Hódzsóki forrásának megtekintése

{{magyaros|japán}}
{{egyért2|az 1212-es esszéről|Hódzsó (egyértelműsítő lap)}}
A '''Hódzsóki''' ([[Japán nyelv|japánul]]: 方丈記, 'Parányi kunyhómban', [[Hepburn-átírás]]sal: ''Hōjōki'', [[1212]]) [[Kamo no Csómei]] rövid írása, a [[japán]] esszé ([[zuihicu]]) műfajának klasszikusa (bizonyos tekintetben [[Henry David Thoreau|Thoreau]] több mint 600 évvel későbbi ''Walden''jének kísérteties mása). A két korszak, az udvari [[Heian-kor]] ([[794]]–[[1185]]) és a katonai [[Kamakura-kor]] ([[1185]]–[[1333]]) határán álló szerző félrevonul a rendkívül érzékletesen ábrázolt természeti csapások sújtotta fővárosból (az éhínség és döghalál leírása [[Akutagava Rjúnoszuke]] ''A vihar kapujában'' című novellájában visszhangzik tovább ugyanezen időkből), 3x3 méteres kunyhót épít magának a [[Kiotó]] alatti Hino-hegyen, s az egyszerű élet békéjéről elmélkedik hosszú éveken át, ám [[Amida]]-hívő [[Buddhizmus|buddhista]] remeteként még azért is megrója magát, hogy talán túlságosan élvezi ezt a spártai életmódot. „A tisztátalan szív vágyai nem akadályozzák-e megvilágosodásomat? Nem lelek választ a szívemben. Csak annyit tehetek, hogy, lehet, hiába, egyre mormolom magamban a Buddha nevét.” Leghíresebb és legtöbbet idézett mondata azonban ez: „Az ember és a háza olyan, akár a harmat a [[Japán hajnalka|hajnalka]] virágán, ki tudja, melyik éli túl a másikat?”
== Magyar kiadás ==
* Yasutane - Chomei - Bunting: ''A Fűkunyhóból''. Budapest: Gondolat. 2017. {{ISBN|978-963-963-816-1}} (Fordította: Szemerey Márton és Fülöp József) - A magyar kiadás három szöveget tartalmaz magyarul és eredeti nyelven, ezek közül a második a Hódzsóki.
== Források ==
* {{JapKultLex}}
{{Portál|Irodalom||Japán|-}}
{{DEFAULTSORT:Hodzsoki}}
[[Kategória:Japán irodalmi művek]]
[[Kategória:Esszék]]