Iordanes forrásának megtekintése

{{Tudós infobox
|név                            =Iordanes
|kép                            =
|képméret                       =250px
|képaláírás                     =
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint                 =történetíró
|nemzetiség                     =gót
|születés dátuma                =[[6. század]]
|születés helye                 =
|halál dátuma                   =553 után
|halál helye                    =
|házastárs                      =
|gyermekei                      =
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény        =
|más intézmény                  =
|egyéb diplomái                 =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület                    =[[történettudomány]]
|kutatási terület               =
|tudományos fokozat             = <!-- melyiket és mikor --->
|mérnöki ág                     = <!-- mérnökök esetében -->
|aktivitási típus               =
|szakintézeti tagság            = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|felsőoktatási munkahely1       =
|felsőoktatási beosztás1        =
|felsőoktatási munkahely2       =
|felsőoktatási beosztás2        =
|kutatóintézeti munkahely       =
|kutatóintézeti beosztás        =
|más munkahelyek                = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
|jelentős munkái                =''Romana<br>Getica''
|jelentős tervfeladatai         =
|tudományos publikációk száma   =
|szakmai kitüntetések           =
|akadémiai tagság               = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt                  = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
|hatással voltak rá             = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
|weboldal                       = <!-- http:// nélkül -->
}}
'''Iordanes''' vagy '''Jordanes''' (? – 553 után) [[gótok|gót]] származású, írásaiban [[latin nyelv]]et használó itáliai történetíró volt. Két műve maradt ránk, melyeknek [[Theodor Mommsen]] (1817-1903) adott címet: a [[Római Birodalom]] történetét elbeszélő mű a ''Romana'', a gótokét tárgyaló pedig a ''Getica'' címet kapta. Utóbbi cím valójában a [[géták]]ra – [[agathürszök|szkíták]] által megszervezett [[Trákia|trák]] népességre –, s nem a gótokra utal.
== Élete ==
Iordanesről csak annyit tudunk, amennyit két művében magáról közöl. Nagyapja, ''Paria'', katonai jegyző (notarius) volt ''Candac'' [[alánok|alán]] fejedelem szolgálatában az 5. században. Iordanes apja az ''Alanoviamuth'' nevet viselte, bár nevét többen, talán tévesen, ''Alanorum ducis''-nak („az alánok vezére”) olvassák. Iordanes maga gót származásúnak vallja magát, mindazonáltal nem lehetett tisztán gót származású: apja neve világosan utal egyik ősének alán gyökerére.
Iordanesről tudjuk, hogy egy bizonyos ''Gunthigis'' vagy ''Boza'' alatt szolgált, akit ma azzal a Gunthigisszel azonosítanak, aki [[536]]-ban [[dux]]i rangban harcolt a [[Bizánci Birodalom]] hadseregében a keleti határon. Azt is tudjuk, hogy Iordanes egyházi ember, a dél-itáliai [[Crotone|Krotón]] városának [[püspök]]e, egyben az 537-555 között uralkodó [[Vigiliusz pápa]] jó barátja volt, akinek kíséretében [[551]]-ben elutazott [[Konstantinápoly]]ba. Két műve ekkoriban (550 és 552 között) keletkezett.
== Művei ==
Tudjuk, hogy egy barátja kérésére félbeszakította a Romanát, hogy közben megírhassa a Geticát. Ezt befejezte és kiadta, majd miután a másikkal is végzett, elküldte mindkettőt a [[pápa (egyházfő)|pápának]]. Feltételezések szerint a két mű [[Moesia]] vagy Kis-Szkítia (a mai [[Dobrudzsa]]) vidékén született, de ez nem bizonyítható. Iordanes még katonai jegyzőként megfordulhatott a nevezett – a gótok történetében jelentős szerepet játszó – vidékeken, ám könyveit feltehetően konstantinápolyi utazása idején írta meg. Mindkét művében szerepelnek 551-ben és 552 elején történt események. Munkájának megírására késztethette az is, hogy [[I. Iusztinianosz bizánci császár|I.&nbsp;Iusztinianosz]] bizánci császár 552. április 1-jén lépett 25. uralkodási évébe, könyveit pedig akár ajándéknak is szánhatta ezen alkalomból.
A két mű közül a Getica képvisel nagyobb értéket, mivel Iordanes több, mára már elveszett forrást – többek között [[Ablavius]] és [[Priszkosz rétor]] munkáit –, valamint a gót szájhagyományt is felhasználta készítéséhez, ráadásul a maga korának viszonyait közelről ismerhette, első kézből származó értesülésekkel szolgálhatott. A Getica egyébiránt hangulatkeltő műként is felfogható, hiszen a dicsőségesen ábrázolt gót nép és a rómaiak barátságát, szövetségét hirdeti az időben, amikor Iusztinianosz hadjáratot indít Itália földjén, hogy visszahódítsa a Római Birodalom korábbi területeit.
