Gyula ostroma (1529–30) forrásának megtekintése

{{Katonai konfliktus infobox
  | konfliktus = Gyula ostroma (1529-30)
  | kép =
  | képfelirat =
  | kontextus = [[Magyar belháború (1526–38)]]
  | helyszín = [[Gyulai vár|Gyula]], [[Magyarország|Kelet-Magyarország]], [[Békés vármegye]]
  | dátum = [[1529]]. [[július 17.]] – [[1530]]. [[március 16.]]
  | eredmény = A János-párti váradi püspök elfoglalja a várat
  | ok =
  | területváltozások =
  | támadó = [[Fájl:Szapolyai Magyar Királysága.JPG|25px]]&nbsp;[[Magyar Királyság|Szapolyai János magyar királysága]]
  | védekező = [[Fájl:Habsburg Ferdinánd magyar királysága.JPG|25px]]&nbsp;[[Magyar Királyság|Habsburg Ferdinánd magyar királysága]]<br>[[Fájl:Coat of arms of the Czech Republic.svg|25px]]&nbsp;[[Cseh Királyság]]
  | parancsnok1 = [[Czibak Imre]] [[Nagyvárad|váradi]] püspök és alvajda
  | parancsnok2 = [[Sadobrics Péter]] várnagy
  | haderő1 =
  | haderő2 =
  | veszteségek1 =
  | veszteségek2 =
  | veszteségek3 =
  | egyéb =
}}
{{Magyar belháború (1526–38)}}
A '''[[gyulai vár]] ostroma''' [[1529]]. [[július 17.|július 17-étől]] [[1530]]. [[március 16.|március 16-áig]] tartott. A várat a [[Nagyvárad|váradi]] püspök [[Czibak Imre]] [[ostrom]]olta, és Habsburg-párti katonák védték. Habár az ostrom a [[Magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] leghosszabb ütközetének számít, de a vár körül nem voltak nagy összecsapások, sőt az ostromban egy több mint két hónapos szünet állt be időközben.
==Előzmények==
[[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] osztrák főherceg megválasztását követően indultak el a harcok [[Magyarország]] területén a két király hívei között, mely polgárháborús időszakot ide-oda pártolások, árulások és török intervenciók jellemeztek. A főurak és az egyes földesurak közötti évek óta feszülő ellentétek és a hadiszerencse alakulásai is meghatározták a pártoskodásokat.
Jól példázzák ezt a zűrzavaros eseményt a [[Békés vármegye]]i [[Gyula (Magyarország)|Gyula]] vidékén lezajlott események. A vidék [[Brandenburgi György]] őrgróf tulajdonában volt, aki Habsburg Ferdinándhoz pártolt. A térséget [[1526]] és [[1527]] között a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|délvidéki]] [[szerbek]] felkelő csapatai pusztították, akik az osztrákoknak esküdtek hűséget, ennek ellenére György jobbágyai és a területen maradt katonasága végig harcolt Czibak Imre és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] [[erdélyi vajda]] oldalán a felkelők ellen, melynek közvetlen oka a szerbek kegyetlenkedései és fosztogatásai.
[[Gyulai vár|Gyula várának]] katonái tartottak Szapolyai várható támadásától, ezért igyekeztek megerősíteni magukat és állandó készenlétben voltak.<ref>Czibakot ajándékokkal próbálták maguknak megnyerni, hogy Szapolyainál képviseltesse érdekeiket.</ref> Miután György parancsba adta birtokának, hogy álljanak Ferdinánd mellé, Gyula és a legtöbb vár [[Világos]], [[Zaránd (település)|Zaránd]], [[Borosjenő]], [[Dézna]] és [[Pankota]] ezt megtették, s Gyula városának tisztjei pedig lefoglalták a herceg számára az adókat, s a [[Zaránd vármegye|zarándi]] dézsmát, amely kiváltotta [[Erdődi Simon]] haragját, ezért egyházi tilalom alá vette a környéket.<ref>Ezt még [[Szalaházy Tamás]] a herceg által megtett püspök is fenntartotta, egész addig amíg 440 forintot nem fizettek neki. Magyarország hadtörténete, 170. old.</ref><br>
A környéken a harcok tovább tomboltak a szerbekkel, ezúttal a János pártján állókkal, akiket [[Lippa|Lippára]] telepítettek annak idején. Később ezek számát mások is gyarapították, akik a [[szinai csata|szinai csatából]], Szapolyai megvert seregéből menekültek el.<br>
A szerbek [[1527]] októberében megsarcolták [[Simánd]] mezővárosát, majd [[1528]] márciusában megerősített állásokat alakítottak ki Lippán.
