IV. Károly visszatérési kísérletei forrásának megtekintése

{{Katonai konfliktus infobox
 | konfliktus =
 | kép = CarlosYZitaEnGyőr19211021.jpg
 | képfelirat = IV. Károly és Zita királyné [[1921]]. [[október 21.|október 21]]-én a [[Győr vasútállomás|győri vasútállomáson]]
 | kontextus =
 | helyszín =[[Magyarország]]
 | dátum =[[1921]]
 | eredmény =[[A Habsburg-ház magyar trónfosztásai|trónfosztás]]
 | ok =
 | támadó =[[Legitimizmus|legitimisták]]<br>[[IV. Károly magyar király]]<br>[[Zita magyar királyné]]
 | védekező =[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]]
 | parancsnok1 =
 | parancsnok2 =
 | haderő1 =
 | haderő2 =
 | veszteségek1 =
 | veszteségek2 =
 | veszteségek3 =
 | egyéb =
}}
'''IV. Károly visszatérési kísérletei'''t a korabeli sajtónyelv<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/politika/a-kormanyzo-pertorlest-rendelt-el-a-kiralypuccs-vadlottjai-ugyeben# ''Huszadik század'' folyóirat, 1924. június.]</ref> és egyes történetírók<ref>[[Ormos Mária]]: ''„Soha, amíg élek!” – Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben'' (Pannónia Könyvek, 1990)</ref><ref>[[Ormos Mária]]: ''Padovától Trianonig'' (1983)</ref> '''királypuccs'''nak nevezték, amelynek során 1921 márciusa és októbere között Habsburg-[[restauráció]]s kísérletek zajlottak le, amikor is [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]], az [[Magyarország uralkodóinak listája|utolsó magyar király]] két alkalommal is visszatért, hogy a magyar [[legitimizmus|legitimisták]] támogatásával visszaszerezze magyarországi uralkodói hatalmát.
== Előzmények ==
{{bővebben|Eckartsaui nyilatkozat}}
[[Kép:IV. Károly király eskütétele.jpg|jobbra|bélyegkép|A koronázási eskü. IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten, a Mátyás-templomban. Még a koronázási szertartás előtt hitlevélben biztosította a magyar nemzetet az alkotmányos jogok és a törvényes rend megtartásáról<ref>[http://mnl.gov.hu/habsburg_otto_es_oroksege/01_iv_karoly_uralkodasa.html IV. Károly uralkodása (1916–1918)]</ref>]]
1918-ban, az [[első világháború]] vége táján Budapesten és a nagyvárosokban kitört az [[őszirózsás forradalom]], Károly magyar király lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról, Magyarország pedig köztársasággá alakult. A háborút követő [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Magyar Tanácsköztársaság]], az idegen katonai megszállás és a [[Trianoni békeszerződés|trianoni békediktátum]] után [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] [[kormányzó]] igyekezett az [[Antant]]tól kapott hatalmát megszilárdítani. Az [[arisztokrácia]] körében sokan azonban az 1918 előtti rendszert, a [[Habsburg–Lotaringiai-ház|Habsburg-monarchia]] teljes visszaállítását kívánták.
== Első visszatérési kísérlet ==
A [[Svájc]]ban élő IV. Károly ottani hívei által felbiztatva, [[1921]]. [[március 27.]] és [[április 5.]] között visszatért [[Magyarország]]ra, hogy ismét elfoglalja a trónt. Érkezéséről nem értesítette még magyarországi híveit sem. [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzótól követelte a hatalom átadását. Horthy ekkor még le tudta beszélni erről, a környező antantállamok fenyegetésére és a belpolitikai helyzetre hivatkozva. Károly némi huzavona után április 5-én hagyta el az országot, mikor Horthy [[Lehár Antal]] ezredest utasította, hogy kísérje át a királyt a határon. Ezután Károly visszavonult [[Szombathely]]re, majd újra – ezúttal levélben – felszólította Horthyt a hatalom átadására. Időközben Szombathelyre gyűltek a királyhű arisztokraták, és az ott állomásozó katonaság is a király mellé állt. Horthy – rövid habozás után – ismét elutasította a hatalom átadását, és utasította a katonai parancsnokot, hogy távolítsa el a királyt az országból. Mivel Károly akkor még ellene volt az erőszakos hatalomátvételnek, tudomásul vette a történteket, és [[antant]] katonák kíséretében visszatért Svájcba. Az eset után erősen megrendült a bizalma Horthyban, aki előzőleg több levelében is hűségnyilatkozatot tett neki. A lezajlott eseményeket a korabeli sajtó ''„húsvéti királypuccsnak” nevezte el.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1roly,%20IV..html</ref>
