Galánta forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Galánta
|helyi név           = Galanta
|kép                 = Koller kastiel l.jpg
|képaláírás          =
|címer               = Coat of arms of Galanta.png
|kerület             = Nagyszombati
|járás               = Galántai
|rang                = város
|alapítás éve        = 1237
|lakosság száma      = 16 500
|polgármester        = Peter Kolek<ref>{{Cite journal|title=Taroltak a független jelöltek |author=|year=2022 |month=11 |location=Pozsony |ország=Szlovákia |journal=Új szó|volume=75.|issue=252.|pages=1 |url=https://ujszo.com/regio/a-fuggetlen-jeloltek-kaptak-a-legtobb-szavazatot-az-onkormanyzati-valasztaskon |issn= 1335-7050}}</ref>
|irányítószám        = 924 01
|körzethívószám      = 00421 (0) 31
|tengerszint feletti magasság = 119
|terület             = 33,91
|népsűrűség          = 446
|szélességi fok          =
|szélességi ívperc         =
|szélességi ívmásodperc        =
|hosszúsági fok          =
|hosszúsági ívperc         =
|hosszúsági ívmásodperc        =
|weboldal            = www.galanta.sk
}}
'''Galánta''' ({{szlovákul|Galanta}}, {{németül|Gallandau}}) város és járásközpont Délnyugat-[[Szlovákia|Szlovákiában]]. A [[Mátyusföld]] központja, a [[Nagyszombati kerület]] [[Galántai járás]]ának székhelye. [[Hódi]], [[Javorinka]] és [[Nemesnebojsza]] tartozik hozzá.
== Fekvése és természeti viszonyai==
<gallery>
Fájl:Galánta fecskefészkek 2.jpg|Fecskefészkek ...
Fájl:Galánta fecskefészkek 1.jpg|a buszállomáson
</gallery>
[[Nagyszombat (település)|Nagyszombattól]] 26&nbsp;km-re délkeletre, a [[Kisalföld]] északi részén, 118&nbsp;m-es [[tengerszint feletti magasság]]ban fekszik. Sík területét néhol hordalékdombok taglalják. Talaja termékeny [[feketeföld]]. [[Erdő]]tlenített területét kelet felől egykori erdeinek maradványai szegélyezik.
== Nevének eredete ==
Első írásos említése [[1237]]-ből ''Galantha'' néven maradt fenn. A [[13. század]] végétől már Galánta néven említik. Nevének eredete ismeretlen, egyes kutatók szerint a szláv „Golata” személynévből ered.<ref>[[Kniezsa István]] 1938: Ungarns Völkerschaften im XI. Jahrhundert. In: AECO IV, 250, 398; [[Ján Stanislav|Stanislav, J.]] 1948: Slovenský juh v stredoveku 2, 180, 217.</ref>
== Története ==
{{csonk-szakasz}}
A város területén már az [[újkőkorszak]]ban éltek emberek. A [[templom]]sori dűlőben [[honfoglalás]] kori [[temető]]t találtak.
Az [[Árpád-kor]]i alapítású magyar települést 1237-ben, majd 1270-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király oklevelében említik először, a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|pannonhalmi apátság]] egykori birtokaként. Ősi templomának létezéséről egy [[1390]]-ben kiadott oklevél tesz említést. Egy [[1291]]. évi határleíró oklevél a Galántai Újfiak birtokának mondja. [[1297]]-ben két Galántát említenek az oklevelek, melyek közül az egyik Ó-Galánta, amely Galántának volt része. [[1303]]-ban Lég fia Ivánka comes és fia Miklós, valamint berencsi Vörös Ábrahám között hitbér és leánynegyed egyezség tárgya volt. [[1340]]-ben birtokosa Galántai Wosk volt. [[1525]]-ben galántai Bessenyey Ilona után fia, [[Esterházy Ferenc (alispán)|Esterházy Ferenc]] örökölte, aki [[1579]]-ben [[pozsony]]i al[[ispán]] volt.
