Ikigai forrásának megtekintése

Az '''Ikigai''' (生き甲斐, 'a létezés oka') egy [[japán]] fogalom, egy olyan dologra utal, amely az embernek célérzetet, okot ad az életre. Gyakran hasonlítják össze olyan fogalmakkal, mint a küldetés, álom, vízió és az élet értelme.
== Jelentés és etimológia ==
Az Oxford English Dictionary úgy határozza meg az ikigait mint "motiváló erőt; valamit vagy valakit, amely az embereknek értelmet vagy életcélt ad". Általánosabban utalhat valamire, ami örömet vagy beteljesülést hoz.
A kifejezés két japán szóból áll: iki (生き, jelentése „élet; él”) és kai (甲斐, jelentése hatás; eredmény; gyümölcs; érdemesség; használat; haszon - szekvenciálisan gai -ként hangoztatva), azaz megérkezni az „élethez való okhoz”; az élet értelméhez; ahhoz a dologhoz, ami élni érdemessé teszi az életet; a "raison d'être" fogalomhoz hasonlatosan.
== Áttekintés ==
Az ikigai jelentheti, hogy van értelme az életnek, emellett, hogy jelen van a motiváció. Kumano Micsiko tanulmánya szerint a japánul leírt ikigai érzése általában a teljesség és a beteljesülés érzését jelenti, amely akkor jelenik meg, ha az emberek szenvedélyesek. Az ikigai érzését keltő tevékenységek nincsenek az egyénre erőltetve; spontánnak és önként vállaltnak tekintik őket, így személyesek, és az egyén belső énjétől függnek.
Inoue Kacuja pszichológus szerint az ikigai olyan fogalom, amely két aspektusból áll: "források vagy tárgyak, amelyek értéket vagy értelmet hoznak az életbe" és "egy érzés, miszerint az életnek értéke vagy értelme van a forrása vagy tárgya létezése miatt". Inoue társadalmi szempontból három irányba sorolja az ikigait: szociális ikigai, nem szociális ikigai és antiszociális ikigai. ''A szociális'' ikigai arra az ikigaira utal, amelyet a társadalom önkéntes tevékenységek és kör tevékenységek révén fogad el. Az ''aszociális'' ikigai olyan ikigai, amely nem kapcsolódik közvetlenül a társadalomhoz, például a hithez vagy az önfegyelemhez. ''Az antiszociális'' ikigai arra az ikigaira utal, amely az alapvető motiváció a sötét érzelmek átélésére, mint például a vágy, hogy gyűlöljön valakit vagy valamit, vagy továbbra is vágyjon a bosszúra.<ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Inoue |first=Katsuya |title=Psychology of Aging |year=2000 |publisher=Chuo Hoki Shuppan |isbn=978-4805818954 |page=80–99, 144–145}}</ref>
Dan Buettner, a [[National Geographic Magazine|National Geographic]] újságírója szerint az ikigai lehet az egyik oka az [[Okinava prefektúra|okinawai]] emberek hosszú életének. <ref>{{Cite web |author=Buettner |first=Dan |date=September 2009 |title=How to live to be 100+ |url=https://www.ted.com/talks/dan_buettner_how_to_live_to_be_100?language=en |accessdate=2021-09-09 |work=TED}}</ref> Buettner szerint az okinavaiak kevésbé vágynak nyugdíjba menni, mivel az emberek amíg egészségesek a kedvenc tevékenységüket végzik munkaként. "Moai", a barátságos baráti társaság fontos oka annak, hogy Okinawa lakói sokáig éljenek. 2016 -ban a koncepción alapuló könyv „Ikigai - A hosszú élet japán titka” címmel jelent meg a Bookline kiadótól Héctor García és Francesc Miralles tollából. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=García |first=Héctor |title=Ikigai: The Japanese Secret to a Long and Happy Life |year=2017 |publisher=Penguin Books |isbn=978-0143130727}}</ref>
== Korai népszerűsítés ==
Bár az ikigai fogalma régóta létezik a japán kultúrában, először a japán pszichiáter és akadémikus Kamija Mieko népszerűsítette 1966 -ban megjelent könyvében {{Nihongo|"On the Meaning of Life"|生きがいについて|ikigai ni tsuite}}  . <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Kamiya |first=Mieko |title="『生きがいについて』 ("On the Meaning of Life" in Japanese)" |year=1980 |publisher=Misuzu Shobo |location=Japan |isbn=4622081814}}</ref> A könyvet még nem fordították le.
== Lásd még ==
* [[Joie de vivre]]
* [[Logoterápia]]
* [[Jelentésalkotás]]
* Motivation § A motiváció típusai 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Japán társadalmi kifejezések}}
{{Portál|Japán|-}}
[[Kategória:Módosult tudatállapotok]]
[[Kategória:Japán kultúra]]
[[Kategória:Szócikkek japán nyelvű tartalommal]]