Horváth Cirill József (filozófus) forrásának megtekintése

{{egyért2|a filozófus Horváth Cirill Józsefről szól|Horváth Cirill (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Horváth Cirill József
|kép=Horváth Cyrill József Pollák.jpg
|képméret=
|képaláírás=[[Pollák Zsigmond]] metszete
|születési név=
|születési hely=[[Kecskemét]]
|születési dátum=[[1804]]. [[október 17.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1884]]. [[november 5.]] {{életkor-holt|1804|10|17|1884|11|05}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=filozófus, [[író]], egyetemi tanár
|aláírás=
}}
'''Horváth Cirill József'''<ref>Rendi nevének írásmódjaként a '''Cyrill''' változat is elterjedt.</ref> ([[Kecskemét]], [[1804]]. [[október 17.]] – [[Budapest]], [[1884]]. [[november 5.]]) magyar író, filozófus, piarista áldozópap, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
== Családja, tanulmányai ==
Apja Horváth József, anyja Végh Erzsébet volt. Öccse a később neves jogtudóssá vált [[Horváth Döme]] volt.
A [[kecskemét]]i kegyesrendi [[piaristák|piarista]] gimnázium első osztályát 1815-ben végezte, majd 1816-ban szülei [[Buda (történelmi település)|Budára]] küldték a [[német nyelv]] elsajátítására. 1818-ban a IV. osztályt [[Kecskemét]]en járta ki, majd 1819-től 1820-ig [[Privigye|Privigyén]] iratkozott be a gimnáziumba, hogy [[Szlovák nyelv|szlovákul]] is megtanuljon.
1820. október 10-én lépett a [[piaristák|piarista]] tanítórendbe, és keresztneve mellé szerzetesi melléknévként a Cirill nevet nyerte. 1820-1821-ben a [[trencsén]]i társházban lakott mint újoncnövendék. 1822-ben [[Podolin]]ban és 1823-ban [[Vác]]ott tanárkodott. Itt 1824-1825 folyamán bölcseleti tudományokkal is foglalkozott és az utolsó tanév végén bölcsészdoktori oklevelet nyert. 1826-ban [[Nyitra (település)|Nyitrán]] [[teológia|teológiát]] hallgatott, majd 1827-ben [[Szentgyörgy (Szlovákia)|Szentgyörgy]]ön tanári állást vállalt.
1828. augusztus 6-án áldozópappá szentelték. 1828–1829-ben gimnáziumi tanár volt [[Vác]]ott, 1830-ban [[Szeged]]re tették át, ahol 1844-ig a [[filozófia]] rendes tanára volt. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1834-ben levelező, 1836-ban rendes, 1868-ban tiszteleti tagjává avatta. 1844-ben a szegedi gimnázium és líceum igazgatója lett. Már mint bölcselettanár alapított egy önképzőkört és azt saját könyvtárából 300 könyvvel látta el. 1848-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött, hogy ott, piarista rendi kormánytag lévén, a rend közügyeinek igazgatásában részt vegyen. 1849-ben a pesti főgimnázium igazgatója lett. 1851-ben [[Toldy Ferenc]] Horváth Cirill rábeszélésére írta a ''Magyar nemzeti irodalom'' történetét. 1859-ben visszament [[Szeged]]re, ahol mint főgimnáziumi igazgató és tanár működött. 1860-ban [[Pest (történelmi település)|Pestre]] helyezték, mint piarista rendi kormánytagot és levéltárnokot. 1861-1862-ben a pesti egyetemen a bölcsészettan helyettes, 1863-tól haláláig rendes tanára volt. 1869-ben a pedagógia tanárát is helyettesítette az egyetemen.
1863-ban a gimnáziumi tanárvizsgáló bizottság tagjává nevezték ki.
1875-ben 50 éves filozófia doktori munkásságáért új díszoklevéllel tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémián 1885. november 23-án [[Pauer Imre Rudolf]] tartott fölötte emlékbeszédet.
== Műveiből ==
Pályája első felében verseket és történeti drámákat írt. „Konkretizmus” néven eredeti filozófiai rendszert készült alkotni, de kidolgozásáig nem jutott el.