[[Fájl:Mikloshorthy.jpg|bélyegkép|jobbra|155px|Horthy Miklós kormányzó]]
== Második visszatérési kísérlet ==
Másodszor [[1921]]. [[október 20.|október 20-án]] tért vissza repülőgéppel a nyugat-magyarországi [[Cirák]]ra-[[Dénesfa|Dénesfára]]. Legitimista politikusokból álló ellenkormányt alakított, melynek miniszterelnöke [[Rakovszky István (politikus)|Rakovszky István]], külügyminisztere [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyula]], pénzügyminisztere [[Gratz Gusztáv]], honvédelmi minisztere pedig [[Lehár Antal]] lett. Velük együtt vasúton [[Budapest]] felé indult [[Ostenburg-Moravek Gyula]] [[Sopron]]ban állomásozó csendőr csapatainak kíséretében, amelyeket az útba eső helyőrségekben kissé kiegészített. Erre a környező államok bejelentették, hogy amennyiben Magyarország nem tudja meggátolni a király visszatérését, majd az ő csapataik megteszik azt. Ennek hatására Horthy kiadta a parancsot a fegyveres ellenállásra. Október 23-án [[Budaörs]]nél [[Budaörsi csata|ütköztek meg]] a Lehár Antal vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló királyhű és a nyugállományból visszatért [[Nagy Pál (honvéd tábornok)|Nagy Pál]] honvéd altábornagy által irányított kormányhű csapatok, utóbbiak derekát a fővárosban gyorsan mozgósított [[egyetemi zászlóalj]]ak adták. Rövid tűzpárbaj után a kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, mire azok megadták magukat.
A király visszatérési ügyének megfelelő lezárását Edvard Beneš magyarellenes kampánya még sürgetőbbé tette. Beneš ugyanis az esetet egy újabb megszállás előkészítésére próbálta felhasználni, amelyhez Jugoszláviában partnerre talált, míg a románok igen higgadtan viselkedtek. A hisztériakampány arra sarkallta a magyar kormányt, hogy mihamarabb szabaduljanak meg Károlytól. Tartózkodási helyéül a Portugáliához tartozó [[Madeira]] szigetét jelölték ki az antanthatalmak.
A magyar királyt előbb több [[legitimizmus|legitimista]] politikussal együtt (pl. [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyula]]) a [[tata]]i [[Esterházy-kastély (Tata)#Történelmi események 1945-ig|Esterházy-kastélyba]], majd [[Tihany]]ba és onnan Bajára szállították. A király november 1-jén hagyta el végleg az országot, amikor feleségével együtt a brit HMS Glowworm [[monitor (hajó)|monitor]] a [[Duna|Dunán]], majd a [[HMS Cardiff (D58)|HMS Cardiff]] könnyűcirkáló a [[Földközi-tenger]]en át Madeira szigetére szállította.
Az emigrációba kényszerített IV. Károly király nem sokkal később, [[1922]]. [[április 1.|április 1]]-jén családja körében [[spanyolnátha]]-fertőzés miatt meghalt Madeira szigetén.
== Trónfosztás ==
Az [[antant]] elvárásának engedve a Nemzetgyűlés – a magyar történelem folyamán negyedszer – 1921. november 6-án kimondta egy [[Habsburg-ház]]i uralkodó [[A Habsburg-ház magyar trónfosztásai|trónfosztását]] a [[Magyar Királyság]]ban:
{{idézet 2|1921. évi XLVII. törvénycikk
IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről
1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.
2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt [[pragmatica sanctio]] és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.
3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.
4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.}}
== A restaurációs kísérletek utóélete ==
A királypuccsok résztvevőinek egy részét (gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|Andrássy Gyulát]],  gróf [[Sigray Antal]]t, [[Rakovszky István (politikus)|Rakovszky István]]t, [[Beniczky Ödön (miniszter)|Beniczky Ödönt]], [[Gratz Gusztáv]]ot, [[Lorencz József]]et, [[Schnirzler Ágoston]]t, [[Szenkovits Dénes]]t és másokat) letartóztatásba helyeztek. Mások, köztük [[Lehár Antal]] vezérőrnagy, külföldre menekültek. A m. kir. főügyészség lázadás címén bűnvádi eljárást indított ellenük. A kormányzóval szembefordult számos katonatisztet hadbíróság elé állítottak és lefokoztak (pl. [[Hegedűs Pál (vezérőrnagy)|Hegedűs Pál]] századost), vagy nyugállományba küldtek (pl. [[Ostenburg-Moravek Gyula]] őrnagyot).
