Izrael forrásának megtekintése

{{egyért2|a modern izraeli államról|Izrael (egyértelműsítő lap)}}
{{Ország infobox
 | teljes név = Izrael Állam
 | saját név = מדינת ישראל ''Medinat Jiszráél'' (héberül)<br>دولة اسرائيل ''Daulat Iszráíl'' (arabul)
 | zászló =Flag of Israel.svg{{!}}border
 | címer =Emblem of Israel.svg
 | címer_méret = 80px
 | himnusz = ''[[Izrael himnusza|HaTikvá]]'' <br/><center>[[Fájl:Hatikvah instrumental.ogg]]</center>
 | térkép = Israel (centered orthographic projection).svg
| térképaláírás = {{jelmagyarázat|#008100|Izrael}}{{jelmagyarázat|#47ca44|Izrael által megszállt területek}}
 | főváros = [[Jeruzsálem]]<ref group=megj>Az ún. Jeruzsálem-törvény kimondja, hogy „az egy és oszthatatlan Jeruzsálem Izrael fővárosa”, a város az országos kormányzat székhelye, az elnöki rezidencia is a városban van, a legtöbb kormányhivatal, az izraeli Legfelsőbb Bíróság és a [[Kneszet]], az izraeli parlament háza. Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] és a legtöbb ország nem ismeri el a Jeruzsálem-törvényt: követségeik más városokban, [[Tel-Aviv]]ban, [[Ramat Gan]]ban és [[Herclija|Hercliján]] működnek. ([https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/is.html ''CIA Factbook''ot] {{Wayback|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/is.html |date=20181224211321 }} és [http://www.un.org/Depts/Cartographic/map/profile/israel.pdf Izrael térképét]) A Palesztin Hatóság [[Kelet-Jeruzsálem]]et tekinti a jövőbeli [[Palesztina|Palesztin Állam]] leendő fővárosának, így a város végleges státusa további tárgyalások függvénye Izrael és a Palesztin Hatóság között. ([http://www.publicpolicy.umd.edu/IPPP/Fall97Report/negotiating_jerusalem.htm ''Negotiating Jerusalem'', University of Maryland] {{Wayback|url=http://www.publicpolicy.umd.edu/IPPP/Fall97Report/negotiating_jerusalem.htm |date=20060514191731 }}).</ref>
 | szélességi fok = 31
 | szélességi ívperc = 47
 | szélesség = É
 | hosszúsági fok = 35
 | hosszúsági ívperc = 13
 | hosszúság = K
 | legnagyobb város = Jeruzsálem
 | államforma = [[köztársaság]]
 | vezető cím 1 = Elnök
 | vezető név 1 = [[Jichák Hercog]]
 | vezető cím 2 = Miniszterelnök
 | vezető név 2 = [[Benjámín Netanjáhú]]
 | vezető cím 3 = A Kneszet elnöke
 | vezető név 3 = [[Amir Ohana]]
 | vezető cím 4 = Legfőbb bíró
 | vezető név 4 = [[Eszter Hajút]]
 | hivatalos nyelv = [[héber nyelv|héber]]<br> [[arab nyelv|arab]] <small>(nem hivatalos, de különleges státusza van)</small><ref>[https://avidichter.co.il/wp-content/uploads/2018/07/leom_law_en_press_18.7.18.pdf Basic Law: Israel – The Nation-State of the Jewish people §4]</ref>
 | beszélt nyelvek = [[angol nyelv|angol]]
 | szuverenitás típusa = függetlenség
 | szuverenitás megnevezése = Palesztina [[Egyesült Királyság|brit]] [[Nemzetek Szövetsége mandátum|Népszövetségi mandátum]]tól
 | esemény 1 = kikiáltása
 | esemény 1 dátum = [[1948]]. [[május 14.]]
 | népességrangsorban = 96
 | becsült népesség = 10 000 000 <ref>Jerusalem Post: [https://www.jpost.com/israel-news/article-786265 Israel's population closing in on 10 million in 2024 demographic update]</ref><ref name="i24news" />
 | becsült népesség éve = 2024
 | népsűrűség = kb. 435
 | GDP = 390  milliárd [[amerikai dollár|USD]]
 | GDP megjegyzés = [[2018]] (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]])
 | GDP-rangsorban = 43
 | GDP per fő = 37 262  [[amerikai dollár|USD]]
 | GDP per fő rangsorban = 29
 | terület = 20 770
 | területi rangsorban = 153
 | víz = 2
 | időzóna = [[Izraeli standard idő|ISD]]
 | eltérés UTC-től = +2
 | nyári időzóna = [[Izraeli standard nyári idő|IDT]]
 | eltérés UTC-től nyáron = +3
 | pénznem =[[Izraeli új sékel]]
 | pénznem ISO-kódja = ILS
 | internet TLD = il
 | gépkocsijel = IL
 | hívókód = 972
 | hadban áll = {{Zászlóikon kép|Flag of al-Qassam Brigades.svg}} [[Hamász]]
}}
'''Izrael''' ({{ny-he|ישראל}} ''Jiszráél'' {{ny-ar|إسرائيل}} ''Iszráíl''), hivatalos nevén '''Izrael Állam''' ({{ny-he|מדינת ישראל}} ''Medinat Jiszráél'' {{ny-ar|دولة اسرائيل}} ''Daulat Iszráíl'') a [[Közel-Kelet]]en, a [[Földközi-tenger]] keleti partján fekvő [[ország]], a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa,<ref>{{Cite web |title=Top 32 Developed and Developing Countries |url=https://www.investopedia.com/updates/top-developing-countries/ |work=Investopedia |accessdate=2024-12-30 |language=en |quote=Israel is a '''developing''' country.}}</ref> [[atomhatalom]].<ref>{{Cite web |title=Izrael is atomhatalom és Netanjahunak nincs vesztenivalója |url=https://forbes.hu/uzlet/izrael-hamasz-palesztin-haboru-kozel-kelet-iran-netanjahu-gazai-ovezet/ |work=Forbes.hu |date=2023-10-19 |accessdate=2023-10-19 |language=hu}}</ref>
Az izraeli államot [[1948]]-ban alapították meg. Az ország a történelmi [[Júdai Királyság|Júda]] és [[Izraeli Királyság|Izrael]], ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része [[zsidó vallás|izraelita vallású]] [[zsidók|zsidó]], akik a [[diaszpóra|szétszóratás]] 1850 éve után többnyire a [[második világháború]] és az európai [[holokauszt]] után vándoroltak vissza a térségbe ([[alija]]). A lakosság további jelentős részét [[Iszlám|muszlim]] [[arabok]] alkotják. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte [[Arab–izraeli konfliktus|folyamatosak az összetűzések]].
Izrael telepeket létesített és bővít a megszállt területeken, ami a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősül és [[Annexió|annektálta]] Kelet-Jeruzsálemet és a [[Golán-fennsík]]ot. Az 1973-as [[jom kippuri háború]] óta békeszerződést írt alá Egyiptommal, visszaadta a [[Sínai-félsziget]]et és Jordánia megszállt területét, és a [[2020-as évek]]re normalizálódott a kapcsolata több arab országgal. Az izraeli-palesztin konfliktus megoldására irányuló erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel.
Továbbra is konfliktusban áll [[Szíria|Szíriával]], a [[libanon]]i [[Hezbollah]]hal és a [[Palesztina|palesztin]] [[Hamász|Hamássz]]al. Ezenkívül a régió több országa nem ismeri el, sőt elutasítja a létezését.<ref>{{Cite web |title=Iran's Khamenei says Israel 'not a country, but a terrorist base' |url=https://www.france24.com/en/live-news/20210507-iran-s-khamenei-says-israel-not-a-country-but-a-terrorist-base |work=France 24 |date=2021-05-07 |accessdate=2024-07-28 |language=en |quote="Israel is not a country, but a terrorist base against the nation of Palestine and other Muslim nations," Khamenei said in live televised remarks.}}</ref>
Nemzetközileg bírálják a palesztin területek illegális megszállása miatt, és a [[Gázai övezet|gázai-övezeti]] [[palesztinok]] elleni [[népirtás]]<nowiki/>sal,<ref>{{Cite news|title=The “Harvard Law Review” Refused to Run This Piece About Genocide in Gaza|url=https://www.thenation.com/article/archive/harvard-law-review-gaza-israel-genocide/|date=2023-11-22|accessdate=2024-07-28|language=en-US|first=Rabea|last=Eghbariah}}</ref><ref>{{cite web |date=16 November 2023 |title=Gaza: UN experts call on international community to prevent genocide against the Palestinian people |url=https://www.ohchr.org/en/press-releases/2023/11/gaza-un-experts-call-international-community-prevent-genocide-against |access-date=21 March 2024 |work=UN |archive-date=24 December 2023 |archive-url=https://web.archive.org/web/20231224050530/https://www.ohchr.org/en/press-releases/2023/11/gaza-un-experts-call-international-community-prevent-genocide-against |url-status=bot: unknown}}</ref> [[Háborús bűncselekmény|háborús]] és [[Emberiesség elleni bűntett|emberiesség elleni bűncselekmények]] elkövetésével vádolják.<ref>{{Cite web |date=2024-05-20 |title=ICC prosecutor seeks arrest warrants for Netanyahu and Hamas leaders |url=https://www.bbc.co.uk/news/articles/c3ggpe3qj6wo |access-date=2024-05-20 |website=BBC News |language=en-GB}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.ohchr.org/en/press-releases/2024/06/israeli-authorities-palestinian-armed-groups-are-responsible-war-crimes |title=Israeli authorities, Palestinian armed groups are responsible for war crimes, other grave violations of international law, UN Inquiry finds |accessdate=2024 |quote=GENEVA (12 June 2024) – Israeli authorities are responsible for war crimes and crimes against humanity committed during the military operations and attacks in Gaza since 7 October 2023, the UN Independent International Commission of Inquiry on the Occupied Palestinian Territory, including East Jerusalem, and Israel, said in a new report today. |publisher=UNITED NATIONS Human Rights}}</ref>
Az ország [[Jeruzsálem]]et választotta [[főváros]]ának, ezt azonban a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el.<ref>{{Cite web |title=Why Jerusalem is not the capital of Israel |url=https://www.aljazeera.com/features/2017/12/10/why-jerusalem-is-not-the-capital-of-israel |work=Al Jazeera |accessdate=2024-07-28 |language=en |first=Zena Al Tahhan,Farah |last=Najjar}}</ref> [[Tel-Aviv|Tel Aviv]] az ország diplomáciai, technológiai, gazdasági és pénzügyi központja.
A kedvezőtlen külső körülmények (''kiszolgáltatott földrajzi helyzet, háborúk a szomszédos muszlim államokkal, víz- és nyersanyaghiány, külföldi tőkétől való függés'') ellenére sikerült fejlett gazdasági és tudományos szektort kialakítania.
A [[visszatérési törvény]]e {{Wd|Q950320}} (חוק השבות) lehetővé teszi a Földön élő összes [[zsidók|zsidó]] számára, hogy Izraelben telepedjen le.
A sűrűn lakott országnak 2024-ben 10 millió lakosa van,<ref name="i24news" >{{Cite web |title=Israel reveals population to reach 10 million by end of 2024 |url=https://www.i24news.tv/en/news/israel/society/1694685204-israel-reveals-population-to-be-10-million-by-end-of-2024 |work=www.i24news.tv |accessdate=2024-05-18}}</ref>  de területe [[Magyarország]]nak csak 22%-a.
