Hszü Fu forrásának megtekintése

{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
{{Személy infobox
|típus=
|név={{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}}<br />徐福
|kép=
|képméret =
|képaláírás = {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} portréja
|születési dátum=[[i. e. 255]]
|születési hely={{kínai|Qi|Csi}} 齊 állam (ókori Kína)
|halál dátuma=''ismeretlen''
|halál helye=
|halál oka=
|születési név=
|művésznév =
|álnév =
|becenév=
|nemzetiség= {{kínai|Qi|Csi}} 齊 állambeli<br />{{kínai|Qin|Csin}} 秦 alattvaló
|házastárs =
|élettárs =
|gyermekei =
|szülei =
|szakma =udvari orvos, mágus, utazó, felfedező
|iskolái=
<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =
|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidatából -->
|weboldal=
|blog=
|IMDb=
|PORT.hu=
|MySpace=
|alsablon=
}}
{{Átírási infobox
|hivatalos magyar =
|ipa =
|névsorrend =
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
|hagyományos kínai írás = 徐福 vagy 徐巿
|egyszerűsített kínai írás = 徐福 vagy 徐巿
|mandarin pinjin = Xú Fú
|Wade-Giles = Hsu<sup>2</sup> Fu<sup>2</sup>
|jyutping =
}}
|japán átírás alsablon ={{Átírási infobox/japán
|kana = じょふく
|kandzsi = 徐福 vagy 徐巿
|hepburn = Jofuku
}}
|koreai átírás alsablon ={{Átírási infobox/koreai
|hangul = 서복
|handzsa = 徐福 vagy 徐巿
|mccune = Seo Bok
|átdolgozott = Seo Bok
|yale =
}}
}}
{{kínai|'''Xu Fu'''|'''Hszü Fu'''}} (kínaiul: 徐福 vagy 徐巿; adott neve: {{kínai|Junfang|Csün-fang}} 君房;<ref group="m">{{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} adott nevét ({{kínai|''zi''|''ce''}} 字) a {{kínai|''Hai nei shi zhou ji''|''Haj nej si csou csi''}} 《海內十洲記》 című mű egyik részletére hivatkozva Joseph Needham közli, lásd Needham 1974, 123. o.</ref> {{kínai|Qi|Csi}} 齊 állam, [[i. e. 250]] – ?) udvari orvosként és mágusként szolgált a [[Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)|{{kínai|Qin|Csin}}]] udvarban. [[Kína]] első császára, [[Csin Si Huang-ti|{{kínai|Qin Shi Huangdi|Csin Si Huang-ti}}]] két ízben küldte tengeri expedícióra, hogy felkutassa számára az örök élet elixírjét. A Keleti Tengeren tett két utazására i. e. 219 és i. e. 210 között került sor, de a második útról sohasem tért vissza. Egyes, későbbi történeti források tudni vélik, hogy hajóival elérte a mai [[Japán]]t, és feltehetően ott is halt meg. Kultusza Japánban is ismert.
==Útjai==
{{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} életének részleteiről alig árulnak el valamit a kínai krónikák. Személyével kapcsolatban csak útjai kapcsán tesznek említést. Elsőként alighanem a nagy történetíró, [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] tudósít róla művében, ''[[A történetíró feljegyzései]]''ben. Alakja az [[Csin Si Huang-ti|Első Császár]] életét és uralkodását bemutató 6.,<ref>Lásd:{{cite web|url=http://ctext.org/shiji/qin-shi-huang-ben-ji|title=《秦始皇本紀》| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref> valamint a {{kínai|Huainan|Huajnan}} és {{kínai|Hengshan|Hengsan}} királyainak életrajzát ({{kínai|''Huainan Hengshan liezhuan''|''Huajnan Hengshan lie-csuan''}} 淮南衡山列傳) tartalmazó 118. fejezetekben<ref>Lásd:{{cite web|url=http://ctext.org/shiji/huai-nan-heng-shan-lie-zhuan|title=《淮南衡山列傳》| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref> bukkan fel. Innen tudható, hogy Kínát a történelem során először egyesítő {{kínai|Qin Shi Huangdi|Csin Si Huang-ti}} olyannyira rettegett a haláltól, hogy már-már megszállottan kereste a halhatatlanság varázsszerét, az örök élet csodás elixírjét ({{kínai|''jiyao''|''csi-jao''}} 奇藥 vagy {{kínai|''shenyao''|''sen-jao''}} 神藥). Ezzel kapcsolatban egy Lu mester ({{kínai|Lu sheng|Lu seng}} 盧生) nevű mágusával konzultált, aki mesélt neki a három csodálatos hegyről (szigetről), {{kínai|Penglai|Penglaj}}ról 蓬萊, {{kínai|Fangzhang|Fangcsang}}ról 方丈 és {{kínai|Yingzhou|Jingcsou}}ról 瀛洲, a halhatatlanok ({{kínai|''xianren''|''hszien-zsen''}} 僊人) lakhelyeiről, ahol megtalálható az örök élet varázsszere.<ref>Lásd:{{cite web|url=http://ctext.org/shiji/qin-shi-huang-ben-ji#n4757|title=《秦始皇本紀》| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref>
[[Fájl:La expedición de Xu Fu, por Utagawa Kuniyoshi.jpg|thumb|450px|balra|{{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} tengeri expedíciójának ábrázolása [[Utagava Kunijosi]] japán festőművész festményén (1839-1841).]]
