Huckleberry Finn kalandjai (regény) forrásának megtekintése

{{Könyv infobox
 | név = Huckleberry Finn kalandjai
 | kép = Huckleberry Finn book.JPG
 | szerző = [[Mark Twain]]
 | ország = {{Amerikai Egyesült Államok}}
 | nyelv = [[angol nyelv|angol]]
 | műfaj = [[regény]]
 | kiadó = Chatto & Windus / Charles L. Webster And Company
 | kiadás dátuma = [[1884]]
 | médiatípus = [[könyv]]
 | oldalak =
 | isbn =
 | mek = 04200/04237
}}
A '''Huckleberry Finn kalandjai''' (eredeti címén: ''The Adventures of Huckleberry Finn'') [[Mark Twain]] műve ([[1884]]), a [[Tom Sawyer kalandjai]] c. könyvének ([[1876]]) folytatása.
== Keletkezése ==
[[Mark Twain]] eredetileg a ''[[Tom Sawyer kalandjai]]'' folytatásának szánta a művet, amely végigkísérte volna Huck Finnt felnőttkorán át. A cím eredetileg ''Huckleberry Finn önéletírása'' volt. Mark Twain több éven át megszakításokkal dolgozott a regényen, ám végül elállt attól a szándékától, hogy bemutassa a főhős felnőtté válását. Feltehetőleg írás közben elvesztette az érdeklődését a téma iránt, és jó néhány évre félretette. Egy utazás után, amelyet a [[Mississippi (folyó)|Mississippin]] lefelé tett, Twain visszatért a regényhez. Befejezéskor megváltoztatta a címet: ''Huckleberry Finn kalandjai (Tom Sawyer bajtársa)''.<ref name="AnnotatedTitle">{{cite book |last=Twain |first=Mark |authorlink=Mark Twain |others=introduction and annotations by [[Michael Patrick Hearn]] |title=The Annotated Huckleberry Finn |url=https://archive.org/details/annotatedhuckleb0000twai |date=2001-10-01 |publisher=W. W. Norton & Company |isbn=0-393-02039-8 |pages=xiv–xvii, xxix |chapter=Introduction |nopp=true}}</ref>
== Cselekménye ==
{{Cselekmény}}
[[Fájl:Huckleberry-finn-with-rabbit.jpg|bélyegkép|E. W. Kemble illusztrációja az első kiadáshoz, 1884]]
Huck és Tom a Mississippi menti, fiktív St. Petersburgban – amelyet a szerző a saját gyermekkori élményeit adó Hannibal (Missouri állam) városról mintázott – élik gyerekkorukat.
Huck a falu ifjú páriája, egy részeges csavargó fia, akit senki nem nevel, nem jár iskolába, teljesen törvényen kívül áll, ezért minden szülő tiltja a gyerekét tőle, ugyanezért viszont minden gyerek irigyli őt, és keresi tiltott társaságát.
A ''Tom Sawyer kalandjai'' végén Tom és Huck hatalmas értékű kincset talál. Huck eközben megakadályozza, hogy Indián Joe bosszúból megölje özvegy Douglasnét, ezért hálából az özvegy fiává fogadja. Huck nem tud megbarátkozni a civilizált életmóddal, és megszökik.
A ''Huckleberry Finn'' kezdetén Huck mégiscsak visszatér az özvegyhez, mivel Tom rablóbandát akar alapítani, és abba csak tisztességes, civilizált gyerekek léphetnek be...
Felbukkan Huck apja, a részeges csavargó, aki megtudja, hogy fia vagyonos lett. Egyrészt rá akarja tenni a kezét a pénzre, másrészt nem akarja, hogy fia többre vigye, mint ő. Ezért elrabolja az özvegytől a fiút, és a folyó túloldalán, egy lakatlan területen lévő viskóban tartja magánál. Hucknak alapjában véve tetszik új élete: nem kell iskolába járni, egész nap heverészés, pipázás, horgászás. Néhány dologgal azonban nem tud megbarátkozni: apja rendszeresen kékre-zöldre veri, és amikor dolgára megy, Huckot bezárja a viskóba. Egyszer részegen, delíriumos állapotában majdnem megöli a fiát. Huck ezért megszökik, és egy szigeten húzza meg magát.
