Hérics-Tóth Jenő forrásának megtekintése

{{Vezető infobox
| név =
| kép =
| képaláírás =
| gyermekei = Hérics-Tóth Mária
| szülei = Hérics Tóth János (1844–1908)
jaáki Tóth Mária
| születési hely = Csáktornya, Zala vármegye
| halálozási hely = Felsőrajk, Zala m.
| halálozási dátum = 1949. augusztus 2.
| születési dátum = 1872. augusztus 13.
| születési név = Tóth Jenő
}}
== Család ==
Szülei: Hérics Tóth János (1844–1908) kúriai tanácselnök, jaáki Tóth Mária. Ikertestvére: Hérics Tóth Lajos (1872–1927) jogász, főügyészhelyettes és Thassy Gáborné Hérics Tóth Jolán – A budapesti és a berlini tudományegyetemen tanult, Budapesten gyógyszerészdoktori okl. (1896), a mezőgazdasági technológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1922)<ref>{{Cite web |title=Hérics Tóth Jenő - Névpont 2024 |url=https://www.nevpont.hu/palyakep/herics-toth-jeno-cb757 |work=Névpont.hu |accessdate=2024-12-13 |language=hu}}</ref>. Felesége Véssey Vilma (meghalt 94 évesen). Lánya Hérics-Tóth Mária (1907-1989)<ref>{{Cite web |title=Jenő Hérics-Tóth |url=https://www.geni.com/people/Jen%C5%91-H%C3%A9rics-T%C3%B3th/6000000125857875821 |work=geni_family_tree |date=2020-03-09 |accessdate=2024-12-13 |language=hu}}</ref>.
== Iskola ==
A Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanársegéde (1897–1900), a kassai Szeszkísérleti Állomás adjunktusa (1900–1908). A gödöllői Szeszkísérleti Állomás vezetője (1908–1918), a bp.-i Állami Erjedéstani Intézet és a Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézet vezetője (1918–1932); kísérletügyi főigazgatói rangban (1928–1932), nyugdíjazták (1932). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar (1922–1935), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályának magántanára (1935–1940), a JNMGE c. rk. tanára (1940–1948). Magyar kir. gazdasági főtanácsos (1924-től).
== Életútja ==
Szeszipari gyártási technológiák vizsgálatával, új '''szeszfőző eljárások''' kidolgozásával foglalkozott. Nevéhez fűződik a répa, a burgonya és a '''sörárpa''' minőségvizsgálatának magyarországi kidolgozása és bevezetése. Jelentős szerepet játszott az ''első magyarországi szeszkísérleti állomások'' felállításában. A ''Köztelek'' c. folyóirat mezőgazdasági ipari rovatának vezetője. Írásai a fentin kívül még elsősorban a ''Magyar Chemiai Folyóirat''ban (1896–1916), a ''Kísérletügyi Közlemények''ben (1900–1918), a ''Gyógyszerészi Közlöny''ben (1902–1903), a ''Magyar Szesztermelés''ben (1902–1925), a ''Természettudományi Közlöny''ben (1903–1921), a ''Magyar Kereskedők Lapjá''ban (1904), a ''Magyar Nemzet''ben (1904), a ''Gyógyszerészeti Hetilap''ban (1904–1906), a ''Magyar Sörfőzők és Komlótermelők Lapjá''ban (1906), a ''Budapesti Hírlap''ban (1906–1912), a ''Gazdasági Lapok''ban (1907), a ''Molnárok Lapjá''ban (1908), a ''Mezőgazdasági Szemlé''ben (1912–1918), a ''Magyar Mérnök és Építészeti Egylet Közlönyé''ben (1913–1921), a ''Vegyészeti Lapok''ban (1915), a ''Magyar Cukoripar''ban (1915–1918), a ''Borászati Lapok''ban (1919–1922), ''A Szeszgyárvezető'' c. lapban (1922), a ''Vegyi Ipar''ban (1923) és a ''Magyar Statisztikai Szemlé''ben jelentek meg (1939)<ref>{{Cite web |title=Hérics Tóth Jenő {{!}} Magyar életrajzi lexikon {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/h-75B54/herics-toth-jeno-75D66/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2024-12-13 |language=hu}}</ref>.