[[Fájl:XuFuSea.jpeg|thumb|430px|balra|{{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} tengeri átkelésének ábrázolása egy régi japán fametszeten (徐福渡来の画).]]
A császár késlekedés nélkül megbízta udvari mágusát ({{kínai|''fangshi''|''fang-si''}} 方士), {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}}t, hogy több ezer fiatal lánnyal és fiúval hajókkal induljanak a keleti tengerre, felkutatni a csodás szigeteket, és megszerezni a halhatatlanságát biztosító varázsszert. Mindez, a császárként történő uralkodása 3. évében, vagyis i. e. 219-ben történt. {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} csak jó néhány év múlva tért vissza üres kézzel. A császári audiencián beszámolt arról, hogy egy idő után a továbbhaladásukat „óriás szörny hal” ({{kínai|''dajiaoyu''|''ta-csiao-jü''}} 大鮫魚)<ref group="m">[[Joseph Needham|Needham]] értelmezése szerint „nagy cápák” ''(great sharks)'' akadályozták az expedíciót a továbbhaladásban; lásd: Needham 1971, 552. o.</ref> akadályozta. Kérte az uralkodót, hogy bocsásson a rendelkezésére biztoskezű íjászokat, hogy azok segítségével megismételhesse az expedíciót. Éjjel a császár álmában az emberi arcú tenger istenével ({{kínai|''haishen''|''haj-sen''}} 海神) harcolt. Másnap az udvari álomfejtő közölte vele, hogy az álom jelentése az, hogy a gonosz isten legyőzhető. A császár ezen felbuzdulva, költséget nem kímélve felállíttatta az újabb expedíciót, amelyen ezúttal ismétlő számszeríjakkal<ref group="m">[[Joseph Needham|Needham]] értelmezése szerint a {{kínai|''liannu''|''lien-nu''}} 連弩 „ismétlő számszeríjpadok” ''(multiple-bolt arcuballistas)''; lásd: Needham 1971, 552. o.</ref> felszerelt katonák is részt vettek azzal a paranccsal, hogy végezzenek a tengeri szörnnyel. Az i. e. 210-ben útnak indult második tengeri expedíciót ezúttal is {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} vezette. A nagy történetíró, az expedíció indulását követően alig több mint száz évvel úgy tudta, hogy a flotta {{kínai|Langya|Langja}} 瑯邪 (egykori körzet a mai [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}]] és [[Csiangszu|{{kínai|Jiangsu|Csiangszu}}]] tartományok határán) érintésével észak felé indult, majd elérte a {{kínai|Shandong|Santung}}-félsziget legkeletibb csücskén található {{kínai|Chengshan|Csengsan}}t 成山, és többé nem látták.<ref>Lásd:{{cite web|url=http://ctext.org/shiji/qin-shi-huang-ben-ji#n4777|title=《秦始皇本紀》| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref> A császár ezt követően pár hónappal, még ebben az esztendőben, szeptember 10-én elhunyt, amikor is saját maga, személyesen kereste az örök élet elixírjét a keleti tengerparton.
[[Fájl:YuanJiang-Penglai Island.jpg|thumb|220px|jobbra|A legendabeli {{kínai|Penglai|Penglaj}}-hegy, ahol a halhatatlanok élnek.]]