Többnyire a [[fejlett ország]]ok közé sorolják <ref>{{Cite web |url=https://www.usnews.com/news/best-countries/israel |title=Israel |accessdate=2024 |publisher=usnews.com |quote=The country is very highly developed in terms of life expectancy, education, per capita income and other human development index indicators. But the country also has one of the most unequal economies in the Western world, with significant gaps between the rich and poor.}}</ref> és előkelő helyet foglal el a [[Országok listája az emberi fejlettségi index alapján|globális emberi fejlettségi listán]]. Kiemelkedik a [[kutatás-fejlesztés]]i kiadások [[Bruttó hazai termék|GDP]] százalékos arányában,<ref name=OECD_R&D>{{cite web|url=https://data.oecd.org/rd/gross-domestic-spending-on-r-d.htm|title=Research and development (R&D) – Gross domestic spending on R&D – OECD Data|website=data.oecd.org|access-date=10 February 2016}}</ref> az [[innováció]]s képességben,<ref name=Bloomberg_innovation>{{Cite news|url=https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-01-22/germany-nearly-catches-korea-as-innovation-champ-u-s-rebounds|title=These Are the World's Most Innovative Countries|website=Bloomberg.com|date=22 January 2019|access-date=24 January 2019}}</ref> az emberek [[Országok listája a boldogságindex alapján|boldogság indexén]],<ref name=UN_happiness>{{Cite web|url=http://worldhappiness.report/ed/2018/|title=World Happiness Report 2018|last=Report|first=World Happiness|date=14 March 2018|website=World Happiness Report|language=en-US|access-date=26 February 2019}}</ref> továbbá az élhető országok indexén.<ref>{{Cite web |title=Ranked: Best Countries to Live in the World, 2024 |url=https://ceoworld.biz/2024/04/05/ranked-best-countries-to-live-in-the-world-2024/ |work=CEOWORLD magazine |date=2024-04-05 |accessdate=2024-05-18 |language=en-US |first=Lila |last=Jones}}</ref>
== Etimológia ==
A brit mandátum (1920–1948) alatt az egész régiót „[[Palesztina (régió)|Palesztina]]” néven ismerték. Az 1948-as függetlenség kikiáltása után az ország hivatalosan is felvette az „Izrael Állam” nevet. Az akkor javasolt más neveket, mint például az „Izrael földje” (''Erec Israel''), a [[Sion (Biblia)|Sion]] és [[Júdea]], elutasították,<ref>{{cite news |work=The Palestine Post |location=Jerusalem |date=7 December 1947 |page=1 |title=Popular Opinion |url=http://www.jpress.org.il/Repository/getFiles.asp?Style=OliveXLib:LowLevelEntityToSaveGifMSIE_TAUEN&Type=text/html&Locale=english-skin-custom&Path=PLS/1947/12/07&ChunkNum=-1&ID=Ar00105&PageLabel=1 |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20120815030044/http://www.jpress.org.il/Repository/getFiles.asp?Style=OliveXLib%3ALowLevelEntityToSaveGifMSIE_TAUEN&Type=text%2Fhtml&Locale=english-skin-custom&Path=PLS%2F1947%2F12%2F07&ChunkNum=-1&ID=Ar00105&PageLabel=1 |archive-date=15 August 2012 }}</ref> míg a [[Dávid Ben-Gúrión|Ben-Gúrión]] által is javasolt „Izrael” nevet elfogadták.<ref>[http://info.jpost.com/1998/Supplements/Jubilee/2.html One Day that Shook the world] {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20120112220409/http://info.jpost.com/1998/Supplements/Jubilee/2.html |date=12 January 2012 }}</ref>
Az ''Izrael földje'' és ''Izrael gyermekei'' elnevezéseket a történelem során a bibliai [[Egységes Izraeli Királyság|Izraeli Királyság]]ra, illetve az egész zsidó népre használták.<ref name=levine>{{cite news | last = Levine |first = Robert A. |title = See Israel as a Jewish Nation-State, More or Less Democratic |work=The New York Times |date = 7 November 2000 |access-date =19 January 2011 |url= https://www.nytimes.com/2000/11/07/opinion/07iht-edlevine.t.html}}</ref> Az „Izrael” név [[Jákob]] pátriárkára utal, aki a [[Héber Biblia]] alapján a nevet azután kapta, hogy sikeresen megbirkózott az [[Isten|Úr]] angyalával.<ref>És monda: Ne Jákóbnak hívják többé a te nevedet, hanem Izraelnek; mert mint fejedelem hatalmad van Istennél és az embereknél, és győztél." ( 1Mózes 32:28, 35:10). Lásd még Hóseás 12:5 .</ref> Jákob tizenkét fiától eredeztetik az ókori [[Az ókori Izrael törzsei|Izrael tizenkét törzsét]].
== Földrajz ==
<gallery>
Fájl:Israel Topography.png|Domborzati térkép
Fájl:Satellite image of Israel in January 2003.jpg|Műholdkép (Izrael)
Fájl:MiddleEast.A2003031.0820.250m.jpg|Műholdkép a térségről
Fájl:River Jordan.jpg|A [[Jordán (folyó)|Jordán]] folyó Jerikó közelében
Fájl:Barjehudaafmecadan.jpg|A [[Holt-tenger]], [[Masszáda|Masszadáról]] nézve
Fájl:Dover tverya17.jpg|A [[Kineret-tó]] és [[Tiberias]] látképe
Fájl:Negev-2005-1.JPG|A [[Negev-sivatag]]
</gallery>
{| align="right"
|{{Izrael térképe}}
|}
=== Domborzata ===
Izrael a [[Földközi-tenger]] keleti partján fekszik. Északon [[Libanon]]nal, keleten [[Jordánia|Jordániával]], [[Szíria|Szíriával]], délnyugaton [[Egyiptom]]mal határos. Délen [[Eilat]] kikötőjénél az [[Akabai-öböl]]nél keskeny kijárata van a [[Vörös-tenger]]hez.
Az [[ország]] túlnyomó része krétakori üledékes kőzetekből – [[mészkő (kőzet)|mészkőből]] és márgából – felépült, törésekkel feldarabolt 800-1000 [[méter]] magas [[röghegység]].
Legmagasabb része északon [[Galilea]] (Har Meron, 1208&nbsp;m), amelynek keleti felét kiterjedt [[bazalt]]takarók fedik. Galileát a fiatal üledékekkel feltöltött [[Jezréel-völgy|Jizreel-síkság]] választja el a Szamária rögvidékétől, amelyhez délen Júdea csatlakozik.
Az ország déli részét a [[Negev-sivatag]] területén idős [[gránit]]ból és [[homokkő]]ből álló, enyhén gyűrt és bércekre töredezett hegyvidék foglalja el. A [[völgy]]ekben a krétakori kőzetek alól triász kori [[gipsz]], és különös sziklaalakzatokban gazdag núbiai [[homokkő]] bukkan elő.
A Negev északi peremének kisebb medencéit [[lösz]] borítja, máshol kő- és kavics[[sivatag]]ok, helyenként homoksivatagok alakultak ki.
Izrael hegyvidékei nyugaton lankásan ereszkednek le a [[Földközi-tenger]] homokdűnékkel szegélyezett 10–25&nbsp;km széles parti síkságára, amelyet csak egy helyen szakít meg a [[Kármel (hegy)|Kármel]]-hegy [[sasbérc]]e. Itt él a lakosság zöme.
Keleten a röghegységek éles törésvonal mentén meredeken hanyatlanak az országhatáron húzódó [[Akabai-öböl]] felé futó szerkezeti árokba, amelynek tengelyében a [[Jordán (folyó)|Jordán]] folyik.
A [[Jordán-árok]] részei: Hula-völgy, Gór, a [[Holt-tenger]] vidéke, az Akaba-völgy.
A [[Holt-tenger]] partján található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420, a tófenék 795&nbsp;m-rel van a tenger szintje alatt.
Az ország déli részén a [[Negev-sivatag]] terül el, amely főleg [[kréta kor|kréta]] és [[eocén]] kori [[mészkő (kőzet)|mészkőből]] és [[homokkő]]ből áll.
Az ország belső területeit kelet felé a Palesztinai rögvidék foglalja el, amely észak–déli irányban három részre tagolható: [[Galilea]], [[Szamária]] és [[Júdea]].
Legmagasabb pont: [[Har Meron]], 1208&nbsp;méter, az ország északi végében, [[Naharija|Naharijá]]tól kb. 35–40&nbsp;km-re keletre.
=== Vízrajz ===
Izrael fő folyója a [[Jordán (folyó)|Jordán]], amely 251&nbsp;km hosszú, átfolyik a [[Kineret-tó|Kineret-tavon]] (másként: Genezáreti-tó) és a [[Holt-tenger]]be torkollik. A [[Golán-fennsík]] [[bazalt]]láva területei körülölelik a Kineret-tavat. A belső felföldről a tenger, illetve a Jordán felé tartó rövid patakok zöme időszakos.
Az ipar és a lakosság növekvő vízigényét a szennyvizek tisztításával, újrafelhasználásával, mesterséges csapadékkeltéssel, tengervíz-sótalanító üzemekkel (Asdód, Eilat) elégítik ki.<ref>Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007</ref>
=== Éghajlata ===
{{fő|Izrael éghajlata}}
Éghajlata északi és nyugati részén mérsékelt [[mediterrán éghajlat|mediterrán]]. Télen esik némi eső, de a hosszú meleg évszak tavasszal, [[április]]ban kezdődik és [[október]]ig tart. Az ország további részein szubtrópusi sztyepp, illetve szubtrópusi-trópusi sivatagi éghajlat uralkodik.
Az évi csapadékmennyiség északon – Galileában – 600–800&nbsp;mm, dél felé ez fokozatosan csökken. A [[Negev-sivatag|Negev]]ben, a [[Jordán-árok]] déli felén és a Holt-tenger környékén ([[Júdeai-sivatag]]) viszont a 200&nbsp;mm-t sem éri el. A nyári hónapok az egész országban szárazak.
{| class="navbox mw-collapsible mw-collapsed" style="text-align: left; border: 0px; margin-top: 0.2em; background-color: transparent; clear:none; width:40%;"
|-
! class="navbox-title" style="background-color: #f2dfce;" | Éghajlattáblázatok
|-
|
{{Éghajlattáblázat
|név = [[Tel-Aviv]]
|Jan_max  =
|Feb_max  =
|Mar_max  =
|Apr_max  =
|Maj_max  =
|Jun_max  =
|Jul_max  =
|Aug_max  =
|Sep_max  =
|Okt_max  =
|Nov_max  =
|Dec_max  =
|Jan_átl_max  =17.5
|Feb_átl_max  =17.7
|Mar_átl_max  =19.2
|Apr_átl_max  =22.8
|Maj_átl_max  =25
|Jun_átl_max  =27.5
|Jul_átl_max  =29.4
|Aug_átl_max  =30.2
|Sep_átl_max  =29.4
|Okt_átl_max  =27.3
|Nov_átl_max  =23.4
|Dec_átl_max  =19.2
|Jan_átl  =
|Feb_átl  =
|Mar_átl  =
|Apr_átl  =
|Maj_átl  =
|Jun_átl  =
|Jul_átl  =
|Aug_átl  =
|Sep_átl  =
|Okt_átl  =
|Nov_átl  =
|Dec_átl  =
|Jan_átl_min  =9.6
|Feb_átl_min  =9.8
|Mar_átl_min  =11.5
|Apr_átl_min  =14.4
|Maj_átl_min  =17.3
|Jun_átl_min  =20.6
|Jul_átl_min  =23
|Aug_átl_min  =23.7
|Sep_átl_min  =22.5
|Okt_átl_min  =19.1
|Nov_átl_min  =14.6
|Dec_átl_min  =11.2
|Jan_min  =
|Feb_min  =
|Mar_min  =
|Apr_min  =
|Maj_min  =
|Jun_min  =
|Jul_min  =
|Aug_min  =
|Sep_min  =
|Okt_min  =
|Nov_min  =
|Dec_min  =
|Jan_átl_csapadék =147
|Feb_átl_csapadék =110
|Mar_átl_csapadék = 62
|Apr_átl_csapadék =16
|Maj_átl_csapadék =4
|Jun_átl_csapadék =0
|Jul_átl_csapadék =0
|Aug_átl_csapadék = 0
|Sep_átl_csapadék =0
|Okt_átl_csapadék =34
|Nov_átl_csapadék = 81
|Dec_átl_csapadék =127
|Jan_napos =192
|Feb_napos =200
|Mar_napos =236
|Apr_napos =270
|Maj_napos =329
|Jun_napos =357
|Jul_napos =369
|Aug_napos =356
|Sep_napos =300
|Okt_napos =279
|Nov_napos =234
|Dec_napos =189
|Jan_naposnap  =
|Feb_naposnap  =
|Mar_naposnap  =
|Apr_naposnap  =
|Maj_naposnap  =
|Jun_naposnap  =
|Jul_naposnap  =
|Aug_naposnap  =
|Sep_naposnap  =
|Okt_naposnap  =
|Nov_naposnap  =
|Dec_naposnap  =
|forrás = [http://ims.gov.il/IMS/CLIMATE/TopClimetIsrael/ Israel Meteorological Service], [http://www.weather.gov.hk/wxinfo/climat/world/eng/europe/gr_tu/jerusalem_e.htm Hong Kong Observatory]
}}
{{Éghajlattáblázat
|név = [[Jeruzsálem]]
|Jan_átl_max  = 11.8
|Feb_átl_max  =12.6
|Mar_átl_max  =15.4
|Apr_átl_max  =21.5
|Maj_átl_max  =25.3
|Jun_átl_max  =27.6
|Jul_átl_max  =29.0
|Aug_átl_max  =29.4
|Sep_átl_max  =28.2
|Okt_átl_max  =24.7
|Nov_átl_max  =18.8
|Dec_átl_max  =14.0
|Jan_átl_min  =6.4
|Feb_átl_min  =6.4
|Mar_átl_min  =8.4
|Apr_átl_min  =12.6
|Maj_átl_min  =15.7
|Jun_átl_min  =17.8
|Jul_átl_min  =19.4
|Aug_átl_min  =19.5
|Sep_átl_min  =18.6
|Okt_átl_min  =16.6
|Nov_átl_min  =12.3
|Dec_átl_min  =8.4
|Jan_átl_csapadék =133
|Feb_átl_csapadék =118
|Mar_átl_csapadék = 92
|Apr_átl_csapadék =24
|Maj_átl_csapadék =3
|Jun_átl_csapadék =0
|Jul_átl_csapadék =0
|Aug_átl_csapadék = 0
|Sep_átl_csapadék =1
|Okt_átl_csapadék =15
|Nov_átl_csapadék = 60
|Dec_átl_csapadék =105
|Jan_napos =192
|Feb_napos =226
|Mar_napos =243
|Apr_napos =267
|Maj_napos =331
|Jun_napos =381
|Jul_napos =384
|Aug_napos =365
|Sep_napos =309
|Okt_napos =275
|Nov_napos =228
|Dec_napos =192
|forrás = [http://ims.gov.il/IMS/CLIMATE/TopClimetIsrael/ Israel Meteorological Service], [http://www.weather.gov.hk/wxinfo/climat/world/eng/europe/gr_tu/jerusalem_e.htm Hong Kong Observatory]
}}
{{Éghajlattáblázat
|név = [[Eilat]]
|Jan_max  =
|Feb_max  =
|Mar_max  =
|Apr_max  =
|Maj_max  =
|Jun_max  =
|Jul_max  =
|Aug_max  =
|Sep_max  =
|Okt_max  =
|Nov_max  =
|Dec_max  =
|Jan_átl_max  =21.3
|Feb_átl_max  =23
|Mar_átl_max  =26
|Apr_átl_max  =31
|Maj_átl_max  =35.7
|Jun_átl_max  =39
|Jul_átl_max  =40.4
|Aug_átl_max  =40
|Sep_átl_max  =37.3
|Okt_átl_max  =33
|Nov_átl_max  =27.7
|Dec_átl_max  =23
|Jan_átl  =
|Feb_átl  =
|Mar_átl  =
|Apr_átl  =
|Maj_átl  =
|Jun_átl  =
|Jul_átl  =
|Aug_átl  =
|Sep_átl  =
|Okt_átl  =
|Nov_átl  =
|Dec_átl  =
|Jan_átl_min  =10.4
|Feb_átl_min  =11.8
|Mar_átl_min  =14.6
|Apr_átl_min  =18.4
|Maj_átl_min  =22.5
|Jun_átl_min  =25.2
|Jul_átl_min  =27.3
|Aug_átl_min  =27.4
|Sep_átl_min  =25.2
|Okt_átl_min  =21.8
|Nov_átl_min  =16.3
|Dec_átl_min  =12
|Jan_min  =
|Feb_min  =
|Mar_min  =
|Apr_min  =
|Maj_min  =
|Jun_min  =
|Jul_min  =
|Aug_min  =
|Sep_min  =
|Okt_min  =
|Nov_min  =
|Dec_min  =
|Jan_átl_csapadék =4
|Feb_átl_csapadék =3
|Mar_átl_csapadék = 3
|Apr_átl_csapadék =2
|Maj_átl_csapadék =1
|Jun_átl_csapadék =0
|Jul_átl_csapadék =0
|Aug_átl_csapadék = 0
|Sep_átl_csapadék =0
|Okt_átl_csapadék =4
|Nov_átl_csapadék = 2
|Dec_átl_csapadék =5
|Jan_napos =229
|Feb_napos =237
|Mar_napos =251
|Apr_napos =273
|Maj_napos =319
|Jun_napos =324
|Jul_napos =347
|Aug_napos =347
|Sep_napos =291
|Okt_napos =282
|Nov_napos =246
|Dec_napos =217
|Jan_naposnap  =
|Feb_naposnap  =
|Mar_naposnap  =
|Apr_naposnap  =
|Maj_naposnap  =
|Jun_naposnap  =
|Jul_naposnap  =
|Aug_naposnap  =
|Sep_naposnap  =
|Okt_naposnap  =
|Nov_naposnap  =
|Dec_naposnap  =
|forrás = Israel Meteorological Service
}}
|}
=== Élővilága, természetvédelem ===
Tengerparti területeinek természetes növénytakarója a [[keménylombú erdő]]. Állományai azonban mára nagyon megfogyatkoztak, helyükön főként [[citrusfélék]], [[Európai olajfa|olajfa]]ültetvények, száraz, szúrós cserjések ([[macchia]]) találhatók. A Jordán folyó mentén is mezőgazdasági területek váltották fel a természetes növénytakarót. A szárazföld belsejében – főleg az ország déli részén – [[pázsitfűfélék]], szárazságtűrő [[libatopfélék]] alkotta félsivatagi, sivatagi növényzet uralkodik.