== Főbb művei ==
F. m.: Adatok a manganitek constituciójához és a mangán mérése. Egy. doktori értek. is. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1896)
Az erjedést kísérő néhány gombafaj viselkedés savval. szemben. (Kísérletügyi Közlemények, 1900)
Különféle cefrecukrosítási eljárások összehasonlítása. K. Bíró Gézával. (Kísérletügyi Közlemények, 1902)
Az élet és a hasonló jelenségek. – A iamal alkalmazása a kenyérsütésben. – A glukáze és a lypáze jelentőségéről. (Természettudományi Közlöny, 1903)
Az alsó és felső erjedésű élesztő megkülönböztethetőségéről. – Erjedéssel kapcsolatos és élettani jelenségek. 1–2. – Az alsó- és felsőerjedésű élesztők egyediségéről, fiziológiai tulajdonságaikról, megkülönböztethetőségeikről és az élesztők keményítővel történő hamisításáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1904)
A Budapesten árusított élesztők keményítőtartalmáról. (Kísérletügyi Közlemények, 1904)
Az élesztőkészítés történetéhez. (Bp., 1908)
Az Institut für Gährungsgewerbe munkássága és annak eredményei. (Magyar Szesztermelő, 1908)
Az élesztőkeverés kérdése. (A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadványa. Bp., 1910)
A burgonya keményítőértékének meghatározásához. – A szeszgyári maláta gazdaságos készítése. Osztrovszky Antallal. (Kísérletügyi Közlemények, 1910)
A tengeri malátáról. Osztrovszky Antallal. – A Helyanthus dovonicoides alkalmazhatóságáról. – A zabmaláta cukrosító és folyósító képességéről. (Kísérletügyi Közlemények, 1911)
Világítás szesszel. – A szesz- mint hőerőforrás. (Természettudományi Közlöny, 1912)
Adatok a csicsóka és a Helyanthus salsifis szeszgyári értékéről. Osztrovszky Antallal. – Keményítő és cukor meghatározása erjesztéssel. Osztrovszky Antallal. (Kísérletügyi Közlemények, 1912)
A szőlőtörköly-takarmány értéke. – Az erjesztéssel keletkező ecetről. (Természettudományi Közlöny, 1913)
A köles maláta értéke és használata. Osztrovszky Antallal. – Kísérleti vizsgálatok a cukorrépa szeszipari feldolgozásáról. Osztrovszky Antallal. (Kísérletügyi Közlemények, 1914)
Citromsav gyártása penészekkel. – Acetongyártás erjesztéssel. – Az élesztőkről. (Természettudományi Közlöny, 1915)
A kénsav és a lúg hatása az élesztőre és az élesztő savtermelő képességére. Osztrovszky Antallal. (Kísérletügyi Közlemények, 1915)
Élesztővizsgálati módszerek és az élesztő alkalmazása a sütőiparban. (Bp., 1916)
Fehérje és zsír termelése élesztő segélyével. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1916)
Gyümölcskészítmények vizsgálata. Osztrovszky Antallal. – A maláta enzymjeinek répacefrék habzását oszlató hatásáról. Osztrovszky Antallal. (Kísérletügyi Közlemények, 1916)
A must tartóssá tétele. (Természettudományi Közlöny, 1916)
Kísérleti vizsgálatok a zöldbab konzerválásáról. Osztrovszky Antallal. – Aldehyd keletkezésének okai a szeszes erjedésnél. Osztrovszky Antallal. (Kísérletügyi Közlemények, 1917)
Szeszfőzés gyümölcsökből. Monográfia. Osztrovszky Antallal. (Bp., 1918)
Befőttek készítése cukor nélkül. (Természettudományi Közlöny, 1920)
A rum és előállítása hazai nyersanyagból. (Természettudományi Közlöny, 1921)
Szesziparunk helyzete és nyersanyagai. 1–2. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1921 és külön: Bp., 1921)
Gyümölcsök szeszipari feldolgozása. Borgazdasági melléktermékek értékesítése. Monográfia. Osztrovszky Antallal. (Bp., 1921)
A termények és főzelékek eltevése erjesztéssel. (Bp., 1922)
A tésztaneműek kelesztésénél előforduló vegyi és bakteriológiai jelenségek. (Sütőipari Szakkönyvtár. Bp., 1922)
Általános erjedéstan, különös tekintettel az iparban és a mezőgazdaságban jelentős mikroorganizmusok gyakorlati alkalmazására és azok életvegytanára. Egy. tankönyv. (Bp., 1924)
Ecet készítése éretlen gyümölcsből. (Természettudományi Közlöny, 1924)
Gyümölcsök és főzelékek konzerválásának kézikönyve az ipar és a háztartás számára. Összeáll. (Bp., 1926)
Szeszesitalok és ecet készítése mézből. Taxner Károllyal. (Bp., 1926)
A szeszgyártás kézikönyve. Szerk. Osztrovszky Antallal. (Bp., 1928)
A bor szeszipari értékesítése. Tanulmány. (Bp., 1931)
Élesztőipar. (Magyar Statisztikai Szemle, 1939)
A mezőgazdasági szeszgyártás kézikönyve. Szerk. Osztrovszky Antallal. (Bp., 1943).
== Irodalom ==
* Irod.: A magyar kir. belügyminiszter által igazolt nemesek. 1867–1937. Szerk. Gerő József. (Bp., 1938)
* Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
* Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. (Bp., 1987–1989)
* Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 19943. jav. és bőv. kiad. 2005)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*https://www.nevpont.hu/palyakep/herics-toth-jeno-cb757
*https://www.geni.com/people/Jen%C5%91-H%C3%A9rics-T%C3%B3th/6000000125857875821
*https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/h-75B54/herics-toth-jeno-75D66/
[[Kategória:1872-ben született személyek]]
[[Kategória:1949-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Csáktornyaiak]]
[[Kategória:Szakírók]]