Gyógyvíz forrásának megtekintése

'''Gyógyvíznek''' azokat az [[ásványvíz|ásványvizeket]], [[borvíz|borvizeket]], [[termálvíz|termálvizeket]] nevezzük, amelyek [[fizika]]i tulajdonságai, vagy [[kémia]]i összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra az adott ország rendelete alapján, melynek területén található, az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.
==Törvény az ásványvizekről és gyógyvizekről==
Minden ország szabályozza, illetve a szabályozás révén ismeri el az ásvány-, illetve gyógyvizeit. Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja, valamint a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi ásványvíznek és gyógyvíznek vélelmezhető víznek elismert ásványvízként, illetőleg gyógyvízként való megnevezését.
Ásványvíz és gyógyvíz fogalma a 16. századig nem különült el egymástól. Az első fogalmi elkülönülés a 20. században az 1929. XVI sz. ''Fürdőtörvény''ben valósult meg.<ref name=elte1>{{hiv-web |url=http://kornyezet.elte.hu/cimlap/hu/kornytan/Zarovizsga/Vedes_prez/100621/VargaAttila.pdf |cím=Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon |elérés=20140204 |formátum=pdf |kiadó=kornyezet.elte.hu}}</ref>
<!-- Az összes oldott anyag tartalom, azaz TDS (= Total Dissolved Solids) az EU csatlakozás (2004) előtt: minimum 1000 mg/l volt, és/vagy kiegészítő kritériumokkal: TDS 500-1000 mg/l között lehetett, de ebben az esetben tartalmaznia kellett értékes ásványi anyagokat: [[kalcium]] (minimum 60 mg/l), [[magnézium]] (minimum 20 mg/l), [[fluor]] (minimum 0,8 mg/l), [[jód]] (minimum 0,05 mg/l) optimális koncentrációban a 97/1999. (XI. 18.) FVM-EüM-GM együttes rendelet szerint. további adatokat keresek a nem egyértelmű dolgok tisztázására -->
{{szakasz-csonk|2014 februárjából}}
==Gyógyvizek csoportosítása==
;Hőmérséklet alapján
A gyógyvizeket [[hőmérséklet]]ük alapján, 20&nbsp;°C (Magyarországon 30&nbsp;°C) alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (''hévíz''nek vagy ''termálvíz''nek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30-31&nbsp;°C-ot.
* '''Hideg gyógyvíz'''
* '''Termálvíz''' vagy '''hévíz''' az a rétegvíz, amelynek [[hőmérséklet]]e meghaladja a 30-31&nbsp;°C-ot (országonként változó). A víz hőfokát az adott terület [[geotermikus gradiens]]e határozza meg. [[Európa|Európában]] ez az átlagérték 33 m/°C, [[Magyarország]]on 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz. A termálvíz fogalmát a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvíz fogalmával.
A termálvizeket hőmérsékletük alapján 3 csoportba sorolják:
::* hipotermál vizek (20-31°C)
::* izotermál vizek (32-38°C)
::* hipertermál vizek (magasabb mint 38°C)
;Ásványianyag tartalom alapján
::* alacsony: 1 g/l alatt
::* átlagos: 1-15 g/l
::* koncentrált: 15-35 g/l
::* erősen koncentrált: 35-150 g/l
::* nagyon koncentrált: 150g/l fölött
;Ozmotikus nyomás alapján
Összevetve a [[fiziológiás oldat]]tal (NaCl 9,5 g % , 325&nbsp;mol/l)
::* [[hipotón]]
::* [[izotón]]
::* [[hipertón]]
;Ph-értékük alapján
::* lúgos
::* savas
;Összetételük alapján
::* egyszerű
::* kombinált
;A víz kémiai összetétele alapján
A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:
* '''Egyszerű szénsavas vizek'''
Ezeket [[Balatonfüred#Vízforrásai|savanyúvíz]]nek vagy [[borvíz]]nek is nevezik, 1 liter vízben 0,6 grammnál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógycélra is felhasználják.
* '''Földes, meszes vizek'''
Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegségek kezelésére is használják.
* '''Alkalikus vizek'''
Főképpen a [[Nátrium-hidrogén-karbonát|szódabikarbóna]] ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére.
* '''Kloridos vagy konyhasós vizek'''
Nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Alkalmazzák a reuma, a női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.
* '''Keserűvizek'''
Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a [[Nátrium-szulfát|glaubersós]] vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.
* '''Vasas vizek'''
Egy literben 0,03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha [[konyhasó]], néha [[kénsav]]as nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.
* '''Kénes vizek'''
A [[kén]]t [[kén-hidrogén]], [[karbonil-szulfid]] (COS), ritkán [[nátrium-szulfid]], [[kalcium-szulfid]] alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.
* '''Jódos–brómos vizek'''
Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a [[jód]] erélyesen hat a [[pajzsmirigy]]re, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli.
* '''Radioaktív vizek'''
[[Rádium]][[ion]]t, [[radon]]-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)
* '''Egyszerű hévizek (Akratotermák)'''
Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a [[reuma|reumás]] [[betegség]]ek esetén.
== A gyógyvizek meghatározása ==
Sok országban a szabályozás nem tesz különbséget továbbra sem az ásványvíz és a gyógyvíz fogalma között. Ellenben a magyar jog kimondja, hogy:
{{idézet2|
:''1. Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.''
:''2. A gyógyvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából''
::''a) külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek, továbbá a természetes ásványi anyagok (kőzetek) vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz,''
::''b) belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely''
:::''ba) megfelel az ásványvíz követelményeinek, és''
:::''bb) fogyasztási előírások betartása mellett iható vagy inhalálásra alkalmas, és''
:::''bc) ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van.''
:''3. A gyógyvíz fürdővízkénti felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításánál és vízkezelési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.''
:''4. Az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra szolgáló gyógyvizet az alábbi eltérésekkel lehet az elismert ásványvizekre vonatkozó előírások szerint felhasználni, palackozni:''
::''a) gasztroenterológiai orvosi szakvélemény alapján a címkén fel kell tüntetni a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat,''
::''b) 60 minden további eltérés csak a gyógyvíz elnevezési engedélyében meghatározott, az OTH által adott egyedi felmentés alapján lehetséges.''<ref>{{hiv-web |url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.EUM |cím=74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről |elérés=20140204 |formátum=html |kiadó=net.jogtar.hu}}</ref>}}
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Ásványvíz]]
* [[Termálvíz]]
* [[Balneológia]]
* [[Gyógyfürdő]]
* [[Gyógyító fürdő]]
* [[Gőzfürdő]]
* [[Terápia (fogalom)|Terápia]]
* [[Ivókúra]]
* [[Magyarország gyógyvizei]]
* [[Székelyföld gyógyvizei]]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Természetgyógyászat]]
[[Kategória:Gyógyturizmus]]