Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel forrásának megtekintése

A hétfokú [[hangsor]]okat (skálákat, hanglétrákat) tizenkétfokúan szemlélteti ez az ábrázolási mód. A tizenkét fok ([[félhang]]) mindegyikéhez pontosan egy hely tartozik.
Jól felhasználható:
* a hangok távolságának leolvasásához egy skálán belül, és
* a különböző [[hangsor]]ok összevetésére.
Példaként a C-[[dúr]] ábrázolása:
 ...C-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC...
== Leírás ==
Ha egy skála ([[hangsor]], hanglétra) hangjait csak egyszerűen felsoroljuk, akkor nem látjuk képszerűen, milyen távolságra vannak az egyes hangok egymástól.
Az itt bemutatott ábrázolási mód a tizenkétfokú hanglétra minden fokához, azaz minden „félhang” lépéshez rendel egy-egy helyet.
Az ábrázolandó hétfokú hangsor hangjait a szokott egybetűs hangmegnevezés ( „c d e f g a h” , „d r m f s l t” ) vagy pedig „x o +” stb. jelöli.
A tizenkétfokú skálának az adott hangsorban részt nem vevő hangjait egy-egy választójel vagy aláhúzás képviseli.
''A példák különösebb rendszer nélkül következnek egymás után.''
''Céljuk mindössze annak bemutatása, hogyan lehet ezt az ábrázolási módot haszonnal alkalmazni.''
=== Példa: A [[zongora]] fehér billentyűi ===
 …-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-…
 …_ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_…
== Alaphang, számozás ==
A hangsor [[alaphang]]ját vagy nagybetűvel hangsúlyozzuk, vagy pedig az 1-es, esetleg a 8-as számmal jelöljük. Az is egy lehetőség, hogy az egyes fokokat végigszámozzuk.
=== Példa: A moll skála ===
 …-x-xx-x-'''8'''-xx-x-xx-x-'''8'''-xx-x-xx-x-'''8'''-xx-  ([[moll]])
 …-x-xx-x-'''1'''-xx-x-xx-x-'''1'''-xx-x-xx-x-'''1'''-xx-  ([[moll]])
 …-4-56-7-'''1'''-23-4-56-7-'''1'''-23-4-56-7-'''1'''-23-  ([[moll]])
 …_d_ef_g_'''A'''_hc_d_ef_g_'''A'''_hc_d_ef_g_'''A'''_hc_ (a-moll)
== Hanglétrák összehasonlítása ==
Ha az összehasonlítandó hangsorok alaphangjai vagy más jellegzetes helyei egymás fölé kerülnek, akkor a hasonlóságok illetve eltérések képszerűvé válnak.
=== Példa: A kisterc és a nagyterc ===
Az első és a harmadik hang távolsága a [[dúr]] hangsorban nagyobb, mint a [[moll]] skálában ( [[nagyterc]] és [[kisterc]] ).
             '''1'''-2'''3'''
             '''A'''_h'''c_'''d_ef_g_A    (a-[[moll]])
             '''C'''_d'''_e'''f_g_a_hC    (C-[[dúr]])
             '''1'''-2-'''3'''
=== Példa: Az egyházi (modális) hangnemek ===
Az egyházi ([[modális hangsor|modális]]) hangsorokat lejátszhatjuk a zongora fehér billentyűin:
    …-h'''C'''-d-ef-g-a-h'''C'''-d-ef-g-a-h… (C-[[jón modus]] = C-[[dúr]])
    …-hc-'''D'''-ef-g-a-hc-'''D'''-ef-g-a-h… (d-[[dór modus]])
    …-hc-d-'''E'''f-g-a-hc-d-'''E'''f-g-a-h… (e-[[fríg modus]])
    …-hc-d-e'''F'''-g-a-hc-d-e'''F'''-g-a-h… (F-[[líd modus]])
    …-hc-d-ef-'''G'''-a-hc-d-ef-'''G'''-a-h… (G-[[mixolíd modus]])
    …-hc-d-ef-g-'''A'''-hc-d-ef-g-'''A'''-h… (a-[[eol modus]] = a-[[moll]])
    …-hc-d-ef-g-a-'''H'''c-d-ef-g-a-'''H'''… (h-[[lokriszi modus]])
=== Példa: A mi-seberach, a spanyol-zsidó  és az összhangzatos (harmonikus) moll hanglétrák ===
A [[mi-seberach|mi-seberach hangsor]], a [[spanyol-zsidó hangsor|spanyol-zsidó]] és az [[összhangzatos (harmonikus) moll]] skálák rokonságban vannak egymással:
   …o-1-oo—oo-oo-1-oo—oo-oo-1-oo—oo-oo…  ([[mi-seberach hanglétra]])
   …o-o-1o—oo-oo-o-1o—oo-oo-o-1o—oo-oo…  ([[spanyol-zsidó hanglétra]])
   …o-o-oo—o1-oo-o-o1—oo-oo-o-o1—oo-oo…  ([[összhangzatos moll|összhangzatos (harmonikus) moll]])
=== Példa: A moll skála és a dór modus összehasonlítása ===
A [[hangköz]]ök a moll hangsorban és a dór modusú [[egyházi hangnem]]ben csak egy helyen, a hatodik hangnál térnek el egymástól.