[[Emlősök]] közül a [[keleti sün]], a [[vadmacska]], a [[nyest]], a [[Vidraformák|vidra]], a [[méhészborz]], a [[dorkászgazella]], madarak közül a [[vörös vércse]], a [[tőkés réce]], a [[macskabagoly]], a [[csuszka (madár)|csuszka]] és a [[Széncinege|széncinke]] jellegzetes. [[Hüllők]] közül előfordul pl. a [[mór teknős]], az [[Nyakörvösgyíkfélék|anatóliai gyík]] és a [[négycsíkos sikló]].
{{refhely|Országok lexikona A-Z, 2007}}
{{lásd|:Kategória:Izrael élővilága}}
=== Környezet ===
A korlátolt helyszűke, félszáraz éghajlata, gyors népességnövekedése és az erőforrások szűkössége miatt Izrael rendkívül érzékeny a környezeti válságokra.<ref name="Haran">{{cite journal|last1=Haran|first1=Miriam|last2=Samuels|first2=Rana|last3=Gabbay|first3=Shoshana|last4=Mingelgrin|first4=Uri|title=Quality indicators of the state of chemical pollution in israel|journal=Israel Journal of Chemistry|date=1 November 2002|volume=42|issue=1|pages=119–132|doi=10.1560/QU9Q-XGF9-HUM6-DA61|language=en|issn=1869-5868}}</ref> Ide tartozik a vízhiány és a [[vízszennyezés|szennyezés]], a [[Holt-tenger]] zsugorodása, a hulladéktermelés és -ártalmatlanítás, a [[levegőszennyezés]] és az egyre nagyobb [[népsűrűség]].
Izrael vízmegőrzési és újrahasznosítási infrastruktúrája az egyik legfejlettebb a világon; vízellátásának körülbelül a fele visszanyert és tisztított szennyvízből, sósvízből és sótalanított vízből származik.<ref name="Ariel">{{cite journal|last1=Rejwan|first1=Ariel|last2=Yaacoby|first2=Yossi|title=Israel: Innovations overcoming water scarcity|journal=OECD Observer|date=April 2015|issue=302|issn=0029-7054}}</ref> Egy 2021-es jelentés szerint azonban az izraeli folyóvizek szennyezettebbek, mint azt korábban gondolták. A kutatók hatvan különféle szennyezőanyagot találtak a vizekben, főleg [[peszticid]]et és gyógyszermaradványokat.<ref>{{Cite news|title=New Study Finds Israeli Waters More Polluted Than Previously Thought|url=https://www.haaretz.com/israel-news/2021-11-18/ty-article/.premium/new-study-finds-israeli-waters-more-polluted-than-previously-thought/0000017f-e205-df7c-a5ff-e27fc2e50000|work=Haaretz|accessdate=2022-08-07|language=en}}</ref>
Annak ellenére, hogy jelentős lépéseket tett a [[környezetvédelem]] terén, a gyorsan növekvő népesség és az emelkedő életszínvonal hozzájárul az [[üvegházhatás]]t okozó gázok és a [[Levegőszennyezés|légszennyező]] anyagok növekvő kibocsátásához, az [[urbanizáció]] révén a természetes terek csökkenéséhez, valamint a túlszivattyúzáshoz, ami az ivásra és öntözésre használt víz romlásához vezet.<ref name="Haran" /><ref name="Bar">{{cite web|last1=Bar-Or|first1=Yeshayahu|last2=Matzner|first2=Orna|title=State of the Environment in Israel Indicators, Data and Trends 2010|url=http://www.sviva.gov.il/English/Indicators/Documents/StateOfTheEnvironmentInIsrael-IndicatorsDataTrends2010.pdf|website=Israel Ministry of Environmental Protection|publisher=State of Israel Ministry of Environmental Protection Office of the Chief Scientist}}</ref><ref name="Oren">{{cite journal|last1=Orenstein|first1=Daniel E.|s2cid=144223300|title=Population Growth and Environmental Impact: Ideology and Academic Discourse in Israel|url=https://archive.org/details/sim_population-and-environment_2004-09_26_1/page/41|journal=Population and Environment|volume=26|issue=1|pages=41–60|doi=10.1023/B:POEN.0000039952.74913.53|year=2004 | issn=0199-0039 }}</ref>
A járműhasználat jelentős növekedése és az erőművek kibocsátása miatt a szennyezőanyagok jelenléte jelentősen nőtt a levegőben.<ref name="Dan">{{cite journal|last1=Fisch|first1=Daniel|title=Israel's Environmental Problems|journal=Palestine-Israel Journal of Politics, Economics and Culture|date=1998|volume=5|url=http://www.pij.org/details.php?id=425}}</ref><ref name="The Land">{{cite web|title=THE LAND: Environmental Protection|url=http://mfa.gov.il/MFA/AboutIsrael/Land/Pages/THE%20LAND-%20Environmental%20Protection.aspx|website=Israel Ministry of Foreign Affairs|publisher=State of Israel}}</ref> Egy kutatás feltárta, hogy még a kisebb vidéki városok is magas szintű [[Levegőszennyezés|levegőszennyezettség]]nek vannak kitéve.<ref>{{Cite web |title=Israelis continually exposed to extreme levels of air pollution - report |url=https://www.jpost.com/health-science/israelis-continually-exposed-to-extreme-levels-of-air-pollution-report-614712 |work=The Jerusalem Post {{!}} JPost.com |accessdate=2022-08-07 |language=en-US}}</ref>
A gyorsan növekvő népesség miatt az elmúlt néhány évtizedben jelentős hulladékkezelési problémákkal szembesült. Az 1990-es évek elejéig Izraelben a legtöbb hulladék nem szabályozott szemétlerakókba került. Az 1993-ban végrehajtott kormányrendelet nyomán ezeket a szemétlerakókat bezárták a talajvízforrások súlyos szennyeződése miatt.<ref name="Haran" /> &nbsp;2010-ben Izraelben a szilárd hulladék megközelítőleg 65%-át elégették és lerakták, és körülbelül 30%-át újrahasznosították.<ref>Bar-Or, Yeshayahu; Matzner, Orna. "State of the Environment in Israel Indicators, Data and Trends 2010" (PDF). Israel Ministry of Environmental Protection. State of Israel Ministry of Environmental Protection Office of the Chief Scientist.</ref>
==== Nemzeti parkjai ====
{{fő|Izrael nemzeti parkjai és természeti rezervátumai}}
==== Természeti világörökségei ====
Az [[UNESCO]] nem tart számon izraeli tájat a természeti [[világörökség]]ek között.
== Története ==
=== A történelmi Izrael ===
{{Bővebben|A zsidók története a történelmi Izrael területén}}
[[Fájl:Merneptah Israel Stele Cairo.JPG|thumb|155px|right|[[Merenptah-sztélé]], a legkorábbi említési forrás Izraelről]]
A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a [[Biblia]] elbeszélése alapján az [[i. e. 2. évezred]] első felére tehető. A történet szerint [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám ősatya]] családjával és félnomád törzsek egy csoportjával kijött a [[mezopotámia]]i [[Hárán]]ból, és hazát keresett azon a földön, amelyet [[Isten]]e mutatott neki a következőképp:
''„És mondá az Örökkévaló Ábrámnak: Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából azon országba, melyet én neked mutatok. És teszlek téged nagy néppé és megáldalak, s naggyá teszem nevedet; és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat és megátkozom a téged átkozókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”''<ref>Teljes kétnyelvű (héber-magyar) Biblia 2 kötetben – I. Mózes első könyve 12,1-3 (Makkabi Kiadói Kft., Budapest, 1994)</ref><br /> Ezek a nomád vándorok azonban nem hagytak maguk után vándorlásaikról kézzelfogható nyomot, bár a bibliai elbeszélés szerint jelentős települést hoztak létre a Kánaán hegyeiben, amely összekötő kapocsként, kereskedelmi központként működött a környéken élő népek között.
A korábbi [[Kánaán]] földjére az [[i. e. 13. század]]ban áramlottak be a [[zsidók|zsidó]] törzsek.
{{fő|A zsidó honfoglalás}}
A [[Az ókori Izrael törzsei|12 törzs]] összevonásával az [[i. e. 11. század]]ban alakult ki az [[Egységes Izraeli Királyság|egységes zsidó állam]]. [[Salamon zsidó király|Salamon]] halála után a fia, [[Roboám júdai király|Roboám]] király vezetésével elégedetlen északi törzsek [[I. Jeroboám]] vezetésével elszakadtak, s így két állam jött létre:
* északon az [[Izraeli Királyság]] (fővárosa: [[Szamária (város)|Szamária]]),
* délen a [[Júdai Királyság]] (fővárosa: [[Jeruzsálem]]).
Az Izraeli Királyságot [[i. e. 722]]-ben megsemmisítették az [[asszírok]], lakóit deportálták, Júda pedig az adófizetőjükké vált. [[i. e. 587]]-ben a babiloniak foglalták el Júdát, s lakói nagy részét elhurcolták (lásd [[babiloni fogság]]). Miután a [[Perzsa Birodalom|perzsák]] legyőzték Babilóniát, visszatelepítették a zsidókat hazájukba, akik főpapjuk vezetésével korlátozott önkormányzatot élveztek. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] birodalmából először a [[Ptolemaida-dinasztia|Ptolemaioszok]], majd a [[Szeleukida Birodalom|Szeleukidák]] szír-görög birodalmához kerültek.
