GAK–22 Dino forrásának megtekintése

{{Repülőgép infobox
|típusnév = GAK–22 Dino
|egyéb név =
|típus = többcélú könnyű repülőgép
|tervező = Kovács Gyula
|gyártó = Ganz-Avia
|első felszállás = 1993. október 8.
|szolgálatba lép =
|kivonás =
|alkalmazó =
|gyártás =
|darab = 1
|ár =
|háromnézeti rajz = GAK-22 DINO.svg
}}
A '''GAK–22 Dino''' ''(GAK'' – ''<u>G</u>''anz-''<u>A</u>''via, ''<u>K</u>''ovács [Gyula]) [[Magyarország]]on a Ganz-Avia Kft.-nél az [[1990-es évek]] elején tervezett és megépített kétfedelű, többcélú könnyű repülőgép. Általános célú repülőgépként, valamint mezőgazdasági, vízügyi és katonai felhasználásra (pl. futárgép) tervezték, korlátozottan műrepülhető. Csak egy példány készült belőle, amely 2015-ig a [[Közlekedési Múzeum]] bezárt és lebontott Repüléstörténeti Kiállításán volt megtekinthető.
==Története==
A gép előzménye az 1986-ban épített [[A–01 Famadár]] ultrakönnyű (UL) repülőgép volt, amelynél már a Dino aerodinamikai elrendezését használták. A gépet a Ganz Holdinghoz tartozó Ganz Avia Kft.-nél<ref>Ügyvezető igazgatója 1992–1996 között Deák Miklós volt.</ref> fejlesztették ki. ''Kovács Gyula'' tervezte, a fejlesztésben és építésben mellette fontos szerepet játszott ''Pfeilmayer Artúr'' és [[Simó Willy]]''.'' A gépet a tervezői olcsón előállítható és egyszerűen üzemeltethető néprepülőnek szánták. A gépet a 13. kerületi Dunyov utca egyik műhelyében kezdték el építeni, majd a Gödöllői Gépgyárban folytatták. 1992-ben a projekt mögé állt a Ganz Holding, és a gép fejlesztésére és építésére 1992. december 1-jén létrehozták a Ganz Avia Kft.-t.
A géppel 1993. október 8-án hajtotta végre az első felszállást [[Matuz István (pilóta)|Matuz István]], a [[Magyar Repülő Szövetség]] (MRSZ) főpilótája. Ezt a tervezők egy része már nem érte meg, időközben Kovács Gyula és Simó Willy is elhunyt. A nyilvánosság számára 1993. december 13-án mutatták be a [[Budaörsi repülőtér]]en [[Hegyháti József]] ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár jelenlétében. A gép a budapesti Industria '94 ipari vásáron nagydíjat kapott. 1994-ben [[Berlin]]ben az 1994-es [[Berlini Nemzetközi Repülési és Űrhajózási Kiállítás|ILA]] repülőgépipari szakvásáron is bemutatták, ahol a gép repülési bemutatót is tartott. Kezdetben ''HA-XBP'' [[lajstromjel]]lel repült, majd 1995-ben átlajstromozták ''HA-YACT'' jelzésre.
A projekt végül a gazdasági nehézségek miatt elakadt, a prototípuson kívül további példányokat nem építettek, a Ganz Avia Kft.<ref>Átalakulva, új néven, napjainkban mint Ganz Engineering és Energetika Kft. működik.</ref> pedig megszüntette e tevékenységét.
==Műszaki jellemzői==
Szokatlan aerodinamikai kialakítású, fémépítésű repülőgép. A törzs hegesztett acélcsövekből készített rácsszerkezet, melyet dural borítás fed. A motorburkolat műanyagból készült. Negatív lépcsőzöttségű kétfedelű szárnyelrendezésű. A felső szárny az alsó szárnyhoz viszonyítva vízszintes irányban jelentősen, 1,09 m-rel el van tolva hátrafelé, ezzel átmenetet képez a tandemszárnyú gépek irányába. A felső szárny nem rendelkezik szárnymechanizációval, a csűrők és az ívelőlapok az alsó szárnyon vannak elhelyezve. Mindkét szárny egydarabos kivitelű, átmenő főtartóval. Jellegzetessége a kombinált magassági kormányzás, melyben az alsó szárnyak is részt vesznek a kitérített ívelőlapokkal. Az alsó szárnyon így kialakuló felhajtóerő-változás a magassági kormányon keletkező erőkkel együtt biztosítja a kereszttengely körüli elforduláshoz szükséges nyomatékot.
A törzsben kialakított kétfős kabinban az ülések egymás mellett helyezkednek el, az ülések mögött csomagtartó található. A kabintető plexiből készült, egy darabban előre nyitható.
A gépbe egy 86 kW maximális teljesítményt leadó léghűtéses [[Lycoming O–235|Lycoming O–235 H2C]] négyhengeres boxermotort építettek, amely Mühlbauer gyártmányú, 1,8 m átmérőjű [[légcsavar]]t hajtott.
A gép korlátozottan műrepülhető is. Az üzemanyagrendszere nem alkalmas negatív repülési módokban a motor üzemanyag-ellátására.
Futóműve nem behúzható, orrfutós, tricikli elrendezésű. Az orrfutó kormányozható. A főfutók könnyűfémből készült laprugó futószáron helyezkednek el. A főfutó kerekeit mechanikus (bowdenes) működtetésű fékekkel látták el. A főfutó nyomtávja 2,5 m.
==Műszaki adatok==
===Geometriai méretek és tömegadatok===
*Fesztáv: 7,7 m
*Hossz: 6,1 m
*Magasság: 2,6 m
*Szárnyfelület: 14,04 m²
*Üres tömeg: 430 kg
*Maximális felszálló tömeg: 720 kg
*Üzemanyag: 80 kg
===Motor===
*Motorok száma: 1 db
*Típusa: [[Lycoming O–235|Lycoming O–235 H2C]] típusú, négyhengeres, léghűtéses, benzinüzemű boxermotor
*Maximális (felszálló) teljesítmény: 86 kW (115 LE)
===Repülési jellemzők===
*Maximális sebesség: 195 km/h
*Utazó sebesség: 180 km/h
*Felületi terhelés: 51 kg/m²
*Repülési távolság: 700 km
*Felszállási úthossz: 235 m
*Terhelhetőség: +6g/-4g
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*Sárhidai Gyula: ''A GAK–22 Dino kisrepülőgép,'' in: Haditechnika, 1994/3. szám, pp. 50–51.
*''Néprepülőgép. Made in Hungary,'' in: Top Gun, 1994/10. szám, pp. 10–13.
[[Kategória:Futár- és könnyű szállító repülőgépek]]
[[Kategória:Magyar repülőgépek]]