Hegyek és vizek könyve forrásának megtekintése

{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
[[Fájl:Shanhaijing illustration of Nüwa.jpg|bélyegkép|250px|A mű 18. században készült fametszetes illusztrációi közül az egyik, amely emberfejű kígyótestű lényként ábrázolja [[Nü-va|{{kínai|Nüwá|Nü-vá}}]]t 女媧.]]
A '''''Hegyek és vizek könyve''''' (klasszikus kínai: 山海經; egyszerűsített kínai: 山海经; pinyin: ''Shānhǎijīng''; magyar népszerű: ''San-haj-csing''; szó szerint: "Hegyek és tengerek könyve" vagy "Hegyek és tengerek kánonja") mitikus geográfiai mű, egyfajta régi kínai bestiárium. Szerzője ismeretlen, bizonyos részei már az i. e. 4. században is létezhettek, de végleges formáját csak a korai [[Han-dinasztia|Han-korra]] érte el. A [[Csin-dinasztia|{{kínai|Qin|Csin}}]]-kor előtti Kína [[Kínai mitológia|mitológiájának]] jelentős forrása, amely 18 fejezetre osztva, mintegy 31 ezer írásjegy terjedelmű. A műben több mint 550 [[hegy]] és 300 [[folyó]] leírása olvasható, részletesen bemutatva a különböző vidékek legendás, mitikus állat- és növényvilágát és lakóit.
== Szerzősége ==
[[Fájl:NineTailsFox.JPG|bélyegkép|350px|Egy másik illusztráción az úgynevezett "kilencfarkú róka" ({{kínai|''jiuweihu''|''csiu-vej-hu''}} 九尾狐) látható.]]
A ''Hegyek és vizek könyvé''nek szerzősége nem megállapítható. A hagyomány ugyanolyan legendás alakoknak tulajdonítja, mint a [[Hszia-dinasztia|{{kínai|Xia|Hszia}}-dinasztiát]] megalapító [[Ta-jü|Nagy {{kínai|Yu|Jü}}]], vagy [[Po-ji|{{kínai|Boyi|Po-ji}}]] 伯夷. A modern szövegvizsgálatok azonban kimutatták, hogy a mű nem csak, hogy nem egy szerző keze munkája, hanem a [[Hadakozó fejedelemségek kora (Kína)|Hadakozó fejedelemségek]] korától egészen a korai [[Han-dinasztia]] időszakáig keletkezett szövegek egybeszerkesztéséről van szó.
Az első név szerint ismert kommentátora az a [[Liu Hszie|{{kínai|Liu Xie|Liu Hsze}}]] 劉向/刘向 (i. e. 79-8), akinek a nevéhez számos [[konfucianizmus|konfuciánus]] mű összeállítása fűződik. A másik jelentős kommentátora [[Kuo Pu|{{kínai|Guo Pu|Kuo Pu}}]] 郭璞 (276–324), aki számos jelentős szerkesztése mellett a híres [[Temetkezések könyve|''Temetkezések könyvé''nek]] szerzőjeként is ismert.
== Áttekintés ==
A 18 fejezetre osztott, mintegy 31 ezer írásjegyből álló mű szerzője, szerzői nem kevesebbre vállalkoznak, minthogy számba vegyék a korabeli ismert kínaiak által lakott területeken túli vidékek földrajzát, élővilágát és lakóit. Az öt égtáj (dél, nyugat, észak, kelet és közép) hegyvidékeivel kezdődik a mű, melyek leírása egy-egy fejezetben szerepel. Ezt követi a tengereken túli, a tengerek belüli és a nagy vadonok leírása négy-négy égtájra bontva. A katalógus szerűen összeállított, és következetesen ugyanabban a száraz, a tényekre szorítkozó stílusban megírt műben nem kevesebb, mint 550 hegy és 300 folyó leírása olvasható. Természetesen, a tények minden esetben a fantasztikum tárgykörébe sorolandó mesés, legendás, csodás lények, teremtmények bemutatását jelenti. S bár időről-időre akadtak olyanok, akik a műben szereplő egyik-másik vidéket valamely valós helyszínnel próbáltak azonosítani, biztosan állítható, hogy minden valóság alapot nélkülöz. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a korai [[kínai mitológia]] egyik legjelentősebb és páratlan forrásának számít.
