Hahót forrásának megtekintése

{{Magyar település infobox
 | név = Hahót
 | kép = Hahót, római katolikus templom 2021 02.jpg
 | képaláírás = Műemlék római katolikus templom
 | címer = HUN Hahót COA.svg
 | régió = Nyugat-Dunántúl
 | megye = Zala
 | járás = Nagykanizsai
 | rang = [[község]]
 | polgármester = Szabó Zsolt (független)<ref name="24önkvál" />
 | irányítószám = 8771
 | körzethívószám = 93
 | népsűrűség = 25,97
 | terület = 39,01
 | szélességi fok = 46.64851
 | hosszúsági fok = 16.92279
 | weboldal = www.hahot.hu
 | KSH kód = 10269
}}
'''Hahót''' [[község]] [[Zala vármegye|Zala vármegyében]], a [[Nagykanizsai járás]]ban.
Korábban különálló településrészei voltak Alsó- és Felső-Hahót, de ezek már teljesen összeépültek, [[1901]]-ben hivatalosan is egyesítették őket Hahót néven.
Szokás nevezni Hahótot Magyarország egyik leghosszabb községének is, mivel eredetileg egyutcás település volt és lakott területrészei szokatlanul hosszan – mintegy 6 kilométeres hosszúságban – nyúlnak el az észak-déli tengelyét képező műút mellett.
== Fekvése ==
A [[Zalai-dombság]]ban, ezen belül az [[Egerszeg–Letenyei-dombság]] területén helyezkedik el.
A települést átszelő műúttól nyugatra eső területrész partos; szántó, erdő és szőlőhegy is található itt. Határának keleti fele a [[Szévíz-csatorna]] árterébe tartozik, lapályos, áradásoknak kitett terület.
A közvetlenül határos települések: észak felől [[Pölöske]], északkelet felől [[Pötréte]], kelet felől [[Kilimán]], délkelet felől [[Pölöskefő]], dél felől [[Zalaszentbalázs]], délnyugat felől [[Bucsuta]] és [[Pusztamagyaród]], északnyugat felől pedig [[Söjtör]].
A legközelebbi nagyobb városok [[Nagykanizsa]] és [[Zalaegerszeg]], mindkettőtől egyaránt körülbelül 25 kilométerre helyezkedik el.
=== Megközelítése ===
Legfontosabb közúti elérési útvonala a [[74-es főút (Magyarország)|74-es főút]], mely végighúzódik a községen, bár az északabbi fekvésű településrészeket inkább elkerüli nyugati irányból. A főút mellett egy másik, kisebb forgalmú útvonal is érinti a község területét. Ez az út, [[Felsőrajk]]tól, a [[7527-es mellékút (Magyarország)|7527-es úttól]] idáig (a 74-esig) a [[7532-es mellékút (Magyarország)|7532-es számozást]] viseli, onnan tovább [[Söjtör]]ig [[7535-ös mellékút (Magyarország)|7535-ös számozással]] húzódik.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a {{vvr|17}} [[Pötréte megállóhely]]e kínálja, mintegy 6 kilométerre északkeletre.
== Története ==
===Középkor===
A régészeti kutatások igazolják, hogy már a késő [[vaskor]]ban volt itt település a mai tsz-major helyén. A [[középkor]]ban [[Avarok|avar]] település volt a Sárkány-szigeten. (Az ásatások még [[2006]]-ban is folytak.) A település "folytonosságát" az eddigi kutatások is bizonyítják (pl.: Cseresznyés-dűlőben talált római sírok). A település nevét először [[1234]]-ból olvashatjuk ''Hoholt'' alakban. ([[1356]]: Haholth; [[1456]]: Hahoth; [[1466]]: Hahowt).