Itt találkozik Jimmel, a szökött rabszolgával, aki szintén bujkál. Ettől kezdve egészen a regény végéig Hucknak lelkiismereti problémái vannak: egyrészt Jim a barátja, akinek szökését segítenie kell, másrészt megvetésre méltó bűnnek tartja azt, ha valaki egy szökött rabszolgát segít.
Megunva a szigeti életet, útra kelnek a folyón, és egyik kalandjuk a másikat követi.
Két csalót is felvesznek tutajukra, akiket már becsapott üldözőik majdnem utolértek. Velük közös számos kalandjuk azzal ér véget, hogy az egyik csaló Huck távollétében Jimet – mint szökött és körözött [[rabszolgaság|rabszolgát]] – eladja egy farmernak.
Huck kinyomozza, hová került Jim, és a segítségére indul. A farmon örömmel fogadják, mint kiderül, épp Tom Sawyert várják vendégségbe, aki rokonuk. Huck Tomnak adja ki magát. Hamarosan megérkezik Tom is, aki – hogy Huckot le ne leplezze – saját öccseként, Sidként mutatkozik be. Ez után a két barát együtt dolgozik azon, hogy a fogolyként tartott Jimet kiszabadítsák. Ez nem állna semmiből, hisz Jim bezárt kunyhójának kulcsához hozzáférnek, egyszerűen kiengedhetnék. De Tom túlságosan kalandvágyó és fantáziadús ahhoz, hogy ezt a megoldást válassza. Kedvenc könyveit tekinti kötelező mintának, melyekben államfoglyok évtizedes rabság után szöknek meg börtöneikből. Mindenféle mulatságos ostobaságot művelve, és nagy riadalmat keltve, elérik, hogy a környék összes farmere összegyűlik, és puskákkal felfegyverkezve várják, hogy Jim női ruhában megkezdje a szökést. Ebben a kalandban Tomot lövés éri, Jim pedig az elfogatást vállalva visszatér hozzá, hogy ápolja.
Hamarosan megérkezik Polly néni, Tom nagynénje, és minden rejtélyre fény derül: arra is, hogy nem Tom és Sid, hanem Huck és Tom voltak a farm vendégei, és arra is, hogy Jimet gazdája időközben bekövetkezett halála előtt felszabadította, így ő már szabad. Huck lelkiismerete megkönnyebbül, és azt is megérti, hogy egy ilyen jól nevelt fiú, mint Tom, miként vállalhatta egy szökött néger kiszabadítását…
Arra is fény derül, hogy Huck apja meghalt, a vagyon ismét az övé, Huck pedig folytatja szabad életét.
{{Cselekmény vége}}
== Fogadtatása ==
A ''Huckleberry Finn kalandjai'' kapott néhány barátságos hangvételű kritikát, de összességében a fogadtatása ellentmondásos volt.<ref name="nytimes-mailer">{{cite news | last = Mailer | first = Norman | author-link = Norman Mailer | coauthors = | title = Huckleberry Finn, Alive at 100 | work = | pages = | language = | publisher = [[The New York Times]] | date = 1984-12-09 | url = http://www.nytimes.com/1984/12/09/books/mailer-huck.html }}</ref> Az amerikai kiadás megjelenésekor néhány könyvtár kitiltotta az állományából.<ref name="leonard-concord">{{cite book | last = Leonard | first = James S. | authorlink = | coauthors = Thomas A. Tenney and Thadious M. Davis | title = Satire or Evasion?: Black Perspectives on Huckleberry Finn | publisher = [[Duke University Press]] | month = December | year = 1992 | location = | pages = 2 | url = https://books.google.com/?id=fdrBtpSSCisC&pg=RA1-PA116&lpg=RA1-PA116&dq=hemingway+%22huckleberry+finn%22+%22green+hills%22 | isbn = 9780822311744 }}</ref> Az első kritikák a könyv nyerseségére vonatkoztak. A ''Boston Transcript'' a következő esetről számolt be: "A concordi közkönyvtár (Massachusetts állam) bizottsága úgy döntött, hogy kizárja Mark Twain legutóbbi könyvét a könyvtárból. A bizottság egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy noha nem nevezné erkölcstelennek a művet, úgy véli, hogy alig van benne humor, és az is alantas fajta. Merő szemétnek tekinti. A könyvtár és a bizottság többi tagja hasonlóképpen vélekedik, úgy értékelve, hogy a regény nyers, közönséges és pórias, amely nem felemelő történeteket mesél el, így az egész könyv inkább a lecsúszottaknak való, semmint intelligens, tiszteletreméltó embereknek."<ref name="leonard-concord" /> Twain később megjegyezte a kiadójának, hogy „a concordi könyvtár elítélte Huckot, mint ami szemét, és csak a lecsúszottaknak való. Ez minden bizonnyal huszonötezerrel emeli az eladott példányszámot!”
