Gaia forrásának megtekintése

{{egyért2|az istennőről|Gaia (egyértelműsítő lap)}}
{{istenség infobox
|típus=
|név=
|kép=
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely=  <!-- Wikidata:  p19 -->
|halál dátuma=    <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye=     <!-- Wikidata:  p20 -->
|halál oka=       <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely=         <!-- Wikidata: p119 -->
|születési név=   <!-- Wikidata: p513 -->
|neme =           <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből -->
|művésznév =
|álnév =          <!-- Wikidata: p742 -->
|becenév=         <!-- Wikidata:p1449 -->
|állampolgárság=  <!-- Wikidata:  p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs =      <!-- Wikidata:  p26 -->
|élettárs =       <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei =      <!-- Wikidata:  p40 -->
|szülei =         <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma =         <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség =       <!-- Wikidata:  p39 -->
|iskolái=         <!-- Wikidata:  p69 -->
|kitüntetései=    <!-- Wikidata:  p166 -->
<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =
|megjegyzés =
|aláírás=         <!-- Wikidata: p109 -->
|weboldal=        <!-- Wikidata: p856 -->
|blog=            <!-- Wikidata:p1581 -->
|catholic_hierarchy= <!-- Wikidata: p1047 -->
|IMDb=            <!-- Wikidata: p345 -->
|PORT.hu=         <!-- Wikidata:p2435 -->
|Facebook=        <!-- Wikidata:p2013 -->
|MTA=             <!-- Wikidata:p3226 -->
|MTMT=            <!-- Wikidata:p2492 -->
|parlament.hu=    <!-- Wikidata:p4966 -->
|wikicommons=     <!-- Wikidata: p373 -->
|alsablon=
}}
'''Gaia''' (görögül Γαῖα, más néven '''Gé''') a [[Föld]] istennője a [[görög mitológia|görög mitológiában]]. [[Róma|Rómában]] Tellus, illetve Terra néven tisztelték.
Az őselemek egyikeként Gaia testesítette meg a földet, ő volt a Földanya. [[Hésziodosz]] az ''Istenek születése'' című munkájában nem egyértelmű, hogy Khaoszból született-e, vagy közvetlenül Khaosz után jött-e létre: "Elsőnek jött létre Khaosz, majd Gaia követte (...)".<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/06200/06221/06221.htm|title=HÉSZIODOSZ: ISTENEK SZÜLETÉSE - MUNKÁK ÉS NAPOK|accessdate=2018-04-25|work=mek.oszk.hu}}</ref> Gaia után jött létre [[Erósz]] és [[Tartarosz]]. Miután Khaoszból megszületett [[Nüx]] és [[Erebosz]], az Éj és a Sötétség, majd gyermekeik, [[Hémera]] és [[Aithér]], a Világosság és a Nappal, Gaia önmagától szülte  meg [[Uranosz]]t, az eget, [[Oureia|Oureiát]], a hegyeket és [[Pontusz]]t, a tengereket. Ezután Uranosszal nemzette Ókeanoszt, Koioszt, Kríoszt, Hüperíónt és Íapetoszt, majd a titánokat és titaniszokat. A három [[Küklópszok|küklópsz]] és a három százkarú szörnyeteg, a [[Hekatonkheirek]] is az ő gyermekeik voltak.
Uranosz a föld mélyére kényszerítette minden gyermekét, Gaia azonban szenvedett, és sajnálta gyermekeit – legifjabb fia, [[Kronosz]] végül megesküdött neki, hogy kiszabadítja testvéreit, és bosszút áll apján. Gaia egy sarlót adott Kronosznak, majd elrejtette. Amikor Uranosz Nüx kíséretében megérkezett, és vágyakozva megközelítette Gaiát, Kronosz levágta apja hímtagját és a tengerbe vetette. Az Ég óriási üvöltéssel elvált a Földtől, és vissza sem tért azóta – földre hulló véréből születtek  [[Erinnüszök]], a [[Gigászok]] és a [[Meliák]], tengerbe hajított férfiassága körül pedig felfodrozódott a víz, ezzel életet adva [[Aphrodité]] istennőnek.