Kezdetben a Szeleukida Birodalmon belül autonóm társadalmat alkottak, szabad vallásgyakorlással. Később a [[hellenisztikus civilizáció|hellenizmus]] terjesztésével párhuzamosan egyre inkább üldözték a zsidó vallást. A Szeleukidák ellen [[Júdás Makkabeus]] vezetésével felkelés indult (i. e. 167-142), és a maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a szír-görög megszállók felett. (Innen ered a [[Hanuka|Chánuká]], a fények ünnepe). A [[Makkabeusok]] uralma alatt a zsidók független királyságban éltek.
=== Palesztina ===
[[Fájl:First century Iudaea province.gif|bélyegkép|300px|jobbra|Az [[újszövetség]]i [[Szentföld]]: [[Szamária]], [[Júdea]], [[Galilea]], [[Nabatea]], [[Idumea]]…]]
A függetlenségnek a [[Római Birodalom]] terjeszkedése vetett véget: [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] [[i. e. 63]]-ban elfoglalta [[Jeruzsálem]]et. A terület római [[klienskirályság]] lett, i. sz. [[6]]-ban pedig [[Római provinciák|római provincia]]. A római fennhatóság első száz éve alatt viszonylagos vallásszabadságot élvezett Izrael népe, de a függetlenségi törekvések és a [[66]]-ban kitört [[Római–zsidó háború|''zsidó felkelés'']] miatt [[Nero római császár|Nero]] háborút indított [[Vespasianus római császár|Titus Flavius Vespasianus]] vezetésével. Bár Nerót közben eltávolították a trónról, a birodalom végül a felkelést leverte és egész Izraelt leromboltatta ([[70]]. [[Áb]] hó 9-én, innen származik a zsidó böjtnap, a [[tisó-beáv]]), a tartományt pedig végleg beolvasztották a Római Birodalomba.
{{fő|Zsidó-római háború}}
135-140 között [[Bar Kohba]] vezetésével egy [[Bar Kohba-felkelés|újabb szabadságharcra]] került sor. Ezt [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár verte le.
A zsidó népet száműzték a birodalom távoli részeibe, legnagyobb részük Európába és Ázsiába menekült (ez a [[zsidó diaszpóra]]). A menekültek jelentős része asszimilálódott a különböző kultúrákba, de sokan megőrizték a [[zsidó vallás]]i hagyományokat, felvállalva a gyakori üldöztetéseket és szegregációt az ősi kultúra megőrzésének érdekében. A rómaiak bosszúból a terület nevét is megváltoztatták: a Júdea nevet eltörölték, helyette Palesztinának nevezték a tartományt (a [[filiszteusok]]ról). ''(Izrael állam 1948-as megalapítása előtt palesztinnak nevezték az összes, ezen a területen élő népet, beleértve az arabokat, zsidókat, egyéb helyi népeket.)''
A Palesztinában megmaradt zsidó lakosság az 1. századtól, Jeruzsálem római megszállását követően [[Júdea|Júdeá]]ból [[Galilea|Galileá]]ba tevődött át. Legkisebb arányban a lakosság között valószínűleg akkortájt voltak, amikor a [[Iszlám|muszlimok]] elfoglalták a vidéket. Ez [[636]]-ban történt. A terület ezután különböző muszlim dinasztiák birtokában volt, az [[Omajjádok]], majd az [[Abbászidák]] kezében. Ezután egy ideig a keresztesek, főként a frankok uralták, 1099-től kb. 1260-ig (→ [[Jeruzsálemi Királyság]]), majd a régió a [[Mamlúk|mamelukok]] uralma alá került.
A törökök [[1516]]-ban foglalták el, az [[Oszmán Birodalom]] (a későbbi [[Törökország]]) része volt az [[első világháború]] végéig. A török uralom végén a vidéki népesség túlnyomórészt muszlim arab, viszont a legnagyobb város, [[Jeruzsálem]] lakossága többségében zsidó volt.{{forr}}
=== Cionista mozgalom ===
Az egykori Izrael földjén is elenyésző kisebbségben maradt a zsidóság. 1690-ben a mai Izrael területén nagyjából 2% volt a zsidó lakosság aránya.<ref>Angol nyelvű wikipédia/https://en.wikipedia.org/wiki/Demographic_history_of_Palestine</ref> A zsidó közösségekben kezdett megfogalmazódni az a törekvés hogy tenniük kell valamit a több száz éve tartó változó intenzitású üldöztetések ellen. Ezekben az időkben még az [[asszimiláció (szociológia)|asszimilálódásban]] látták a megkülönböztetések elkerülésének leghatékonyabb módját, de a [[Faji szegregáció|szegregálódás]] (társadalmi elkülönülés) egyre szimpatikusabb megoldásnak látszott a szemükben. A [[19. század]]ban főként Palesztinában, Európában és [[Oroszország]]ban újraéledő - a modern nyugati álláspontok szerint „túltengő” - [[nacionalizmus]] és az egymást érő [[pogrom]]ok hatására – a század közepétől – kialakult a ''[[cionizmus]]'' eszméje. A mozgalom célja a történelmi, ókori zsidó állam helyén újból létrejövő, zsidók által vezetett önálló állam megalapítása, valamint a diaszpórában élő zsidóság érdekeinek egységes képviselete. Értelmezése ma is sokrétű, de egyik ismertté váló (nem első) hirdetője [[Herzl Tivadar]] lett. [[1895]]-ben a [[budapest]]i, német ajkú zsidó családból származó ''Herzl'' megfogalmazta a ''Judenstaat'' (magyar fordításban ''A Zsidó-Állam'') című tanulmány első vázlatát.<ref>Lásd a ''Külső hivatkozás'' linkjét.</ref> A tanulmány eljutott a szétszórtan élő összes zsidó közösséghez, ahol széles körű vitákat indukált. Ezek megvitatására – Herzl szervezése révén – [[1897]]-ben összehívták az Első Cionista Világkongresszust, melynek helyszíne a [[svájc]]i [[Bázel]] lett. ''„Babilon folyóvizeinél ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk. Bázel folyójánál leültünk és elhatároztuk, hogy többé nem sírunk.”''<ref>Israel Zangwill angol írótól</ref>
Kezdetben az asszimilálódott, a neológ és a liberális zsidó közvélemény határozottan elutasította a kongresszus céljait, ugyanakkor az akkor még hadban álló [[Brit Birodalom]] Külügyminisztériuma egy nem hivatalos nyilatkozatban (az [[1917]]-es [[Balfour-nyilatkozat (1917)|Balfour-nyilatkozat]]) támogatását fejezte ki egy ''„nemzeti haza”'' létrehozásáról Palesztinában.
=== Alija ===
[[Fájl:BritishMandatePalestine1920-hu.svg|bélyegkép|jobbra|200px|Palesztin brit-mandátum terület az 1920. április 19–26. között lezajlott [[sanremói konferencia|sanremói konferencián]]]]
[[Fájl:1947-UN-Partition-Plan-1949-Armistice-Comparison-hu.svg|bélyegkép|jobbra|200px|Az [[1947]]-es [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] rendezési terv [[Palesztina]] felosztásáról]]
A betelepülő zsidóság több hullámban ([[alija]]) érkezett a szinte teljesen arabok lakta Palesztina területére. Az alija más néven hazatérési program. A zsidó szervezők (később hatóság) által előre megtervezett letelepedési utasításokat betartva ([[kibuc-mozgalom]]) alakult ki a későbbi Izrael mai település-rendszere (a terület addig kb. 10%-ban volt csak lakott). A török hatóságoktól és az arab birtokosoktól megváltott, addig javarészt megművelhetetlen területeket azonban egyre gyakrabban érték arab fegyveres rajtaütések. Az újabb és újabb arab támadások miatt [[1921]]-ben megalakult a [[Hagana]] (magyarul ''Védelem''), a bevándorlók alapította fegyveres szervezet, melynek legfőbb feladata a telepek védelme lett. A Hagana defenzív berendezkedése számos tagjának nem tetszett, így a belső ellentétek eredményeképpen [[1931]]-ben a kilépett tagok megalakították a milicista [[Irgun]]t (''Hagana Bet'', vagyis ''Hagana B''). Mind az Irgunt, mind az Irgunból kivált még radikálisabb [[Lehi]]t (későbbi nevén: ''Stern-csoport'') a rendszeres, főleg brit katonák ellen elkövetett [[merénylet]]eik miatt mind a britek, mind a mérsékeltebb izraeli szervezetek (köztük a ''Hagana'' is) [[terroristaszervezet]]nek tekintették.
A többségi arab lakosság nyomására [[1939]]-ben a brit kormány nyilatkozatban korlátozta a bevándorlási lehetőségeket, a következő öt évre összesen 75&nbsp;000 ember kaphatott csak letelepedési engedélyt, korlátozták a földvásárlási lehetőségeket, és kilátásba helyezték egy izraeli–arab közös kormányzású független állam létrehozását Brit–Palesztinában 10 éven belül. Ez az intézkedés tovább mélyítette az arab–izraeli konfliktust. A két nép közötti és a britekkel szembeni feszültség csúcspontja az [[1946]]. [[július 22.|július 22-én]] a palesztinai brit főhadiszállás, a [[King David Hotel]] ellen zsidó terroristák által elkövetett 91 halálos áldozatot követelő [[A King David Hotel elleni merénylet|robbantás]] volt, nagyban hozzájárult az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[1947]]-es közgyűlésére kidolgozott és beterjesztett [[Palesztin rendezési terv]] elfogadásához. Ez alapján egy arab és egy izraeli állam jött volna létre, míg Jeruzsálem a konfliktusok elkerülése végett ENSZ igazgatás alá került volna. Bár a közgyűlés 33 igen, 13 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadta (köztük a későbbi miniszterelnök [[Dávid Ben-Gúrión]] is Izrael nevében), azóta sem valósult meg, mivel a nemmel szavazó [[Arab Liga]] államai az eredmény ellenére sem voltak hajlandóak elfogadni a döntést. Az [[1946]] közepétől szinte folyamatos utcai zavargások és erőszakos cselekmények ezután fegyveres összecsapásokba torkolltak. A britek igyekeztek kordában tartani az eszkalálódó eseményeket (mindkét felet próbálták lefegyverezni), de csak részleges sikereket értek el. Az [[1947]] őszére kidolgozott kiürítési tervekhez tartották magukat, amely szerint [[1948]]. [[május 15.|május 15-én]] kell az utolsó katonának elhagynia az akkor már hivatalos Izrael állam földjét. Még az ezt megelőző nap, a brit katonák többségének hajóra szállásával, [[május 14.|május 14-én]] Dávid Ben-Gúrión kikiáltotta a szabad és független Ciont, azaz Izrael államát, amelyet azonnal megtámadtak az őt körülvevő arab államok, kitört az első [[Arab–izraeli konfliktus|arab–izraeli háború]]. A konfliktus így kiszélesedett, pedig korábban csak a Palesztinában élő zsidók és arabok vitája volt.
=== Izrael állam ===
{{Bővebben|Új történészek{{!}}Izrael állam történelmének vitatott kérdései}}
{{Bővebben|:Kategória:Izrael háborúi}}
A harcok után egy évvel tűzszünetet hirdettek, és megállapodtak egy ideiglenes határban, az úgynevezett zöld vonalban. [[Jordánia]] elfoglalta [[Ciszjordánia|Ciszjordániát]] és [[Kelet-Jeruzsálem]]et, a [[gázai övezet]] pedig egyiptomi ellenőrzés alá került. Izrael 1949. május 11-én lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja. A háború alatt az ENSZ becslése szerint 711&nbsp;000 arab, a korábbi arab lakosság 80%-a hagyta el Izraelt. A palesztin menekültek sorsa manapság az egyik fő ütközőpont az izraeli-palesztin konfliktusban.
Az új állam első éveiben a [[Dávid Ben-Gúrión]] miniszterelnök vezette [[Izraeli Munkáspárt|Munkáspárt]] volt az izraeli politika fő ereje. Ezekben az években tömegesen vándoroltak be a [[holokauszt]] túlélői és az arab országokból kiüldözött zsidók. [[1948]] és [[1958]] között Izrael lakossága 800&nbsp;000-ről 2&nbsp;000&nbsp;000-ra nőtt. Az érkezők többségének nem volt vagyona és átmeneti táborokban laktak. 1952-ben több mint 200&nbsp;000-en éltek ilyen táborban. A válság megoldására Ben-Gurion jóvátételi egyezményt írt alá [[Nyugat-Németország]]gal, ami a zsidók körében tömeges tiltakozást váltott ki, Izrael eszméjét összeférhetetlennek tartották azzal, hogy üzleteljen Németországgal.
Az [[1950-es évek]]ben Izrael gyakori palesztin támadásoknak volt kitéve, különösen az [[Egyiptom]] megszállta gázai övezet felől. [[1956]]-ban Izrael titkos szövetséget kötött az [[Egyesült Királyság]]gal és [[Franciaország]]gal az Egyiptom által államosított [[Szuezi-csatorna]] visszafoglalására. Bár az izraeli erők elfoglalták a [[Sínai-félsziget]]et, meghátrálásra kényszerültek az [[Amerikai Egyesült Államok]] és a [[Szovjetunió]] nyomására. Ugyanakkor ezek az államok garantálták a szabad izraeli hajózást a [[Vörös-tenger]]en és a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornán]].