Nevét a [[Hahót nemzetség|Hahót-Buzád nemzetség]] ősétől kapta, a német származású Hadolt vagy Haholttól. A család felmenői [[Kézai Simon]] szerint wartburgi nemesek voltak. [[Thuróczi János]] szerint a [[türingia]]i orlamundi grófi családból eredt, bár az újabb kutatások szerint a család ősei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban említett bajor ősnemes Huosi-nemzetségből származtak (lásd: Tóth Endre: Hoholt - Hahót c. tanulmánya a Századok 2003/2. számában). Annak a seregnek volt egyik vezetője, melyet [[III. István magyar király|III. István]] hívott be [[1162]]-ben [[Meißen]]ből ([[Szászország]]), a [[Német-római Birodalom|Német-Római Császárság]]ból, a bizánci segítséggel őt a trónjáról elűző nagybátyja [[IV. István magyar király|IV. István]] ellenében ([[1163]]). Haholt a magával hozott saját katonasággal leverte a [[IV. István magyar király|IV. István]] érdekében fellépő nemzetségek, köztük a ''Csákok'' lázadását. Szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott nagyobbrészt [[Zala vármegye|Zala]], kisebb részt [[Sopron vármegye|Sopron vármegyékben]]. Szálláshelye volt a település, amely róla a Hahót nevet kapta. Haholttól származik az Alsólendvai gróf Bánffy család, mely 1644-ben halt ki gróf Bánffy Kristóffal. Haholtnak fia volt az a Haholt (Hahold) Buzád ([[1170]]–1241), akit [[Boldog Bánfi Buzád]]ként említenek a leírások.
Nevét a [[Hahót nemzetség]]től vette ez a [[Zala vármegye]]i apátság; s annak harmadik íze emelte azt a [[Antiokheiai Szent Margit|Szent Margit]] vértanú és szűz tiszteletére szentelt monostort, mely egyházi joghatóság tekintetében a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspök]] alá tartozott.
Az alapítás idejére egy későbbi oklevél vet világot, mely szerint [[I. László magyar király|Szent László]] király a hahóti, másként piliskei monostort egyenesen a [[Bencés kolostor (Somogyvár)|somogyvári apát]] főhatósága alá rendelte, s átokkal fenyegette azokat, akik a monostor javait háborgatni merészelnék.
Az apátság anyagi javakkal való bőségesebb ellátása Hahold unokájának Arnoldnak nevéhez fűződik. A nemzetség, mely korán három ágra oszlott, s birtokain is megosztozkodott, kezdetben megtartotta az érdeklődést a családi alapítás iránt, melyet közös temetkezőhelynek szánt. Később ugyan e tekintetben is elváltak az egyes ágak útjai. A két fiatalabb ág mindegyike külön temetkező monostort alapított magának, de nem sokkal Arnold halála után még adománnyal gyarapították a hahóti monostort. Az apátság alapítványi birtokai Kőhalom, Szántó, Tolna vármegyei helyek, a Pölöske mellett fekvő Szent Mihály és Sokoród [[Zala vármegye]]i falvak voltak. [[1234]] a Hahót nemzetség tagjai megjelentek II. András előtt s megerősíttették vele azon új adományokat, amelyekkel monostorukat gazdagították. Arnold ispán a Veszprém vármegyei Barnakon, s a zalai Henyén egy-egy eke földet, a Zala vizén négy kőre járó malmot adott; Panyit a monostor mögött a Pölöske vizén egy szigetet juttatott a monostornak; Keled Berzence földből egy ekényit engedett át, a nemzetség többi tagjai még Rajkon, Aszuágon, Ungon juttattak egy eke földet anélkül, hogy a kegyuraságból részt kértek volna, s csak temetkező helyet kötöttek ki maguknak a monostor egyházában.
Mivel a pölöskei sziget az apátságé volt, s későbbi híradás szerint a hahóti monostort pölöskei néven is emlegették, nem föltűnő, hogy [[1234]]-ben Domonkos pölöskei perjel végeztetett kegyurait érdeklő oklevél átíratást.
A [[13. század]] eseményeiből [[1270]]-ig semmit sem hallunk. Ekkor azonban igen fontos esemény történt. [[V. István magyar király|V. István]] király Arnold ispánnak hűtlenségbe esett fiát, Miklóst megfosztotta birtokaitól, s azt Panyitnak adta. A kegyuraság, mely így azért csak családbelinél maradt, V. István halála után a régi formátumban osztotta meg, mivel Panyit a kapott részt Miklósnak visszaadta.