A [[reformáció]] idején az [[Esterházy család]] áttért a [[protestantizmus|protestáns]] [[vallás]]ra, s a Papdombon álló, [[1563]]-ban újjáépített [[templom]]ot a [[kálvinizmus|reformátusok]] foglalhatták el. Az [[ellenreformáció]] időszakában azonban az Eszterházyak ismét [[római katolikus egyház|katolikusok]] lettek, s ekkor a templomot is visszajuttatták a katolikusoknak, amely azonban [[földrengés]] következtében a [[18. század]] végén összedőlt.
Első iskoláját nemesi alapítványként [[1519]]-ben létesítették. [[1570]]-ben a településnek már vásártartási joga volt. Fejlődése nagyrészt az Esterházy családnak köszönhető. Két [[kastély]]uk közül a régebbit [[1647]]–[[1648|48]]-ban fallal és vizesárokkal erősítették meg, majd a 18. század második felében [[barokk]]izálták, az [[1890-es évek]]ben [[reneszánsz]] stílusban átalakították. [[1992]]-ben restaurálták, ma közművelődési célokat szolgál. Másik kastélya a [[16. század]]ban épült, amelyet [[1860]]-ban átalakítottak.
Galánta a [[17. század]]ban mezőváros lett, ekkor már [[kórház]] is működött a településen. [[1635]]-ben [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] királytól további kiváltságokat kapott. A [[kurucok|kuruc]] csapatok [[1703]] decemberében a [[Dudvág]]ig előrenyomultak, s a galántai várkastélyt is elfoglalták, amelyet aztán a császári csapatok csak [[1707]]-ben tudtak visszaszerezni. A 18. század]ban a kézműipara fejlődött dinamikusan, ekkor alakultak meg [[céh]]ei is. Elsőként csizmadiacéhét alapították meg [[1725]]-ben, amelyet a szabók és a cipészek céhének megalapítása követte. Lakosságának többsége a [[19. század]] kezdetén [[mezőgazdaság]]gal foglalkozott.
[[1850]]-ben a [[vasút]] is elérte a várost, [[bank]]ok, bíróság és más közhivatalok létesültek. Közvilágítását a 19. század végén építették ki, főutcájának szabályozása is ekkor kezdődött. [[1890]] és [[1944]] között [[Talmud]]-iskola, vagyis [[rabbi]]képző is működött a városban, amelynek közel kétszáz hallgatója volt.<ref>Pukkai László: Gimnázium Mátyusföld központjában, 2003, Galánta</ref>
[[trianoni békeszerződés|Trianonig]] [[Pozsony vármegye]] [[Galántai járás]]ának székhelye volt, 1938 és 1944 között újra magyar felségterület volt, [[Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye]] részeként.
Magyar lakosságának felét [[1945]] után kitelepítették.
Jelenleg a város egyetlen magyar iskolájába járó gyerekek száma 15% körül van, ami messze nem tükrözi az etnikai viszonyokat.
== Népessége<ref>{{Szlovák demográfia}}</ref> ==
1880-ban 2176 lakosából 300 szlovák és 1509 magyar anyanyelvű, Hódinak 259 szlovák és 28 magyar anyanyelvű, Nemesnebojszának 267 szlovák és 65 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1890-ben 2465 lakosából 345 szlovák és 1871 magyar anyanyelvű, Hódinak 253 szlovák és 74 magyar anyanyelvű, Nemesnebojszának 347 szlovák és 70 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1900-ban 2982 lakosából 317 szlovák és 2468 magyar anyanyelvű, Hódinak 148 szlovák és 243 magyar anyanyelvű, Nemesnebojszának 323 szlovák és 99 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1910-ben 3274 lakosából 2933 [[magyarok|magyar]], 202 [[szlovákok|szlovák]] és 115 [[németek|német]] anyanyelvű, Hódinak 432 lakosából 245 szlovák és 187 magyar anyanyelvű, Nemesnebojszának 437 lakosából 161 szlovák és 263 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1921-ben 3666 lakosából 472 csehszlovák és 2958 magyar, Hódinak 331 csehszlovák és 121 magyar, Nemesnebojszának 286 csehszlovák és 154 magyar lakosa volt.
