Hadakozó fejedelemségek kora (Kína) forrásának megtekintése

{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
{{Történelmi ország infobox
| megnevezése          = Hadakozó fejedelemségek<br /><big>戰國</big> {{kínai|Zhanguo|Csan-kuo}}<br />
| státusz              = történelmi korszak
| előd 1               = Tavasz és ősz korszak
| előd 1 zászló        =
| utód 1               = Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)
| utód 1 zászló        =
| megalakulás éve      = [[i. e. 453]]/[[i. e. 403|403]]
| megszűnés éve        = [[i. e. 221]]
| zászló               =
| zászló szócikke      =
| címer                =
| címer szócikke       =
| mottó                =
| térkép               = China Warring States Period.jpg
| térképméret          =
| térképaláírás        = A Hadakozó fejedelemségek államai
| főváros              =
| terület              =
| népesség             =
| pénznem              =
| pénznem ISO-kódja    =
| nemzeti ünnep        =
| himnusz              =
| hivatalos nyelvek    =
| vallás               =
| államforma           = [[monarchia|monarchiák]]
| államfő              =
| államfő-helyettes    =
| kormányfő            =
| uralkodó             = fejedelmek, királyok
| dinasztia            = [[Csou-dinasztia|{{kínai|Zhou|Csou}}-dinasztia]]
| törvényhozás         =
}}
{{Átírási infobox
|hivatalos magyar = Csan-kuo si-taj
|ipa =
|névsorrend =
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
|hagyományos kínai írás = 戰國時代
|egyszerűsített kínai írás = 战国时代
|mandarin pinjin =Zhànguó shídài
|Wade-Giles = Chan<sup>4</sup>-kuo<sup>2</sup> Shi<sup>2</sup>-tai<sup>4</sup>
|jyutping = Zin<sup>3</sup>-gwok<sup>3</sup> si<sup>4</sup>-doi<sup>6</sup>
}}
}}
A '''Hadakozó fejedelemségek kora''' ([[i. e. 453]]/[[i. e. 403|403]]–[[i. e. 221]]) a [[Csou-dinasztia|{{kínai|Zhou|Csou}}-dinasztia]] második felének, az ún. Keleti {{kínai|Zhou|Csou}}-kornak az utolsó időszaka, amikorra a {{kínai|Zhou|Csou}} királyi ház már minden hatalmát elvesztette, s a kínai területek felett hét nagyobb állam, {{kínai|Qi|Csi}}, {{kínai|Chu|Csu}}, {{kínai|Yan|Jen}}, Han, {{kínai|Zhao|Csao}}, {{kínai|Wei|Vej}} és {{kínai|Qin|Csin}} osztozott. A korszak kezdetét az jelentette, amikor [[i. e. 453]]-ban a megelőző időszak, a [[Tavasz és ősz korszak]] legerősebb fejedelemsége, {{kínai|Jin|Csin}} három részre, Han, {{kínai|Wei|Vej}} és {{kínai|Zhao|Csao}} fejedelemségekre szakadt. A három új állam létrejöttét [[i. e. 403]]-ban szentesítette a {{kínai|Zhou|Csou}}-házi király. A Hadakozó fejedelemségek korát az államok közötti állandó háborúk, illetve az államokon belüli centralizációs és reformkísérletek jellemezték. Ez a kor volt a kínai politikai filozófia aranykora. Az i. e. 3. század elejére három állam emelkedett ki a többi közül: {{kínai|Qi|Csi}}, {{kínai|Chu|Csu}} és {{kínai|Qin|Csin}}. Végül az északnyugati {{kínai|Qin|Csin}}nek sikerült legyőznie valamennyi riválisát, és i. e. 221-ben egyesítenie egész [[Kína|Kínát]], és [[Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)|{{kínai|Qin|Csin}}-dinasztia]] néven megteremtette az egységes kínai császárságot.
