Harangozó Gyula (táncművész, 1908–1974) forrásának megtekintése

{{Egyért2|id. Harangozó Gyuláról|Harangozó Gyula (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
| név = Harangozó Gyula
| típus =
| kép = Harangozó Gyula balettmester.jpg
| képméret = 260px
| képaláírás = Harangozó Gyula 1958-ban
| születési név = Harangozó Gyula Antal
| születési hely = [[Budapest]]
| születési dátum = [[1908]]. [[április 19.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1974]]. [[október 30.]] {{életkor-holt|1908|4|19|1974|10|31}}
| nemzetiség = magyar
| házastárs = Hamala Irén (1921-1997)
| szakma = táncos, koreográfus
| művésznév =
| becenév =
| munkái =
| kitüntetései = [[Kossuth-díj]] (1956)
| hivatalos oldala =
| alsablon =
| blog =
| IMDb = 0361814
| PORT.hu = 136659
}}
[[Fájl:HarangozoGyula LisztFter10.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|[[Emléktáblák Budapest VI. kerületében|'''Harangozó Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 10. szám alatt]]]]
'''Harangozó Gyula''' ([[Budapest]], [[1908]]. [[április 19.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT8D-2B?i=59 |title=Harangozó Gyula születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1101/1908. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-07}}</ref> – [[Budapest]], [[1974]]. [[október 30.]]) [[Kossuth-díj]]as [[magyarok|magyar]] táncos, koreográfus és balettigazgató.
== Élete ==
Budapesten született Harangozó Gyula szabósegéd és Kemény Rozália gyermekeként.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X919-17Z?i=205 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 300/1905. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-07}}</ref> A huszadik századi magyar tánc egyik legjelentősebb művésze, táncos, koreográfus, [[balett]]igazgató volt. [[Autodidakta]] [[statiszta]]ként dolgozott az [[Magyar Állami Operaház|Operaházban]], amikor 1928-ban Albert Gaubiert felfigyelt rá, és szerepeltette ''A háromszögletű kalap'' című balettben. Ettől az évtől az Operaház magántáncosa lett. Koreográfusi tevékenységét 1936-ban kezdte a ''Csárdajelenet'' című egyfelvonásossal. 1950 és 1960 között az Operaház balettegyüttesének igazgatója volt. Legjelentősebb koreográfiái: ''[[A csodálatos mandarin]]'' (1945, 1956; az Öreg gavallér szerepét maga táncolta), ''Térzene'' (1948), ''Coppélia'' (1953; Coppélius szerepét maga táncolta), ''Seherezádé'' (1959).
Fia [[Harangozó Gyula (táncművész, 1956)|ifj. Harangozó Gyula]] balettművész, koreográfus. Állandó asszisztense, balettjei későbbi betanítója felesége, [[Hamala Irén]] (1921–1997) volt. ''Harangozó Gyula'' címmel 1965-ben portréfilmet készített róla a [[Magyar Televízió]] [[Banovich Tamás]] rendezésében.
Az emlékére létrehozott [[Harangozó Gyula-díj]]at évente március 15-én adják át. 2008. április 19-én és 20-án a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendezett a tiszteletére, amelyen ''A csodálatos mandarin''t, valamint az [[Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)|ifj. Johann Strauss]] zenéjére készített vidám és ironikus ''Térzené''t mutatták be.