[[1330]] körül Valter somogyvári apát megintette Keled fiait, Arnoldot és Mihályt, ne háborgassák a hahóti, másként ''piliskei monostor'' birtokait. Figyelmeztetése jogosságát is megindokolta: Hahótot Szent László Somogyvár fennhatósága alá rendelte. Föltűnő, hogy negyedszázaddal utóbb sem ezen kegyuraságról, sem ivadékaikról nincs szó, midőn a monostor kegyuraság megosztás tárgya. [[1356]]. november 30-án a vasvári káptalan előtt Hahóti Herbold fiai, Lőrincz és Jakab egy részről, Herbord harmadik fiának Miklósnak gyermeke, Miklós mester, másrészről birtokosztályt tévén, ugyanekkor a Hahóti kegyuraságra abban állapodtak meg, hogy felében Lőrinczé és Jakabé, felében Miklós mesteré lesz.
Egy század múlva, [[1463]]-ban, ha ugyan teljesen megbízható a hír, – hiszen ilyen kérelmeknél mindig túloztak, – sötéten raboltak a kegyurak. Himfyek panaszából, melyet nevükben Debrendhei Tamás [[Zágrábi főegyházmegye|zágrábi püspök]] terjesztett a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] elé, a monostor pusztulásáról, elhagyatottságáról értesülünk. „Szentséges Atya – mondja a kérelem – mivel a Veszprémi egyházmegyében a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt hahóti egyház, mely mint állítják, [[Kánon (egyház)|kánonilag]] a somogyvári benczés apátsághoz van csatolva, melybe ezen monostor apátja, s konventje kormányzására egyetlen szerzetest szokott tartani. Míg az egyház gondjait alapítvánnyal ellátott örökös [[vikárius]] viseli, a korábban itt lakott apátok, konvent, szerzetesek gondatlansága miatt, kik közül némelyek annak még szent edényeit is elfecsérelték, úgy a múltban mint a jelenben jövedelmeiben nagy károkat szenvedett, s bizony a most benne élő szerzetes csak kevés jövedelemhez jut. Az örökös vikárius pedig meg sem tud élni, azért kérjük, hogy a somogyvári apátságtól elválasztva, tíz arany jövedelmével a vicarius perpetus kapja meg, aki azután jövedelmével a [[Püspök#Megyés püsökök és címzetes püspökök|megyés püspök]] megkérdezése nélkül szabadon rendelkezhessék.”
A pápa ugyan [[1464]]-ben január 14. föltéve, hogy a panaszok igazak, a kérelmet teljesítette, de azért a kikapcsolás nem történt meg. A következő évtizedek alatt is azt látjuk, hogy Hahót Somogyvártól függ, amely azután hol prépostot, hol apátot helyez ebbe a monostorba. Így 1479-ben is, mikor prépost van Hahóton, ez mint a somogyvári apátságnak közvetlenül alávetett fiók-apátsága (ecclesia seu monasterium filialis acbatie simigiensi immediata subietca) van említve. Hogy [[1479]]- pérpostja van, abból gondoljuk, mert 4 évvel utóbb hahóti prépostot említenek.
===A török hódoltság időszaka===
A [[16. század]] folyamán apátjai vannak. [[1508]]-ban, midőn bátai és zalavári visitatiot tartottak ebben az erkölcsi és anyagi tönk szélén álló monostorban, apát volt benne. Március 31-én írják az apátok: „megvizsgáltuk a hahóti monostort. A plébános, világi pap, aki az egyház kulcsát magának foglalta le, és Máté apátot akkor ereszti be a templomba, mikor neki tetszik. A patrónusok beleegyezésével ezt a plébánost eltávolítottuk. S a kulcsokat az apátnak adtuk át. Az apátról éppen nem jó hírek jártak, és szinte túlságos kegyesség a patrónusoktól, hogy beleegyeztek, hogy az egyház kulcsait az apát vegye át. Mert hiszen maguk a kegyurak arról gyanúsították az apátot, hogy asszonyt tart magának. A kegyesség azonban annak az eredményére lesz, hogy a visitator apátok kellő utánajárásra meggyőződtek róla, hogy az asszony az apátnak igazán testvére, aki mint mások mondták, szemérmes tisztaságban élt az apát mellett.”