1930-ban 4375 lakosából 1471 csehszlovák és 1679 magyar, Hódinak 457 csehszlovák és 56 magyar, Nemesnebojszának 356 csehszlovák és 36 magyar lakosa volt.
1941-ben 5089 lakosából 145 szlovák és 4842 magyar, Hódinak 357 szlovák és 242 magyar, Nemesnebojszának 226 szlovák és 106 magyar lakosa volt.
1970-ben 8954 lakosából 2435 magyar és 6425 szlovák volt.
1980-ban 15 477 lakosából 6200 magyar és 9128 szlovák volt.
1991-ben 16 978 lakosából 9810 szlovák és 6890 magyar volt.
2001-ben 16&nbsp;365 lakosából 9877 szlovák (60,4%), 6022 magyar (36,8%), 175 [[cigányok|cigány]] és 114 [[csehek|cseh]] volt.
2011-ben 15 138 lakosából 8833 szlovák, 4623 magyar, 73 cseh, 32 cigány, 9 német, 8-8 ukrán és bolgár, 6 zsidó, 5-5 lengyel és horvát, 4 szerb, 3-3 ruszin, orosz és morva, 26 más és 1497 ismeretlen nemzetiségű volt. 15 138 lakosából 8573 szlovák, 4822 magyar, 72 cseh, 36 cigány, illetve 1561 ismeretlen anyanyelvű volt.
2021-ben 15 052 lakosából 9494 szlovák, 4172 magyar, 25 cigány, 3 ruszin, 230 egyéb és 1128 ismeretlen nemzetiségű volt.
== Kultúra, oktatás ==
<gallery>
Fájl:Galánta múzeum.jpg|A múzeum
Fájl:Galánta Kodály Gimnázium.JPG|Kodály Zoltán Gimnázium
</gallery>
* Kodály Zoltán Daloskör
* A Galántai Fotóklubot 1975-ben alapították.
=== Regionális lapok ===
Nyomdáját Neufeld Sámuel az 1890-es évek kezdetén alapította. A város és környékének első regionális hetilapja, a [[Galántha és Vidéke]] [[1892]] és [[1914]] között jelent meg. [[Mátyusföldi Lapok]] címmel megjelenő regionális közéleti lapját 1919 és 1921 között adták ki. Az [[1992]]-ben alapított városi lapja [[Galántai Újság]] címmel jelenik meg.
=== Általános iskolák ===
* SNP lakótelepi Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola<ref>Az alapiskola a szlovákiai magyar szóhasználatban a magyarországi általános iskola megfelelője. A szó a szlovák ''základná škola'' tükörfordítása.</ref>
* Štefánik utcai Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
* G. Dusík Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
* Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola
{| {{széptáblázat}}
! colspan="12"|A Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola első évfolyamos
beiratkozási adatai
|-
| 1995
| 1996
| 1997
| 1998
| 1999
| 2000
| 2001
| 2002
| 2003
| 2004
| 2005
| 2006
|-
| 91
| 64
| 52
| 45
| 42
| 34
| 26
| 34
| 19
| 26
| 21
| 19
|}
=== Középiskolák ===
{{csonk-szakasz}}
* [[Kodály Zoltán Gimnázium (Galánta)|Kodály Zoltán Gimnázium]]
* Kereskedelmi és Szolgáltatási Szakközépiskola, amelyet 1960. szeptember 1-jén alapítottak Galántai Tanonciskola néven. 1978-tól Galántai Középfokú Szaktanintézetnek hívták. Jelenlegi nevét 2009-ben vette fel.
