Gombos forrásának megtekintése

{{Szerb település infobox
| név = Gombos
| helyi név = Богојево / Bogojevo
| kép = Gombos1.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás = A Szent László király római katolikus templom
| címer =
| tartomány = Vajdaság
| körzet = Nyugat-bácskai
| község = Hódság
| rang = falu
| polgármester =
| irányítószám = 25245
| körzethívószám = +381 25
| testvértelepülései =
| terület = 38,3
| tengerszint feletti magasság = 86
| népsűrűség = 55
| szélességi fok = 45
| szélességi ívperc = 31
| szélességi ívmásodperc = 30
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági ívperc = 07
| hosszúsági ívmásodperc = 35
| weboldal =
}}
'''Gombos''' ([[1899]]-ig ''Bogoja'', [[Szerb nyelv|szerbül]] ''Богојево / Bogojevo'') falu [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], a [[Nyugat-bácskai körzet]]ben, [[Apatin]]tól 27&nbsp;km-re délkeletre, a [[Duna]] bal partján, a [[Horvátország|horvát]] határ mellett. Közigazgatásilag [[Hódság község]]hez tartozik.
== Története ==
A környéken már 6000 éve megtelepedett az ember. A falu határában több [[Kőkorszak|kőkori]] település nyomai is fellelhetőek, mint azt az [[1952]]-es, Wellenreiter Pál vezette ásatás leletei is bizonyítják. Később [[Avarok|avar]] földvár állt itt, ennek nyomai már nem láthatóak. A [[honfoglalás]] korából is gazdag leletanyag került elő. Gombos az [[Árpád-kor]]ban már jelentős település volt. Vára a [[13. század]]ban már állt. A település neve ebben az időben Boldogasszonyfalva vagy Boldogasszonyteleke, a templom védőszentje után. Ebből a névből ered mai szerb neve. [[1494]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] városi rangra emelte és polgárainak kiváltságokat adott. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] országgyűlést tartott itt. [[1526]]-ban a török felégette, ezzel elvesztette korábbi jelentőségét. [[1677]]-ben szabadult fel a török iga alól. [[1703]]-ban a [[kurucok]] foglalták el és várával együtt felégették. Az elmenekült lakosság helyére betelepülő szerbek Bogojeva néven alapítottak itt települést, melyet [[1770]]-ben elmosott az árvíz. [[1773]]-ban magyarok népesítették be, temploma [[I. László magyar király|Szent László]] tiszteletére épült. [[1866]]-ban tűzvész, [[1876]]-ban árvíz pusztította. [[1910]]-ben 3225 lakosából 3008 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bács-Bodrog vármegye]] Apatini járásához tartozott, majd [[Hódság]]hoz csatolták.
== Népesség ==
=== Demográfiai változások ===
{{dem|
1948=2930|
1953=3053|
1961=3037|
1971=2874|
1981=2557|
1991=2301|
2002=2120<ref name="stats9"> {{SK9}} </ref>|
2011=1744<ref name="népesség/Gombos" />|
}}
=== Etnikai összetétel ===
{| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;"
|-
| style="background:#ddffdd;" | '''Nemzetiség'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''Szám'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''%'''
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Magyarok]]
| align="right" | 1154
| align="right" | 54,43
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Cigányok]]
| align="right" | 374
| align="right" | 17,64
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szerbek]]
| align="right" | 287
| align="right" | 13,53
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Románok]]
| align="right" | 163
| align="right" | 7,68
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Horvátok]]
| align="right" | 29
| align="right" | 1,36
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Jugoszlávok]]
| align="right" | 27
| align="right" | 1,27
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Montenegróiak]]
| align="right" | 8
| align="right" | 0,37
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Németek]]
| align="right" | 7
| align="right" | 0,33
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szlovákok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,09
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Vajdasági ruszinok|Ruszinok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,09
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Muszlimok (etnikum)|Muzulmánok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,09
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Ukránok]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,04
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Oroszok]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,04
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Macedónok]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,04
|-
| style="background:#f3fff3;" | Egyéb/Ismeretlen<ref name="stats1"> {{SK1}} </ref>
|}
== A Duna-híd ==
[[1868]]-ban a [[Nagyvárad]]–[[Szeged]]–[[Szabadka]]–[[Eszék]]–[[Fiume]] vasúti fővonal itt érte el a Dunát. Közel félévszázadig a 63 m hosszú és 9 m széles [[Komp|gőzkomp]] vitte át a szerelvényeket a folyón oly módon, hogy a vasúti sínpárok mindkét oldalon egészen a Dunáig vezettek. A [[mozdony]] – itt is ott is – a Dunáig húzta a vagonokat, amiket így a kompra vontattak. A kompnál a nagy teher biztonságos megtartását víz alatti légtartályok biztosították. A Duna partjai közt három acélsodronyt feszítettek ki. Két 3,5 cm vastagságú kötél a folyó fenekén feküdt, ez biztosította a komp haladását. A komp két oldalán hatalmas dobok helyezkedtek el, s ezekre csavarodott fel, majd tekercselődött le az acélsodrony. A harmadik vezérkötélként szolgált, amely magát a kompot és az irányt tartotta. A gőzkomp egyszerre 5-8 vagont vihetett át a folyón, attól függően, hogy személykocsikból, vagy tehervagonokból állt-e a szerelvény. A komp 11 perc alatt tette meg az utat a túlpartra. Huszonnégy óra alatt olykor negyven szerelvényt is átszállítottak. A szerelvényeket a folyóig eljuttató mozdony a gombosi, illetve az [[Erdőd (Horvátország)|erdőd]]i fűtőházában maradt. A túloldalra érkező vasúti kocsikat egy másik mozdony húzta tovább. A folyón [[1910]]-ben épült meg a szekerek áthaladására is alkalmas, 650 méter hosszú vasúti híd hat tartóoszlopon, díszes pillérekkel. Ezt a hidat a [[második világháború]]ban felrobbantották. [[1947]]-ig, az új híd elkészültéig, az átjutás a folyón ismét gőzkomppal történt. Az új vasúti híd, átadásától kezdve, kizárólag a vasúti forgalmat szolgálta. Nemcsak Gombost és Erdődöt kötötte össze, hanem a [[Vajdaság]] és a [[Horvátország]] közti kapcsolódás szempontjából is jelentő szerepe volt. A [[Jugoszlávia]] szétesését eredményező háborúban, az [[1999]]-es [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-bombázások megrongálták a hidat. A hidat a XXI. században felújították, így ma napi 2 pár vonat köti össze Gombost Erdőddel, melyet a horvát vasút üzemeltet.
== Látnivalók ==
* Két híd ível át a Dunán
* Az [[1926]]-ban, árvíz által keletkezett strand – fürdőhely
* Szent László katolikus templom
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Sörfőző Ferenc: Gombos története – gyűjtemény
== Külső hivatkozások ==
* [https://web.archive.org/web/20070830053346/http://www.gombosportal.de/ Gombos Portál]
* [https://web.archive.org/web/20071216012211/http://www.hhrf.org/gombos/ Gombosi származásúak honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20090629050813/http://vajdasag.rs/Gombos Gombos története]
{{Nyugat-bácskai körzet települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vajdaság|-}}
[[Kategória:A Nyugat-bácskai körzet települései]]
[[Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései]]