Hajítófa forrásának megtekintése

[[File:Wooden throwstick, Badarian.jpg|bélyeg|Hajítófa az egyiptomi korai [[predinasztikus kor]]ból, [[i. e. 5. évezred]], [[Badari-kultúra]]]]
[[File:Objects from Faiyum from the 5th millennium BC - 2.jpg|bélyeg|Hajítófa (felül) az egyiptomi Fajjúm-kultúrából, i. e. 5. évezred]]
[[File:Maler der Grabkammer des Nacht 006.jpg|bélyeg|Madárvadászat hajítófával az ókori Egyiptomban]]
A '''hajítófa''' fából készült ősi vadászfegyver, harci eszköz, játékszer; az egyik legrégebbi emberi szerszám. Számos ősi kultúrában kimutatható a használata, de ma is ismeretes. Legnevezetesebb mai változata az ausztrál bennszülöttek [[bumeráng]]ja. Eredetileg leginkább madarak vadászatára alkalmazták. Jellegzetessége, hogy a többi fából készült hajítófegyvertől eltérően ([[gerely]], kelevéz, [[lándzsa]]) általában görbe alakú és úgy dobják el, hogy gyorsan, a repülés irányára merőleges tengely körül forogjon. A forgás stabilizálja a repülés irányát, a fejlett hajítófák, bumerángok esetében az eszköz alakja [[Felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerőt]] is biztosít, aminek eredményeképpen az igen messzire, szélsőséges esetben száz méterre is elrepülhet.
==Története==
[[File:Tut bumerangs.JPG|bélyeg|Hajítófák Tutanhamon sírjából]]
Az ókori Egyiptomban is elsősorban madarak vadászatára szolgált, de a [[hadviselés az ókori Egyiptomban|hadviselésben]] is volt szerepe. [[Tutanhamon]] fáraó szenvedélyes madárvadász volt, sírjában sok különböző kiképzésű, gazdagon díszített hajítófát találtak.{{refhely|Távolsági fegyverek}}
==Magyar változatai==
A [[Néprajz|néprajztudomány]] szerint a magyar hajítófa alapesetben mindkét végén kihegyezett, körülbelül 65 cm hosszú, 5 cm átmérőjű keményfa karó, aminek végeit tűzben megpörkölhették, hogy keményebb legyen. A kiskunsági pásztorok főleg a nyájat támadó farkasok, kutyák ellen, de verekedésekre is használták. A [[Kiskunság|kis]]- és [[nagykunság]]i pásztorok a századfordulón még használták a hajítófát. A [[pákászat|pákászok]] a hajítófával madarakat ejtettek el. Az ismert magyar szólás: „nem ér egy hajítófát” minden bizonnyal ezzel az egyszerű és olcsó eszközzel függ össze.{{refhely|MNL}}
A hajítófák különleges fajtája a keresztben egymásra erősített két fából készült, bádoggal megerősített „libucütő”, amelyet a felriasztott [[bíbic]]csapat közé dobtak. Ennek hagyománya [[Balmazújváros]] környékén maradt fenn.{{refhely|MNL}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{hely|MANCS}}{{CitPer |szerző= |cím=Hajítófa |periodika=Magyar Narancs |év=2020 |hónap=05 |nap=28 |oldal=7 }}
* {{hely|MNL}}|{{MNéprLex|2|100|2-916.html}}
* {{hely|Távolsági fegyverek}}{{CitWeb |url=http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/weapons/missiles.htm |cím=Missiles |weblap=reshafim.org.il |nyelvkód=en |elér=2018-01-31 |egyéb=képek |aurl=https://web.archive.org/web/20180131193251/http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/weapons/missiles.htm |archd=2018-01-31 }}
== További információk ==
* Madarassy László: A hajítófa (Magy. Nyelv. 1908)
* Bátky Zsigmond: A hajítófához (Ethn., 1910)
* Franz, L.: Alteuropäische Wurfhölzer (kiadta W. Koppers, Festschrift P. W. Schmidt, Wien, 1928)
* Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933)
* Gunda Béla: The Casting-Staff used by Hungarian Herdsmen and its Ethnological Significance (London, 1941).
[[Kategória:Kézifegyverek]]
[[Kategória:Játékszerek]]
[[Kategória:Dobófegyverek]]