Héthárs forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Héthárs
|helyi név           = Lipany
|kép                 = Kostol-Lipany.jpg
|képaláírás          = A gótikus templom
|címer               = Coat of Arms of Lipany.svg
|kerület             = Eperjesi
|járás               = Kisszebeni
|kistérség           = Eperjesi
|rang                = község
|alapítás éve        = 1312
|polgármester        = Vladimír Jánošík
|irányítószám        = 082 71
|körzethívószám      = 054
|népsűrűség          = 508
|tengerszint feletti magasság = 387
|terület             = 12,65
|szélességi fok          = 49
|szélességi ívperc         = 09
|szélességi ívmásodperc        = 00
|hosszúsági fok          = 20
|hosszúsági ívperc         = 58
|hosszúsági ívmásodperc        = 00
|térkép_n            = 49.15
|térkép_e            = 20.97
|weboldal            = www.lipany.sk
}}
'''Héthárs''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Lipany,'' [[német nyelv|németül]] ''Siebenlinden,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Septemtiliae)'' város [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Kisszebeni járás]]ában.
== Fekvése ==
[[Eperjes (Szlovákia)|Eperjest]]ől 26&nbsp;km-re északnyugatra, [[Kisszeben]]től 12&nbsp;km-re északnyugatra, a [[Tarca (folyó)|Tarca]] partján fekszik, a 68-as út mentén.
== Története ==
Ősrégi település, már a [[honfoglalás]] előtt létezett.
[[Szláv népek|Szláv]] lakossága mellé [[kunok]]at, [[székelyek]]et, [[úzok]]at telepítettek. A [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]]ban elpusztult, ezután [[németek]]kel telepítették be. Első írásos említése „''Septem Tyliis''” alakban [[1312]]-ből származik, amikor [[Tarkő]] várának uradalmához tartozott. [[1315]]-ben „''Sybunlendum''”, [[1352]]-ben „''Hethas''” alakban szerepel az írott forrásokban. A [[15. század]]ban már nemesi községnek számított. [[1427]]-ben 80 portája volt. [[1550]]-ben megváltotta magát földesurától, Tarczay Györgytől. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. Később királyi kiváltságokat kapott és hetivásárokat tarthatott. [[1563]]-ban vámmentességet kapott. A [[16. század]]ban főként a kereskedelemnek köszönhetően Sáros vármegye legjelentősebb települései közé fejlődött. A [[18. század]] közepén élte a város virágkorát, lakói [[1753]]-ban szabad költözési jogot kaptak és 6 évre mentesültek az adófizetés alól. A főbb birtokosok a Szirmay és Aspermont családok, később a Dessewffyek voltak. [[1787]]-ben 144 házában 806 lakos élt.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''HÉTHÁRS. Siebenlinden. Mező Város Sáros Várom. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az északi járásban, kies helyen, ’s az Uraságnak házai ékesítik, Ispotálya is van, réttye kevés, de földgye gabonát bőven termő, legelője, ’s erdeje elég van, Országos Vásárjai is vagynak, piatza helyben, és serháza, vidéki piatzozásától sints meszsze.''”<ref>{{Vályi}}</ref>
[[1828]]-ban 154 háza volt 1167 lakossal. [[1849]]-ben területén csata zajlott a magyar és cári csapatok között.
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''Héthárs, (Lipjani, Siebenlinden), tót mv., Sáros vmegyében, a Tarcza mellett, ut. p. Eperjeshez éjszak-nyugotra 3 1/2 mfld: 1121 kath., 65 zsidó lak. Kath. paroch. templomában a Tárcza és a Dessewffy nemzetségnek több emlékjelei látszanak. Földje jó rozsot terem; legelője, erdeje bőven; liszt- és fürész-malmai vannak. F. u. Dessewffy nemzetség, de magát megváltotta.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
[[1880]]-ban tűzvész pusztított. A [[19. század]] végére a nagy tűzvészek és a kivándorlási hullám következtében lakosságának száma jelentősen visszaesett és elveszítette korábbi jelentőségét. [[1909]] és [[1924]] között járási székhely volt. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Sáros vármegye]] [[Héthársi járás]]ának székhelye volt. Lakói földművesek, fazekasok, csizmadiák, szabók, szerszámkészítők voltak.
==Népessége==
1910-ben 1422-en lakták, ebből 770 szlovák, 454 magyar és 139 német anyanyelvű volt.
2011-ben 6427 lakosából 5381 szlovák és 592 cigány volt.
2021-ben 6480 lakosából 3 (+1) magyar, 6135 (+37) szlovák, 34 (+788) cigány, 21 (+85) ruszin, 39 (+9) egyéb és 248 ismeretlen nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
==Neves személyek==
*Itt született 1870-ben [[Neumann Adolf]] nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, bankigazgató.
*Itt szolgált [[Clementis Zakariás]] (17. század – 18. század) evangélikus lelkész, költő.
*Itt szolgált [[Ignati György]] (1690 körül – 1752.) ágostai evangélikus lelkész.
== Nevezetességei ==
[[File:Lipany2FotoThalerTamas.JPG|thumb|]]
[[File:Lipany4FotoThalerTamas.JPG|thumb|]]
*A város nevezetessége a [[14. század]]i [[gótika|gótikus]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom, melyet a Tarczayak építtettek és [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] püspök tiszteletére szenteltek. Berendezése eredeti, nagyon értékes. [[Szűz Mária]] és [[Jézus]] faszobrai 14. századiak. Főoltára részben [[Lőcsei Pál mester]] munkája.
*Említésre méltó még Tarczay Tamás alakos sírkőlapja [[1493]]-ból és Dessewffy István alakos síremléke a [[17. század]]ból.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.lipany.sk/ Héthárs város hivatalos honlapja]
* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-sabinov/lipany/profile Alapadatok]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-281921&pos_y=-1189950&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Lipany%2C%20Sabinov Héthárs Szlovákia térképén]
* [https://web.archive.org/web/20061230185442/http://www.shtetlinks.jewishgen.org/Lipany/ A héthársi zsidóság története]
* [http://www.e-obce.sk/obec/lipany/lipany.html E-obce.sk]
{{Kisszebeni járás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:A Kisszebeni járás települései|Hethars]]
[[Kategória:Sáros vármegye települései]]