Horthy kormányzóságát az arisztokrácia legitimista tagjai még sokáig nem fogadták el, felkapaszkodott kisnemesnek tartva őt.<ref>[https://index.hu/belfold/2009/11/16/hothy_interju/ Horthy egyre vonzóbb lesz] – [[Index.hu|Index]], 2009. november 16.</ref>
Az önmagát „ellenforradalmiként” meghatározó Horthy-rendszer azonban hamarosan stabilizálódott. 1924 júliusában a kormányzó kegyelmet adott a vád alá helyezettek többségének, és az igazságügy-minisztériumot a vád visszavonására utasította.<ref>http://www.huszadikszazad.hu/politika/a-kormanyzo-pertorlest-rendelt-el-a-kiralypuccs-vadlottjai-ugyeben#</ref> A 38.566-1924. I.M. rendelet alapján a lázadás vádját ejtették, a pert törölték, a külföldön tartózkodó vádlottak is hazatérhettek. A felmentett politikusok legtöbbje a legitimizmust képviselő politikai pártokhoz csatlakozott, és parlamenti ellenzékben folytatta küzdelmét Horthy ellen.
== A visszatérési kísérletek mai megítélése ==
A második visszatérési kísérlet, valamint a hozzá kapcsolódó Habsburg- és magyarellenes hisztériakampány nagy segítséget nyújtott Benešnek a kisantant létrehozásában.<ref>Gulyás László, i. m. 70–71. old.</ref>
== A „királypuccs” kifejezés jogi megítélése ==
A korabeli sajtó által használt „királypuccs” kifejezés jogi szempontból nem feltétlenül helytálló. A királypuccs kifejezés azt a felfogást tükrözi, amely szerint az államfői hatalmat ebben az időben ténylegesen kezében tartó [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] [[kormányzó]] a [[legitimitás|legitim]], IV. Károly király pedig az illegitim uralkodói hatalom birtokosa.
A kor közjogi struktúrájának (történeti alkotmány) vizsgálatát követően – amelynek fontosságára a restaurációs kísérletek után már [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. gróf Andrássy Gyula]] és [[Apponyi Albert|gróf Apponyi Albert]] is rámutatott – új szempontok jelentek meg az események értékelésében. [[Romsics Ignác]]<ref>Romsics Ignác: ''Magyarország története a XX. században'' (Osiris, 2002)</ref> és – korábbi nézeteit felülbírálva – [[Zsiga Tibor]]<ref>Zsiga Tibor: ''Horthy ellen a királyért!'' (1989)</ref> történészek mai álláspontjuk szerint a „királypuccs” elnevezést hibásnak és tévesnek minősítik, a következő megokolással:
* IV. Károly király [[eckartsaui nyilatkozat]]ában (1918) nem mondott le, hanem csak visszavonult a politikai élettől, így visszatérése bármikor lehetséges volt, amennyiben az uralkodását akadályozó tényezők ([[vis maior]]) elhárultak; e mellett pedig maga a levél nem volt jogalkotó cselekedet (nem ellenjegyezte az Országgyűlés).
* A királynak két képviselője is volt a zűrzavaros három év (1918–1921) alatt: [[Habsburg József magyar kormányzó|József Ágost királyi főherceg]] mint [[homo regius]] („a király embere”, helytartó, 1918-ban rövid ideig); illetve [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó.
Ezen álláspont szerint Horthy hatalmát az legitimálta, hogy a felkent uralkodót helyettesítette, ezért a kor közjogi helyzetének ismeretében nem tartható az események olyan beállítása, amely azt sugallja, hogy a király „[[puccs]]” útján akarta megszerezni a hatalmat, hiszen a puccs egy, a törvényekkel szembeszegülő politikai cselekedet (lásd pl. [[Nyilasok|nyilas]] puccs).