*A filozófiai rendszerek méltatása (akadémiai székfoglaló, 1837)
*Óda főtiszt. és tudós Grosser K. Jánosnak... a kegyes szerzet főigazgatójának, midőn szab. kir. Szeged városa lyceumát meglátogatná. Szeged. 1834
*Óda, mellyel mélt. és főt. [[Lonovics József (érsek)|Lonovics József]] úrnak csanádi püspöki székébe iktatásakor hódol a kegyes szerzet szegedi háza 1834. Szeged
*Tyrus, szomorújáték 5 felv. Buda. 1834 (Eredeti Játékszín, kiadja a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] 2. köt. Az akadémiai pályázaton [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]] Vérnásza mellett dicséretben és ívenként öt aranyban részesült.) [http://real-eod.mtak.hu/1332/ REAL-EOD]
*Gyoroki Edelspacher Pál emléke. Szeged, 1834
*Óda főtiszt. t. Grosser János úrnak... midőn főigazgatói hivatalára közakarattal újólag megválasztatott aug. 5. 1835. Buda
*Óda mélt. és főt. Lonovics József csanádi püspök úrnak, midőn Szeged törvényes meglátogatásakor híveinek a bérmálás szentségét feladná, a kegyes szerzet háza 1835. Buda.
*[[Kötöny|Kuthen]] [[Kunok|kun]] király, szomorújáték öt felv. Buda, 1838 (Horváth Cirill színművei I.)
*Óda főtiszt. Grosser János úrnak... midőn főigazgatói hivatalára közakarattal újólag megválasztatott Vácon 1839. a szegedi ház. Vác
*Óda mélt. és főtiszt Lonovics József csanádi püspök úrnak; midőn az iskolák nagyváradi kerületének főigazgatójává kineveztetett, a szegedi líceum 1838. Szeged
*Jolánta, szinjáték öt felvonásban (Buda 1839)
*Óda mélt. nagy-károlyi gróf [[Károlyi György]] úr ő nagyságának, midőn t. n. Csongrád vármegyében mint főispáni helytartó máj. 2. 1839, beiktattatnék, a kegyes szerzet szegedi háza. Szeged
*Óda főtiszt. Grosser Ker. Jánosnak... midőn 1841-ben a szegedi házat törvényesen meglátogatta. Szeged
*Vetélytársak, szomorújáték öt felv. Kecskemét, 1850 (Alföldi Színműtár, kiadja Horváth Döme I. Ism. Pesti Röpívek 6. sz.)
*Kupa, ötfelvonásos töredék (a Szikszói Lapokban, 1853)
*Örömszózat dicsőségesen uralkodó [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] apost. cs. k. felségének menyegzői ünnepélyére. Pest, 1854 (költemény)
*[http://real-eod.mtak.hu/655/ A filozófiai módszerek jelen állapotjáról]. Pest, 1867 (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. I. 1.)
*A filozófiai módszerek akadályairól. Pest, 1868-69 (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből.  I. 8. 9.) [http://real-eod.mtak.hu/662/ 1.r.] [http://real-eod.mtak.hu/663/ 2.r.]
*[[Apáczai Csere János]] bölcsészeti dolgozatai. Szerk. Pest, 1869
*Horváth Cirill összegyűjtött szépirodalmi munkái. Kiadja Horváth Döme. Kecskemét. 1896. I-VI. kötet
;Kéziratai
A [[Magyar Tudományos Akadémia]], a budapesti egyetem és a tanárvizsgáló bizottság levéltáraiban maradtak fenn kéziratban értekezései, színművei és bírálatai. Levele Mátray Gáborhoz, Szeged, 1859. ápr. 8. (a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] kézirattárában). Naplót is hagyott az utókorra, mely a budapesti piarista rendház könyvtárában van.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{Szinnyei|4||h/h08665.htm}}
*{{MÉL|1|744|ABC05727/06511.htm}}
*Pauer Imre: ''Emlékbeszéd Horváth Cirill felett'' (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1885)
*Horváth Cirill. In: ''Magyar Századok'', Budapest, 1948
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|filozófia||katolicizmus}}
[[Kategória:Magyar piarista szerzetesek]]
[[Kategória:Magyar filozófusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Kecskemétiek]]
[[Kategória:1804-ben született személyek]]
[[Kategória:1884-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek]]