Hornyánszky Gyula (klasszika-filológus) forrásának megtekintése

{{egyért2|a klasszika-filológus, történész és egyetemi tanárról|Hornyánszky Gyula (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Hornyánszky Gyula
|kép=Hornyánszky Gyula (1869-1933) klasszika-filológus.jpg
|képméret=200px
|képaláírás= Portréja a [[Szegedi Tudományegyetem|SZTE]] [[József Attila Tanulmányi és Információs Központ|Egyetemi Könyvtár]] gyűjteményéből
|születési név=
|születési hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|születési dátum=[[1869]]. [[szeptember 22.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1933]]. [[január 31.]] {{életkor-holt|1869|09|22|1933|01|31}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=klasszika-filológus, történész, egyetemi oktató, történetfilozófus, szociológus
|aláírás=
}}
'''Hornyánszky Gyula''', ifj. ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1869]]. [[szeptember 22.]] – [[Budapest]], [[1933]]. [[január 31.]]) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, dékán; történetfilozófus, szociológus, a Magyar Társadalomtudományi Társulat főtitkára, majd elnöke; [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja (1909). [[Hornyánszky Viktor (nyomdász, 1828–1882)|Id. Hornyánszky Viktor]] nyomdatulajdonos fia és [[Hornyánszky Viktor (nyomdász, 1863–1935)|Ifj. Hornyánszky Viktor]] könyvkiadó-nyomdatulajdonos és Hornyánszky Ernő nyomdatulajdonos fivére.
Kutatási területe: klasszika-filológia, kultúr- és történetfilozófia, szociológia.
== Életpályája ==
Hornyászky Viktor nyomdatulajdonos fiaként látta meg a napvilágot. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott, 1891-ben bölcsészdoktorátust, 1892-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az egyetemen [[Ponori Thewrewk Emil]] tanítványa volt, de nem a német klasszika-[[filológia|filológus]]ok módszereit követte, mint mestere, hanem inkább a természettudományos gondolkodás, az angol [[antropológia]]i irányzat és a francia [[szociológia]]i módszer ([[Émile Durkheim]]) irányában tájékozódott, s ezek megnyilvánulásait kereste a [[Ókori irodalom#Európa ókori irodalma|görög–római kor irodalmában]].
Saját korának embereihez illetve hallgatóihoz ezáltal próbálta közelebb hozni az antikvitást.<ref>Szádeczky Kardos Samu: Ókortudomány c. írásában (i. m. 205. p.) jellemző példaként említi Hornyánszky 1902-es cikkét, melynek címe: ''A szocializmus költészete a görög ókorban.''</ref> Ebben nyilván nagy szerepet játszott az, hogy 1893–1894-ben állami ösztöndíjakkal kijutott [[Párizs]]ba, [[London]]ba tanulmányutakra, s nem sokkal később, 1901–1902-ben [[Görögország]]ba is.
1894–1896 közt [[Nagyszeben]]ben kapott gimnáziumi tanári állást, 1902-től [[Kaposvár]]ott, majd [[Budapest]]en tanított gimnáziumban. 1902-ben magántanárrá habilitálták a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti tudományegyetem]]en. 1909-ben beválasztották az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagjai sorába. 1913-tól a [[kolozsvár]]i [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetemen]] kapott katedrát, s [[1913]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] kinevezték nyilvános rendes tanárnak.
Az [[első világháború]] elvesztése miatt Kolozsvárról menekülnie kellett, s 1921-ben a [[Szeged]]re költözött, s a Kolozsvárról Szegedre költözött [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Klasszika-filológiai Intézetében folytatta oktatói és kutatói munkáját, 1923-ig a Klasszika-filológiai Intézetet vezette, 1923-tól az Ókori Történeti Intézet vezetését vette át. Az 1925/26-os tanév első szemeszterében még a Bölcsészettudományi Kar dékáni teendőt is ő látta el, végül [[1925]]. [[december 18.|december 18-án]] a budapesti egyetemre távozott, ahol a III. sz. Klasszika-filológiai Intézet vezetőjévé nevezték ki. 1925-től a [[Magyar Társadalomtudományi Társaság]] elnöke volt.
== Művei (válogatás) ==
* [[Pindarosz|Pindaros]]. Budapest, 1891.
* A classica-philologia mint történetírás : történetbölcseleti értekezés : 1893-94. Párisban és Londonban tett tanulmányúttal kapcsolatban. Budapest, 1895. 99 p.
* [[Arisztophanész|Aristophanes]]. Budapest, 1897. 156 p.
* Temetési versenyküzdelmek az ősgörögöknél. Budapest, 1900. 66 p.
* [[Schvarcz Gyula]] emlékezete. Budapest, 1901. 41 p.
* Történetírás és philosophia. Budapest, 1904. 40 p.
[[Fájl:Galenoghippokrates.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Galénosz]] és [[Hippokratész]]]]
* A görög felvilágosodás tudománya : [[Hippokratész|Hippokratesz]]. Budapest, 1910. LVI,  505 p.<ref>Újra kiadva 2007-ben Liget Műhely Alapítvány által.</ref> [http://real-eod.mtak.hu/3080/ REAL-EOD] ''([[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata]])''
* Tömegpszichológia és görög történet. Budapest, 1912. 23 p.
* [[Zeller, Eduard Gottlob|Zeller Eduard]] külső tag emlékezete. Budapest, 1912. 110 p.
* A homerosi beszédek tömeglélektani vonatkozásukban. Budapest, 1915. 23 p. [http://real-eod.mtak.hu/1148/ REAL-EOD]
* Görög társadalomrajz. Szeged, 1931. 38 p.
* Mi is az a szellemtörténet? Budapest, 1932.(Ser. Társadalomtudományi füzetek ; 12.)
== Társasági tagság ==
* Magyar Társadalomtudományi Társulat (elnök 1925-től)
* [[Magyar Filozófiai Társaság|Magyar Philosophiai Társaság]] (választmányi tag)
* [[Budapesti Philologiai Társaság]] (első titkár)
* [[Magyar Pszichológiai Társaság]] (társelnök)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{MÉL|1|740|ABC05727/06476.htm}}
* Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In.: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 199-214. p.
* Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. Szeged, 1996. [[Mészáros Rezső]]. Hornyánszky Gyula 133. p.&nbsp;{{ISBN|963-482-037-9}}
== További információk ==
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/hornyanszky/horny.html SZTE Egyetemi Könyvtár Évfordulós emlékcsarnok]
* [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1287.html Ókortudomány]
== Kapcsolódó szócikkek ==
[[Magyar szabadkőművesek listája]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Hornyanszky Gyula}}
[[Kategória:Magyar klasszika-filológusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Pestiek]]
[[Kategória:Magyarországi szabadkőművesek]]
[[Kategória:1869-ben született személyek]]
[[Kategória:1933-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]]