== Nevezetességei ==
<gallery class="center">
Fájl:Galánta Kodály emléktábla 1.jpg|Kodály-emléktábla
Fájl:Manor in Galanta (Galánta).jpg|A felújított reneszánsz kastély
Fájl:Galanta, renesančný kaštieľ (01).jpg|A [[reneszánsz]] [[kastély]]
Fájl:Neogótikus kastély, Galánta.jpg|A neogótikus Esterházy-kastély
Fájl:Galánta templom.jpg|Katolikus templom
Fájl:Galánta temetőkereszt.JPG|Temetőkereszt
Fájl:Galánta Nepomuk kápolna 1a.JPG|[[Nepomuki Szent János]]-[[kápolna]]
Fájl:Galánta Nepomuk kápolna 1b.JPG|
Fájl:Galanta, pamätník Karola Duchoňa.jpg|Karol Duchoň-emlékmű
Fájl:Galánta emléktábla 1.jpg|Emléktábla
Fájl:Galánta szakr kisemlék 2.jpg|Szakrális kisemlékmű
Fájl:Galánta vasútállomás 1.jpg|Vasútállomás
Fájl:Galánta busz állomás 1.jpg|Buszállomás
</gallery>
* [[I. István magyar király|Szent István király]]nak szentelt római katolikus templomát 1797–1805 között építették [[klasszicizmus|klasszicizáló]] [[barokk]] stílusban. Fő[[oltár]]a 1741-ben épült, az 1962-ben lebontott Hétfájdalmú Szűz Mária-kápolnából, ''Fekete Krisztus''nak nevezett, fából faragott feszülete [[1670]]-ből származik.
* A temetői úton álló [[Nepomuki Szent János]]-[[kápolna]] [[1827]]-ben épült [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]].
* Egykori kegykápolnája a [[Mátyusföld]] jelentős [[búcsú]]járóhelye volt. A kápolna melletti szentkútnál a régi időkben egy szegény asszony beteg gyermeke gyógyult meg. [[1950]]-ben a kápolnát lebontották, felszerelését a [[plébánia]]templomba vitték, a búcsújárás megszűnt.
* Két Esterházy-[[kastély]]a közül a [[reneszánsz]] stílusút [[1600]] körül építtette [[Esterházy Ferenc (alispán)|Esterházy Ferenc]]. [[1992]]-ben fejeződött be teljes felújítása. Ma házasságkötőterem, a Városi Galéria és a Honismereti Múzeum működik benne.
* A [[neogótika|neogótikus]] kastélyt [[1633]]-ban [[Esterházy Dániel]] és [[Esterházy Pál (1587–1645)|Esterházy Pál]] építtette. [[1736]]-ban [[barokk]] stílusban építették át. Mai formáját [[1860]]-ban kapta, amikor [[Esterházy József (főrend)]] neogótikus stílusban átépíttette. A [[kastély]]t a 19. század második felétől park övezi, amelyben egzotikus növények és hatalmas [[tölgy]]fák is találhatók. Az [[1980-as évek]] végén elkezdett felújítási munkálatai a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően félbeszakadtak.
*Két geotermális kútja van, amelyek 2100&nbsp;m mélységből hozzák felszínre a 78&nbsp;°C hőmérsékletű hévizet. A geotermikus energiát távfűtésre is hasznosítják, az ''Észak-lakótelep'' 1300 lakását és a kórházat is ezzel fűtik.<ref>Gaál László írása az [[Új Szó]] 2008. december 8-i lapszámában.</ref>
* Termálfürdőjét [[2007]]-ben nyitották meg. A létesítményben négy belső és három külső medence található. A fürdőben a csúszda, a víziörvény, a ringatóöböl és az aláfúvásos fekpad; a masszázsközpont és a játszótér szolgáltatásai is igénybevehetőek.
* A [[szocializmus]] évtizedeiben a város főterén álló [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]]-szobrot [[2001]]-ben egy a főtérhez közeli kertvendéglőben helyezték el.
* [[Petőfi Sándor]]-emléktábla a Csemadok székházán<ref>[https://felvidek.ma/2023/09/meritsunk-erot-petofibol-galantan-dombormuvel-es-emlektablaval-is-koszontottek-a-koltooriast/ felvidek.ma]</ref>
== Neves személyek ==
* Galántán lakott gyermekkorában (1885–94) között [[Kodály Zoltán]], akinek apja itt volt állomásfőnök. Az itteni népzene ihlette a [[Galántai táncok]]at. A nagy zeneszerző szobrát születése centenáriumán, [[1982]]-ben avatták fel az újabb kastéllyal szembeni parkban.
* Itt született [[1583]]. [[április 8.|április 8-án]] [[gróf]] [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] nádor, a család hatalmának megalapozója.