1961-ben az izraeli titkosszolgálat, a [[Moszad]] fogságba ejtette [[Adolf Eichmann]]t, a „végső megoldás” végrehajtóját, hozzávetőlegesen 6 000 000 zsidó kiirtásának egyik fő irányítóját, aki [[Argentína|Argentínában]] rejtőzött, és Izrael állam bíróság elé állította őt. Kötél általi halálra ítélték, és az ítéletet 1962. május 31-én végre is hajtották, majd Eichmann hamvait a Földközi-tengerbe szórták.<ref name="nap">{{cite book|url=http://www.aish.com/ho/i/48950046.html|title=The Complete Idiot's Guide to Jewish History and Culture|publisher=Alpha Books|author=Benjamin Blech|location=New York|year=1999|pages=267-268|language=angol}}</ref> Azóta izraeli bíróság senkit sem ítélt halálra.
Azok szerint az arabok szerint, akik elvetették a Palesztina megosztására vonatkozó 1947. évi ENSZ tervet, az izraeli állam törvénytelen; az egyiptomi és a szír hadsereg kísérletet tett Palesztina felszabadítására, bosszút állt Izrael megalapítása miatt. [[1967]]-ben Egyiptom, [[Szíria]] és [[Jordánia]] sok katonával lezárta az izraeli határt, kiutasította az ENSZ békefenntartókat és Izraelt [[blokád]] alá vette a [[Vörös-tenger]]en. Izrael ezeket az akciókat ''[[casus belli]]''nek (háborút indokló eseménynek) tekintette, és megelőző támadást indított. Ez a [[hatnapos háború]]. Izrael döntő győzelmet aratott, megszállta [[Ciszjordánia|Ciszjordániát]], Gázát, a Sínai-félszigetet és a [[Golán-fennsík]]ot (amit azóta is megszállás alatt tart, főként a zsidók által lakott területekre Szíriából esetlegesen intézett rakéta- és tüzérségi- csapások  elkerülése végett). Az [[1949]]-es zöld vonal közigazgatási határ maradt Izrael és a megszállt területek között. [[Jeruzsálem]] határait viszont kibővítették, betagolták a városba Kelet-Jeruzsálemet. Az 1980-as Jeruzsálem-törvény ismét átszabta a városhatárt és felélesztette a nemzetközi vitát Jeruzsálem státusáról.
Az arab államok kudarca 1967-ben magával hozta nem állami arab szereplők belépését a konfliktusba. Közülük a legfontosabb a [[Palesztin Felszabadítási Szervezet]] volt, amely szerint "a fegyveres harc az egyetlen út a haza felszabadítására." A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején palesztin csoportok izraeli célpontokat támadtak szerte a világban. Ezek közé tartozott az izraeli sportolók lemészárlása az [[1972]]-es nyári olimpián. Az izraeli válasz az Isten haragja művelet volt, amelynek keretében felkutatták és megölték a [[münchen]]i mészárlás tetteseit. [[1973]]. [[október 6.|október 6-án]], a zsidó naptár legszentebb ünnepén, [[jom kippur]] napján az egyiptomi és a szír hadsereg általános támadást indított Izrael ellen. A háború [[október 26.|október 26-án]] ért véget.
{{fő|jom kippuri háború}}
Izrael sikeresen visszaverte az ellenségeit, de maga is nagy veszteséget szenvedett. A belső vizsgálat kizárta a kormányzat felelősségét a háborúban, de a közharag mégis lemondásra kényszerítette [[Golda Meir]] miniszterelnököt.
Az [[1977]]-es [[Kneszet]]-választás jelentős fordulópont Izrael politikai történetében. [[Menáhém Begín]] [[Likud]] pártja legyőzte a munkáspártot. Egy évvel később [[Anvar Szadat]] egyiptomi elnök Izraelbe látogatott, beszédet mondott a Kneszetben. Ez volt az első eset, hogy Izrael létét egy arab ország államfője elismerte. Két évvel később Szadat és Menachem Begin aláírta a [[Camp David]]-i nyilatkozatot és az izraeli-egyiptomi békeszerződést. Izrael kivonult a Sinai-félszigetről és hozzájárult, hogy megbeszélések kezdődjenek a zöld-vonalon túl élő palesztinok autonómiájáról. Az utóbbira sohasem került sor. Begin kormánya bátorította az izraelieket, hogy telepedjenek le [[Ciszjordánia|Ciszjordániában]]. Sok település létesült, amelyek a palesztinok közé ékelődtek ebben a térségben.
[[1982]]-ben Izrael beavatkozott a [[libanon]]i polgárháborúba, hogy elpusztítsa a [[Palesztinai Felszabadítási Szervezet]] bázisait, ahonnan az rakétákkal lőtte Észak-Izraelt. Ebből a lépésből lett az első libanoni háború. [[1986]]-ban Izrael kivonult Libanonból, de [[2000]]-ig fenntartott határai mentén egy ütköző övezetet. A palesztinok izraeli uralom elleni lázadása, az első intifáda [[1987]]-ben robbant ki, az erőszak hullámát hozta a megszállt területeken. A következő hat év során több mint ezer embert gyilkoltak meg. Közülük sokan a palesztinok belső leszámolásainak áldozatai. Az [[1991]]-es [[öbölháború]] idején a PFSZ és sok palesztin [[Szaddám Huszein]] támogatója volt, örült [[Irak]] Izrael elleni rakétatámadásainak.
[[1992]]-ben [[Jichák Rabin]] lett Izrael miniszterelnöke. Választási kampányában Izrael szomszédaival kötött kompromisszumokat ígért. A következő évben izraeli részről [[Simón Peresz]], palesztin részről [[Jasszer Arafat]] aláírta az [[oslói jegyzőkönyv]]et, amely előirányozta [[Ciszjordánia]] és a [[Gázai övezet]] részére egy önkormányzó [[Palesztina|Palesztin Hatóság]] felállítását. A nyilatkozat tartalmazta Izrael elismerését és a terrorizmus végét. [[1994]]-ben írták alá az izraeli-jordániai békeszerződést, ezzel [[Jordánia]] lett a második arab állam, amely felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.
Az arab közvéleményre hatott a Pátriárkák barlangjában történt mészárlás, újabb települések létesítése, útzárak felállítása és a romló gazdasági helyzet. Az [[oslo|oslói]] nyilatkozat izraeli közvélemény általi támogatását elolvasztották a folytatódó palesztin öngyilkos merényletek. [[1995]] novemberében Jichak Rabint megölte egy szélsőjobboldali zsidó, mert károsnak tartotta a békefolyamatot. Ez a merénylet sokkolta az országot.
Az [[1990-es évek]] végén [[Benjámín Netanjáhú]] izraeli miniszterelnök kivonult [[Hebron]]ból és aláírt egy [[memorandum]]ot, amely nagyobb jogkört biztosított a Palesztin Hatóságnak.
[[Fájl:West Bank barrier 0998.jpg|thumb|220px|Fal az államhatáron [[Ciszjordánia]] és Izrael között]]
[[Ehúd Bárák]] [[1999]]-ben megválasztott miniszterelnök visszavonta az izraeli csapatokat Dél-Libanonból, és megbeszéléseket folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével és [[Bill Clinton]] amerikai elnökkel 2000 júliusában, Camp Davidben. A tárgyalások során Barak ismertette a palesztin állam megteremtésére vonatkozó tervét, de [[Jasszer Arafat]] elvetette azt. A tárgyalások összeomlása után a palesztinok megindították a második intifádát.
=== 21. század ===
A [[2001]]. évi rendkívüli választásokon [[Aríél Sárón]] lett az új miniszterelnök. Hivatali idejében kivonult a Gázai-övezetből és kerítést építtetett [[Ciszjordánia]] körül. [[2006]]-ban beteg lett, kómába esett. Hivatalát [[Ehúd Olmert]] vette át.
[[2006]]. [[július 12.|július 12-én]] a [[Hezbollah]] rakéta- és aknavető támadásokat indított az izraeli katonai állások és határmenti telepek ellen. Harcosai egy csoportja behatolt izraeli területre és fogságba ejtett két katonát. Válaszként az izraeli légierő csapást mért libanoni célpontokra (utakra és hidakra, valamint [[Bejrút]] repülőterére). 40 polgári áldozata volt ennek a légitámadásnak. Erre a Hezbollah lőni kezdte Izrael északi határa mentén a lakott településeket. Végül öthetes háború tört ki, Izraelben második libanoni háború néven emlegetik. A háború után lemondott az izraeli vezérkari főnök, [[Dan Halutz]]. [[2007]]. [[november 27.|november 27-én]] Ehúd Olmert izraeli miniszterelnök és [[Mahmúd Abbász]] palesztin elnök megállapodott, hogy tárgyalásokat kezdenek minden vitás kérdésről és [[2008]] végéig valamiféle megállapodásra jutnak.
2023. október 7-én a Hamász [[2023-as Izrael–Hamász-háború|összehangolt támadást indított]] több izraeli kibuc és egy szabadtéri fesztivál résztvevői ellen. Az áldozatok és sebesültek mellett több mint 200 személyt elraboltak. Izrael nem sokkal az eset után ellentámadást indított a Hamász ellen a Gázai övezetben, ahol a katonai műveletek során sok ezer civil halt meg.<ref>[https://www.szabadeuropa.hu/a/izrael_palesztin_hamasz/32636475.html Kerüljön képbe a Hamász és Izrael háborújáról!] Szabad Európa, 2023. október 16.</ref> Az igen hosszúra és kegyetlenre nyúlt ellentámadás miatt az izraeli kormányt azzal vádolják, hogy [[népirtás]]t<ref>{{cite web |last=Eghbariah |first=Rabea |date=21 November 2023 |title=The Harvard Law Review Refused to Run This Piece About genocide in Gaza |url=https://www.thenation.com/article/archive/harvard-law-review-gaza-israel-genocide/ |archive-url=https://web.archive.org/web/20231206163957/https://www.thenation.com/article/archive/harvard-law-review-gaza-israel-genocide/ |archive-date=6 December 2023 |access-date=21 March 2024 |work=The Nation |url-status=bot: unknown }}</ref><ref>{{cite web |date=16 November 2023 |title=Gaza: UN experts call on international community to prevent genocide against the Palestinian people |url=https://www.ohchr.org/en/press-releases/2023/11/gaza-un-experts-call-international-community-prevent-genocide-against |access-date=21 March 2024 |work=UN |archive-date=24 December 2023 |archive-url=https://web.archive.org/web/20231224050530/https://www.ohchr.org/en/press-releases/2023/11/gaza-un-experts-call-international-community-prevent-genocide-against |url-status=bot: unknown }}</ref> és [[háborús bűncselekmény|háborús bűncselekmények]]et követett el.<ref>{{Cite web |date=2024-05-20 |title=ICC prosecutor seeks arrest warrants for Netanyahu and Hamas leaders |url=https://www.bbc.co.uk/news/articles/c3ggpe3qj6wo |access-date=2024-05-20 |website=BBC News|language=en-GB}}</ref> Az elrabolt izraeliek többségét különböző alkuk részeként szabadon engedték. Az addig az izraeli katonai szolgálat alól mentességet kapó ultraortodox [[haredi]] zsidók besorozása is felmerült, amik belső feszültségekhez vezettek, körükben jelentős tiltakozásokat kiváltva.<ref>[https://24.hu/kulfold/2024/07/12/izrael-kotelezo-sorkatonasag-ultraortodoxok-haredik/ „A Tóra fiait nem sorozhatják be” – vita Izraelben az ultraortodoxok katonai szolgálatáról] 24.hu, 2024 július 12.</ref>
== Államszervezete és közigazgatása ==
[[File:Knesset Building (South Side).JPG|thumb|A [[Kneszet]] (parlament) Nyugat-Jeruzsálemben]]
[[Fájl:PikiWiki Israel 7260 Knesset-Room.jpg|thumb|A parlament ülésterme]]
[[Fájl:Elyon.JPG|thumb|A legfelsőbb bíróság épülete, Jeruzsálem]]
[[Fájl:Flickr - Israel Defense Forces - Honor Guard at IDF Headquarters for Outgoing Chief of Staff Lt. Gen. Gabi Ashkenazi.jpg|thumb|150px|A védelmi minisztérium épülete, [[Tel Aviv]]]]
=== Alkotmány, államforma ===
Izrael államformája demokratikus [[parlamentáris köztársaság]] általános választójoggal. A parlamenti többség által támogatott képviselő személye lesz - ez általában a legnagyobb párt elnöke szokott lenni. A miniszterelnök kormányfőként és kabinetfőnökként funkcionál. Izraelt egy 120 fős parlament kormányozza, amit [[Kneszet]]ként ismernek. A parlamenti bejutási küszöb 3,25% egy frakciónak. Az alacsony küszöb miatt Izraelben sok kis párt jut be a parlamentbe, és ez koalíciós kormányokat szokott eredményezni.
Választásokat 4 évente tartanak, de a koalíciók felbomlása és a bizalmatlansági indítványok kormányváltásokat eredményezhetnek. Az alkotmány kodifikálatlan, de lépések történnek az összefoglalására. Az államfő Izrael elnöke akinek hatásköre limitált és főbb feladatai ceremoniálisak.