    …6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-… ([[moll]])
    …-67-8-oo-o-o-67-8-oo-o-o-67-8-oo-… ([[dór modus]])
=== Példa: Nagyszekund ===
[[Moll]], [[dúr]] és a [[dór modus]] egyaránt nagyszekunddal kezdődik:
 &nbsp;           1-2         1-2         1-2 ([[nagyszekund]])
 &nbsp;..c_d_ef_g_'''A'''_'''h'''c_d_ef_g_'''A'''_'''h'''c_d_ef_g_'''A'''_'''h''' (a-[[moll]])
 &nbsp;.._ef_g_a_h'''C'''_'''d'''_ef_g_a_h'''C'''_'''d'''_ef_g_a_h'''C'''_'''d''' (C-[[dúr]])
 &nbsp;..f_g_a_hc_'''D'''_'''e'''f_g_a_hc_'''D'''_'''e'''f_g_a_hc_'''D'''_'''e''' (d-[[dór modus]])
 &nbsp;           1-2         1-2         1-2 ([[nagyszekund]])
== Egy [[oktáv]]on belül ==
Ennek az ábrázolási módnak a segítségével láthatóvá válnak az oktávon belüli szimmetriák:
=== Példa: A kvart és a kvint ===
Jól látható, hogy mind a mollban, mind a dúrban, mind pedig a dór módusú egyházi hangnemben a [[kvart]] és a [[kvint]] együtt a szimmetria központját képezi.
       '''1'''----'''4'''-'''5'''----'''8'''
       '''A'''_hc_'''d'''_'''e'''f_g_'''A'''  (a-[[moll]])
       '''C'''_d_e'''f'''_'''g'''_a_h'''C'''  (C-[[dúr]])
       '''D'''_ef_'''g'''_'''a'''_hc_'''D'''  (d-[[dór modus|dór]])
       '''1'''----'''4'''-'''5'''----'''8'''
'' „Alaphang, ennek tiszta-quintje és tiszta-quartja a legtöbb [[hangsor]] szilárd hangjai, legfőbb fix pontjai, un. főhangjai, alappillérei; ezeken nyugszanak már a legrégibb, un. [[pentaton]]ikus hangsorok is, úgyszintén a tetrachord-, hexachord-rendszerek és számos [[egyházi hangsor]].”''<ref>{{ZeneLex|11}} [http://www.terrasoft.hu/kultura/kaboca/zeneilex/hangsor.txt online elérés] {{Wayback|url=http://www.terrasoft.hu/kultura/kaboca/zeneilex/hangsor.txt |date=20070312110822 }}</ref>
=== Példa: A dór modus teljes szimmetriája ===
       D_ef_g_a_hc_D  (d-[[dór modus|dór]])
       '''O'''-oo-o-o-oo-'''O'''
       o-'''OO'''-o-o-'''OO'''-o
       o-oo-'''O'''-'''O'''-oo-o
=== Hivatkozások ===
{{jegyzetek}}
{{Portál|zene}}
[[Kategória:Hangsorok]]