* Itt született [[1702]]. [[április 17.|április 17-én]] [[Ambrosovszky Mihály]] egri kanonok, egyházi író.
* Itt született [[1829]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] [[Döbrentei István]] festőművész.
* Nemesnebojszán született 1889-ben [[Macourek Béla]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] öt légi győzelmet arató ászpilótája az [[első világháború]]ban.
* Itt született [[1894]]. március 21-én [[Schulz Ignác]] csehszlovákiai magyar aktivista politikus, [[író]], [[költő]].
* Itt született 1902-ben Kozma Ferenc plébános.<ref>[https://lexikon.katolikus.hu/K/Kozma.html Magyar Katolikus Lexikon]</ref>
* Itt született [[1913]]. [[január 5.|január 5-én]] [[Molnár István (vízilabdázó)|Molnár István]] olimpiai bajnok vízilabdázó.
* Itt született 1930. január 2-án [[Rózsa Ernő]] [[ügyvéd]], [[országgyűlési képviselő]].<ref>[https://felvidek.ma/2021/02/elhunyt-rozsa-erno-elszenderult-a-pusztak-gyermeke/ felvidek.ma]</ref>
* Itt született [[1937]]. [[december 4.|december 4-én]] [[Kardos Ferenc (filmrendező)|Kardos Ferenc]] [[filmrendező]].
* Itt született [[1942]]. [[november 17.|november 17-én]] [[Dráfi Mátyás]] [[színész]], színigazgató, érdemes művész.
* Itt született 1944-ben [[Tulassay Zsolt]] Széchenyi-díjas magyar orvos, belgyógyász, gasztroenterológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
* Itt született [[1949]]. [[január 18.|január 18-án]] [[Tulassay Tivadar]] [[orvos]], MTA-tag, egyetemi tanár, a [[Semmelweis Egyetem]] egykori rektora.
* Itt született [[1949]]. november 7-én [[Július Humaj]] [[rendfokozat|altábornagy]], a szlovák fegyveres erők egykori vezetője.
* Itt született [[1950]]. április 21-én [[Karol Duchoň]] szlovák énekes.
* Itt született [[1977]]. június 20-án [[Kovács Tamás (ökölvívó)|Kovács Tamás]] (Tomi Kid) európa- és világbajnok ökölvívó.<ref>{{Cite web |url=http://www.televizio.sk/2013/07/ovon-feluli-kerdesek-tomi-kid/ |title=televizio.sk |accessdate=2013-11-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131203004750/http://www.televizio.sk/2013/07/ovon-feluli-kerdesek-tomi-kid/ |archivedate=2013-12-03 }}</ref>
* Itt született [[1980]]. [[november 10.|november 10-én]] [[Olasz István]] színész.
* Itt született [[1986]]. [[június 26.|június 26-án]] [[Takács Nikolas]] énekes, a magyarországi [[X-Faktor]] első szériájának második helyezettje.
* Itt él [[Józsa Mónika]], a [[Kodály Zoltán Daloskör]] karnagya.
* Itt él [[Szarka Tamás]] előadóművész, zeneszerző, a [[Ghymes]] együttes alapító tagja.
* Itt él [[Pekarovič György]], a város krónikása, helytörténész. Műemlékvédő közbenjárása mentette meg a lebontásra ítélt helyi reneszánsz kastélyt.
* Itt él [[Ladislav Sabo]] szobrász.
* Itt szolgált [[Kürtössy András]] (1648–1732) királyi tanácsos, prépost-kanonok és választott [[püspök]].
* Itt szolgált [[Spátay Gábor]] (1660 körül – 1722) kanonok, választott püspök.
* Itt szolgált [[Laukó Mihály]] (1832-1898) római katolikus plébános.
* Itt szolgált [[Elek Lajos]] (1921–2007) plébános.
== Sport ==
* A galántai futóversenyt áprilisban rendezik meg.
* Gyakorta rendeznek bokszmeccset a városi sportcsarnokban.
