Hermann Ludwig von Helmholtz forrásának megtekintése

{{más|Systeme Helmholz GmbH}}
{{Személy infobox
|név=Hermann Ludwig von Helmholtz
|kép=Hermann von Helmholtz.jpg
|képméret=230px
|megjegyzés=
|születési név=
|születési dátum=[[1821]]. [[augusztus 31.]]
|születési hely=[[Potsdam]], [[Németország]]
|halál dátuma=[[1894]]. [[szeptember 8.]] {{életkor-holt|1821|8|31|1894|9|8}}
|halál helye=[[Charlottenburg (Berlin)|Charlottenburg]], [[Németország]]
|nemzetiség=[[németek|német]]
|szakma=orvos, fizikus, fiziológus
|művésznév=
|becenév=
|munkái=Energiamegmaradás törvénye, szemfenéktükör feltalálása, idegimpulzusok sebességmérése, észleléskutatás.
|kitüntetései=
}}
'''Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz''' ([[Potsdam]], [[1821]]. [[augusztus 31.]] – [[Charlottenburg (Berlin)|Charlottenburg]], [[1894]]. [[szeptember 8.]]) német orvos és fizikus.
Több tudományterületen is maradandót alkotott. A [[fizika|fizikában]] az [[Energiamegmaradás|energiamegmaradás törvénye]], [[elektrodinamika]]i, [[termodinamika]]i kutatások, és a termodinamika [[mechanika]]i megalapozása fűződik nevéhez. A [[Élettan|fiziológia]], [[neurofiziológia]] területén meghatározta az idegimpulzusok sebességét, a [[szem]] és a [[látás]] matematikai modelljével, a térlátással és a [[szín]]látással foglalkozott, továbbá a [[hallás]] kutatásában a hangok magasságának és erősségének észlelésével. Feltalálta a szemfenéktükröt.
Filozófusként [[tudományfilozófia|tudományfilozófiával]], az észlelés törvényeinek és a természet törvényeinek kapcsolatával, az [[esztétika]] tudományával és a tudomány társadalomra gyakorolt hatásával is foglalkozott. Munkássága során végig meghatározó volt az [[empirizmus|empirista]] szemlélet. Egy német kutatóintézetet, a [[Helmholtz Association]]t róla nevezték el.<ref name="Cahan">{{cite book | last = Cahan | first = David | title = Hermann von Helmholtz and the Foundations of Nineteenth-Century Science | publisher = University of California Press | year = 1993 | isbn = 0-520-08334-2}}</ref>
1872-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.<ref>{{Cite web|url=http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz8403_04/radnai843_4.html|title=Fizikai Szemle 1984/3-4 - Radnai Gyula: Hogyan vezette be Clausius az entrópiát?|accessdate=2016-05-03|work=fizikaiszemle.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180416061058/http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz8403_04/radnai843_4.html|archivedate=2018-04-16}}</ref>
== Életpályája ==
Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz 1821. augusztus 31-én született a németországi Potsdamban. Édesanyja Caroline Penn volt. Édesapja, Ferdinand Helmholtz a potsdami Gymnasiumban filológiát és filozófiát oktatott, emellett közeli barátja volt a filozófus és író Immanuel Hermann Fichtének. Helmholtz későbbi munkáján észrevehető [[Johann Gottlieb Fichte|Fichte]] hatása, ahogy [[Immanuel Kant|Kant]]é is. Elméleteiket a fiziológia területén használta fel.
=== Tanulmányai ===
Eleinte édesapja oktatta otthon, ám tanulmányaival nem haladt jól, de ez pusztán gondolati függetlenségének tudható be. Apja orvosi pályára szánta, viszont Helmoltzot inkább a természettudományok érdekelték. Jelentkezett a Gymnasiumba, mert úgy döntött, fizikus lesz. Ez a vágya anyagi okok miatt nem teljesülhetett, így végül a berlini orvosi intézetben tanult.
=== Későbbi évei ===
[[1842]]-ben orvosként kezdett dolgozni a katonaságnál, ám emellett folytatta [[matematika]]i és [[fizika]]i tanulmányait is. Az energiamegmaradásról szóló elméletei ráébresztették környezetét arra, hogy Helmholtz helye nem a hadseregnél, hanem sokkal inkább az akadémián lenne. [[1849]]-től hét éven át a [[Kalinyingrád|königsbergi]] egyetem fiziológia-professzora volt. Ezután hasonló posztot látott el [[Bonn]]ban, majd [[Heidelberg]]ben, ahol egészen [[1871]]-ig élt. Utolsó munkahelye a [[berlin]]i egyetemen volt fizika-professzorként.
== Főbb tudományos eredményei ==
=== Energiamegmaradás ===
[[1847]]-ben a Fizikai Társaság előtt olvasta fel az [[energiamegmaradás]]ról szóló művét. Ez az elmélet [[Materializmus|materialista]] nézőpontot sugall, hiszen lényege, hogy minden fizikai változásnak fizikai oka van.
Helmholtz az izmok anyagcseréjének tanulmányozása közben fedezte fel az energia megmaradásának alapját. Felbuzdulva azon, hogy élő erő nem volt szükséges az izom működtetéséhez, megpróbálta bebizonyítani, hogy nem vész el energia az izomműködés során.
