Himbák forrásának megtekintése

{{népcsoport infobox
| kép = Namibie_Himba_0717a.jpg
| képméret = 195px
| teljes lélekszám   = 50 ezer fő
| lélekszám év       = 2011
| teljes lélekszám forrás = <ref> Kamaku Consultancy Services cc., Commissioned by: Country Pilot Partnership (CPP) Programme Namibia (2011). [https://web.archive.org/web/20160304031219/http://www.met.gov.na/CPP/Resources/Himba%20research%20Study%20Report.pdf Strategies That Integrate Environmental Sustainability Into National Development Planning Process to Address Livelihood Concerns of the OvaHimba Tribe in Namibia - A Summary] (PDF). Windhoek, Namibia: The Ministry of Environment and Tourism, Republic of Namibia. Archived from the original</ref>
| régiók             = [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrika]]:<br>{{Namíbia}},<br>{{Angola}}
| régió1             =
| lélekszám1         =
| forrás1            =
| régió2             =
| lélekszám2         =
| forrás2            =
| rokon népcsoportok =  hererók, [[bantuk]]
}}
A '''himba''' törzs egy [[félnomád]] pásztornép [[Namíbia]] északi részén, a [[Kunene régió]]ban. Egyike azon kevés afrikai bennszülött csoportnak, akiknek sikerült megőrizniük eredeti életmódjukat; önfenntartóak, és többségük a külvilágtól elszigetelten él. Különös ismertetőjelük a nők bőrének és hajának vörös színe, amit egy [[okker]], zsír és növényi anyagok keverékéből előállított kenőccsel érnek el.
[[Fájl:Himba ladies.jpg|jobbra|bélyegkép|Himba nők a namíbiai Opuwo közelében.]]
[[Fájl:Himba mother and child.jpg|thumb|Egy asszony a gyerekével]]
[[Fájl:Namibie Himba 0706a.jpg|jobbra|bélyegkép|180px|A himba nők tradicionális hajviselete.]]
== Történelmük ==
A himbák ősei több száz éve költöztek a mai [[Namíbia]] és [[Botswana]] területére, amikor számos [[bantu nyelv]]en beszélő kelet-afrikai népcsoport nyugatra vándorolt. 150 éve két csoportra szakadtak, a himbák maradtak, a [[hereró]]k pedig délre vándoroltak.
Ettől kezdve sorra érték őket a csapások. A 19. század végén a nyájaikat fosztogató déli [[nama]] szomszédaik kis híján a pusztulásba sodorták őket. 1904-ben a német gyarmati uralom elleni hereró lázadásra válaszul [[Lothar von Trotha]] népirtást rendezett a bennszülöttek között, aminek sok himba is áldozatul esett. Az [[apartheid]] idején saját területet jelöltek ki nekik [[Kaokoland]] néven, és megtiltották, hogy elhagyják a határait. Kaokoland hivatalosan autonóm tartomány volt, de sosem alakult saját kormányzata; végül 1989-ben hivatalosan is megszűnt, és [[Kunene régió]] néven Namíbia egyik tartományává vált. Az 1980-as években egy súlyos szárazság állataik 90%-át elpusztította, sokan a közeli [[Opuwo]] nyomornegyedeibe vagy a gerillák ellen harcoló dél-afrikai hadseregbe kényszerültek.
A ’90-es években véget ért a szárazság és helyreállt a béke, Namíbia elnyerte függetlenségét. Ezzel a himbák életkörülményei is kedvezőbbé váltak, és nemzetközi aktivisták segítségével sikerült megakasztaniuk a namíbiai kormány által a [[Kunene folyó]]ra tervezett vízerőmű építését is, amely természetes életterüket és szent helyeiket elöntéssel fenyegette.
A himbák számát ma 20&nbsp;000 és 50&nbsp;000 közé teszik.<ref>[http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0401/feature2/index.html Himba People], [[National Geographic]]</ref>
== Kultúra ==
A himba törzsi szerkezet különlegessége a [[kétoldali leszármazás]]: a törzs minden tagja két [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetséghez]] tartozik, az apáéhoz és az anyáéhoz. A csoportot a legidősebb férfi vezeti. A fiúk édesapjuk nemzetségében élnek, és a feleség a férj családjához költözik, de az állatok és más értékek öröklését az anyai nemzetség határozza meg: a fiúk nem apjuk, hanem anyai nagybátyjuk javait öröklik. A kétoldali leszármazás nagyon ritka; antropológusok szerint rendkívül nehéz életkörülmények között alakul ki, ahol előnyt jelent, ha válság esetén az egyén két különböző, más területen élő csoportra támaszkodhat. A himbáknál emellett az állatállomány belterjességét is csökkentheti: [[tabu]]k tiltják, hogy a nemzetség tagjai bizonyos színű vagy mintázatú állatokat birtokoljanak, az ilyeneket el kell cserélni egy másik csoport állataival.
Vallásuk is a kétoldali leszármazáson alapul, a családfők vezetik le a szertartásokat. A himbák egy távoli teremtőben hisznek, akinek a segítségét csak az ősök szellemeinek közbenjárásával lehet elnyerni. A szertartásaik szent tüzek köré összpontosulnak, amelyeket az ősök sírjain gyújtottak, és az apai klán vezetőjének családi tűzhelyében őriznek. A síroknak a viták rendezésében is szerepe van: az legeltethet egy adott területen, akinek több és régebbi ősének van ott sírja.
== Források ==
{{jegyzetek}}
* [https://web.archive.org/web/20071012142329/http://www.sciam.com/article.cfm?chanID=sa006&articleID=0005596A-DE68-1C6F-84A9809EC588EF21 The Himba and the Dam], [[Scientific American]]
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Himba}}
* [http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0401/feature2/multimedia1.html Filmfelvételek a himbákról], [[National Geographic]]
* [http://www.pgoimages.com/gallery.php?gall=g_namibia_himba Fényképek a himbákról] {{Wayback|url=http://www.pgoimages.com/gallery.php?gall=g_namibia_himba |date=20180103193530 }}
* [https://web.archive.org/web/20060318183106/http://www.on-the-matrix.com/africa/himba.asp Africa on the Matrix: Himba People of Namibia] – fényképek és információ
* [https://web.archive.org/web/20080222230540/http://www.brentstirton.com/project_himba.php Snapshots with the Himba people] – [[Brent Stirton]] fényképei a himbákról
{{csonk-nép}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Afrikai népek]]
[[Kategória:Namíbia]]