Hou-csi forrásának megtekintése

{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
[[Fájl:后稷.png|thumb|right|250px|{{kínai|Houji|Hou-csi}} portréja]]
{{Átírási infobox
|hivatalos magyar =Hou-csi
|ipa =
|névsorrend =
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
|hagyományos kínai írás = 后稷
|egyszerűsített kínai írás = 后稷
|mandarin pinjin = Hòujì
|Wade-Giles = Hou<sup>4</sup>-chi<sup>4</sup>
|jyutping =
}}
}}
{{kínai|'''Houji'''|'''Hou-csi'''}} (magyarul: '''Kölesherceg''', vagy '''Gabonaherceg'''{{refhely|Kínai mitológia 1988|404. o.}}) legendás személy, kultúrhérosz a [[Kína]] történeti korszakát megelőző, [[Három fenség és öt császár kora|öt császár korában]] és az ókori [[kínai mitológia|kínai mitológiában]], a [[Csou-dinasztia|{{kínai|Zhou|Csou}}-dinasztiát]] megalapító {{kínai|zhou|csou}} törzs isteni őse.
==Nevei, származása==
A fennmaradt források {{kínai|Houji|Hou-csi}} származásával kapcsolatban többféle változatot is tartalmaznak. A legarchaikusabb legendaváltozat szerint anyja, a {{kínai|youtai|ju-taj}} törzsből {{kínai|''youtaishi''|''ju-tai-si''}} 有邰氏) származó [[Csiang Jüan|{{kínai|Jiang Yuan|Csiang Jüan}}]] 姜嫄 vagy 姜原), [[Ku császár]] egyik felesége egyszer a mezőn járva a [[Sang-ti|Legfelsőbb Úrnak]] a lábnyomába lépett, s így fogant meg {{kínai|Houji|Hou-csi}}val.{{refhely|Kínai mitológia 1988|404. o.}} A későbbi, kevésbé mitikus változat szerint {{kínai|Houji|Hou-csi}} egyszerűen csak Ku császár negyedik fia, aki [[Sárga Császár]] egyenesági leszármazottja.
Gyakorta említik még a {{kínai|Qi|Csi}} 棄 / 弃 néven is, melynek jelentése „az, akit elhagytak”. Ezt a nevét úgy magyarázták, hogy {{kínai|Houji|Hou-csi}}t gyermekkorában az anyja többször megpróbálta elhagyni, elveszejteni, de háziállatok, favágók vagy épp madarak minden alkalommal megmentették őt. A [[Dalok könyve|''Dalok könyvé''nek]] 245. éneke {{kínai|Houji|Hou-csi}}t magasztalja, melyben ekként örökítették meg gyermekkori tragédiáját:
{{idézet|Kitették a fiut keskeny útra:<br>
marhák, juhok lábuk közt táplálták;<br>
kitették a síkság erdejébe:<br>
ottan erdő-irtók megtalálták;<br>
kitették a síkos, fagyos jégre;<br>
betakarták a madárkák...<ref group="m">[[Weöres Sándor]] fordítása.</ref>{{refhely|Dalok könyve 1959|330. o.|}}}}
Van, hogy csak egyszerűen {{kínai|Ji|Csi}} 稷, „A Köles”-ként hivatkoznák rá, de miután a {{kínai|zhou|csou}} között kialakult az ősatya kultusza gyakran {{kínai|Zhou Qi|Csou Csi}} 周棄, „A {{kínai|Zhou|Csou}}-béli elhagyott” néven említik.
==Alakja, legendái==
A legendák szerint {{kínai|Houji|Hou-csi}}nak már gyermekként is jelentette a legnagyobb örömöt, ha kendert és babot vethetett. Amikor felnőtt földműveléssel kezdett foglalkozni, és munkája nyomán mindig bő termés lett. [[Jao császár|{{kínai|Yao|Jao}} császár]] is hírét vette tehetségének, meghívta udvarába, és megtette őt a földművelés felügyelőjének. Más legendaváltozatok szerint tehetségére [[Sun császár|{{kínai|Shun|Sun}} császár]] és [[Ta-jü|Nagy {{kínai|Yü|Jü}}]] idején figyeltek fel. A halál is földművelés közben érte.{{refhely|Kínai mitológia 1988|404. o.}}
A ''[[Dalok könyve]]'' dalai nyomán arra lehet következtetni, hogy {{kínai|zhou|csou}}k aszály és szárazság idején ugyanúgy imádkoztak hozzá, mint [[Sang-ti|{{kínai|Shangdi|Sang-ti}}hoz]]. {{kínai|Houji|Hou-csi}} tehát alakja lényegét tekintve az a kultúrhérosz, aki megtanította az embernek, hogyan kell kalászos haszonnövényeket ültetni. Ebben a tekintetben rokonságot mutat [[Sen-nung|{{kínai|Shennong|Sen-nung}}]]gal, aki feltételezhetően a [[Sang-dinasztia|{{kínai|Shang-Yin|Sang-Jin}}-dinasztiát]] megalapító {{kínai|yin|jin}} törzsek földművese istene lehetett. {{kínai|Houji|Hou-csi}} alakját pedig minden bizonnyal az állattenyésztésről a földművelésre áttért {{kínai|zhou|csou}}k alkották meg, miután letelepültek.{{refhely|Kínai mitológia 1988|404. o.}}
== Megjegyzések ==
<references group="m"/>
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
== Irodalom ==
* {{hely|Dalok könyve 1959}} ''Dalok Könyve (Si King)''. 2. kiadás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959.
* {{hely|Kínai mitológia 1988}} „Kínai mitológia”. In ''Mitológiai enciklopédia'' II. kötet, 385-456. o. Fordította: [[Kalmár Éva]]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. {{ISBN|963 282 028 2}} II. kötet
* {{hely|Nienhauser 1994}} William H. Nienhauser Jr., ''Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records'', vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. {{ISBN|0-253-34021-7}}. 6. o.
* {{hely|Vasziljev 1977}} Vasziljev, L. Sz.: ''Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában.'' Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. {{ISBN|963 280 475 9}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Jao császár]]
* [[Ku császár]]
{{Kína legendás uralkodói}}
{{portál|ókor||Kína|-}}
[[Kategória:Kínai mitológia]]