=== Idegimpulzusok terjedési sebességének mérése ===
Helmholtzot megelőzően [[Regiomontanus|Johannes Müller]] ''Az ember fiziológiájának kézikönyvé''ben már készített becsléseket az idegimpulzus sebességére. Szerinte az [[Idegsejt|idegek]] rövidsége miatt a vezetés sebessége végletesen nagy (akár a [[fény]] sebességét is elérheti), nem lehet megmérni. Helmholtz felülvizsgálta eme álláspontot. A motoros idegeknél [[kimográf]] segítségével mérte a terjedési sebességet, eredményként pedig megkapta, hogy a terjedési sebesség 30 méter másodpercenként. A szenzoros idegeknél elektromos ingerléssel a távolság függvényében végzett elemzéseket, a sebesség itt 50-100 méter/másodperc volt.
Ezek az eredmények nagy hatással voltak a tudomány haladására, a [[reakcióidő]]-mérés hátterét jelentették.
=== Perceptuális kutatás ===
Alapgondolata a közvetlen [[észlelés]] elmélete, miszerint az érzékletek értelmezése nemtudatos következtetések útján, tapasztalatok segítségével történik. Helmholtz tehát ezen a téren is empirikus elveket vallott.
Átfogó észleléselmélete szerint a percepció kétszintű folyamat. Az alacsony szint az automatikus [[reakció]] szintje, a magas pedig a [[reprezentáció]]kért felelős. Az észlelés emellett alulról felfelé, és felülről lefelé ható folyamatok összessége.
=== Szemfenéktükör (oftalmoszkóp) ===
A [[szemfenéktükör]]rel, ezzel a forradalmian új eszközzel ([[1851]]) közvetlenül, beavatkozás nélkül vizsgálhatták a [[Recehártya|retinát]], mely a központi idegrendszer része. Eme találmány Helmholtzot világhírűvé tette.
=== Háromszín-elmélet ===
[[Thomas Young]] 1802-es feltevése szerint a szemben háromféle [[Receptor (érzékelés)|receptor]] helyezkedik el, és ezek ingerlési mintázatának eredményeképp jön létre a színérzékelés. Ezt az elméletet nagyrészt figyelmen kívül hagyták, ám 50 évvel később Helmholtz kicsit módosította és behozta a köztudatba, így [[Young-Helmholtz-elmélet]]ként vált ismertté.
Helmholtz elméletének az alapja, hogy a szemben háromféle szövet található, melyek külön-külön ingerelve különböző színérzetet váltanak ki (vörös, zöld és ibolya). Ha a három alapszíntől eltérő szín ingerli a szöveteket, akkor nemcsak az egyik fog működésbe lépni, hanem kettő vagy három is valamilyen kombinációban.
Sok kritika érte ezt a gondolatmenetet, leginkább azért, mert a [[színvakság]]ot tanulmányozva ellentmondásokat fedeztek fel a [[háromszín-elmélet]]ben.
A legsikeresebb [[ellenszínelmélet]] [[Ewald Hering]] nevéhez fűződik (1874). Eszerint négy alapszín létezik, az eddigi három mellé vette a sárgát is. Az ellenszínelmélet jobb magyarázatot ad a színtévesztésre, mint a háromszín-elmélet.
=== A hangmagasság-percepció helyelmélete ===
Helmholtzot foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon hogyan tudunk különbséget tenni mély és magas hangok között. A hangmagasság-érzékelés kezdeti helyének a belső fül [[baziláris membrán]]ját tartotta, mely alapállapotban összetekert struktúra, ám széthajtogatva egyik vége keskeny, a másik széles. Itt lokalizálta a különböző magasságú hangok észlelését: a magas hangokét a keskeny oldali rostokon, a mély hangokét pedig a széles oldali rostokon.
=== Vizuális térpercepció-elmélet ===
Helmholtz empirikus nézete szerint a téri észlelés alapja a tapasztalat, a helyjelzőket tanulással sajátíthatjuk el. Hering ezt az elméletet is cáfolta, és nativista magyarázatot adott a térpercepcióra. Ez a [[Helmholtz-Hering-vita]] ([[empirizmus|empirista]]-[[nativista]] ellentét) napjainkban is meghatározó.
== Magyarul megjelent művei ==
*''A szem sugártörése. Dioptrica''; Helmholtz után közli Siklósy Gyula; Egyetemi Ny., Buda, 1871
*[http://real-eod.mtak.hu/7921/ ''Népszerű tudományos előadások'']; ford. Eötvös Loránd, Jendrassik Jenő; Természettudományi Társulat, Bp., 1874 ''([[Természettudományi Könyvkiadó Vállalat]])''
*''Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz, Pettenkofer munkáiból''; ford. Déri Miksa, Hoitsy Pál et al.; Természettudományi Társulat, Bp., 1892 (''Természettudományi Könyvkiadó Vállalat'')
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* B. Michael Thorne, Tracy B. Henley: ''A pszichológia története'', 2000
* [[Pléh Csaba]]: ''A lélektan története'', 2000
* [https://en.wikipedia.org/wiki/Hermann_von_Helmholtz Hemann von Helmholtz lásd enwiki angolul]
*Goldzieher Vilmos: ''Emlékbeszéd Helmholtz Hermann fölött''; Pesti Lloyd Ny., Bp., 1895
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Fizika||orvostudomány|i |Németország|-}}
{{DEFAULTSORT:Helmholtz Hermannludwigvon}}
[[Kategória:Német fizikusok]]
[[Kategória:Német orvosok]]
[[Kategória:Fiziológusok]]
[[Kategória:Biofizikusok]]
[[Kategória:Német pszichológusok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:1821-ben született személyek]]
[[Kategória:1894-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Royal Society tagjai]]