== Szépirodalom és színházművészet ==
[[Hernádi Gyula]] írt [[Dráma|drámát]] IV. Károly visszatérési kísérleteiről ''Királyi vadászat'' címmel, amelyet [[1976]]. [[december 16.|december 16]]-án a [[Pesti Színház]] mutatott be [[Marton László (rendező)|Marton László]] rendezésében.<ref>{{hiv-web |url= http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&as=7245&kf=gy%EF%BF%BDngy%EF%BF%BDssy%20katalin |cím= Királyi vadászat |elérés= 2017-12-12 |családnév=  |keresztnév=  |munka= [[Színházi adattár]] |archívurl= https://web.archive.org/web/20171212084929/http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&as=7245&kf=gy%EF%BF%BDngy%EF%BF%BDssy%20katalin# |archívdátum= 2017-12-12 }}.</ref> A színdarabról televíziós felvétel is készült, amelyet [[1981]]-ben sugárzott a [[Magyar Televízió]] az ősbemutatóhoz képest a kisebb szerepekben némi változtatással, de a főbb szerepekben változatlan szereposztással [[Szabó Sándor (színművész)|Szabó Sándor]] főszereplésével, aki a legitimista érzelmű fiktív személyt, [[Erdődy család|Erdődy]] Pál grófot alakította. IV. Károly szerepében [[Tordy Géza]] tűnt fel, Zita királynét pedig [[Bánsági Ildikó]] keltette életre.<ref>{{PORT.hu-film|163569|Királyi vadászat}}</ref>
A színházi felvételt többször ismételte az MTV, legutoljára az [[M5 (televízióadó)|M5]]-ön [[2017]]. [[október 22.|október 22]]-én vasárnap 1:20-kor került adásba.<ref>{{hiv-web |url= http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=ha2597806cbffe4bff916b69acd6619459 |cím= Királyi vadászat |elérés= 2017-12-12 |családnév=  |keresztnév=  |munka= Animare TV újság |archívurl= https://web.archive.org/web/20171212084613/http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=ha2597806cbffe4bff916b69acd6619459 |archívdátum= 2017-12-12 }}.</ref> Hernádi alapjaiban átírja az eseményeket, Magyarországra érkező királyi párt egy „véletlen balesetben” meggyilkolják, szerepüket hasonmások veszik át. A dráma könyv alakban [[1989]]-ben jelent meg.<ref>{{hiv-web |url= https://moly.hu/konyvek/hernadi-gyula-kiralyi-vadaszat|cím= Királyi vadászat |elérés=2017-12-12 |családnév= |keresztnév= |munka= Moly}}.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Bencsik Gábor: ''Horthy Miklós'', Budapest, M. Mercurius, 2003, {{ISBN|9638552859}}
* Ifj. Sarkady Sándor: ''Civitas Fidelissima - Felkelés és népszavazás'', In: Rubicon, XX. évf., 205-206. szám, 2010/4-5, ISSN 0865-6347
* Ormos Mária: Trón az ingoványon, Károly császár és király kísérletei egy birodalom megmentésére In: Rubicon, XXI. évf. 2. különszám, 2010, ISSN 0865-6347
* Gulyás László: ''A Kisantant'', In: Rubicon, XXII. évf., 213. szám, ISSN 0865-6347
== További információk ==
* {{KatLex|ALL}}[http://lexikon.katolikus.hu/K/kir%C3%A1lypuccsok.html]
* [https://web.archive.org/web/20080503215336/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0125/11.html Operettháború vagy hatalmi harc?] – sulinet.hu
* [http://193.225.92.129/leveltar1/adat/termekek/hu177.jpg Horthy Miklós köszönetnyilvánítása a magyar nemzethez] {{Wayback|url=http://193.225.92.129/leveltar1/adat/termekek/hu177.jpg |date=20200614015638 }} – 1921. október 24.
*''IV. Károly visszatérési kísérletei. 1. füz.''; Magyar Királyi Minisztérium, Budapest, 1921
* [[Hatos Pál]]: [https://www.valaszonline.hu/2021/10/22/hatos-pal-kiralydrama-a-torokugraton-a-budaorsi-csata-100-evfordulojara/ Királydráma a Törökugratón – a budaörsi csata 100. évfordulójára], [[Válasz Online]], 2021. október 22.
* [[Hernádi Gyula]]: ''Királyi vadászat'', [[Magvető Könyvkiadó]], Budapest, 1989, {{ISBN|963-14-1362-4}}
* [https://www.youtube.com/watch?v=PL7RlN-tJIs Trónfosztott királyság – Az utolsó magyar király visszatérési kísérlete] (történelmi dokumentumfilm)
* ''1921 – A Nagy Újrakezdés.'' Szerk. Hermann Róbert, Ligeti Dávid. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2023.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Budaörsi csata]]
* [[Legitimizmus]]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|történelem||politika}}
{{DEFAULTSORT:Királypuccs}}
[[Kategória:A Horthy-korszak eseményei]]
[[Kategória:Habsburgok]]
[[Kategória:1921]]
[[Kategória:Puccskísérletek]]