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
=== Politikai élet és pártok ===
{{Bővebben|Izrael elnökeinek listája}}
{{Bővebben|Izrael miniszterelnökeinek listája}}
{{Bővebben|Izraeli pártok listája}}
Izrael 2019 végén az ENSZ 193 tagállama közül 162-vel állt diplomáciai kapcsolatban.<ref name="mfa.gov.il">{{cite web |url=http://www.timesofisrael.com/israel-said-to-renew-diplomatic-ties-with-nicaragua/ |title=Israel set to renew diplomatic ties with Nicaragua |date=28 March 2017 |publisher=Israel Ministry of Foreign Affairs}}</ref> Az arab országok közül csak Egyiptommal és Jordániával tartott fent kapcsolatot, majd 2020-ban az Egyesült Arab Emírségekkel is békeszerződést írt alá, így az arab államok közül ez az ország lett a harmadik, amellyel diplomáciai kapcsolatot létesített.<ref>[https://index.hu/kulfold/2020/08/13/bekemegallapodast_kotott_izrael_es_az_egyesult_arab_emirsegek/ Békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek]</ref>
=== Közigazgatási beosztás ===
{| {{széptáblázat}}
|[[Fájl:Israel districts numbered.svg|150px]]
|valign="top"|
'''Izrael állam hat körzete és tizenhat alkörzete:'''<br />
1 – [[Északi körzet]]<br />
:Szafed, [[Kineret-tó]], [[Jezréel-völgy]], [[Akko (település)|Akko]], [[Golán-fennsík]]
2 – [[Haifai körzet]]<br />
:[[Haifa]], Hadera
3 – [[Központi körzet]]<br />
:[[Risón Lecijón]], [[Saron-síkság]], [[Petah Tikva]], [[Ramla]], [[Rehóvót]]
4 – [[Tel-avivi körzet]]<br />
:Tel-avivi alkörzet
5 – [[Jeruzsálemi körzet]]<br />
:Jeruzsálemi alkörzet
6 – [[Déli körzet]]
:[[Askelón]], [[Beér-Seva]]
* [[Júdea és Szamária terület]] ([[Ciszjordánia|Ciszjordániában]])
'''Egyéb területek:'''<br />
A – [[Golán-fennsík]], [[Szíria|szír]] terület [[1967]] óta izraeli megszállás alatt<br />
B – [[Ciszjordánia]], [[Palesztina|palesztin]] terület, részben Izrael által megszállva<br />
C – [[Gázai övezet]], [[Palesztina|palesztin]] terület, 1967–[[2005]] között izraeli megszállás alatt
|}
=== Védelmi rendszer ===
{{Bővebben|Izrael hadereje}}
== Népesség ==
{{Képdia
|cím=Képek
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=220
|bélyeg=
|Fájl:Haredi Judaism.jpg|[[Haredi]] (ultraortodox) zsidók
|File:RECITING PSALMS.jpg|[[Haszidizmus|Haszid]] zsidó
|Fájl:Jerusalem Great Synagogue.jpg|A Nagy Zsinagóga Jeruzsálemben
|File:Old_Jerusalem_Hurva_Synagogue_Morning_Prayer.jpg|A Hurva-zsinagóga belseje, Jeruzsálem
|File:אולם_בית_הכנסת_"החורבה"_בשעת_תפילה.jpg|Zsinagógabelső
|File:Belz_World_Center_Inside.jpg|A Belz Nagy Zsinagóga belseje
|File:Jews-pray-in-the-Western-Wall-1.jpg|Vallásos zsidók imádkoznak a siratófalnál Jeruzsálemben
|Fájl:Jerusalem Dome of the rock BW 14.JPG|[[Jeruzsálem]]
|Fájl:TA from Shalom Meir Tower.jpg|[[Tel-Aviv]]
|Fájl:Haifa Israel by David Shankbone.jpg|[[Haifa]]
|File:Poleg_interchange.jpg|Netanya
|File:PikiWiki Israel 39203 People of Israel.JPG|Izraeli fiatalok
}}
2021-ben Izrael lakossága a becslések szerint 9,37 millió, amelynek több mint 74 %-át a kormány zsidóként tartja nyilván.<ref name="population_stat2019">{{cite report|url=https://www.cbs.gov.il/he/mediarelease/DocLib/2019/134/11_19_134b.pdf|title=Israel's Independence Day 2019|date=6 May 2019|publisher=Israel Central Bureau of Statistics|access-date=7 May 2019}}</ref> Az arabok a lakosság közel 21 %-át tették ki, míg a nem arab keresztények és a polgári nyilvántartásban fel nem sorolt vallások nélküli emberek 4,8% -ot tettek ki.<ref name="population_stat2019" /> Az elmúlt évtizedekben nagyszámú munkavállaló telepedett le Izraelben a legkülönbözőbb országokból.
Izraelt a zsidó nép hazájaként hozták létre, és gyakran nevezik zsidó államnak. Az ország [[visszatérési törvény]]e {{Wd|Q950320}} minden zsidónak és zsidó származású embernek jogot biztosít az izraeli állampolgárságra.<ref>{{cite web |url=https://www.knesset.gov.il/laws/special/eng/return.htm |publisher=Knesset |title=The Law of Return |access-date=14 August 2007 |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20051127033448/http://www.irac.org/article_e.asp?artid=199 |archive-date=27 November 2005 }}</ref>
[[Fájl:Israel population density 2018.png|thumb|Izrael népsűrűsége 2018-ban]]
=== Népességének növekedése ===
Izrael népességének növekedése [[1948]] és [[2020]] között :
{{Népességdiagram}}
{{Import style|sticky}}
{|class="wikitable"
|- class="is-sticky sortable"
|+ align="center" bgcolor="lightyellow" | '''Izrael népességének növekedése'''<ref>{{Cite web |url=http://www.livepopulation.com/country/israel.html |title=Archivált másolat |accessdate=2017-06-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170703043109/http://www.livepopulation.com/country/israel.html |archivedate=2017-07-03 }}</ref><ref>http://www.worldometers.info/world-population/israel-population/</ref><ref>[https://www.cbs.gov.il/he/pages/default.aspx Israel Central Bureau of Statistics]</ref>
! Év !! Népesség (millió fő) !! Népsűrűség (fő/km²)
|-
| '''1950''' || 1,3 || 58
|-
| '''1960''' || 2,1 || 96
|-
| '''1970''' || 2,8 || 132
|-
| '''1980''' || 3,7 || 173
|-
| '''1990''' || 4,5 || 208
|-
| '''2000''' || 6,0 || 278
|-
| '''2010''' || 7,4 || 343
|-
| '''2019''' || 9,1 || 413
|}
=== Legnépesebb települések ===
{{Bővebben|Izrael városai}}
A négy fő nagyvárosi terület 2017-es adatokkal: [[Gush Dan]] [[konurbáció]]ja ([[Tel-Aviv]] körül; 3,8 millió fő), [[Jeruzsálem]] [[agglomeráció]]ja (1,25 millió fő), [[Haifa]] agglomerációja (924 ezer fő) és [[Beér-Seva]] agglomerációja (377 ezer fő).<ref>[https://www.cbs.gov.il/he/pages/default.aspx Localities, Population and Density per Sq. Km., by Metropolitan Area and Selected Localities]". Israel Central Bureau of Statistics. 6 September 2017. Retrieved 19 September 2017.{{he}}</ref>
=== Etnikai megoszlás ===
<ref>http://www.bbc.co.uk/news/world/middle_east/</ref><ref>http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Peace/golan1.html</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.care.org/careswork/countryprofiles/105.asp# |title=Archivált másolat |accessdate=2013-02-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110919065839/http://www.care.org/careswork/countryprofiles/105.asp# |archivedate=2011-09-19 }}</ref>
* Izrael: 75,3% [[zsidók|zsidó]], 20,5% [[arabok|arab]], 4,2% egyéb
* [[Gázai övezet]]: ~100% arab
* [[Ciszjordánia]]: ~80% arab, ~20% zsidó
=== Nyelvi megoszlás ===
Izraelnek egyetlen [[hivatalos nyelv]]e van: a [[Héber nyelv|héber]]. Az [[arab nyelv]] Izrael hivatalos nyelve volt;<ref name=lang1>{{cite web |title=Arabic in Israel: an official language and a cultural bridge |url=http://mfa.gov.il/MFA/IsraelExperience/Culture/Pages/Arabic-in-Israel--an-official-language-and-a-cultural-bridge-18-December-2016.aspx |website=Israel Ministry of Foreign Affairs |date=18 December 2016|access-date=8 August 2018}}</ref> de [[2018]]-ban „speciális státusra” minősítették, és ezt állami intézmények törvényben rögzítették.<ref name=lang2>{{cite news |title=Israel Passes 'National Home' Law, Drawing Ire of Arabs |url=https://www.nytimes.com/2018/07/18/world/middleeast/israel-passes-national-home-law.html |work=The New York Times |date=19 July 2018 |language=en}}</ref><ref name=lang3>{{cite news |last1=Lubell |first1=Maayan |title=Israel adopts divisive Jewish nation-state law |url=https://www.reuters.com/article/us-israel-politics-law/israel-adopts-divisive-jewish-nation-state-law-idUSKBN1K901V |work=Reuters |date=19 July 2018}}</ref><ref name=lang4>{{cite web |title=Press Releases from the Knesset |url=https://knesset.gov.il/spokesman/eng/PR_eng.asp?PRID=13978 |website=Knesset website |date=19 July 2018 |quote=The Arabic language has a special status in the state; Regulating the use of Arabic in state institutions or by them will be set in law.}}</ref> A héber az állam elsődleges nyelve, amelyet a lakosság többsége minden nap beszél.
A bevándorlók országaként számos nyelv hallható az utcán. A volt [[Szovjetunió]]ból és [[Etiópia|Etiópiá]]ból történő tömeges bevándorlás miatt [[Orosz nyelv|oroszul]] és [[Amhara nyelv|amhara]] nyelven sokan beszélnek.<ref>{{cite news |title=Israel's welcome for Ethiopian Jews wears thin |first=Bill |last=Meyer |url=http://www.cleveland.com/world/index.ssf/2008/08/israels_welcome_for_ethiopian.html |newspaper=The Plain Dealer |date=17 August 2008 |access-date=1 October 2012}}</ref> 1990 és 2004 között több mint egymillió orosz ajkú bevándorló érkezett a [[Szovjetunió|posztszovjet]] államokból,<ref>{{cite news |url=http://www.haaretz.com/news/study-soviet-immigrants-outperform-israeli-students-1.238970 |title=Study: Soviet immigrants outperform Israeli students |newspaper=Haaretz |date=10 February 2008}}</ref> és mintegy 130 ezer etióp zsidó él itt.<ref name="The Ethiopian Population In Israel">[[Israel Central Bureau of Statistics]]: [http://www.cbs.gov.il/reader/newhodaot/hodaa_template.html?hodaa=201211307 The Ethiopian Community in Israel]</ref><ref>{{cite news |url=https://www.reuters.com/article/us-israel-ethiopia-jews-sb-idUSTRE56F4ZY20090716 |title=Israel may admit 3,000 Ethiopia migrants if Jews |newspaper=Reuters |date=16 July 2009}}</ref> A [[Francia nyelv|franciát]] legalább 700 ezer izraeli beszéli,<ref>{{cite news |url=http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4156781,00.html |title=French radio station RFI makes aliyah |newspaper=Ynetnews |date=5 December 2011}}</ref> akik többnyire Franciaországból és Észak-Afrikából származnak (''utóbbiak [[maghreb]]i zsidók'').
