Halmosfő forrásának megtekintése

{{egyért2|a muraközi Goricáról|Gorica (egyértelműsítő lap)}}
{{Szlovén település infobox
|név                 = Halmosfő
|címer               =
|zászló              =
|mottó               =
|becenév             =
|tartomány           = Prekmurje
|statisztikai régió  = Pomurska
|község              = Battyánd
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        = 1365
|alapítás éve forrás =
|polgármester        = Ludvik Novak
|irányítószám        = 9201
|körzethívószám      =
|rendszám területkód = MS
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 202
|terület             = 3,7
|szélességi fok      = 46
|szélességi ívperc   = 42
|szélességi ívmásodperc = 20
|hosszúsági fok      = 16
|hosszúsági ívperc   = 7
|hosszúsági ívmásodperc = 15
|szöveg pozíciója    = left
|községtérkép        =
|weboldal            =
}}
'''Halmosfő''' (korábban ''Goricza'', {{szlovénul|Gorica}}, {{németül|Goritz}}) [[falu]] [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska statisztikai régió|Pomurska]] régióban. Közigazgatásilag [[Battyánd]]hoz tartozik.
== Fekvése ==
[[Muraszombat]]tól 6&nbsp;km-re északra a Vendvidéki-dombság ([[Goričko]]) határán, a síkságon ([[Ravensko]]), a [[Lendva-patak]] bal partján fekszik. Maga a falu egyutcás és a [[Battyánd]], és [[Vasnyíres]] közötti úton fekszik, ahová a [[Muracsermely]]-[[Zoltánháza]] útvonal kapcsolódik. Szomszédai Battyánd, Vasnyíres, [[Rónafő]], [[Salamon (település)|Salamon]] és [[Vaslak]].
Néhány ház a közeli dombok peremén épült. A falu felső részén található a ''Celina'' nevű nagy kiterjedésű rétekkel borított falurész. A nyugati és déli oldalon húzódik a Lendva patak, amelynek folyásai különösen az [[aszály]] idején kiszáradnak.
Halmosfő földja az északi oldalon [[agyag]]os-[[homok]]os, még délen homokos-[[kavics]]os. Ezen a talajon leginkább gyümölcsfák vannak, a házak környékét [[szőlő]]lugasok övezik. A déli oldalon található rétek ritkásabbak, itt főleg erdő található, amely főleg lombhullató fáknak ad otthont, amely kiválóan alkalmas vadászatra.
== Története ==
A falu első írásos említése [[1365]]-ből való ''"Guricha"'' néven. Ekkor kapták Széchy Péter fia, Miklós [[Dalmát Királyság (1069–1433)|dalmát]]-horvát [[bán (méltóság)|bán]] és testvére, Domonkos [[erdély]]i püspök királyi adományul és cserébe a [[Borsod vármegye]]i [[Éleskő]]ért, [[Miskolc]]ért és tartozékaikért [[Felsőlendva|Felsőlendvát]] és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az [[1366]]-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a település ''"Goricha in districtu Sancti Martini"'' alakban (azaz a szentmártoni kerülethez tartozó Gorica) szerepel.<ref>Csánky Dezső: ''Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában'' (Budapest, 1890)</ref> A falu ekkoriban még a [[zágrábi püspökség]] egyházi fennhatósága alá tartozott. A felsőlendvai vár uradalmának egyik tartozékát is képezte. [[1499]]-ben ''"Gorycza"''  alakban említik. A [[16. század]] második felében a falu többsége áttért az evangélikus vallásra. [[1640]]-ben a [[törökök]] feldúlták a falut és a szlovénokat adózásra késztették. A Széchyek fiági kihalásával [[1685]]-ben a Szapáryak és a [[Batthyány család|Batthyányak]] birtoka lett. [[1698]]-ban 70 lakosa volt.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] honvédseregében három honvéd harcolt, akik Halmosfőről származtak: Bezek Péter, Möretz János és Czelák Mátyás.
Vályi András szerint ''" GORICZA. Horvát falu Vas Vármegyében, földes Urai G. Batthyáni, és G. Szapáry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyántznak szomszédságában, mellynek filiája, határja jó termékenységű, tulajdonságai hasonlítanak Csernótz falujáéhoz, első Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''" Goricza, vindus falu, Vas vmegyében, hegyek közt, a [[muraszombat]]i uradalomban: 10 kath., 158 evang. lak."''<ref>{{Fényes}}</ref>
Vas vármegye monográfiája szerint ''"Halmosfő [[vendek|vend]] falu, 80 házzal és 374 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Battyánd, távírója Muraszombat."''<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
[[1910]]-ben 370, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott. [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett, majd a [[Szlovén–Horvát–Szerb Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. Tűzoltó szerháza [[1957]]-ben épült. [[1991]] óta a független [[Szlovénia]] része. [[2002]]-ben 326 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságban dolgoztak.
== Nevezetességei ==
A település közepén egy természetes [[ásványvíz]]forrás található.
== Irodalom ==
* Ivan Zelko: ''Historična topografija Slovenije I. – Prekmurje do leta 1500'' (Pomurska Založba, [[Muraszombat|Murska Sobota]] [[1982]])
* Dr. Jože Alojz – Janez Sraka: ''Prekmurci in Prekmurje'' ([[Chicago]], [[1984]])
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20111008214358/http://www.puconci.si/sl/informacija.asp?id_meta_type=51&id_informacija=208 Halmosfő Battyánd község hivatalos oldalán]
* [http://www.slovenia.info/si/-ctg-kraji/Gorica.htm?_ctg_kraji=4045&lng=1 Halmosfő Szlovénia információs portálján]
* [http://rkd.situla.org/ Szlovénia kulturális emlékei]
* [http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10115868_s14_b4_vF Halmosfő Szlovénia térképén]
{{Muravidék települései}}
{{portál|Földrajz}}
[[Kategória:Muravidék települései]]
[[Kategória:Vas vármegye települései]]