Közben Gyulán a tisztek tartottak attól, hogy Czibak esetleg megtámadja őket, ezért bezárkóztak a várba. Lippa a Habsburg-párti [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] által vezetett ostroma eközben kudarcba fulladt és a Gyula körüli várak [[Borosjenő|Jenő]], Pankota, [[Solymos vára (Románia)|Solymos]], [[Csálya]], [[Csanád vára|Csanád]], [[Békéscsaba|Csaba]] visszaálltak János oldalára. Ekkor Czibak elhatározta, hogy elfoglalja a várat.
==Az ostrom==
Czibak serege [[1529]]. [[július 17.|július 17-én]] vonta blokád alá Gyula várát. A városi polgárság rögvest átállt az oldalára és segítettek az ostromművek kiépítésében. A püspök nem is annyira rohammal, mindinkább kiéheztetéssel akarta megadásra bírni a várat.<br>
Az erősséget a [[horvátok|horvát]] [[Sadobrics Péter]] várnagy védte 15  [[magyarok|magyar]] és 37 [[csehek|cseh]] katona élén, kiegészítve még néhány fegyveres polgárral.
Czibak az ostrom első napján felgyújtotta a huszárvárat és [[július 20.|július 20-án]] a várárkot tápláló [[Körösök|Körös]] folyó csatornáját is elrekesztette, s az utánpótlást is elvágta. A szorosan körbefogott vár az újévig állta az ostromot, de nem kapott erősítést. Sadobrics szűkös helyzetében tárgyalni kezdett Czibakkal és ennek eredményeképp 75 napra felfüggesztették az ostromzárat. A foglyokat kiengedték és a katonaság élelmiszerhez jutott, sőt ellátogathatott az ellenség táborába, ahol nem kezdeményezhettek verekedést.<br>
Sadobrics az időt arra próbálta felhasználni, hogy valahonnét felmentő sereget szerezzék, de mivel nem sikerült és [[március 16.|március 16-án]] lejárt a tűzszünet, ezért kénytelen volt a várat átadni Czibaknak. A megadásért Czibak visszaadta neki a még [[1527]]-ben elvett váradi kanonokságot.
==A következmények==
Békés egész területe Ferdinánd kezébe jutott, aminek élére a herceg [[Simay Mihály]]t alispánt állította. Simayt a háború kezdetén a helyi Szapolyai-párti nemesség űzte el, mert ő Ferdinánd mellé állt. Ezután Oláh János helyi polgár, Ferdinánd leghűségesebb gyulai híve is a János-pártiak táborába állt, viszont tovább intézett bizonyos ügyeket György gróffal, akinek [[vajdahunyad]]i várát is elfoglalta a váradi püspök, majd Gyulát és Világost a maga birtokához kötötte. A birtokokat (Vajdahunyad kivételével) halála után Török Bálint kapta meg, aki elállt Ferdinándtól.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* '''Magyarország hadtörténete''', Zrínyi katonai kiadó, [[Budapest]] [[1985]]. szerk.: Liptai Ervin {{ISBN|9633263379}}
{{DEFAULTSORT:Gyulaostroma, 1529}}
[[Kategória:1529]]
[[Kategória:1530]]
[[Kategória:Ostromok]]
[[Kategória:A magyar belháború (1526–38) csatái]]
[[Kategória:Csehország csatái]]
[[Kategória:Erdély csatái]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Békés megye történelme]]