== Színpadi szerepei ==
{{oszloplista|2|
* [[Borisz Vlagyimirovics Aszafjev|Aszafjev]]: Párizs lángjai – Gaspar
* [[Szabó Ferenc (zeneszerző)|Szabó Ferenc]]: [[Lúdas Matyi (balett)|Ludas Matyi]] – Döbrögi
* [[Kenessey Jenő]]: A keszkenő – kasznár
* [[Manuel de Falla|Falla]]: A háromszögletű kalap – kormányzó
* [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]]: Diótörő – Droselmeyer
* [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]]: A csodálatos mandarin – az öreg gavallér, Mandarin
* [[Darius Milhaud|Milhaud]]: Francia saláta – Tartaglia
* Cieplinski: Az infánsnő születésnapja – törpe
* Cieplinski: A fából faragott királyfi – fabáb
* Térzene – mecénás
* [[Léo Delibes|Delibes]]: Coppélia – Coppélius
}}
=== Színpadi koreográfiái ===
{{oszloplista|2|
* Csárdajelenet (1936)
* Poloveci táncok (1938)
* Francia saláta (1938)
* [[Rajter Lajos]]: Pozsonyi majális (1938)
* [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]]: Rómeó és Júlia (1939 és 1955)
* [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]]: A csodálatos mandarin (1945 és 1956)
* [[Vörösmarty Mihály]]: [[Csongor és Tünde (színmű)|Csongor és Tünde]] (1946)
* Térzene (1948)
* [[Kodály Zoltán]]: Czinka Panna (1948)
* [[Kacsóh Pongrác]]: János vitéz (1949)
* [[Molière]]: Gömböc úr (1950)
* [[Kenessey Jenő]]: A keszkenő (1951)
* [[Kadosa Pál]]: A huszti kaland (1951)
* [[Giuseppe Verdi|Verdi]]: Aida (1952)
* [[Kodály Zoltán]]: Háry János (1952)
* [[Léo Delibes]]: Coppélia (1953)
* [[Csokonai Vitéz Mihály]]: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak (1953)
* [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]]–[[Modeszt Petrovics Muszorgszkij|Muszorgszkij]]: Hovanscsina (1955)
* [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]]: A fából faragott királyfi (1958 és 1961)
* Nicola Benois: Seherezádé (1959)
* Suchon: Örvény (1959)
* [[Manuel de Falla]]: A háromszögletű kalap (1959)
* [[Fazekas Mihály]]–Szabó Ferenc: Ludas Matyi (1960)
* [[Alekszandr Porfirjevics Borogyin]]: Igor herceg (1961)
* [[Darius Milhaud]]: Francia saláta (1962)
* [[Camille Saint-Saëns|Saint-Saëns]]: Sámson és Delila (1963)
* [[Franz Schubert]]: Három a kislány (1951 és 1966)
* [[Erkel Ferenc]]: [[Bánk bán (opera)|Bánk bán]] (1969)
}}
== Filmek ==
* Életre ítéltek! (1941)
* [[Egy tál lencse]] (1941)
* Dankó Pista (1941)
* [[Mágnás Miska (film, 1949)|Mágnás Miska]] (1949)
* Az életbe táncoltatott leány (1964)
== Díjai, elismerései ==
* [[Magyarország Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1951)
* [[Kossuth-díj]] (1956)
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz10/75.html}}
* {{MÉL|4||/ABC05727/05962.htm}}
== További információk ==
* [http://www.szinhaziadattar.hu/ Színházi Adattár] {{Wayback|url=http://www.szinhaziadattar.hu/ |date=20161203093716 }}
* [https://web.archive.org/web/20080619230501/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=310065 stop.hu]
* ''Harangozó Gyula emlékkönyv''; szerk., képvál. Szúdy Eszter, Magyar Táncművészeti Főiskola, Bp., 1994 ''(A magyar táncművészet nagyjai)''
* Gara Márk: Meg nem valósult balettek. Válogatás a Harangozó-hagyatékból (Végvári vitézek, Király bolondja, Bakaruhában, Felszállott a páva, Dzsungel, Bakkhánsnők, Álmodó Bálint, A varázsruha, Fekete és fehér). In: Tóvay Nagy Pétr (szerk.): Források a magyar színpadi táncművészet történetéhez II. Budapest, Magyar Táncművészeti Főiskola, 2014. 135-180.
* Tóvay Nagy Péter''':''' Emlékezés Harangozó Gyulára (1908-1974) Tánctudományi Közlemények, 2024. 2. sz.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Harangozo Gyula}}
[[Kategória:Magyar táncművészek]]
[[Kategória:Magyar koreográfusok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:1908-ban született személyek]]
[[Kategória:1974-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:A Magyar Állami Operaház örökös tagjai]]
[[Kategória:A Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím tulajdonosai]]