"A legtöbb kritikus úgy érzi, hogy amint Tom Sawyer megjelenik, Huckleberry Finn szinte csak szatírává és közönséges vígjátékká válik, ami leértékeli a Huck és Jim között kialakult mély, bensőséges viszonyt."<ref>{{cite news | last = Nick | first = Gillespie | coauthors =  | title = Mark Twain vs. Tom Sawyer: The bold deconstruction of a national icon | work =  | pages =  | language =  en| publisher =  | month = February | year = 2006 |quote=Most critics feel that once Tom Sawyer shows up, Huckleberry Finn devolves into little more than minstrel-show satire and broad comedy that cheapens the deep, transgressive bond that has evolved between Huck and Jim.| url = http://www.reason.com/news/show/36203.html | accessdate = 2010-09-22 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20090903111342/http://reason.com/news/show/36203.html | archivedate = 2009-09-03 }}</ref> Hemingway szerint "Az egész modern amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből, a Huckleberry Finnből származik. Ha elolvasod, ott kell megállnod, ahol a néger Jimet ellopják a fiúktól. Ez az igazi vége. A többi csak csalás. De ez a legjobb könyvünk. Minden amerikai irodalom ebből származik. Semmi sem volt előtte. Azóta sincs semmi ilyen jó."<ref>{{cite book | last = Hemingway | first = Ernest | authorlink = Ernest Hemingway | coauthors = | title = Green Hills of Africa | url = https://archive.org/details/greenhillsofafri0000hemi_e8s5 | publisher = [[Scribners]] | year = 1935 | location = New York | pages = [https://archive.org/details/greenhillsofafri0000hemi_e8s5/page/22 22] | id =  |quote=All modern American literature comes from one book by Mark Twain called Huckleberry Finn. If you read it you must stop where the Nigger Jim is stolen from the boys. That is the real end. The rest is just cheating. But it’s the best book we’ve had. All American writing comes from that. There was nothing before. There has been nothing as good since.|language=en}}</ref> A [[Pulitzer-díj (USA)|Pulitzer-díjas]] [[Ron Powers]] megállapítja Mark Twain életrajzában, hogy „Huckleberry Finnt az utolsó fejezetek ellenére remekműnek tartják.”<ref>{{cite book | last = Powers | first = Ron | authorlink = Ron Powers | coauthors = | title = Mark Twain: A Life | url = https://archive.org/details/marktwainlife00powe_0 | publisher = [[Free Press (publisher)|Free Press]] | date = 2005-09-13 | location = | pages = [https://archive.org/details/marktwainlife00powe_0/page/476 476]–7 | id = }}</ref>
A könyvet az [[Afroamerikai polgárjogi mozgalom|afroamerikai polgárjogi mozgalom]]  1950-es évekbeli felerősödése óta,<ref>{{Cite journal|title=Racism and Huckleberry Finn: Censorship, Dialogue, and Change|author=Allen Carey-Webb|year=1993|month=11|language=en|journal=The English Journal|ország=USA|volume=82|issue=7|url=https://www.jstor.org/stable/819788|pages=22-34|quote=A regény megszentelt státusza és nyíltan rasszizmusellenes üzenete ellenére az afroamerikaiak az 1950-es évekbeli iskolai szegregáció feloldása óta tiltakoznak a Huckleberry Finn és annak a gyermekeikre gyakorolt hatása miatt. (23.o.)<br>Despite the novel's sanctified place and overtly anti-racist message, since school desegregation in the 1950s, African Americans have raised objections to Huckleberry Finn and its effect on their children. Linking their complaints with the efforts of other groups to influence the curriculum, we English teachers have seen the issue as one of censorship, defending the novel and our right to teach it.