A történetíró feljegyzéseinek 108. fejezetében némi eltérés található. Az itt olvasható történetben egy „isteni különleges lény” ({{kínai|''shenyiwu''|''sen-ji-vu''}} 神異物) szerepel az „óriás szörny hal” helyett, az örök élet elixírjét pedig a gyakoribb {{kínai|''shouyao''|''sou-jao''}} 壽藥 néven említi a szerző. Érdekes eltérés, hogy ebben a változatban {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} az első tengeri útja alkalmával megtalálta a halhatatlanok szigetét. Visszatérve beszámol a császárnak arról, hogy a tenger közepén találkozott a nagy tengeristennel ({{kínai|''haishen''|''haj-sen''}} 海神). A tengeristen töviről hegyire kikérdezte {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}}t, majd közölte vele, hogy láthatja ugyan a hőn áhított csodás növényt, de el nem viheti. Ezt követően, az istennel együtt délkelet felé vették az útjukat, és elérkeztek {{kínai|Penglai|Penglaj}} szigetére. {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} megpillantotta a szigeten álló {{kínai|Zhicheng|Cse-cseng}} palotát ({{kínai|''Zhicheng gong''|''Cse-cseng kung''}} 芝成宮), melynek kapuja előtt bronzszínű és sárkányformájú lények őrködtek, akik fénysugaraikkal beragyogták az eget. A palotában {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} alázatosan esdekelt a tengeristennek, hogy elvihesse a csodaszert a császárnak, de a tengeristen cserébe azt kérte, hogy előbb hozzon neki nemes ifjakat, szűz leányokat és mesterembereket. A császár {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} beszámolója hallatán a második expedícióra már háromezer fiatal férfit és leányt küldött, mindenféle mesteremberrel együtt, akik élelemmel alaposan felpakolva indultak útnak. A hajók állítólag eljutottak valamiféle „lapos síkságra és széles mocsaras” ({{kínai|''ping yuan guang ze''|''ping jüan kuang cö''}} 平原廣澤) vidékre, ahol {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} kinevezte magát királynak, és soha többé nem tértek vissza.<ref>Lásd:{{cite web|url=http://ctext.org/shiji/huai-nan-heng-shan-lie-zhuan#n8905|title=《淮南衡山列傳》| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref>
Későbbi források, mint például ''[[A három királyság regényes története]]'' ({{kínai|''San guo zhi''|''Szan kuo cse''}} 《三國志》)<ref>Lásd:{{cite web|url=http://ctext.org/text.pl?node=603909&if=en#n603939|title= 《三國志》 - 《吳主傳》| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref> és a [[Han-dinasztia|Kései Han-dinasztia]] hivatalos történeti műve, a [[Hou Han su|{{kínai|''Hou Han shu''|''Hou Han su''}}]]<ref>Lásd:{{cite web|url=http://ctext.org/hou-han-shu/dong-yi-lie-zhuan#n77617|title= 《後漢書》 - 《東夷列傳》| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref> tudni véli, hogy {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} expedíciója végén egy bizonyos {{kínai|Danzhou|Tancsou}}nál 亶州 kötött ki, ilyen nevű helység azonban más forrásokból nem ismert, így csak találgatni lehet, hogy a források szerzői miféle helyre gondoltak, és hogy egyáltalán honnan származtak az értesüléseik.
==Legendája==
Az eltűnt expedíció története már régóta találgatásokra ad okot. Kínában már a 10. században megjelent az a felvetés, hogy {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} [[Japán]]ban ért partot. A [[Szung-dinasztia|{{kínai|Song|Szung}}-kor]] kiváló irodalmára és művésze [[Ou-jang Hsziu|{{kínai|Ouyang Xiu|Ou-jang Hsziu}}]] (1007-1072) a ''Dal a japán kardról'' ({{kínai|''Riben dao ge''|''Zsipen tao kö''}} 日本刀歌) című költeményében már tényként hivatkozik arra, hogy {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} eljutott Japánba, hajóin azokkal a könyvekkel, amelyeket kimenekített az országból. amikor a zsarnok uralkodó elrendelte a [[Könyvégetés és a tudósok eltemettetése|nagy könyvégetést]].<ref>Lásd:{{cite web|url=https://zh.wikisource.org/zh/%E6%97%A5%E6%9C%AC%E5%88%80%E6%AD%8C|title=日本刀歌| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref>
Japán forrásban először 1339-ben esik szó {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} tengeri átkeléséről, a ''Dzsin nó sótóki'' 《神皇正統記》 című műben, bár arról, hogy a {{kínai|Qin|Csin}}-dinasztia kapcsolatban állt a japán szigetekkel már a 8. századi művekben is tesznek említést.
