Geológia forrásának megtekintése


[[Kép:1911 Britannica - Map of Austria-Hungary.png|bélyegkép|250px|A Kárpát-medence földtani térképe (1911) <ref>[http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében], epa.oszk.hu</ref>]]
A '''geológia''' (a szűkebb értelemben vett [[földtan]]) a [[Föld]] felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány. A szó a [[görög nyelv|görög]] γη- (geo, "föld") és λογος (logosz, "szó", "tudás") szavak összetételéből jött létre.
A geológia a Földről, a Földet alkotó kőzetekről és a Földet alakító folyamatokról szóló  ismeretek tudománya. Bizonyítja a lemeztektonika működését, az élet evolúciójának és a klíma alakulásának a történetét.
Korunkban a geológia lehetővé teszi az ásvány- és szénhidrogén-kincsek feltárását, a vízkészletek felbecsülését,  természeti katasztrófák előrejelzését, környezeti katasztrófák következményeinek felszámolását és a múltbeli klímaváltozások megismerését. A geológia természettudományos diszciplína. A geológiát sok kőzet-, ásvány- és kövületgyűjtő hobbiként űzi.
Két fő ága az elméleti és az alkalmazott földtan. Elvileg mindkettőben megkülönböztetjük a leíró (''-gráfia'' végű)és az oknyomozó (''-lógia'' végű) résztudományokat, de ez a felosztás nem konzekvens: egyes résztudományok (például [[üledékföldtan]], azaz ''szedimentológia'') leíró részei nem különültek el önálló szakterületté.
Az elméleti geológia néhány fontosabb tudományterülete:
* [[általános földtan]],
* [[történeti földtan]],
* [[regionális földtan]],
* [[kőzettan]] ''(petrológia, petrográfia, szedimentológia)'',
* [[ásványtan]] ''(mineralógia)'',
* [[tektonika (geológia)|tektonika]],
* [[őslénytan]] ''(paleontológia, dögészet, ősdögészet)''.
Az alkalmazott geológia néhány fontosabb tudományterülete:
* [[építésföldtan]],
* [[vízföldtan]],
* [[teleptan]]:
** [[bauxitföldtan]],
** [[kőszénföldtan]],
** [[szénhidrogénföldtan]],
** [[ércteleptan]],
** [[nem érces ásványi nyersanyagok teleptana]] stb.
== Kialakulása, fejlődése ==
Az első összefoglaló bányászati és kohászati kézikönyv '''(Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról)''' [[Georgius Agricola]] német tudós és író munkája (posztumusz, [[1556]]).
A geológia első, a szó mai értelmében is tudományosnak nevezhető elméletét [[Nicolaus Steno]] dán fizikus alkotta meg, amikor felismerte, hogy az üledékes kőzetek rétegeiből következtethetünk a [[Föld]] múltjára, és megalkotta az úgynevezett ''települési törvények''et.
A „geológia atyjának” többnyire [[James Hutton]] skót természettudóst tartják. Ő fogalmazta meg az ''uniformitarizmus'' elvét, aminek lényege, hogy az azonos okok azonos eredményre vezetnek, tehát az ugyanolyan földtani folyamatok mindig ugyanolyan kőzeteket hoznak létre. Elképzelését [[Charles Lyell]] angol geológus fejlesztette tovább, megalkotva az ''aktualizmus'' (maiság) elvét, aminek lényege, hogy a Föld múltjában keletkezett kőzeteket ugyanolyan folyamatok hozták létre, mint amilyeneket ma is megfigyelhetünk.
A [[Őslénytan|paleontológia]] és ezzel a '''biosztratigráfia''' (a [[rétegtan]]nak a rétegeket a bennük található [[Fosszília|ősmaradvány]]ok alapján koroló ága) alapjait [[Charles Darwin]] vetette meg az [[evolúció]] elméletének kidolgozásával. A [[fosszília|fosszíliák]] egyúttal az elmélet bizonyításában is döntő szerepet kaptak.
A 20. század nagy, átfogó eredménye a [[lemeztektonika]] elméletének kidolgozása. Ennek alapjait [[Alfred Wegener]] német meteorológus (1880–1930) vetette meg, amikor megfogalmazta a ''kontinensvándorlás'' elméletét. A lemezek mozgásának okait és folyamatát [[Harry Hess]] (1906–1969) foglalta össze, ezért őt tekintjük a lemeztektonika megalkotójának.