Az apátság anyagi helyzete Himfyek a pápához intézett kérelme szerint sem volt kedvező, s a visitator apátok is nagyon szerény állapotot találtak. Ebben maga az apát is hibás volt, aki még ilyen viszonyok között is megtette, hogy a faluba házat építtetett magának. Itt tartotta apátsága marháit, nem is adott őszintén számot. Azt mondta a visitator-apátoknak, hogy itt talált állatokból csak két darab az övé, míg a falubeliek mind a nyolc ott lévő [[ökör]]ről azt mondták, hogy az apát tulajdonát teszi. Az apátok azonban mégis Máté vallomását tekintették irányadónak, és csak a tőle bevallott két ökröt vették föl az apátság vagyonjegyzékébe.
Az apátság egyházi fölszerelése magán hordja a régi jobb idők nyomát legalább annyiban, hogy öt ezüst és két rézből készült kehely volt az egyházban. Ezen kívül három misekönyvet, három jobb, nyolc silányabb casulát, egy ezüst keresztet, egy ereklyetartó-táblát találtak, amelyben 39 helyen szentek ereklyéi voltak alkalmazva, beillesztve.
Mi lett a visitatio eredménye, nem tudjuk, mert Hahót ügyét sem a következő évek rendi káptalanain nem említik, sem arról nem értesülünk, vajon [[Somogyvár]] beleavatkozott-e fiókapátsága éppenséggel nem ideális viszonyainak rendezésébe. Az anyamonostor intézkedése azonban nincsen kizárva, mert 1529-ben is mutatkozik jele, hogy nem nézték közömbösen, mint vannak dolgok Hahóton. Ez év május 25-én ugyanis Mihály somogyvári apát értésére adta a hahóti monostor kegyurainak, Sárkány Bernátnak és  Hahóti Jánosnak, hogy fiokmonostorja apátját magához hivatta és fölszólította, mondjon le az apátságról, és vonuljon vissza a somogyvári konventbe.
Hahót a [[16. század]] közepén már gyenge javadalom. 1542 végén mindössze négy egész egyketted adózó portája volt. De még mindig apátság, melynek feje is van. Midőn oláh zsinati vizsgálóbírósága működött, ez elé a hahóti apátot is megidézték, de nem jelent meg. Emiatt Illicini Péter a bíróság ügyésze azt indítványozta, hogy kiközösítéssel kell sújtani az apátot. Növekedett a szegénység amiatt, hogy az átvonuló katonaság az apátság székhelyét fölégette.
Valószínűleg [[1560]]-ban történt, hogy [[Sárkány Antal]] a hahóti apátságot, melynek kegyura volt, s hol egyik, hol másik szokta hasznát venni, [[Nádasdy Tamás (nádor)|Nádasdy Tamás]]tól „egy zalavári konventnek” szerezte meg, s azután az apátsági jószágokat évi tíz forintért bérbe vette tőle. A [[zalavár]]i apát azonban Csányi Ákos tanácsára el akarta szerzetesétől venni az apátságot. Mikor Sárkány ezt megtudta, figyelmeztette öccsét, Jánost, senkit be ne eresszen az apátságba, „ha szinte emberhalál nélkül nem lészen is”. [[1560]]. május 17-én Nádasdyanak is írt és kérte, szóljon a zalavári apátnak, legyen békével addig, míg Nádasdy az apát és Sárkány közt elvégzi a dolgot. Csányit pedig figyelmeztesse, tekintse beteges állapotát, ne háborgassa, hagyja békében. A zalavári apát alighanem visszarendelte szerzetesét, s ezzel a hahóti apátság elvesztette utolsó bencés apátját.