}}</ref> majd az 1980-as évek [[Politikai korrektség|politikai korrektség]]i,<ref>{{Cite journal|title=Racism and Huckleberry Finn: Censorship, Dialogue, and Change|author=Allen Carey-Webb|year=1993|month=11|language=en|journal=The English Journal|ország=USA|volume=82|issue=7|url=https://www.jstor.org/stable/819788|pages=22-34|quote=[…] 1991 novemberében […] A Huckleberry Finn tanítása során a fekete diákok és szülők aggodalma vezetett ahhoz a döntéshez, hogy a kerület két középiskolájában azonnal eltávolítják a szöveget a tanteremből. A tanároknak egy rövid nyilatkozatot kellett felolvasniuk a diákoknak, amelyben közölték, hogy a könyvet kivonták a forgalomból, és megtiltották, hogy a Huckleberry Finnről vagy az eltávolítás okairól további beszélgetéseket folytassanak, amíg nem találnak 'érzékenyebb' megközelítéseket. (23.o.)<br>[…] in November 1991 […] Black student and parent concerns during the teaching of Huckleberry Finn led to a decision to immediately remove the text from the classroom in the district's two high schools. Required to read a brief statement to their students stating that the book had been withdrawn, teachers were prohibited from further discussion of Huckleberry Finn or of reasons for its removal until 'more sensitive' approaches were found.}}</ref> a 2010 évek óta pedig a [[woke]]ness ideológia<ref>{{Hivatkozás/Könyv |title=Woke Racism |author=John McWhorter |subtitle=How a New Religion has Betrayed Black America |origyear=2021 |year=2022 |publisher=Forum |location=London |language=angol |isbn=978-1-80075-144-6}}</ref> szellemében ismét a legkülönbözőbb bírálatok érik. Rendszeresen felmerül az a kérdés is, hogy egyáltalán – eredeti szöveggel vagy P. C. változatban – kiadható-e, illetve bennmaradhat-e az iskolák tantervében.
== Magyar fordításai ==
* ''Huckleberry Finn vándorlásai és kalandjai''; ford. Kemény György; Magyar Könyvkiadó-Társaság, Budapest, 1905
* ''Huckleberry Finn kalandjai''; ford. [[Rákosi Jenő]], ill. Pólya Tibor; Athenaeum, Budapest, 1921
* ''Huckleberry Finn kalandjai''; az ifjúság számára ford. Szegedy Ila; Tolnai, Budapest, 1930
* ''Huckleberry Finn és Tom Sawyer kalandjai''; ford. Koroknay István, ill. Enyvvári Herbert; Révai, Budapest, 1936
*''Huckleberry Finn kalandjai''; sajtó alá rend. Bodrits István; Testvériség-Egység, Újvidék, 1956
* ''Huckleberry Finn kalandjai''; ford. [[Bartos Tibor]]; Impresszum, Budapest, 1998
* ''Huckleberry Finn kalandjai''; átdolg. Suzanne McCabe, ford. Bocz András, ill. Richard Lauter; Alexandra, Pécs, 2005 ''(Illusztrált klasszikusok kincsestára)''
* ''Huckleberry Finn kalandjai''; átdolg. Oliver Ho, ford. Edwards Zsuzsanna; ill. Dan Andreasen; Alexandra, Pécs, 2010 ''(Klasszikusok könnyedén)''
* ''Huckleberry Finn kalandjai''; átdolg. Maria Seidemann, ford. Kincses Edit, ill. Markus Zöller; Ciceró, Budapest, 2013 ''(Klasszikusok kisebbeknek)''
* ''Huckleberry Finn kalandjai''; ford. [[Baktay Ervin]], ill. Edward Windsor Kemble; Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2014
== Feldolgozásai ==
{{csonk-szakasz}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/04200/04237/ A mű a Magyar Elektronikus Könyvtárban]
* [http://moly.hu/konyvek/mark-twain-huckleberry-finn-kalandjai A regény adatlapja a Molyon]
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20120622234403/http://www.magyarszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40118%3Atom-sawyer-es-huckleberry-finn-kalandjai&catid=6%3Atervezett-bemutatok&Itemid=23 Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjai – Magyar Színház]
{{Wikidézetek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom|}}
[[Kategória:19. századi amerikai regények]]
[[Kategória:Az 1880-as évek regényei]]