Gubaha forrásának megtekintése

{{ Orosz település infobox
|név                 =Gubaha
|helyi név           =Губаха
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|föderációs alany =Permi határterület
|járás               =Gubahai önkormányzati
|rang                =
|polgármester      =
|weboldal            =
}}
'''Gubaha''' ({{oroszul|Губаха}}) város [[Oroszország]] [[Permi határterület]]én, a [[Gubahai önkormányzati járás]] székhelye.
Lakossága: {{szám|28111}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web | url =http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | title =A 2010. évi népszámlálás adatai | publisher =Oroszország statisztikai hivatala | accessdate =2013-05-23 | archiveurl =https://www.webcitation.org/6GpcVf6ln?url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | archivedate =2013-05-23 }}</ref>
== Fekvése ==
A Permi határterület keleti részén, [[Perm (település)|Perm]]től északkeletre, a [[Koszva]] két partján terül el. Vasútállomás (4 km-re a várostól) a Csuszovszkaja–Nyar vasútvonalon. A terület a [[Középső-Urál]] nyugati előteréhez tartozik.
A város mellett vezet az [[Urál (hegység)|Urál]] nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú [[Kungur]]–[[Csuszovoj]]–[[Szolikamszk]] országút.
== Története ==
A település elődje a 18. század közepén egy vasérclelőhely közelében jött létre. A falu a Gubaha (a Koszva mellékfolyója) torkolatában alakult ki és a Koszván lefelé vasércet szállító uszályok kikötőhelye volt. A közeli Kresztovaja-hegyen 1825-ben szénlelőhelyet fedeztek fel és tárnát mélyítettek. A második bányát 1865-ben nyitották meg (a szovjet korszakban Krupszkajáról nevezték el). 1909-ben a települést ''Gubahai bánya''ként ''(Gubahinszkaja kop)'' említették, 1928-tól ''Gubaha munkástelepülés''ként tartották nyilván.
A 20. század folyamán a Kizeli-szénmedence szénbányászatának és a szénfeldolgozásnak egyik központja volt és jelentős ipari várossá alakult. 1920–1924 között hőerőmű (kondenzációs villamoserőmű) épült, és megkezdődött a bányák villamosítása. Az erőmű mellett új település ''(Krzsizsanovszkij)'' alakult ki. 1930-ban építeni kezdték és 1936-ban üzembe helyezték az Urál első kokszgyártó vállalatát. Gubaha várost három helységből: Gubaha munkástelepülés, Krupszkaja bányatelep és Krzsizsanovszkij város egyesítésével hozták létre 1941-ben.
== Gazdaság ==
A Kizeli-szénmedence bányáinak szénvagyona a 20. század végére lényegében kimerült, vagy csak gazdaságtalanul lenne kitermelhető, ezért bányáit (vagy azok nagy többségét) bezárták. A széntermelés csökkenése, majd a bányák bezárása a város gazdaságára és a lakosság életére is komoly hatással volt.
* Az 1936-ban üzembe helyezett kohászati-vegyipari gyár ''(kokszohimicseszkij zavod,'' 2000 óta ''Gubahai Koksz'' Rt) a város egyik legnagyobb ipari létesítménye maradt.
* A mai ''Metafraksz'' vegyipari gyár elődjét az 1950-es években létesítették. Napjainkban a gyár az azonos nevű vállalatcsoport központi termelőüzeme, ahol többek között metanolt, [[Formaldehid|formalint]] és számos más vegyi terméket állítanak elő.<ref>{{Cite web |url=http://www.metafrax.ru/ru/ |title=A ''Metafraksz'' gyár honlapja |accessdate=2015-10-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151022161415/http://www.metafrax.ru/ru/ |archivedate=2015-10-22 }}</ref>
* Az 1924-ben üzembe helyezett Kizeli Hőerőművet eredetileg [[Kizel]] mellett akarták felépíteni (innen származik a neve), de végül Gubahára esett a választás. Az erőmű napjainkban is üzemel, 2004 körül alapvető korszerűsítéseket hajtottak végre benne, pl. új turbógenerátort szereltek fel. Innen irányítják az 1940-es években épült, 18 km-re lévő [[Sirokovszkiji-víztározó]] aggregátorait is.
2013-ban a városból egy területrészt közigazgatásilag leválasztottak és Ugleuralszkij településhez csatoltak. A területrészen vannak a ''Metafraksz'' termelőüzemei és a ''Szevernij'' nevű lakónegyed is. Gubaha lélekszáma ezzel jelentősen csökkent.<ref>[http://www.mojgorod.ru/permsk_obl/gubaha/index.html „Moj Gorod” portál] (Hozzáférés: 2015-02-18)</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{cite book |title=Goroda Rosszii. Enciklopegyija |url =http://dic.academic.ru/dic.nsf/city_of_russia/249|year=1994| publisher=Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija |location =Moszkva| language =orosz}}
*{{cite web | url =http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803787015&idParentObject=1803678459 | title =Enciklopegyija Permszkij kraj | author =Je. N. Sumilov | publisher =Permculture.ru | language =orosz | accessdate =2015-10-04 | archiveurl =https://web.archive.org/web/20151005230244/http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803787015&idParentObject=1803678459 | archivedate =2015-10-05 }}
*{{cite web|url=http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803787184|title=Enciklopegyija Permszkij kraj (A hőerőműről)|author=Sz. F. Nyikolajev|publisher=Permculture.ru|language=orosz|accessdate=2015-10-04|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151006002104/http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803787184|archivedate=2015-10-06}}
* [http://www.mojgorod.ru/permsk_obl/gubaha/index.html A város a „Moj Gorod” portálon] (oroszul)
*{{cite book | editor =V. V. Alekszejev |title=Uralszkaja isztoricseszkaja enciklopegyija |url=http://ural.academic.ru/558 |year=2000 |publisher=Akagyemknyiga |location =Jekatyerinburg| language=orosz}}
[[Kategória:A Permi határterület települései]]