A [[17. század]]ban adományozni kezdték Hahótot. Első apátja, kit ezen korból ismerünk [[Húsvéti Ambrus]] veszprémi kanonok volt, aki lemondott az apátságról. Közvetlen utóda [[Berkes Péter (kanonok)|Berkes Péter]] fehérvári főesperes és veszprémi kanonok lett, aki [[1642]]. október 7-én részesült királyi kinevezésben. Királyi kinevezésből nyerték el az apátságot [[Pozsgay Miklós]] esztergomi őrkanonok, aradi prépost (1647), [[Dolny István]] (1682). [[Bonacim Venánt]] olasz szerzetes (1716). Ez utóbbinak azonban rendi elöljáróság megtiltotta az apátság elfoglalását. Végül némi szünet után, [[Schachi János Péter]] péceli apát, pozsonyi kanonok, ki a hahóti szőlők tizedének visszaszerzésére tett haszontalan kísérletet. Míg az ő életében – csak [[1774]]-ben halt meg – Tolnai [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetich Pál]] gróf szerezte meg [[1772]]-ben a maga és utódai számára Hahót kegyuraságát, melynek kegyúri jussán javadalmával együtt a [[keszthely]]i [[Plébánia|plébániához]] csatolt.
===A barokk és reformkor===
A nemesi származású baranyavári Baranyay család a [[18. század]] első felében került Hahótra, és földbirtokosok lettek Alsó-hahóton. Baranyay István ([[1719]]–[[1788]]), akinek a neje várbogyai és nagymádi Bogyay Anna, hahót postamestere volt. Halála után a postamesteri címet egyetlenegy fiúgyermeke, baranyavári Baranyay László ([[1753]]–[[1813]]) örökölte meg. Baranyay László nem csak Alsóhahóton bírt földet, de a szomszéd [[Söjtör]]ön is volt birtokos. A vármegyét is szolgálta: [[1803]]. [[augusztus 22.]]-étől [[1810]]. [[május 7.]]-éig a kapornaki járás aladószedője (''particularis perceptor''), majd később [[1818]]. [[február 23.]]-e és [[1818]]. [[augusztus 10.]]-e között Zala vármegye számvevője volt. Baranyay László egyik húga, baranyavári Baranyay Anna ([[1760]]–[[1823]]), akinek a férje patai Patay László ([[1738]]–[[1795]]), söjtöri földbirtokos volt. Baranyay László nejétől, Domanitzky Teréziától, származó fiúgyermeke baranyavári Baranyay Menyhért ([[1795]]–[[1868]]), [[táblabíró]], földbirtokos, szintén örökölte a postamesteri címet apja halála után.
Baranyay Menyhért postamester kétszer nősült meg: első neje boldogfai Farkas Julianna ([[1796]]–[[1825]]), boldogfai Farkas Ignác ([[1753]]-[[1808]]) földbirtokosnak és bocsári Svastics Julianna ([[1771]]–[[1832]]) asszonynak a lánya; Baranyay Menyhért postamester második neje, miskei és monostori Thassy Mária ([[1799]]-[[1839]]), Thassy György földbirtokosnak és alsószilvágyi Gaál Julianna asszonynak lánya lett. Első nejétől baranyavári Baranyay Franciska, pósfai Horváth Zsigmondné, valamint boldogfai Farkas Jánosné Baranyay Petronella, a második feleségétől Baranyay Elek származott. Baranyay Elek ([[1830]]–[[1871]]), hahóti földbirtokos szintén jó házasságot kötött: felesége, tubolyszegi Tuboly Terézia Mária ([[1836]]–[[1887]]), akinek az apja, tubolyszeghi [[Tuboly Mihály]] ([[1798]]–[[1872]]), Zala vármegye főjegyzője, táblabíró, [[nagylengyel]]i földbirtokos volt. Baranyay Elek és Tuboly Terézia frigyéből született: Baranyay Béla és Baranyay Ödön, hahóti földbirtokosok. Az [[1896-os millenniumi ünnepségek]]re bandériumot szerveztek, hogy a vármegyét képviselje az uralkodó előtt és erre megválasztottak 15 tagot; baranyavári Baranyay Ödön ([[1858]]–[[1906]]), földbirtokos volt az egyik közülök. Baranyavári Baranyay Ödön ([[1858]]–[[1906]]), feleségül vette a csengeri [[Háczky család]] sarját, Háczky Gizella ([[1862]]–[[1937]]) kisasszonyt, akinek a szülei csengeri Háczky Kálmán ([[1828]]–[[1904]]), földbirtokos, és nagyalásonyi Barcza Anna ([[1836]]–[[1878]]) voltak.<ref>Boldogfai Farkas Ákos András. A Háczky család (csengeri). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 65.o.)</ref>
==Közélete==
===Polgármesterei===