Manapság mind Kínában, mind Japánban igen népszerű elmélet, hogy {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} ténylegesen eljutott a japán szigetekre, ahol ekkoriban a kb. i. e. 14 000-ben kezdődött [[Dzsómon-kor]] őslakóival találkozhatott. A [[Újkőkorszak|csiszoltkő-korszak]]i kultúrával rendelkező bennszülöttekre nyilvánvalóan hatással volt a fejlett, a fémeszközöket ismerő kínaiak megjelenése, akik között számos mesterember is akadt. Az elmélet egyik bizonyítékaként azt szokták felhozni, hogy a több mint tízezer éven át létezett, a japánok közvetlen elődeinek tekintett Dzsómon-kori őskultúra, valamikor i. e. 300 körül érhetett véget, és ekkor vette kezdetét a [[Jajoi-kor]] kor, amely kb. i. sz. 300-ig tartott, és már ismerték a bronzöntést és a vaskészítés technológiáját.{{refhely|Needham 1971|553. o.}} Sőt olyan hipotézis is született, amely szerint {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} expedíciója végül valahol Amerika partjainál vetett horgonyt.{{refhely|Needham 1971|553. o.}}
Azt is valószínűsítik, hogy a korai japán mitológiában szereplő földművelés, gyógyszer- és selyemkészítés stb. isteninek alakját {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}}, illetve társai inspirálhatták. Sőt, a kínai történész, {{kínai|Wei Tingsheng|Vej Ting-sheng}} 衛挺生 (1890-1977) az eredetileg 1953-ban, kínaiul megjelent, majd az 1977-es japán kiadást követően Japánban is népszerűvé vált könyvében nem kevesebbet állít, minthogy [[Dzsinmu japán császár|Dzsinmu-tennó]] 神武天皇, Japán mitikus uralkodója, az „isteni harcos”, akinek a trónra lépésétől (i. e. 660) számítják a japán állam megalapítását valójában {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} volt.{{refhely|Ei 1977}}
==Emléke==
[[Fájl:Xü Fu.jpg|thumb|200px|jobbra|{{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} szobra {{kínai|Weihai|Vejhaj}}ban ([[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}]], [[Kína]]).]]
* A {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} tiszteletére, 1988-ban állított templom és templomkert a [[Csiangszu|{{kínai|Jiangsu|Csiangszu}} tartománybeli]] {{kínai|Lianyungang|Lienjünkang}} 連雲港 várostól 50&nbsp;km-re északra található.<ref>Lásd:{{cite web|url=http://lianyungang.alltrip.cn/jingdian/14123|title=徐福祠| language=kínai| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref>
* Tokugava Jorinobu (1602–1671) 徳川 頼宣 [[daimjó]] a Vakajama 和歌山 prefektúrában található Singú 新宮 városában megépíttette {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} (Dzsofuku) sírját, amely ma a Dzsofuku-parkban látogatható turisztikai látványosság.<ref>Lásd:{{cite web|url=http://www.jnto.go.jp/eng/location/spot/gardens/jofuku-park.html|title=Jofuku Park| language=angol| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref>
* A {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} 徐福 név japán olvasata: Dzsofuku, amely régóta családnévként is használatos Japánban, az eredetét pedig {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}}ra vezetik vissza.