A Geticában Iordanes idézi [[Cassiodorus]] azóta elveszett munkáját. Utóbbi szerző 533-ig tárgyalta a gótok történetét, többek között Priszkosz rétor munkája alapján. Priszkosz jelentésében [[Attila hun király]]ra vonatkozó adatok is szerepeltek. A gót történet 533–551 közötti szakaszának leírása ellenben Iordanes saját munkája.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:II.3.b.fejezet">{{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= II.3.b A latin források. |publisher= Balassi Kiadó Budapest, 1997 |isbn= 963-506-140-4}}</ref>
Iordanes munkásságát Bokor János ekképpen értékeli:
{{Idézet 2|Jordanest általában a classicus világ vaskora utolsó írójának tekintik. Két ránk maradt művének, a római és gót történetnek, semmi szorosan vett „classicus” értéke nincs és mint történetíró sem állja ki távolról sem az összehasonlítást előzői és kortársaival szemben. De mégis az egész középkoron át alig volt történeti munka, mely kelendőbb, többet emlegetettebb lett volna, mint az övé s korunkban is a népvándorlás történetének írói lépten-nyomon kénytelenek hivatkozni reá és idézni őt. Jordanes ezen nagy népszerűségre azért jutott, mert főműve, a gótok története, teljességgel nem egyéb különféle szerzőkből gyarlón összeszerkesztett compilatiónál. Míg ugyanis azok a munkák, amelyeket compilált, (Ablabius, Cassiodorius stb.) elvesztek, Jordanes művei, bár romlott szöveggel, egészükben maradtak reánk. Munkáinak a fő s egyetlen érdeme, hogy bennük ezen szerzők, jól-rosszúl, számunkra megmaradtak s a teljes végenyészettől megmenekültek.|''A gótok eredete és tettei''. Bevezetés.}}
== Magyarul ==
*''[https://mek.oszk.hu/16200/16211/16211.pdf A gótok eredete és tettei]''; ford., bev., jegyz. Bokor János; Brassói Lapok, Brassó, 1904 ''(Középkori krónikások)''
*''Getica. A gótok eredete és tettei''; szöveggond. Kiss Magdolna; Dolmen 2000, Pécs, 2002 ''(Vivarium fontium)''
*''Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei''; ford., jegyz., névmutatók Horváth Szilvia; Rippl-Rónai Múzeum–GeniaNet, Kaposvár–Pécs, 2014 ''(Vivarium fontium)''
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Adamik Tamás]] (2014): ''Latin irodalom a kora középkorban, 6–8. század''. Kalligram Kiadó, Pozsony. {{ISBN|9788081018213}}
* [http://mek.oszk.hu/16200/16211/ Jordanes ''in'' Bokor János (ford.) (1904): A gótok eredete és tettei (De origine actibusque getarum). Latinból fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta dr. Bokor János. ''In'' Gombos F. Albin (szerk.): ''Középkori krónikások''. III. Jordanes. Brassó.]
* [http://genianet.com/content/Vivarium_Fontium.html Iordanes ''in'' Horváth Szilvia (2014): ''Romana''. Kaposvár–Pécs.] {{ISBN|9789638939456}}
* Iordanes ''in'' Kiss Magdolna (2005): ''Getica''. L’Harmattan, Budapest. {{ISBN|963-9457-69-8}}
* [http://genianet.com/content/Vivarium_Fontium.html Kiss Magdolna (2008): ''Gót vezéregyéniségek a Római Birodalomban''. GeniaNet Kiadó, Pécs.]
* [http://finnugor.elte.hu/tortenelem/Forrasok/jordanes.htm Klima László (é.&nbsp;n.): ''Jordanes: Getica''.] {{Wayback|url=http://finnugor.elte.hu/tortenelem/Forrasok/jordanes.htm |date=20170414164452 }}
* [http://got.genianet.com/free-books/15-vivarium-fontium-series/iordanes-getica-a-gotok-eredete-es-tettei-koezreadja-kiss-magdolna Iordanes Getica, közreadja Kiss Magdolna, 2016. online:] {{Wayback|url=http://got.genianet.com/free-books/15-vivarium-fontium-series/iordanes-getica-a-gotok-eredete-es-tettei-koezreadja-kiss-magdolna |date=20170922050653 }} Regisztrálás után az egész könyv szabadon olvasható, letölthető:
== További információk ==
* [[Leffler Sámuel]]: ''Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára'', Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 211. o.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Középkori latin irodalom]]
* [[Alánok]]
* [[Berig]]
* [[Gótok]]
* [[Hunok]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Középkor}}
[[Kategória:Középkori történetírók]]