== Testvérvárosai ==
[[Fájl:Galánta emlékmű.JPG|bélyegkép|jobbra]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Tótkomlós]], [[Magyarország]] ([[1999]])
* {{Zászló|Magyarország}} [[Kecskemét]], [[Magyarország]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Paks]], [[Magyarország]]
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Liptószentmiklós]], [[Szlovákia]]
* {{Zászló|Olaszország}} [[Albignasego]], [[Olaszország]]
* {{Zászló|Szerbia}} [[Óbecse]], [[Szerbia]]
* {{Zászló|Csehország}} [[Mikulov (Břeclavi járás)|Mikulov]], [[Csehország]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Vladár Endre]] 1915: Jelentés a galántai nemzetközi szántógépbemutatóról. Budapest
* 1925 Vadász Dezső. Magyar Tanító V, 90–91.
* 1925 A Galanta-Šaľa nad Váhomi Járási Egyes. közgyűlése. Magyar Tanító V, 112–115.
* 1981 Galanta. Bratislava
* 1987 Galanta. Bratislava
* 1995 Galanta a Eszterházyovci. Galanta
* 1997 Galanta. Galanta
* Galanta 1899 – 1999. Dunajská Streda
* [[Milan Hanuliak]] – [[Jozef Ižóf]] 2002: Veľkomoravské pohrebisko v Galante. [[Slovenská archeológia]] L/2.
* [[Sisa József]] 2004: [http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest]
* 2005 200 rokov Kostola svätého Štefana kráľa v Galante. Galanta
* 2007 [[Pukkai László]] (szerk.): 770 – 1237–2007 – Galánta. Galánta
* [[Novák Veronika]] 2007: A csallóközi és mátyusföldi mezővárosok fejlődése a 18. század végéig. Archivum Sala – Levéltári Évkönyv III.
* 2008 Galánta Város Útikalauz
* 2008 Mesto Galanta – Minulosť a súčasnosť slovom i obrazom. Galanta
* [[Gaučík István]] 2012: A jövő tervezése – Galánta urbanizációja a hatalom, az ideológia és a racionalitás szövevényében (1949-1989). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2012/1.
* [[Hrbácsek-Noszek Magdaléna]] 2014: Zsidó hagyományok Galántán és környékén. Ekecs
* Klaudia Daňová 2019: Archeologický výskum líniovej stavby Galanta-Šúrovce. AVANS, 2014
* [[Nevizánszky Gábor]] – [[Prohászka Péter (régész)|Prohászka Péter]] 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere – Szlovákia. Budapest, 42 No. 72.
== További információk ==
* [http://www.galanta.sk/ Galánta város hivatalos honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20171030084955/http://www.galanta.polgarinfo.hu/ Galántai Polgár Info – független hírportál]
* [https://web.archive.org/web/20180523020344/https://galanta.lap.hu/ Galánta.lap.hu – linkgyűjtemény]
* [https://web.archive.org/web/20080213035828/http://www.galandia.sk/?id~_huhome A galántai termálfürdő]
* [https://web.archive.org/web/20190119081014/https://kzg.edupage.org/ Kodály Zoltán Gimnázium]
*''Galánta 750 éves'' / ''Galanta 750 rokov''; szerk. Papp Endre; Magyar Tannyelvű Gimnázium, Galánta, 1987
*''Galanta''; összeáll. Veronika Nováková, Andrej Végh, bev. Alexander Mézes; Obzor, Bratislava, 1987
*''Kodály Zoltán és Galánta 1992–2002. Személyi bibliográfia''; összeáll. Kontár Judit; Galántai Könyvtár, Galánta, 2003
*''Zsidók Galántán. Regionális bibliográfia''; összeáll. Kontár Judit; Galántai Könyvtár, Galánta, 2004
*''A galántai vásár és sörfesztivál a sajtó tükrében. Helytörténeti bibliográfia. 1985–2004''; összeáll. Kontár Judit; Galántai Könyvtár, Galánta, 2004
*''Galánta 770. 1237–2007''; szerk. Pukkai László; Galánta város, Galánta, 2007
*Pekarovič György: ''Galánta régi képeslapokon''; Dajama, Bratislava, 2017
{{Galántai járás}}
{{Pozsony}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:A Galántai járás települései]]
[[Kategória:Galánta| ]]
[[Kategória:Pozsony vármegye települései]]