==Elnevezése==
{{bővebben|Csan-kuo cö}}
A Keleti- vagy Kései {{kínai|Csou|Zhou}}-kor, vagyis az i. e. 770-től i. e. 221-ig terjedő időszak két részre osztott korszakát, a Tavasz és ősz korszaka ({{kínai|''Chunqiu shidai''|''Csun-csiu si-taj''}} 春秋時代), valamint a Hadakozó fejedelemségek kora ({{kínai|''Zhanguo shidai''|''Csan-kuo si-taj''}}  戰國時代) is utólag egy-egy történeti műről kapta a nevét,{{refhely|Salát 2013|18. o.}} mivel mindkét mű az adott korszak történetét dolgozza fel.{{refhely|Grenet 2001|65. o.}} A magyarul ''A hadakozó fejedelemségek politikája''{{refhely|Grenet 2001|138. o.}} vagy ''A hadakozó fejedelemségek intrikái'' ([[Csan-kuo cö|{{kínai|''Zhanguo ce''|''Csan-kuo cö''}}]] 《戰國策》){{refhely|Tokaji 2003|20. o.}} címen fordított,<ref group="m">A műnek egyelőre nem létezik magyar fordítása, így a kínai történelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelvű könyvek, tanulmányok hivatkozásaiban általában a két fent említett forma valamelyike jelenik meg. A magyar nyelvű sinológia szakirodalom meglehetős egységet mutat abban, hogy a {{kínai|''zhanguo''|''csan-kuo''}}  戰國 kifejezést „hadakozó fejedelemségek” alakban használandó. A bevetett és általánosan követett gyakorlat szerint a korszak megnevezése: Hadakozó fejedelemségek kora.</ref> az i. e. 209-ben összeállított művet Tsien Tsuen-hsuin ({{kínai|Qian Zunxin|Csien Cun-hszin}} 錢存訓) a következőképpen jellemzi:
{{idézet|Akárcsak a Tavasz és ősz (Chunqiu), a Hadakozó fejedelemségek (Zhangguo) kifejezés is a történeti mű címéből vált az adott korszak elnevezésévé. A sajátos stílusú könyv diplomáciai jellegű érveléssel és példákkal alátámasztva fejti ki a hatalmi politikák stratégiáit. A színes jellemzésekkel tarkított okos meggyőzés módszere szellemességet és humort kölcsönöz a műnek, melynek irodalmi értéke nagyobb, mint a történeti.{{refhely|Tsien 1993|1. o.}}}}
==Története==
[[Fájl:De stridande staterna animering.gif|thumb|300px|right|Az államok térhódítása és átrendeződése a Hadakozó fejedelemségek idején<ref>[http://www.mdbg.net/chindict/chindict.php?page=worddict&wdrst=0&wdqb=战国策 ”MDBG”], Sökord: 战国策</ref>]]
A Tavasz és ősz korszakban öt fejedelemség emelkedett ki a többi közül. Ezek közül az egyik, a központi fekvésű {{kínai|Jin|Csin}} 晉 i. e. 453-ban három részre szakadt, mindháromban a {{kínai|Jin|Csin}}ben korábban uralkodó dinasztia egy-egy főembere alakított saját uralkodóházat. Ezzel a jelentősebb fejedelemségek száma hétre emelkedett. A szakadást i. e. 403-ban az ekkor már valós hatalommal nem rendelkező {{kínai|Zhou|Csou}} király is elismerte, innentől szokás számítani az új korszak, a Hadakozó fejedelemségek ({{kínai|Zhan guo|Csan kuo}}) időszakának kezdetét.
Ebben a korszakban, miután a {{kínai|Zhou|Csou}}-ház teljes eljelentéktelenedése nyilvánvalóvá vált, az államok közötti küzdelem még élesebb lett és új dimenziókat öltött. Már nem csak az országhatárok kiterjesztéséért, a minél nagyobb befolyásért harcoltak a fejedelemségek, hanem nyíltan vállalták az új célt, a többi állam megsemmisítését, a kínai világ egyesítését. A fejedelmek sorban felvették az eddig csak a {{kínai|Zhou|Csou}}-ház által használt {{kínai|''wang''|''vang''}}, „király” címet, ezzel is jelezve, hogy immár az egész birodalomra igényt tartanak.{{refhely|Grenet 2001|65-67. o.}}
A harc általánossá válását elősegítette a vas, a „demokratikus” fém elterjedése. Kína ugyanis a Keleti {{kínai|Zhou|Csou}}-korban lépett be a vaskorba. Vasból, a drágább bronzzal szemben, mezőgazdasági szerszámok is készültek, ami elősegítette a termelés hatékonyságának növekedését. Az új fém jelentősége a harcászatban még nagyobb volt: lehetővé tette, hogy a korábbi, arisztokratikus, költséges harci szekerekre épülő hadakozást felváltsa az olcsó vasfegyverekkel ellátott tömeghadseregek háborúja.{{refhely|Grenet 2001|67., 68. o.}}
Az évszázados harcok folyamán az i. e. 3. századra végül három állam emelkedett ki: a déli [[Csu állam|{{kínai|Chu|Csu}}]] 楚,, az északkeleti [[Csi állam|{{kínai|Qi|Csi}}]] 齊 és az északnyugati [[Csin állam|{{kínai|Qin|Csin}}]] 秦. A végső harc végül e három fejedelemség között zajlott, amely végül {{kínai|Qin|Csin}} győzelmével zárult.{{refhely|Grenet 2001|77., 78. o.}}