* 1990–1994: Szabó József (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Hahót települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Szabó József (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=20&TAZ=070&W=4 |title=Hahót települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-18 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: Szabó József (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=20&TAZ=070&W=4 |title=Hahót települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-05-03 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Kámán Péter (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=20&TAZ=070&W=4 |title=Hahót települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-05-03 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Kámán Péter Géza (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=20&TAZ=070&W=4 |title=Hahót települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-05-03 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: Szabó Zsolt (független)<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk5/20/tjk20070.htm |title=Hahót települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-17 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Szabó Zsolt (független)<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=35&MAZ=20&TAZ=070&W=4 |title=Hahót települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-05-03 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019–2024: Szabó Zsolt (független)<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=20&TAZ=070&W=4 |title=Hahót települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-08-02 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2024– : Szabó Zsolt (független)<ref name="24önkvál">{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/20/telepulesek/070?tab=results&filter=representative |title=Hahót települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-08-04 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
A településen polgárőrség működik.<ref>{{cite web|url=http://www.zmpsz.hu/index.php?menu=4|title=Zala megyei polgárőr egyesületek|publisher=zmpsz.hu|accessdate=2016-07-07}}</ref>
== Népesség ==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,14%, cigány 3,1%, német 0,78%. A lakosok 78,16%-a római katolikusnak, 1,76% reformátusnak, 0,56% evangélikusnak, 0,46 görögkatolikusnak, 1,76% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_20 Területi adatok -Zala megye] ''Központi Statisztikai Hivatal''</ref>
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,1% szlovénnek, 0,1% lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,1% volt római katolikus, 1,5% református, 0,4% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10269 Hahót] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
Hahóton két műemlék jellegű épület található:
* A [[barokk]] stílusú római katolikus templomot a [[18. század]]ban építették az egykori [[Bencések|bencés]] apátság helyén. A mai templom hajója háromboltszakaszos, szószéke [[rokokó]] stílusú. A templom melletti keresztet a magyar szabadságharcért elesettek emlékére állították.
* A Mária kápolna szintén barokk stílusban épült a [[19. század]] végén.
Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve a [[Hahóti kódex]]. A Kódex jelenleg a [[zágráb]]i  püspöki levéltárban tekinthető meg.
A temetőben [[első világháború|első]] és [[második világháború]]s emlékmű található.
Hahót környékén két ásatási lelőhely is található:
* A Sárkányszigeten (Buzádsziget) található földvár.<ref>[http://jupiter.elte.hu/hahot/hahot.htm Hahót, Buzádsziget-Sárkánysziget] {{Wayback|url=http://jupiter.elte.hu/hahot/hahot.htm |date=20091008000508 }} – ’Várak Magyarországon’ honlap</ref>
* A Cseresznyés-dűlőben talált [[Ókori Róma|római kori]] sírok lelőhelye.
[[Fájl:Hahót1.jpg|300px|thumb|right|a földvár légifotója]]
== Híres emberek ==
* Itt született [[Kelemen Krizosztom|Kelemen (Ferenc) Krizosztom]] (Hahót, 1884. január 10. – Pittsburgh, USA, 1950. november 7.) pannonhalmi főapát, az MTA tagja.
* Itt született [[Zsiray Zsigmond]] (Hahót, 1800. február 11. – Pecöl, 1874. február 27.) katolikus plébános.
* Itt született [[Benke Ferenc]] (Alsó-Hahót, 1881.augusztus 14. – [[Pétfürdő]], 1945. január) vasutas, mártír.
* Itt született [[Soós Lajos (színművész)|Soós Lajos]] [[Jászai Mari-díj]]as színművész [[1918]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]].
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.hahot.hu/ Hahót honlapja]
{{Zala megye települései}}
{{Zala}}
{{Nagykanizsai járás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{DEFAULTSORT:Hahot}}
[[Kategória:Zala megye települései]]
[[Kategória:Zala vármegye települései]]