Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása forrásának megtekintése

{{országspecifikus/hu}}
Az '''információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása''' Magyarországon a Büntető Törvénykönyv XLIII. fejezetében (Tiltott adatszerzés és az információ rendszer elleni bűncselekmények), a 424. §-ban meghatározott egyik [[bűncselekmény]].
== Fogalma ==
Aki a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
* a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve
* b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja,
vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.<ref>2012. évi C. törvény 424. § (1) bek.</ref>
== Büntethetőséget kizáró ok ==
Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai program készítése a büntetőügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.<ref>2012. évi C. törvény 424. § (2) bek.</ref>
== A jelszó fogalma ==
A Btk. 424. §-a szerinti a [[jelszó]] fogalma ennek a §-nak az alkalmazásában: "az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító."<ref>2012. évi C. törvény 424. § (3) bek.</ref>
== A célzat ==
A törvényi tényállásban felsorolt magatartások csak akkor minősülhetnek  bűncselekménynek, ha a magatartás  meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez  szükséges vagy ezt megkönnyíti.
* a Btk. 375. §-ban meghatározott bűncselekmény (az [[információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás]]),<ref>Btk. 375. § (1)-(5) bekezdés</ref>
* a Btk. 422. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott bűncselekmény (Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából... d) elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti)<ref>Btk. 422. § (1) d)</ref>
* a Btk. 423. §-ban meghatározott bűncselekmény ([[Információs rendszer vagy adat megsértése]])
A [[célzat]] megállapítása nélkül ezek a magatartások nem valósítják meg az '''információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása''' bűncselekmény törvényi tényállását. A [[Gondatlanság|gondatlan]] magatartást a törvény nem bünteti.
== Története ==
A 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a magyar Btk.-ba<ref name="1978. évi IV. törvény">1978. évi IV. törvény</ref> a '''számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása''' című különös részi törvényi tényállást. Ez a bűncselekmény – lényegében – a korábbi  Btk.<ref name="1978. évi IV. törvény"/> 300/C. §-ában meghatározott '''számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény''' előkészületének, illetve bűnsegédi részességének külön nevesített<ref>latinul sui generis</ref> tényállása.
A különös részi tényállás nevét a hatályos Btk. megváltoztatta.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*'''2012. évi C. törvény''' a Büntető Törvénykönyvről 424. §
*'''1978. évi IV. törvény''' a Büntető törvénykönyvről 300/E. §
* Kereszty Béla – Mráz Vilmosné – Nagy Ferenc – Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része. Korona Kiadó, Budapest, 2005. 684. old. {{ISBN|963 9589 60 8}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
== További információk ==
[[Kategória:Büntetőjog]]