A hegemóniáért folytatott küzdelem két síkon folyt. A külpolitika területén megélénkült a diplomácia, szövetségek köttettek és bontattak fel, háború háborút követett. A lehető legsikeresebb szövetségi rendszer létrehozására, s ezzel a birodalom egyesítésére két elképzelés létezett. Az egyiket, a „horizontális szövetség” elvét {{kínai|Qin|Csin}} próbálta elfogadtatni: ennek alapján keleten {{kínai|Qi|Csi}} államra támaszkodva {{kínai|Chu|Csu}} állammal szemben próbált tengelyt létrehozni. A másik, a „vertikális szövetség” terve {{kínai|Chu|Csu}} államban született: ez {{kínai|Qin|Csin}} kirekesztésével, {{kínai|Qi|Csi}} és {{kínai|Chu|Csu}} körül hozott volna létre erős államcsoportot a kisebb fejedelemségek részvételével. Ebből látszik, hogy valójában két ország állt egymással szemben: {{kínai|Qin|Csin}} és {{kínai|Chu|Csu}}, s mindkettő {{kínai|Qi|Csi}} államot próbálta megnyerni a terveihez.{{refhely|Ecsedy 1992|72., 73. o.}}
A másik jelentősebb terület, ahol az egyesítési harc zajlott, az egyes államok bel- és gazdaságpolitikája volt. A hadakozás ugyanis nemcsak a harcmezőkön folyt. Azért, hogy a lehető legerősebb hadsereget tudják kiállítani, a fejedelemségek igyekeztek mindent alárendelni a katonaság fejlesztésének és ellátásának. Ehhez meg kellett találni a kormányzás, az erőforrások összpontosításának leghatékonyabb módjait. Az egyes államok sorra léptették életbe a különböző reformokat, s mint a történelem megmutatta, a legsikeresebb belső intézkedéseket végrehajtó állam lett az, amelyik az évszázados véres harcban végül felülkerekedett. A reformokhoz új eszmékre és képzett kormányzati szakemberekre volt szükség – ezeket biztosították a különböző filozófiai iskolák, elsősorban az i. e. 4. században megjelent [[legizmus]]. Ennek következtében a korszakra jellemző változás a hivatásos tisztviselők megjelenése a kormányzatban és a városok fontosságának megnövekedése, mivel a közigazgatási központok idekerültek, továbbá a polgárság kialakulása.{{refhely|Grenet 2001|78-80. o.}}
[[Fájl:Streitende-Reiche2.jpg|thumb|left|upright=2|A Hadakozó fejedelemségek korának államai i. e. 350 körül.]]
{| align=left cellpadding=4 cellspacing=0
| colspan=2 |
|-
|style="width:20px; background-color:#c1a0ab" |&nbsp; || {{kínai|Chu|Csu}}
|-
|style="width:20px; background-color:#bfc5c1" |&nbsp; || {{kínai|Han|Han}}
|-
|style="width:20px; background-color:#6b8e23" |&nbsp; || {{kínai|Lu|Lu}}
|-
|style="width:20px; background-color:#e5c4bd" |&nbsp; || {{kínai|Qi|Csi}}
|-
|style="width:20px; background-color:#db7093" |&nbsp; || {{kínai|Qin|Csin}}
|-
|style="width:20px; background-color:#d4cc8d" |&nbsp; || {{kínai|Song|Szung}}
|-
|style="width:20px; background-color:#d2b48c" |&nbsp; || {{kínai|Teng|Teng}}
|-
|style="width:20px; background-color:#bdb76b" |&nbsp; || {{kínai|Wei|Vej}}
|-
|style="width:20px; background-color:#96713a" |&nbsp; || {{kínai|Yan|Jan}}
|-
|style="width:20px; background-color:#ef9147" |&nbsp; || {{kínai|Zhao|Csao}}
|-
|style="width:20px; background-color:#dac353" |&nbsp; || [[Csou-dinasztia|{{kínai|Zhou|Csou}}-dinasztia]]
|-
|style="width:20px; background-color:#64817f" |&nbsp; || {{kínai|Zou|Cou}}
|}
{{clear}}
== Megjegyzések ==
{{Kína történelme}}
{{megjegyzések|csoport=m|oszlopok=1}}
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
=== Magyarul ===
* {{hely|Ecsedy 1992}} [[Ecsedy Ildikó]]: ''Ex Oriente Lux. Bevezetés a régi Kína társadalmának és kultúrájának történetébe. Tanulmányok Kínáról Európa Ókorában''. Miskolc, [[Miskolci Bölcsész Egyesület]]. 1992. {{ISBN|963 7528 032}}
* {{hely|Gernet 2001}} Jacques Gernet: ''A kínai civilizáció története''. Budapest, [[Osiris Kiadó]], 2001. {{ISBN|963 389 111 6}}
* {{hely|Maspero 1978}} [[Henri Maspero]]: ''Az ókori Kína''. Fordította: [[Csongor Barnabás]]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1978. {{ISBN|963 280 595 X}}
* {{hely|Salát 2013}} [[Salát Gergely]]: „Történeti áttekintés”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): ''Bölcselők az ókori Kínában''. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp.&nbsp;10–31. {{ISBN|978-963-284-374-2}}
* {{hely|Tokaji 2003}} Szun Pin: ''A háború művészete'' (ford., jegyz.: [[Tokaji Zsolt]]). Szukits Könyvkiadó, Pécs 2003. {{ISBN|963 9344 63 X}}
=== Idegen nyelven ===
{{hely|Tsien 1993}} Tsien, Tsuen-hsuin 錢存訓: "Chan kuo ts'e 戰國策". In [[Michael Loewe]] (szerk.). ''Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide''. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp.&nbsp;1–11. {{ISBN|1-55729-043-1}}
==További információk==
* {{commonskat-natúr|Warring States Period}}
{{Kínai időtábla}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kína|-|ókor|}}
[[Kategória:Kína történelme]]
[[Kategória:Kínai ókor]]
[[Kategória:Ókori államok]]