Hilyó forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Hilyó
|helyi név           = Hýľov
|kép                 =
|képaláírás          =
|kerület             = Kassai
|járás               = Kassa-környéki
|kistérség           = Érchegység
|rang                = község
|alapítás éve        = 1318
|polgármester        = Stanislav Bernát
|irányítószám        = 044 12
|körzethívószám      = 055
|népsűrűség          = 20
|tengerszint feletti magasság = 480
|terület             = 23,86
|szélességi fok          = 48
|szélességi ívperc         = 43
|szélességi ívmásodperc        = 48
|hosszúsági fok          = 21
|hosszúsági ívperc         = 06
|hosszúsági ívmásodperc        = 14
|térkép_n            = 48.72
|térkép_e            = 21.10
|weboldal            = www.hylov.ocu.sk
}}
'''Hilyó''' ({{ny-sk|Hýľov}}) falu [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Kassa-környéki járás]]ában.
== Fekvése ==
[[Kassa|Kassától]] 11&nbsp;km-re, nyugatra fekszik.
== Története ==
[[1330]]-ban „''Hylo”'', [[1332]]-ben „''Hylou”'' néven említik. Neve az [[szláv nyelvek|ősszláv]] ''gyl'' (= süvöltő madár) főnévből származik. 1330-ban Csurka István fiai: Tamás, Miklós és János osztoztak a családi birtokon. A falutól délnyugatra, az Ida-patak jobb partján ekkor kisebb vár is állt, melynek azonban ma nyoma sincs. A falu temploma az [[1320-as évek]]ben épült, de erről az [[1332]] és [[1337]] között felvett pápai tizedjegyzék még nem tesz említést. [[1367]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király oklevele kisidai Csurka Tamás fiát Pétert és testvérét megerősíti birtokában. Mivel a falu határában ezüstöt bányásztak, ennek jövedelmét [[1401]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a maga számára vette át. [[1427]]-ben 18 portát számláltak a településen, ez hozzávetőlegesen 140 lakost jelent. Bár Kassa mindent elkövetett, hogy a falut megszerezze, [[1446]]-ban a birtokvitában még Gecse Györgynek, Istvánnak és Miklósnak ítélték. [[1491]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király Kassa városának adta. [[1553]]-ban 11 és fél portája volt 30 lakossal. A [[16. század|16]]–[[17. század]]ban délről, a török elől nagy számú magyar menekült érkezett a településre, ennek következtében az átmenetileg magyar többségű lett. [[1657]]-ben a fintai Daróczi István barokk kastélyt épített ide. [[1696]]-ban hat parasztcsalád mellett egy bíró és egy zsellércsalád élt itt. [[1720]]-ban 11 paraszti ház állt a településen. [[1773]]-ban 51 családjából 41 gazda és 10 zsellér volt. A [[18. század]]ban határában vasat bányásztak és a [[19. század]]ban vasolvasztó hámor is épült ide.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''HILLÓ. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura B. Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nap. ny. egy mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával ékes, határjának nagy része köves, sovány, és hegyes; de vagyonnyait jól eladhattya.”''<ref>{{Vályi}}</ref>
[[1828]]-ban 79 házában 659 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból, fűrészelésből éltek.
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Hilyó, (Hilow), magas hegyek közt fekvő tót falu, Abauj vmegyében: 592 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van egy régi kastélya, vasbányája és hámora, fürészmalma s szép fenyves erdeje. F. u. b. Mesko. Ut. p. Kassa.”''<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''Aranyidkáról visszatérve Kassa felé, egy kis kitérővel a Mexikobányán alul, utunkba ejtjük Hilyó községet, melynek 94 háza, 528 tót lakosa van. Postája Aranyidka. Katholikus templomának alapja nagyon régi, 1783-ban széplaki és enyiczkei báró Meskó Jakab ujjáépitette. E község nevezetessége egy nagy ódonszerü kastély, melynek oldalhomlokzatán a következő felirat olvasható: »Hoc Opus Fieri Curavit Generosus Dnus Stephanus Daróci De Finta Anno Dei 1657. Do.« Amiből kitünik, hogy e kastélyt 1657-ben fintai Daróczi István épitette. 1736-ban már báró Meskó Jakab tulajdona volt, ki azt vadászkastélynak használta, nagyterjedelmü és sziklába vájt kitünő pinczéit pedig borpinczéknek. Jelenlegi tulajdonosa özv. gróf Zichy Rezsőné szül. Péchy Jakobina, ki leányágon a báró Meskó családból származik.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html|title=Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2018-04-04|date=MEK-be való felvétel időpontja|work=mek.oszk.hu}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Kassai járás]]ához tartozott.
== Népessége ==
1880-ban 597 lakosából 548 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 476 lakosából 419 szlovák és 28 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1941-ben 512 lakosából 463 szlovák és 49 magyar volt.
2001-ben 454 lakosából 451 szlovák volt.
2011-ben 480 lakosából 447 szlovák volt.
2021-ben 512 lakosából 504 szlovák, 1 (+1) magyar, (+2) ruszin, 3 (+2) egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
== Nevezetességei ==
*[[Szent Borbála]] tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1783]]-ban épült, [[1958]]-ban megújították.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20071108204057/http://www.hylov.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=684 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-273918&pos_y=-1238000&size=full&lang=sk&sipka=1&name=H%FD%BEov%2C%20Ko%9Aice Hilyó Szlovákia térképén]
* [http://www.cassovia.sk/hylov/ Képes ismertető (szlovákul)]
* [http://www.e-obce.sk/obec/hylov/hylov.html E-obce.sk]
{{Kassa-környéki járás}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:A Kassa-környéki járás települései|Hilyo]]
[[Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései]]