Humváros forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név            = Humváros
|helyi név           = Hum Varoš
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Atyina
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 33522
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 157
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 41
|szélességi ívmásodperc = 0
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 33
|hosszúsági ívmásodperc = 20
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Humváros''' ({{ny-hr|Hum Varoš}}) falu [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Atyina|Atyinához]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőcétől]] légvonalban 20, közúton 32&nbsp;km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13&nbsp;km-re északra, a [[Papuk]]-hegység területén, a Csagyavica-patak völgyében és a Szalatnokról Daruvárra menő főút mentén fekszik.
== Története ==
[[Josip Buturac]] szerint a középkorban a Hum nevű település állt a helyén, melynek [[1501]]-ben említik Imre nevű plébánosát és Pál nevű prebendáriusát ''„Emericus plebanus de Hum. Paulus prebendarius ibidem.”'' alakban.<ref>[https://www.scribd.com/document/368568618/Buturac-Popis-srednjovjekovnih-župa-zagrebačke-županije-pdf  Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine] {{hr}}</ref>
A mai település valószínűleg a török hódoltság idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Humski Varosh”'' néven találjuk. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Humvarosh”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky">[https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu  Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 256. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Hum Város”'' néven Hummal együtt 42 házzal, 18 katolikus és 231 ortodox vallású lakossal szerepel.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 65. o. Buda, 1829.]</ref>
A [[19. század]]ban a Jankovich család a Dél-Dunántúlról magyar anyanyelvű lakossággal telepítette be. [[1857]]-ben 188, [[1910]]-ben 560 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a magyar, 43%-a szerb, 5%-a horvát anyanyelvű volt. [[Verőce vármegye]] Szalatnoki járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. A [[második világháború]] idején a partizánok elűzték a magyar lakosságot, helyükre a háború után szerbek és horvátok települtek. 1991-ben a falu lakosságának 67%-a szerb, 28%-a horvát nemzetiségű volt. A [[délszláv háború]] idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. 2011-ben 47 lakosa volt.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 188 || 540 || 413 || 491 || 515 || 560 || 512 || 610 || 389 || 391 || 328 || 237 || 114 || 61 || 40 || 47
|-
|}
== Nevezetességei ==
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornya az első világháború után épült.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.vocin.hr/ A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20190104231050/https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859,5735161.957137253,1971005.2119447235,5742805.65996577&layers=osm,163,165 Az első katonai felmérés térképe]
*[https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf  Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.] {{Wayback|url=https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf |date=20200925030057 }} {{ISBN|9789537442071}}{{hr}}
== További információk ==
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://juzpuvpz.hr/wp-content/uploads/2018/06/ss-1_polazista.pdf A község rendezési terve] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]