Gutik forrásának megtekintése

A '''gutik''' (kútúk, gutiak, kútaiak) már az [[i. e. 4 évezred|i. e. 4]] – [[i. e. 3. évezred|3. évezred]] fordulóján [[Mezopotámia]] peremvidékén élő népesség volt. Egyes nézetek szerint a [[kurdok]] ősei.<ref>{{Cite web |url=http://www.iranian.com/History/2005/March/Gutians/# |title=Archivált másolat |accessdate=2008-10-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081014075832/http://www.iranian.com/History/2005/March/Gutians/# |archivedate=2008-10-14 }}</ref> Származásuk ismeretlen, saját magukra alkalmazott nevükkel együtt, hiszen a ''guti'' azt jelenti, '''Qûtû''' (Guta, [[Kúta]] stb.) városából való. E várost a történelmükben viszonylag későn alapították. A gutiak főistene a később a holtak birodalmának fejeként tisztelt [[Nergal]], már a második ismert uralkodójuk nevében feltűnik a Nergal köreibe tartozó [[Erra]] is.
Ezen [[ókor]]i [[nomád]] [[törzs (néprajz)|törzsek]] a mai [[Irán]] területén éltek, szomszédságban a lullubiakkal és [[kassúk|kasszitákkal]], valamint [[Assur (település)|Assurral]] és [[Esnunna|Esnunnával]]. Nem egyeztethető össze azzal az adattal, miszerint [[Sarrukín akkád király]] idején [[Adab (település)|Adabban]] volt nagyon sok guti telepes. Emellett a [[Zarlak]] elleni akkád hadjárat sem valószínűsíthető a mai [[Kurdisztán]] területén. Valószínűbb, hogy a gutik a [[Zagrosz]] nyugati részén, [[Elám]] és [[Esnunna]] szomszédságában éltek.
[[I. e. 23. század|I. e 2200]]–[[I. e. 21. század|2050]] között törtek be [[Mezopotámia]] területére és tartották megszállva azt. Országukat [[sumer nyelv]]en gu<sub>5</sub>-ti-im<sup>ki</sup>-nek nevezték. Nevüket az [[Akkád Birodalom]] leigázásával vésték be a [[történelem]]be. Három irányból két erős törzs és egy erős állam tört rá. Nyugaton egy újonnan megjelent sémita nép, az [[amoriták]] (nyugati nép), északkeletről a gutiak, keletről pedig [[Puzur-Insusinak]] [[elám]]i király indított nagyszabású hadjáratokat a Folyamköz ellen. [[Narám-Szín]] hatalmasra felfújt birodalma és annak gazdagsága csábító préda lett, s határai védhetetlennek bizonyultak.
Az Akkád Birodalom bukásának legvégső aktusa a gutiak népének egyik vándorlási hulláma volt. ''Qûtû'' néven várost is alapítottak, nem messze a később elpusztított [[Agade|Agadétől]]. A gutiak koráról legtöbben – már akik egyáltalán véleményt próbáltak alkotni – ilyesféléket írnak: ''„… a gutiak nem tudtak az ország kormányzására alkalmas apparátust kiépíteni, ezért azt [[Lagas|Lagašra]] bízták”.'' Pedig mindössze másfél évszázadot kell visszamenni a sumer városállamok koráig, amikor a hegemónok a gutihoz nagyon hasonló kormányzási módszereket alkalmaztak. A Folyamközben nem volt igazi ''birodalmi hagyomány'', így a gutiak inkább csak egy lépést tettek vissza, hiszen az Akkád Birodalom túl előre szaladt. A megelőző és későbbi események szerint a [[sumerek]] még kevésbé voltak kormányképesek.
Az e korban kulturális hegemóniát gyakorló Lagas csak látszólag volt független. [[Gudea]], Lagas uralkodója csak a [[enszi|patesi]] címet viselhette. A gutiak pontosan úgy viselkedtek, mint az ősi sumer városok, nem is olyan sokkal azelőtt. A gutiakat gyűlölték a sumerek, míg a korábbi hegemón népet – az akkádot, amely újfajta birodalmi struktúrával kormányzott – nem. Annyira nem szenvedhették a saját hagyományaikra építkező idegen népet, hogy kiverésük után még a kollaboráns Lagas régebbi királyainak nevét is törölték a királylistákról. Valószínűleg valóban a gutiak gyakorolták a főhatalmat, de Lagason keresztül. Lehet, hogy Lagas tényleges szövetségben állt Kútúval, ezért a retorzió.
Lagas uralkodója, Gudea alatt a város főhatalmát semmi sem veszélyeztette. Ur is, Uruk is közvetlen befolyása alatt állt. Gudea patesivel megkezdődött a „sumer reneszánszként” emlegetett kor, mely művészetileg és gazdaságilag fellendülést hozott. E fényes kor a sumerek utolsó lobbanását jelképezi.
Gudeát [[Nam-mahani]] követte. [[Uruk]]ban [[Utu-héngál]] felszámolta Lagas főségét, majd Lagas [[Ur]]t is kénytelen volt feladni. Urban Utu-héngál a helybéli [[Ur-nammu]]t nevezte ki [[sagin]]nak, aki Utu-héngál halála után megalapította a [[III. uri dinasztia|III. uri dinasztiát]]. Utu-héngál és Ur-nammu valószínűleg együttes erővel űzte ki a gutiakat az országból. Két új állam volt ebben segítségükre, amelyeket a nyugati sémi törzscsoport népei, az [[amoriták]] alapítottak: északon, Akkád helyén [[Íszín]], délen pedig [[Larsza]] zárta harapófogóba Lagast és Kútát, talán [[Mári]] is beavatkozott. Ezekkel az eseményekkel a gutiak gyakorlatilag eltűntek a történelem színpadáról.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kúta]]
* [[Guti uralkodók listája]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{OatesBabilon}}
* {{OppenheimMezopotámia}}
* ''Világtörténet'' (1. / 10 kötet), Kossuth Kiadó, Budapest, 1957
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Mezopotámiai népek]]
[[Kategória:Ókori államok]]