló|Magyarország}}
| [[Magyarország]]
| '''[[Nagyvarsány]]'''
| [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg]]
|-
|}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Györffy György]]:Bereg vármegye
* [[Lehoczky Tivadar]]: Bereg vármegye monográfiája
{{Beregszászi járás}}
{{Beregszászi járás (1946–2020)}}
{{Bereg}}
{{portál|Kárpátalja|-}}
{{DEFAULTSORT:Gut}}
[[Kategória:A Beregszászi járás települései]]