== A földtudományok híres tudósai ==
<gallery class=center mode=packed heights=160px>
Agricola, Georg (1494 - 1555).jpg|[[Georgius Agricola]] (1494–1555), a földtudományok egyik megalapozója
Niels stensen.jpg|[[Nicolaus Steno]] (1638–1686), a [[Települési törvény (geológia)|települési törvény]] megfogalmazója
Hutton James portrait Raeburn.jpg|[[James Hutton]] (1726–1797)
PSM V01 D242 and V20 D610 Charles Lyell.jpg|[[Charles Lyell]] (1797–1875)
Alfred Wegener.jpg|[[Alfred Wegener]] (1880–1930)
</gallery>
== A [[Föld]] szerkezete ==
{{Bővebben|A Föld szférái}}
[[A Föld szférái|Külső szférák]]
[[Fájl:Earth-crust-cutaway-hungary.svg|bélyegkép|jobbra|A Föld külső és belső szférái]]
* [[Légkör|Atmoszféra]]
* Hidroszféra
* Bioszféra
[[A Föld szférái|Belső szférák]]
* [[Földkéreg]]
* [[Földköpeny]]
* [[Földmag]]
== Földtörténeti korok ==
{{Bővebben|Földtörténeti időskála}}
=== [[Prekambrium]] ''(Ősidő)'' ===
* [[Hadaikum]]
* [[Archaikum]]
* [[Proterozoikum]]
A 2000-es évek elején legnépszerűbb elképzelés szerint 4,6 milliárd – 590 millió éve, miután a [[Föld]] már kialakult, felszínébe sok meteorit csapódott be. A becsapódások hőenergiája több helyen megolvasztotta a kérget és az alatta lévő köpeny egy részét. A megolvadt anyagok vulkáni tevékenységet indítottak el. A vulkánok sok szén-dioxidot, vízgőzt és ammóniát juttattak a felszín fölé, így alakult ki az őslégkör. A meteoritok becsapódásával, a hőmérséklet csökkenésével kéregdarabok szilárdultak meg, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízből kialakult az ősóceán. Több hegyképződési folyamat eredményeként keletkeztek a kontinentális kéreg aljának vas-, illetve nikkelérceket tartalmazó, ősi kőzetei. Az élet nyomai mintegy 3 milliárd éve jelentek meg az óceánokban. Első nyomai azok a 2,9 milliárd éves, gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók, amelyekben [[Cianobaktériumok]] (kékmoszatok) nyomaira bukkantak.
=== [[Paleozoikum]] ''(Óidő)'' ===
* Kambrium
* Ordovícium
* Szilúr
* Devon
* Karbon
* Perm
590–235 millió év között A moszatok oxigént termeltek, és kialakult az [[ózon]]burok. A legfontosabb esemény, hogy a kambrium elején a ma ismert összes állattörzs képviselője hirtelen megjelent, és fajok tömege alakult ki.
A levegő oxigéntartalmának növekedése lehetővé tette a szárazföldi növényi életet, majd a devontól a szárazföldi állati formák is megjelentek, benépesültek az édesvizek és környékük.
Az óidőben két hegységképződési folyamat is lezajlott, a szilúrban a kaledóniai hegységképződés folyamán összekapcsolódott Ős-Európa, és Ős-Észak-Amerika. Ezt követően a karbonban a variszkuszi hegységképződés során hozzájuk csatolódtak a déli őskontinens részei, s felgyűrődtek a mai francia, német, cseh, lengyel, bolgár röghegységek, valamint a paleozoikum végére az [[Urál-hegység|Urál]] és a [[Nagy-Vízválasztó-hegység]] ([[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]]). Ezen időszakok között jelentős üledékképződés zajlott le. A kontinensek az óidő végére egy ősföldbe, a ''Pangaeába'' tömörültek, amit az ősóceán, a ''Panthalassza'' vett körül. A Pangea testébe később a [[Tethys-óceán|Tethys-ősóceán]] öble mélyült. Megjelentek és elterjedtek a szárazföldi növények, páfrányok, zsurlók, korpafüvek, fenyőfélék ősei. A későbbiekben belőlük nagy mennyiségű feketekőszén képződött. Innen is kapta a nevét (karbonium-kő) ez az időszak. Az állatvilágot az ízeltlábúak és a halszerű ősgerincesek képviselték. A paleozoikum végén máig ismeretlen okból a tengeri életformák közel 90%-a kihalt, a szárazföldön a hüllők jutottak szerephez.
=== [[Mezozoikum]] ''(Középidő)'' ===
[[Fájl:Laurasia-Gondwana-hu.svg|thumb|right| A Pangea két részre tagolódik]]
* [[Triász]]
* [[Jura (időszak)|Jura]]
* [[Kréta (időszak)|Kréta]]
235-65 millió év a középidő kezdetét a tenger térhódítása, és az üledékképződés jellemezte. A Pangea két részre tagolódik, egyes része lesüllyed,  és a Panthalassza helyét a Tethys-óceán foglalja el. Ennek fokozatos szétnyílásával Laurázsia északra, Gondvana délebbre tolódott. Kialakult az [[Atlanti-óceán]]. Ebben az időszakban az állat és növényvilág igen gazdag volt. Ősgyíkok és ősmadarak éltek, a növények közül pedig a nyitvatermők és a zárvatermők.
=== [[Kainozoikum]] ''(Újidő)'' ===
Harmadidőszak (65-től 2 millió évig)
* [[Paleocén]]
* [[Eocén]]
* [[Oligocén]]
* [[Miocén]]
* [[Pliocén]]
[[Negyedidőszak]] (2 millió évtől napjainkig)
* [[Pleisztocén]]
* [[Holocén]]
A kontinensek elnyerik mai formájukat. Az utolsó jégkorszaktól, ami 10 000 éve fejeződött be, számítjuk a jelenkort. Rövid idő alatt erőteljes felmelegedés következett be. Kialakult a mai élővilág.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{commonskat|Geology}}
* [http://mek.oszk.hu/03400/03415 Vadász Elemér: A geológus munkája (MEK)]
* [https://web.archive.org/web/20090204120529/http://archistone.hu/geology.htm Mi történt az egyes földtörténeti korokban]
* [http://portal.onegeology.org/ A Föld geológiai térképe] ([https://index.hu/tudomany/geo080807/ Cikk erről az Indexen])
* [[Molnár Béla (geológus)|Molnár Béla]], 1990: A Föld és az élet fejlődése. Harmadik, átdolgozott kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 360 old. {{ISBN|963-18-2877-8}}
* [[Hartai Éva]], 2003: A változó Föld. Miskolci Egyetemi Kiadó – Well-PRess Kiadó. {{ISBN|963-661-581-0}}
{{Természet}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Geológia| ]]