* [[Darvasi László]] ''A lojangi kutyavadászok'' című elbeszélésgyűjteményének „Az örök élet titka” című darabjában ekként idézi meg {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} alakját:
{{idézet|Hszü fu ritkán szóló, sebhelyes arcú tengerész volt, ő fogta a legtöbb cápát a birodalomban, és akár egy napon át képes volt az öklében tartani a tengervizet, hogy abból egy csepp sem veszett kárba. A tapasztalt hajós azt ígérte a császárnak, hogy fölkutatja a halhatatlanok legendás szigetét, és megszerzi tőlük az örökkévalóság elixírjét. Hszü fu a birodalom három legszebb, legjobban fölszerelt hajóját kapta. Évekkel ezelőtt hajózott ki. Azóta nem jött hír felőle. Egyszer néhány elfogott kalóz dadogott valamit három szellemhajóról, melyek gomolygó ködöt és néma viharokat vonva maguk után haladnak az óceánon, de nyilván nem mondtak igazat, csak hogy az életüket mentsék a remény hazug táplálásával.<ref>Lásd:{{cite web|url=http://darvasi.irolap.hu/hu/az-orok-elet-titka|title=Az örök élet titka (részlet)|language=magyar|publisher=Darvasi László|accessdate=2014-06-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304222409/http://darvasi.irolap.hu/hu/az-orok-elet-titka|archivedate=2016-03-04}}</ref>}}
==Hatása a népszerű kultúrában==
* A ''[[Naruto (manga)|Naruto]]'' című japán [[anime]]ben {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} (Dzsofuku) nevét viseli az egyik gyógynövény, a Dzsofuku virág (''Dzsofukubana'' 徐福花).<ref>Lásd:{{cite web|url=http://naruto.wikia.com/wiki/Jofuku_Flower|title=Jofuku Flower| language=angol| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref> Ugyanitt szerepel továbbá a Dzsofuku-erdő (''Dzsofuku no Mori'' 徐福の森),<ref>Lásd:{{cite web|url=http://naruto.wikia.com/wiki/Jofuku_Forest|title=Jofuku Forest| language=angol| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref> valamint a Dzsofuku-hegy (''Dzsofuku-jama'' 徐福山).<ref>Lásd:{{cite web|url=http://naruto.wikia.com/wiki/Mount_Jofuku|title=Mount Jofuku| language=angol| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref>
* {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} alakját felidézik a [[Marvel Comics]] ''[[Amerika Kapitány]]'' képregényének "Hail Hydra" sorozatának 3. részében.<ref>Lásd:{{cite web|url=http://marvel.wikia.com/Captain_America:_Hail_Hydra_Vol_1_3|title=Captain America: Hail Hydra| language=angol| publisher=| accessdate= 2014-06-20}}</ref>
== Megjegyzések ==
<references group="m"/>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Irodalom==
* {{hely|Needham 1971}} [[Joseph Needham]]. ''Science and Civilization in China: Volume 4, Physics and Physical Technology, Part 3: Civil Engineering and Nautics''. Cambridge: Cambridge University Press. {{ISBN|0 521 07060 0}}
* {{hely|Needham 1974}} [[Joseph Needham]]. ''Science and Civilization in China: Volume 5, Chemistry and Chemical Technology, Part 2: Spagyrical Discovery and Invention: Magisteries of Gold and Immortality''. Cambridge: Cambridge University Press. {{ISBN|0 521 08571 3}}
* {{hely|Shi ji 6}} [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]]. [http://ctext.org/shiji/qin-shi-huang-ben-ji {{kínai|''Shi ji''|''Si Csi''}} 《史記》 - {{kínai|''Qin Shi Huang benji''|''Csin Si Huang pen-csi''}} 《秦始皇本紀》]
* {{hely|Shi ji 118}} [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]]. [http://ctext.org/shiji/qin-shi-huang-ben-ji {{kínai|''Shi ji''|''Si Csi''}} 《史記》 - {{kínai|''Huainan Hengshan liezhuan''|''Huajnan Hengsan lie-csuan''}} 《淮南衡山列傳》]
* {{hely|Ei 1977}} Ei Tei-sei 衛挺生 ({{kínai|Wei Tingsheng|Vej Ting-sheng}}). ''Jinmu tennō = Jo Fuku densetsu no nazo'' 神武天皇 = 徐福伝說の謎. Tokyo.
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Xu Fu|oldid=611017139}}
* {{fordítás|zh|徐福|oldid=31045473}}
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)|Csin-dinasztia]]
* [[Csin Si Huang-ti]]
* [[Taoizmus]]
== További információk ==
*[http://japanfelderito.hu/kinaiak-japanban/ Kínaiak Japánban]{{Halott link|url=http://japanfelderito.hu/kinaiak-japanban/ |date=2018-11 }}
*[http://blog.sina.com.cn/s/blog_50de0d5c0100pkvd.html {{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}} Japánban (kínai nyelvű cikk)]
*[https://web.archive.org/web/20141130164301/http://www.chinaculture.org/gb/en_madeinchina/2005-06/22/content_69910.htm ''Xu Fu's Sailing to Japan'']
[[Kategória:Ókori kínai utazók, felfedezők]]
[[Kategória:Taoizmus]]