== Szerkezete ==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|
Mivel a '''''Hegyek és vizek könyvé'''''ből magyar nyelven egyelőre nincs a nagyközönség számára is hozzáférhető és olvasható változat - még részletek formájában sem -, álljon most itt a mű legelső passzusa az eredeti klasszikus kínai nyelven és annak magyar fordítása:<br /><br />
'''1.1.''' 南山經之首曰䧿山。其首曰招搖之山，臨于西海之上，多桂，多金玉。有草焉，其狀如韭而青華，其名曰祝餘，食之不飢。有木焉，其狀如穀而黑理，其華四照，其名曰迷穀，佩之不迷。有獸焉，其狀如禺而白耳，伏行人走，其名曰狌狌，食之善走。麗𪊨之水出焉，而西流注于海，其中多育沛，佩之無瘕疾。<br /><br />'''1.1.''' "A délvidék hegyeit Szarka-hegyeknek  nevezik. Azok közül is az elsőt Zhaoyao-hegynek nevezik, amely érintkezik a Nyugati-tenger felső partvidékével. Sok itt a fahéjfa, sok az arany és a jáde. Van olyan fű, melyeknek alakja akár a hagymáé és kékeszöldek a virágai; úgy nevezik, hogy ''zhuyu'', s ha megeszik, megszünteti az éhséget. Van olyan fa, melynek alakja akár a papíreperfáé , csak fekete a mintázata, virágai minden irányba ragyognak; úgy nevezik, hogy ''migu'', s ha magán viseli az ember, nem téved el. Van olyan vadállat, melynek alakja, akár a makákóé, csak fehér a füle, görnyedten jár, vagy emberformán halad; úgy nevezik, hogy ''xingxing'', s aki megeszi, jól bírja a gyaloglást. A Liji-folyó vize innen fakad, nyugat felé folyik, ahol a tengerbe torkollik; sokféle lény tanyázik benne, amiket, ha valaki magán visel, nem lesz férges."<br /><br />[[Tokaji Zsolt]] fordítása}}
{| class="wikitable"
|-
!Fejezet 	!! Kínaiul 	!! Átírás !! 	Fordítás
|-
|1. 	|| 南山经 	|| {{kínai|Nanshan jing|Nan-san csing}} ||	A déli hegyek könyve
|-
|2. 	||西山经         ||{{kínai|Xishan jing|Hszi-san csing}}|| 	A nyugati hegyek könyve
|-
|3. 	||北山经 	        ||{{kínai|Beishan jing|Pej-san csing}} 	|| Az északi hegyek könyve
|-
|4. 	||东山经 	        ||{{kínai|Dongshan jing|Tung-san csing}} ||	A keleti hegyek könyve
|-
|5. 	||中山经 	        ||{{kínai|Zhongshan jing|Csung-san csing}} ||	A középső hegyek könyve
|-
|6. 	||海外南经 	||{{kínai|Haiwainan jing|Haj-vaj-nan csing}} ||	A tengereken túl délre (lévő területek) könyve
|-
|7. 	||海外西经 	||{{kínai|Haiwaixi jing|Haj-vaj-hszi csing}} ||	A tengereken túl nyugatra (lévő területek) könyve
|-
|8. 	||海外北经       ||{{kínai|Haiwaibei jing|Haj-vaj-pej csing}} ||A tengereken túl északra (lévő területek) könyve
|-
|9. 	||海外东经 	||{{kínai|Haiwaidong jing|Haj-vaj-tung csing}} ||	A tengereken túl keletre (lévő területek) könyve
|-
|10. 	||海內南经 	||{{kínai|Haineinan jing|Haj-nej-nan csing}} ||	A tengereken belül délre (lévő területek) könyve
|-
|11. 	||海內西经        ||{{kínai|Haineixi jing|Haj-nej-hszi csing}} ||	A tengereken belül nyugatra (lévő területek) könyve
|-
|12. 	||海內北经 	||{{kínai|Haineibei jing|Haj-nej-pej csing}} ||	A tengereken belül északra (lévő területek) könyve
|-
|13. 	||海內东经 	||{{kínai|Haineidong jing|Haj-nej-tung csing}} ||	A tengereken belül keletre (lévő területek) könyve
|-
|14. 	||大荒东经 	||{{kínai|Dahuangdong jing|Ta-huang-tung csing}} ||	A keleti nagy vadon könyve
|-
|15. 	||大荒南经 	||{{kínai|Dahuangnan jing|Ta-huang-nan csing}} ||	A déli nagy vadon könyve
|-
|16. 	||大荒西经 	||{{kínai|Dahuangxi jing|Ta-huang-hszi csing}} ||	A nyugati nagy vadon könyve
|-
|17. 	||大荒北经 	||{{kínai|Dahuangbei jing|Ta-huang-pej csing}} || Az északi nagy vadon könyve
|-
|18. 	||海內经  	||{{kínai|Hainei jing|Haj-nej csing}} || A tengereken belül (lévő területek) könyve
|}
== Irodalom ==
*Birrell, Anne. 2000. ''The Classic of Mountains and Seas''. Penguin. {{ISBN|0-14-044719-9}}
*Fracasso, Riccardo. 1996. "Libro dei monti e dei mari (Shanhai jing): Cosmografia e mitologia nella Cina Antica." Venice: Marsilio. {{ISBN|88-317-6472-1}}
*Mathieu, Remi. 1983. "Etude sur la mythologie et l'ethnologie de la Chine Ancienne." Vol I, "Traduction annotee du Shanhai Jing." Vol. II, "Index du Shanhai jing." Paris: College de France, Institut des hautes etudes Chinoises
*Mertz, Henriette. 1972 [first published in 1958]. ''Pale Ink: Two Ancient Records of Chinese Exploration in America''. 2nd ed. Swallow Press. {{ISBN|0-8040-0599-0}}
*Schiffeler, John Wm. 1978. ''The Legendary Creatures of the Shan hai ching''. Hwa Kang. ASIN B0007AP1OI
*Strassberg, Richard. 2002. ''A Chinese Bestiary: Strange Creatures from the Guideways Through Mountains and Seas.'' University of California Press. {{ISBN|0-520-21844-2}}
*''Каталог гор и морей (Шань хай цзин)'', Этерна, 2004. {{ISBN|5-8062-0086-8}}
== Külső hivatkozások ==
{{Wikisource|1=山海經|2=Hegyek és vizek könyve|3=zh}}
{{Kínai irodalom}}
{{Portál|Kelet-Ázsia|-|Irodalom|-}}
{{DEFAULTSORT:Hegyekésvizekkönyve}}
[[Kategória:Kínai mitológia]]
[[Kategória:Ókori kínai irodalmi szövegek]]