Az [[Angol nyelv|angol]] hivatalos nyelv volt a mandátum ideje alatt; Izrael megalakulása után viszont elveszítette ezt a státust, de megtartja a hivatalos nyelvhez hasonló szerepet,<ref>{{cite book|last=Spolsky|first=Bernard|title=Round Table on Language and Linguistics |url={{Google books|ljumbfV_7y0C|page=PA169|keywords=|text=|plainurl=yes}} |year=1999|publisher=Georgetown University Press|location=Washington, DC |isbn=978-0-87840-132-1 |pages=169–170 |quote=In 1948, the newly independent state of Israel took over the old British regulations that had set English, Arabic, and Hebrew as official languages for Mandatory Palestine but, as mentioned, dropped English from the list. In spite of this, official language use has maintained a de facto role for English, after Hebrew but before Arabic.}}</ref><ref>{{cite book |first=Hava |last=Bat-Zeev Shyldkrot|editor2-first=Hava|editor2-last=Bat-Zeev Shyldkrot |editor1-first=Dorit |editor1-last=Diskin Ravid|title=Perspectives on Language and Development: Essays in Honor of Ruth A. Berman |chapter-url={{Google books|xMzx6xFB0IgC|page=PA90|keywords=|text=|plainurl=yes}} |publisher=Kluwer Academic Publishers |date=2004 |page=90 |chapter=Part I: Language and Discourse |isbn=978-1-4020-7911-5 |quote=English is not considered official but it plays a dominant role in the educational and public life of Israeli society. ... It is the language most widely used in commerce, business, formal papers, academia, and public interactions, public signs, road directions, names of buildings, etc. English behaves 'as if' it were the second and official language in Israel.}}</ref><ref>{{cite book |first=Elana|last=Shohamy|title=Language Policy: Hidden Agendas and New Approaches |url={{Google books|5mG09P64jzYC|page=PA72|keywords=|text=|plainurl=yes}} |year=2006 |publisher=Routledge |isbn=978-0-415-32864-7 |pages=72–73 |quote=In terms of English, there is no connection between the declared policies and statements and de facto practices. While English is not declared anywhere as an official language, the reality is that it has a very high and unique status in Israel. It is the main language of the academy, commerce, business, and the public space.}}</ref> amint az a közúti táblákon és a hivatalos dokumentumokon is angol nyelv látható. Sok izraeli viszonylag jól kommunikál angolul, mivel sok televíziós műsort angolul sugároznak felirattal, és a nyelvet már az általános iskolai osztályoktól kezdve tanítják. Ezenkívül az izraeli egyetemek angolul is tanítanak különböző tantárgyakból.<ref>{{cite web|title=English programs at Israeli universities and colleges|url=http://mfa.gov.il/MFA/IsraelExperience/AboutIsrael/Education/Pages/English_programs_Israeli_universities_colleges.aspx|publisher=Israel Ministry of Foreign Affairs}}</ref>
=== Vallási megoszlás ===
A népesség vallási megoszlása megközelítőleg:
* [[zsidó vallás|zsidó]]: ~75%
* [[iszlám|muszlim]]: 16-17%
* [[kereszténység|keresztény]]: 2%
* [[drúzok|drúz]]: 1,5%
* más kb. 4%
A [[Gallup, Inc.|Gallup]] 2015-ös felmérése azt állapította meg, hogy az izraeliek 65%-a "nem vallásos", csak 30%-uk tartja magát "vallásos"nak.<ref>{{Cite web |url=https://www.haaretz.com/2015-04-14/ty-article/israel-china-among-least-religious-nations/0000017f-e103-d804-ad7f-f1fb55ca0000 |title=Israel Among the Least Religious Countries in the World |accessdate=2024 |quote=Only 30% of Israelis say they are religious, survey finds}}</ref> 2007-ben az ''Israeli Democracy Institute'' közvélemény-kutatása szerint az izraeli zsidók 27%-a tartja be vallási előírásként a [[szombat]]ot, míg 53%-a azt mondta, hogy egyáltalán nem tartja be.<ref>"Sabbath Poll", Dateline World Jewry , World Jewish Congress , 2007.</ref>
Izrael a [[Szentföld]] jelentős részét alkotja, amely az összes [[Ábrahámi vallások|ábrahámi vallás]] – a [[Zsidó vallás|zsidóság]], a [[kereszténység]], az [[iszlám]], a [[Drúzok|drúz]] és a [[Bahái hit|baháʼí]] hit – számára nagy jelentőségű régió.
==== Kereszténység ====
A keresztény lakosság elsősorban arab és arámi keresztényekből áll, de jelentős közöttük a posztszovjet bevándorlók, a multinacionális eredetű külföldi munkások és a [[messiási zsidóság]] hívei is, akiket a legtöbb zsidó és keresztény a kereszténység egyik formájának tekint.<ref>{{cite news |title=Israel's Christian population numbers 148,000 as of Christmas Eve |first=Moti |last=Bassok |url=http://www.haaretz.com/news/israel-s-christian-population-numbers-148-000-as-of-christmas-eve-1.208151 |newspaper=Haaretz |date=25 December 2006 |access-date=26 April 2012}}</ref>
A legősibb keresztény egyházak: az [[Örmény Ortodox Egyház|örmény]] és az úgynevezett [[Keleti keresztény egyházak|keleti]] – [[Szír ortodox egyház|szír]], káldeus, kopt, etióp – egyházak időben és térben a leghívebben őrzik szellemiségükben, hangulatukban, rítusaikban Jézusnak és tanítványainak korát. Továbblépve az időben és térben a görögkeleti ortodox egyház is sajátos archaikus karaktert alakított ki.<ref>Kőbányai János: Fedezd fel Izraelt, 1990.</ref>
{{lásd|Zsidó vallás|Jeruzsálemi ortodox egyház|A kereszténység és a zsidó vallás}}
=== Szociális rendszer ===
== Gazdasága ==
[[Fájl:Israel Export Treemap.jpg|thumb|220x220px|Izrael által exportált anyagi javak értékének megoszlása színezett kategóriákban. A terület az eladott áru összes értékének a megfelelője]]
=== Általános adatok ===
Izraelt az egyik legfejlettebb országnak tartják a Közel-Keleten gazdasági és ipari tekintetben, de világszinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt. A gazdasága [[2022]]-ben a világ országai közül a 27. helyen állt a nominális [[Bruttó hazai termék|GDP]]-t tekintve, és a 11. helyezett volt az egy főre jutó (nominális) GDP tekintetében.<ref>{{Cite web |title=GDP by Country - Worldometer |url=https://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/ |work=www.worldometers.info |accessdate=2023-10-20 |language=en}}</ref>
Az ország felsőoktatási rendszerének minősége és a bevándorló emberek képzettsége miatt a technológia és gazdasági fejlődés komoly ütemben halad. 2010-től [[OECD]]-taggá vált. A világon a második az ún. startup cégek létszámában, az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] után. Izrael nemzeti bankja 78 milliárd USD értékű valutatartalékkal rendelkezik.
Bár Izrael geológiai adottságai sem a mezőgazdaságnak, sem az iparnak nem teremtenek jó körülményeket, a belterjes fejlesztése mindkét szektornak az országot nagyjából mezőgazdaságilag önellátóvá tette, ez alól két komoly kivételt képez a marhahús és a gabonafélék. 2012-ben Izraelbe 77,59 milliárd dollár értékben importáltak, főként nyersanyagokat, hadi felszerelést, termelőeszközöket, nyers gyémántokat, üzemanyagokat, gabonát és egyéb fogyasztói javakat. Fő exportcikkek voltak az azonos évben elektronikai áruk, szoftverek, számítástechnikai rendszerek, kommunikációs eszközök, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, gyümölcsök, vegyi anyagok, haditechnikai eszközök és csiszolt gyémántok. 2012-ben az export értéke 64,74 milliárd dollárt ért.<ref>Angol wikipédia/ azonos oldal</ref>
[[Fájl:Azriely Center.jpg|thumb|right|220px|Az Azrieli Center Tel-Avivban a dinamikus izraeli gazdaság jelképe]]
{{Import style|sticky}}
{|class="wikitable"
|- class="is-sticky sortable"
|+ Izrael gazdasági mutatói 2010-2018 között:<ref>{{Cite web|url=https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?sy=1980&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=436&s=NGDP_RPCH%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CPCPIPCH%2CLUR%2CGGXWDG_NGDP&grp=0&a=&pr.x=41&pr.y=4|title=Report for Selected Countries and Subjects|website=www.imf.org|language=en-US|access-date=2018-09-19}}</ref>
!Év
![[Bruttó hazai termék|GDP]]<br /><small>(milliárd [[US$]] [[Vásárlóerő-paritás|PPP]])</small>
![[Bruttó hazai termék|GDP]] per fő<br /><small href="Paris">([[US$]] [[Vásárlóerő-paritás|PPP]])</small>
!GDP <br>növekedés<br /><small>(reál)</small>
![[Infláció]]<br />
![[Munkanélküliség]] <br />
![[Államadósság]]<br><small>(GDP %-ban)</small>
|-
|2010
|{{increase}}221.0
|{{increase}}28,997
|{{increase}}5.5 %
|[[File:Increase Negative.svg|11px]]2.7 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]8.3 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]70.7 %
|-
|2011
|{{Increase}}237.3
|{{increase}}30,569
|{{increase}}5.2 %
|[[File:Increase Negative.svg|11px]]3.5 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]7.1 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]68.8 %
|-
|2012
|{{Increase}}247.0
|{{Increase}}31,236
|{{Increase}}2.2 %
|{{Increase}}1.7 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]6.9 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]68.4 %
|-
|2013
|{{Increase}}261.5
|{{Increase}}32,463
|{{Increase}}4.2 %
|{{Increase}}1.5 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]6.3 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]67.1 %
|-
|2014
|{{Increase}}275.5
|{{Increase}}33,546
|{{Increase}}3.5 %
|{{Increase}}0.5 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]5.9 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]66.1 %
|-
|2015
|{{Increase}}285.8
|{{Increase}}34,117
|{{Increase}}2.6 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]−0.6 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]5.3 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]64.2 %
|-
|2016
|{{Increase}}300.9
|{{Increase}}35,220
|{{Increase}}4.0 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]−0.5 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]4.8 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]62.3 %
|-
|2017
|{{Increase}}316.5
|{{Increase}}36,340
|{{Increase}}3.3 %
|{{Increase}}0.2 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]4.2 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]60.4 %
|-
|2018
|{{Increase}}337.4
|{{Increase}}37,994
|{{Increase}}3.5 %
|{{Increase}}0.8 %
|[[File:Decrease Positive.svg|11px]]4.0 %
|[[File:Increase Negative.svg|11px]]60.8 %
|}
=== Gazdasági ágazatok ===
==== Mezőgazdaság ====
[[Mezőgazdaság]]a fejlett, a termőföld és az öntözővíz hiánya miatt igen belterjes. A főként kivitelre termesztett jaffa-[[narancs]], [[Grépfrút|grapefruit]], [[banán]], egzotikus déligyümülcsök, primőráruk mellett kiemelhető az iparszerű [[baromfi]]tenyésztés, illetve a világon a legmagasabb [[tej]]hozamot adó [[szarvasmarha|tehenészet]].
A mezőgazdaságban egyre jobban visszaszorulnak a [[kibuc]]ok, noha az [[állam]] alapításakor még nagy szerepük volt. Az olivabogyó termelése is nagytételben folyik.
==== Ipar ====
[[Fájl:View Of Ramat Gan Diamond Exchange District.jpg|right|220px|thumb|A tel-avivi Diamond Exchange District Izrael gyémántiparának a központja]]
Izrael ásványkincsekben szegény ország. Foszfátot, kálisót, kősót és magnézium-bromidot termelnek ki területén. Nagy mennyiségű import nyersanyagra, energiahordozókra szorul.
Legfontosabb iparágai:
* csúcstechnológiai termékek gyártása (beleértve a repülőgépek, a kommunikáció, a számítógéppel segített tervezés és gyártás, orvosi elektronika, száloptika)<ref name="cia.gov">{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/is.html |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-23 |archívurl=https://web.archive.org/web/20181224211321/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/is.html |archívdátum=2018-12-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181225080845/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/is.html%20 |archivedate=2018-12-25 }}</ref>
* fémfeldolgozás
* katonai felszerelések gyártása
* textilipar
* élelmiszeripar
* építőipar
Világhírű a [[gyémántcsiszolás]].
==== Külkereskedelem ====
[[Fájl:HaifaPort.jpg|thumb|Haifa kikötőjének egy része]]
*Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, szoftverek, csiszolt [[gyémánt]], mezőgazdasági termék, vegyipari termékek, [[Textilipar|textil]] és ruha
* Importtermékek: nyersanyagok, katonai felszerelések, nyers [[gyémánt]], üzemanyag és [[energia]], közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:<ref name="cia.gov"/>
*Export: {{USA}} 28,8%, {{Egyesült Királyság}} 8,2%, Hongkong 7%, Kína 5,4%, Belgium 4,5%
*Import: {{USA}} 11,7%, {{Kína}} 9,5%, {{Svájc}} 8%, Németország 6,8%, Egyesült Királyság 6,2%, Belgium 5,9%
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====
Fontos bevételi forrás még a [[turizmus]].
== Közlekedés ==
[[Fájl:Maalehefrayim1.jpg|thumb|220px|Háromnyelvű útjelző tábla (héber, arab, angol)]]
[[File:Hackathon TLV 2013 - (40).jpg|thumb|20. sz. autópálya Tel-Avivban]]
=== Közút ===
Izrael fejlett úthálózattal rendelkezik, amely az egész országot lefedi. Az úthálózatot folyamatosan fejlesztik és bővítik.
A közutak hossza 2010-ben: {{szám|18096}}&nbsp;km.<ref>Bar'eli, Avi (October 2010). "Too Narrow to Contain". The Marker Magazine (héberül). p. 50</ref>
Az izraeli utak országos, városok közötti, regionális és helyi utakra vannak besorolva:
[[File:ISR-FW-6.svg|border|x30px]] Országos utak (autópályák vagy autóutak) - egy számjegyűek (pl. 1. sz. autópálya, Tel-Aviv - Jeruzsálem)
[[File:ISR-HW-10.svg|border|x30px]] Városok közötti főutak vagy autópályák - két számjegyűek (pl. 10. sz. főút)
[[File:ISR-HW-293.svg|border|x30px]] Regionális utak - három számjegyűek (pl. 293. sz. út)
[[File:ISR-HW-4111.svg|border|x30px]] Helyi utak - négy számjegyűek
=== Vasút ===
{{Bővebben|Izrael vasúti közlekedése}}
=== Víz közlekedés ===
A legfőbb kikötők :<ref>{{Cite web |url=https://www.searoutes.com/country-ports/Israel |title=Archivált másolat |accessdate=2020-05-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20201204071416/https://www.searoutes.com/country-ports/Israel |archivedate=2020-12-04 }}</ref>
* [[Asdód]] (ILASH)
* [[Haifa]] (ILHFA)
Egyéb, kisebb kikötők:
* [[Askelón]] (ILAKL)
* [[Eilat]] (ILETH)
* [[Hadera]] (ILHAD)
=== Légi közlekedés ===
A legfőbb reptere Tel-Aviv közelében a [[Ben-Gurion nemzetközi repülőtér]]. Izrael nemzeti légitársasága az [[El Al]].
