Hármas szövetség (1882) forrásának megtekintése

{{lektor}}
{{pallas}}
{{Szerződés infobox
 | név         = Hármas szövetség (1882)<br/><small>''Dreibund <br/> Triplice alleanza''</small>
 | kép         = TripleAlianzaEn1914.svg
 | képaláírás  = [[Német Császárság]] (kék), [[Osztrák–Magyar Monarchia]] (piros), [[Olasz Királyság|Olaszország]] (zöld)
 | kép2        =
 | képaláírás2 =
 | típus       = katonai védelmi szövetség
 | megszövegezés dátuma =
 | aláírás dátuma = [[1882]]. [[május 20.]]
 | aláírás helye = [[Bécs]] {{zászló|Osztrák–Magyar Monarchia}}
 | aláírók = {{Német Birodalom}}<br/>{{Osztrák–Magyar Monarchia}}<br/>{{Olasz Királyság}}
 | ratifikációs okmányok leadása =
 | életbelépés =
 | nyelvek     =
}}
{{más2|Három császár egyezménye (1873)|Három császár szövetsége (1881)}}
{{egyért3|Hármas szövetség (egyértelműsítő lap)||Hármas szövetség)}}
'''Hármas szövetség'''nek ({{ny-de|Dreibund}}, {{ny-it|Triplice alleanza}}) nevezik azt a katonai szövetségi megállapodást, amelyet 1882-ben [[Német Császárság|Németország]] és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] kötött az [[Olasz Királyság]]gal. Ténylegesen német–osztrák szövetséget jelentett, mert a harmadik szereplő, Olaszország hamarosan elsodródott tőlük, és az [[első világháború]] folyamán 1915-ben a németellenes táborban kötött ki.<ref>Eric Hobsbawm: A birodalmak kora. 317. o.</ref>
[[Kép:Triple Alliance.png|bélyegkép|350px|jobbra|A Hármas szövetség tagjai]]
== Előzményei ==
Az ausztriai császár – magyar király, a német császár, valamint az orosz cár véglegesnek 1872 szeptember havától tekintetett, amikor az elől nevezett két uralkodó külügyminisztereik kíséretében [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos császár]] látogatására Berlinbe érkeztek és a külpolitikai ügyeket is tanácskozásaik körébe vonták.
A gyanakodó francia sajtó ebben az 1815. évi [[Szent Szövetség]] megújítását látta, mely a népszabadság, különösen pedig a köztársasági irány ellen alakult, és az új francia köztársaság szükségesnek hitte nagy hadi készületekkel védekezni. Valóban pedig nem volt egyéb, mint a három nagyhatalmasság egyetértése arra nézve, hogy a dolgoknak az 1866-os [[Prágai béke (1866)|prágai]] és az 1871-es  [[frankfurti béke]] által keletkezett új rendjébe belenyugszanak, vagyis a létező állapotokat jogosaknak elismerik és a népek életének békés fejlődésére alapul fogadják, védelmezik. Egy nemét képezte tehát a békeszövetségnek, és így azt is magában foglalta, hogy se Franciaország törekvései a nevezett hatalmaknál támogatásra nem találnak, se pedig Oroszország nem fogja a keleti kérdést a szláv-törekvések szempontjából erőszakos megoldásra vezetni. De az 1878 nyarán Berlinben ülésező [[berlini kongresszus|európai kongresszusnak]] a keleti ügyekben hozott [[berlini szerződés|határozataival]] az orosz társadalom fölötte elégedetlennek mutatkozott; a sajtó hangosan hirdette, hogy az orosz igények kellő méltatásban nem részesültek, és úgy látszott, hogy a cár is Franciaországhoz közeledik. Ez ismét a [[Német Császárság|Német Birodalom]] és [[Osztrák–Magyar Monarchia|Ausztria-Magyarország]] [[Kettős szövetség|szorosabb szövetkezését]] eredményezte Bécsben [[1879]]-ben, amelyhez később, [[1882]]-ben [[Olasz Királyság|Olaszország]] is csatlakozott és a szövetség hármasra bővült.
{{csonk-szakasz}}
== Tartalma ==
A 4. cikkely szerint ha bármelyik fél hadüzenetet küldene harmadik államnak, a másik szerződő fél jóindulatú semlegességet" vállal.<ref>
''„Ha a jelen szerződésben részt nem vevő valamelyik hatalom veszélyeztetné az egyik magas szerződő fél államának biztonságát, és a veszélyeztetett fél ennélfogva hadüzenetre kényszerülne, a másik két magas szerződő fél köteles szövetségesével szemben jóindulatú semlegességet vállalni.”''</ref>
A szerződés 6. cikkelye kimondta a megállapodás teljes és szigorú titokban tartását.<ref> Ez nem valósult meg maradéktalanul.</ref>
==Románia csatlakozása==
[[1883]]. [[október 18.|október 18-án]] a [[Román Királyság]] titokban csatlakozott a hármas szövetséghez. Ebben szerepet játszott [[I. Károly román király]] családjának német kötődése és félelme egy orosz expanzió lehetőségétől. A délkelet-európai szövetségi kapcsolattól Károly országa hatalmi pozíciójának erősödését és [[Besszarábia|Besszarábiára]] irányuló igényének támogatását várta. A titkos csatlakozási szerződésben, amelyről csak a király és legbizalmasabb munkatársai tudtak, az Osztrák–Magyar Monarchia és a Román Királyság kölcsönös segítséget ígértek egymásnak orosz, szerb vagy bolgár támadás esetére.
== Megszűnése és következményei ==
Az 1887. február 20-án, majd 1891-ben megújított hármas szövetség ellenében született meg 1893-ban az orosz–francia összefogás, majd az 1904-es [[entente cordiale]] (francia–angol szerződés), végül a hármas antant (az 1907-es angol–orosz megállapodás után).<ref>stop.hu</ref>
{{csonk-szakasz}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/045/pc004556.html#1 Pallas nagylexikona]
* [https://web.archive.org/web/20150530183900/http://www.stop.hu/tudomany/125-eve-jott-letre-a-harmas-szovetseg/137084/ 125 éve jött létre a Hármas szövetség (stop.hu, 2007. május 20.)]
== További információk ==
* [http://mek.oszk.hu/07100/07139/html/0002/0007/0004/0001-209.html Hóman - Szekfű: Magyar történet]
* {{BHN|11|222}}
* Galántai József: ''Az első világháború'' ([[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Budapest, 1980, 12-16. oldal) {{ISBN|9632804988}}
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Londoni egyezmény (1871)]]{{Wd|Q2103925}} vagy „Hellészpontosz-konferencia”
*[[Három császár egyezménye (1873)|Három császár egyezménye]] (1873)
*[[Kettős szövetség]] (1879)
*[[Három császár szövetsége (1881)|Három császár szövetsége]] (1882)
*[[Földközi-tengeri szerződés]] (1887)
*[[Viszontbiztosítási szerződés]] (1887)
*[[Francia–orosz szövetség]] (1894)
*[[Antant]] (1904)
* [[Első világháború]]
{{Nagyhatalmak diplomáciája}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-|Olaszország|-}} {{Portál|Történelem||Politika}}
{{DEFAULTSORT:Hármasszövetség}}
[[Kategória:1882]]
[[Kategória:Nemzetközi szerződések]]
[[Kategória:Katonai szövetségek]]
[[Kategória:Német Császárság]]
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia hadtörténete]]
[[Kategória:Oroszország történelme]]
[[Kategória:Német–osztrák kapcsolatok]]
[[Kategória:Német–olasz kapcsolatok]]
[[Kategória:Olasz–osztrák kapcsolatok]]