Miután Uranosz eltávolodott Gaiától,a Földanya [[Pontusz|Pontusszal]] hált, közös gyermekeik lettek a tengeristenek, [[Néreusz]], [[Thaumasz]], [[Phorküsz]], [[Kétó (Pontusz leánya)|Kétó]] és [[Eurübia]].
Gaia megjósolta Kronosznak, hogy legyen bármilyen erős is a titánok királya, gyermekei erősebbek lesznek nála, ezért Kronosz elnyelte minden gyermekét, amint megszülettek. Azonban [[Rhea|Rheia]], Kronosz testvér-felesége haragra gerjedt, és amikor utolsó gyermekével volt viselős, a Földanyához fordult segítségért, aki segített lányának titokban megszülni [[Zeusz]]t, majd gondozta és nevelte. Amikor Zeusz felnőtt, Gaia elmondta neki, hogyan szabadíthatja ki testvéreit, majd amikor Zeusz és testvérei háborút vívtak Kronosszal és a titánokkal, a Földanya volt az, aki átadta unokájának a villámokat.
Gaia támogatta Zeuszt, azonban miután az elfoglalta az [[Olümposz]] trónját, az Alvilágba zárta a titánokat, amellyel feldühítette a Földanyát.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://mek.niif.hu/05700/05780/05780.htm|title=APOLLODÓROSZ: MITOLÓGIA|accessdate=2018-04-25|work=mek.niif.hu}}</ref> Gaia Tartarosszal hált, és megszülte [[Tüphón]]t, akit Zeusz csak úgy tudott legyőzni, hogy ráhajította az Etna-hegyet. [[Pszeudó-Apollodórosz]] arról is beszámol, hogy Tüphón kezdetben diadalmaskodott, és elűzte az isteneket Egyiptomba, akik különböző állatok alakját felöltve menekültek előle.<ref name=":0" /> Egy változat szerint [[Ekhidna]] is az ő gyermeke.A ''Homéroszi himnuszok''ban azonban nem Gaia, hanem Héra szüli meg Tüphónt – az istenek királynője féltékeny dühében le akarja taszítani Zeuszt a trónról, és Gaiához fordul segítségért, aki ezt meg is adja.
Gaia jóslataival és tanácsaival segítette Zeuszt – ő figyelmeztette az istent arra, hogy amennyiben [[Métisz (istennő)|Métisz]] leányt szül, az apjával egyenrangú, ha fiút, az apjánál nagyobb erejű lesz. Ezenfelül ő sarjasztotta azt a nárciszt, amely [[Perszephoné]]t [[Hadész]] karjába csalta, valamint a [[Heszperiszek]] kertjében álló aranyalmafát is ő ajándékozta Hérának.
== Gaia és Pandóra  ==
Ugyan [[Hésziodosz]] nem nevezi meg Gaiát az első halandó asszonyt teremtő istenségek – Héphaisztosz, Athéné és Aphrodité – között, mégis jelen van, hiszen Pandórát, akárcsak a halandó férfiakat, földből gyúrták. [[Kerényi Károly]] ''Görög mitológia'' című munkájában felveti annak lehetőségét, hogy a mítosz eredeti változatában Pandóra nem az emberiségre vészt hozó halandó asszony lehetett, hanem Gaia ajándéka, aki leutánozza a Földet, a termékeny anyát. Ezt támasztja alá ábrázolása a vázafestményeken, amelyeken Pandóra kitárt karral, földműveseknek emelkedik ki a frissen feltört földből.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{pnl|szócikk=Gaia|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/039/pc003944.html#7}}
* [[Trencsényi-Waldapfel Imre]]: ''[https://web.archive.org/web/20100124190652/http://mek.oszk.hu/00100/00183/html/ Mitológia.]'' Budapest: Gondolat. 1983. {{ISBN|963-281-214-X}}
{{Görög mitológia}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Görög istenek]]
[[Kategória:Anyaistennők]]
[[Kategória:Természetistenek]]