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|4X, 4Z
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|39
|-
|[[CQ]] zóna
|20
|}
{{Lásd még|Izrael hívójelkörzetei|Palesztina hívójelkörzetei}}
== Kultúra ==
{{Izrael kultúrája}}
{{fő|Izrael kultúrája}}
[[Izrael kultúrája|Izrael kultúrájának]] gyökerei már jóval az állam 1948-as létrehozása előtt kialakultak, és visszavezethetők az ókori Izraelbe. A kultúra magába foglalja a zsidó kultúrát, a diaszpóra zsidó történetét, a cionista mozgalom ideológiáját, amely a 19. század végén kialakult, valamint az Izraelben élő arab izraeli lakosság és az etnikai kisebbségek, köztük a drúzok, cserkeszek, örmények és sok más nép hagyományait.
Izrael a zsidó kultúra szülőhelye, kultúrája magába foglalja a filozófiát, az irodalmat, a költészetet, a művészetet, a mitológiát, a folklórt, a miszticizmust és a fesztiválokat; valamint a zsidó vallást is, amely alapvető fontosságú volt a kereszténység és az iszlám megteremtésében is.<ref>Jonathan Daly (19 December 2013). [https://books.google.com.kh/books?id=9aZPAQAAQBAJ&pg=PA21&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false The Rise of Western Power: A Comparative History of Western Civilization.] A&C Black. pp. 21–. {{ISBN|978-1-4411-1851-6}}."Upon the foundation of Judaism, two civilizations centered on monotheistic religion emerged, Christianity and Islam. To these civilizations, the Jews added a leaven of astonishing creativity in business, medicine, letters, science, the arts, and a variety of other leadership roles."</ref>
== Turizmus ==
{{Képdia
|cím=Képek
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=260
|bélyeg=
|File:Temple_Mount_Western_Wall_on_Shabbat_by_David_Shankbone.jpg|Jeruzsálem
|Fájl:Gethsemane1.jpg|[[Gecsemáné kert]]
|File:OldCityJerusalem01_ST_06.JPG|Arab [[bazár]] Jeruzsálemben
|File:Jerusalem-TowerOfDavid_004.jpg|Tower of David, Jerusalem
|File:Aerial_view_of_Acre_1.jpg|Akko (Acre)
|File:Hot_springs_in_Hamat_Gader.jpg|Hamat Gader
|File:Caesarea_Maritima_Hippodrome_in_summer_2011.JPG|Cézárea
|File:Ruins_of_the_Ancient_Synagogue_at_Bar'am.jpg|Ókori zsinagóga romjai a Bar'am Nemzeti Parkban
|File:Israel_BeitShean3_tango7174.jpg|Bét-Seán
|File:Vista_general_de_Masada.jpg|Masszáda
|File:Nahal_arugot.jpg|Vízesés Ein-Gedinél
|File:PikiWiki_Israel_29705_Stalactite_Cave.JPG|Avshalom-barlang, Soreq
|Fájl:North Beach Eilat.jpg|[[Eilat]] tengerpartjának északi része
|File:Anthia_goldfish.JPG|A Vörös-tenger élővilága
}}
Az idegenforgalom az egyik legfontosabb jövedelemforrás, 2019-ben 4,5 millió látogató érkezett Izraelbe.<ref>{{cite news|date=December 29, 2019 |title=Israel welcomes record-breaking 4.55 million tourists in 2019|work=jpost|url=https://www.jpost.com/israel-news/israel-welcomes-record-breaking-455-million-tourists-in-2019-612456|url-status=live}}</ref> Az ország rengeteg történelmi és vallási helyet, tengerparti üdülőhelyet, természeti látnivalót, széles körű régészeti, örökség-, kaland- és ökoturizmust kínál. Ebben az országban a legmagasabb az egy főre jutó múzeumok száma a világon.<ref>[http://www.jewishnorthshore.org/page.aspx?id=43769 Interesting Facts about Israel] {{webarchive |url=https://web.archive.org/web/20160415142335/http://www.jewishnorthshore.org/page.aspx?id=43769 |date=April 15, 2016 }}</ref>
2007-től a két, zsidók által leglátogatottabb vallási hely a [[Siratófal|nyugati fal]] és Shimon bar Yochai rabbi sírja volt.<ref name="haaretz.com">{{cite web|author=Irit Rosenblum & Eli Ashkenazi|url=https://www.haaretz.com/1.4947488 |title= For first time, religious sites to get state budget of NIS 6.3M |publisher= Haaretz |date= 7 January 2007}}</ref> A leglátogatottabb keresztény vallási helyek a jeruzsálemi [[Szent Sír-templom]], a ciszjordániai [[Betlehem]]ben a Születés Temploma és a názáreti [[Angyali üdvözlet bazilika (Názáret)|Angyali üdvözlet bazilikája]]. A leglátogatottabb iszlám vallási helyek a [[Al-Aksza-mecset|Al-Aksza mecset]] a [[Templom-hegy]]en és az Ibrahim- (Ábrahám-)mecset a ciszjordániai [[Hebron]]ban.
A leglátogatottabb város [[Jeruzsálem]], a leglátogatottabb hely a [[Siratófal|nyugati fal]] volt. 2017-es adat alapján a legtöbb turista az Egyesült Államokból érkezett, akik az összes látogató 19% -át tették ki, ország alapján őket követte Oroszország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Kína, Olaszország, Lengyelország és Kanada.<ref>{{Cite web |url=https://en.globes.co.il/en/article-record-36m-tourists-visit-israel-in-2017-1001217309|  title=Record 3.6m tourists visit Israel in 2017 |last= Raz-Chaimovich |first=Michal |date=December 27, 2017 |website=Globes}}</ref>
=== Fő látnivalók ===
* [[Jeruzsálem]]: [[Jeruzsálem óvárosa|az óváros]], arab [[bazár]], [[Via Dolorosa]], [[Templom-hegy]], [[Szent Sír-templom]], [[Gecsemáné kert]], [[Jad Vasem|Jad Vasem Múzeum]], [[Izrael Múzeum]]...
* [[Tel-Aviv]] és [[Jaffa]]
* [[Mini Israel]] (makettpark) Latrun mellett, Tel-Aviv és Jeruzsálem között
* [[Caesarea Maritima|Cézárea]] és [[Megiddó]] romjai
* [[Haifa]]: Bahai Világközpont, teraszok
* [[Kineret-tó|Genezáreti-tó]] környéke, a Boldogságok hegye
* [[Názáret]] és a [[Tábor-hegy (Izrael)|Tábor-hegy]]
* [[Akkó]]
* [[Bét-Seán]]
* [[Askelón]], [[Asdód]] romjai
* [[Holt-tenger]]
* [[Masszáda]]
* A [[Vörös-tenger]] élővilága [[Eilat]]nál stb.
{{lásd|:Kategória:Bibliai helyszínek}}
{{lásd|Izrael nemzeti parkjai és természeti rezervátumai}}
==== Ciszjordániában ====
* [[Jézus]] szülőhelye ([[Betlehem]])
* [[Jerikó]] és környéke
* [[Hebron]]
* [[Náblusz]] és [[Szamária (város)|Szamária]] (Szebaszté)
=== Oltások ===
Javasolt oltások Izraelbe utazóknak:
* [[Hastífusz]]
* [[Májgyulladás|Hepatitis]] A (nagy a megbetegedés kockázata)
* [[Májgyulladás|Hepatitis B]] (nagy a megbetegedés kockázata)
* [[Veszettség]]
== Sport ==
[[Fájl:Ramat Gan Stadium.jpg|thumb|right|200px|Ramat Gan stadion, Tel-Aviv]]
{{Bővebben|Izrael sportélete}}
=== Olimpia ===
Az országnak eddig egy aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág a [[vitorlázás]].
{{fő|Izrael az olimpiai játékokon}}
=== Labdarúgás ===
Az [[Izraeli labdarúgó-válogatott]] eddigi legnagyobb eredménye az [[1964]]-es [[Ázsia kupa|Ázsia kupán]] elért aranyérem.
== Naptár==
A világszerte ismert és használatos naptártól eltérően, Izraelben a [[Holdnaptár|hold járása]] alapján szerkesztett vallási naptárt is használnak, melynek kezdete a [[Bibliai teremtéstörténet|világ megteremtésének]] időpontja.
{{fő|Zsidó naptár}}
== Ünnepek és munkaszüneti napok==
Miután a [[zsidó naptár]]ban az év [[Holdnaptár|holdév]] - ami valamivel rövidebb, mint a nap-év, az ünnepek zsidó dátumai sem egyeznek a hagyományos naptár dátumaival. Így például az újév két napja szeptember és október bármelyik napján is lehet, ahogy a [[purim]], az örömünnep is vándorolhat február és március között.
A heti általános munkaszüneti nap a szombat ([[Nyugalomnap#Sábát – A pihenés napja|sábát]]), de az [[arabok]] pénteken, a [[Kereszténység|keresztények]] pedig vasárnap tartják zárva az üzleteiket. A zsidók a [[Tóra]] alapján<ref>Biblia: I. Mózes 1. rész</ref> a napokat naplementétől naplementéig számolják, ezért az izraeli szombati munkaszüneti nap már pénteken naplementétől kezdődik. [[Szombat]]on (vagyis péntek estétől szombat estig) nem közlekednek az autóbuszok ''(kivéve egyes városokat, ahol Sherut buszok mennek)'', sem a vonatok.<ref>Goren Tamás: Izrael, 1988</ref><ref>{{Cite web |url=http://hirekizraelbol.hu/?p=1443 |title=Archivált másolat |accessdate=2015-08-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304094441/http://hirekizraelbol.hu/?p=1443 |archivedate=2016-03-04 }}</ref>
* [[Rós hásáná]] - a zsidó újév, ''Tisri'' hónap 1-2. (szeptember vagy október)
* [[Jom kippur]] - az egyik legnagyobb ünnep, az egész ország - még a nem vallásosak is - a teljes napot ünnepi hangulatban töltik.
* [[Szukkót]] - 7 napos sátoros ünnep a 40 éves pusztai vándorlás emlékére
* [[Purim]] - az egyik leglátványosabb ünnep ''Ádár'' hónapban 14-én (február-március)
* [[Pészach]] - 8 napos ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás emlékére. ''Niszán'' hónap 14-től tartják (március-április)
* [[Nemzeti ünnep]] - [[függetlenség napja]] [[1948]] a zsidó naptár szerint ünneplik, minden év ''Ijjár'' hó 5-én. A függetlenség kikiáltása 1948. május 14-én (Gergely-naptár) 5708. év Ijjár hó 5-én (zsidó naptár) történt. Így az ünnep napja évente mozgó dátum a Gergely-naptárhoz képest.
{{lásd|Zsidó ünnepek listája}}
[[Fájl:Quamram.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|[[Kumrán]], a [[holt-tengeri tekercsek]] lelőhelye]]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Izrael kultúrája]]
* [[A zsidók története a történelmi Izrael területén]]
* [[Zsidó vallás]]
* [[Héber írás]]
* [[Izrael-lobbi az Egyesült Államokban]]
* [[Izraeli űrprogram]]
==Megjegyzések==
{{megjegyzések}}
== Hivatkozások ==
<div style="height:250px; overflow:auto; padding:3px; border:1px solid #aaa;" class="scrollbox">{{jegyzetek|oszlopok=2}}
</div>
== Források ==
{{commonskat|Israel}}
=== Bibliográfia ===
* ''A világ országai'' (Nyír – Karta Bt., 2004) {{ISBN|963-9516-64-3}}
* ''A világ országai'' (Kossuth Könyvkiadó, 1990) {{ISBN|963-09-3483-3}}
* John Bright: ''Izráel története'' (Kálvin János Kiadó, 1993) {{ISBN|963-300-519-1}}
* Giovanna Magi: ''Izrael'' (Bonechi & Steimatzky, 1993) {{ISBN|88-8029-017-7}}
* * Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, {{ISBN|963-9516-63-5}}
== További információk ==
* [http://izrael.lap.hu/ Startlap linkgyűjtemény]
* [https://index.hu/nagykep/2013/05/14/izrael_fuggetlensegenek_65_eve/ 65 éve alakult a zsidó állam – Index fotóalbum]
* [https://web.archive.org/web/20070621144337/http://www.hit.hu/jeruzsalem3000ev.html Jeruzsálem története – 3000 év (táblázat)]
* {{ZsidLex|1}} [http://mek.oszk.hu/04000/04093 Online elérés]
* [https://web.archive.org/web/20070821040845/http://portal.jobbik.net/files/images/Eduardo/Herzl%20A%20zsido%20allam.pdf Herzl Tivadar: A zsidó-állam]. Fordította: dr. Schönfeld József (1919).
{{Izrael állam}}
{{Izrael közigazgatása}}
{{Ázsia}}
{{Mediterráneum}}
{{Portál|Földrajz||Zsidóság|}}
{{nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Izrael| ]]
[[Kategória:Zsidóság]]
[[Kategória:Kánaán]]
[[Kategória:Közel-Kelet]]
[[Kategória:Ázsia országai]]
[[Kategória:Levante]]