Jági-tó forrásának megtekintése

{{Tó infobox
|kép = Jági-tó ősszel.jpg
|képméret = 250px
|képaláírás = A Jági-tó 2013 őszén
|országok = {{Magyarország}}
|típus = mesterséges
|terület = 0,1460 ha = 0,00146
|források = [[Vadász-réti-patak]]
|lefolyások = [[Vadász-réti-patak]]
|szélességi fok = 47.60766
|hosszúsági fok = 18.87903
|pozíciós térkép = Budai-hegység
}}
A '''Jági-tó''', más néven '''Vadász-réti víztározó''' egy mesterséges kialakítású [[tó]] a [[Budai-hegység]]ben, a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] területén, [[Pilisszentiván]] közigazgatási területén. A tavat az [[Aranyhegyi-patak]] mellékágának tekinthető [[Vadász-réti-patak]] felduzzasztásával hozták létre eredetileg [[halak|haltenyésztési]], [[horgászat]]i céllal, jelenleg azonban már [[természetvédelmi terület]].
== Neve ==
A Jági-tó a közeli Vadász-rét és az arról elnevezett [[Vadász-réti-patak]] helyi [[dunai svábok|sváb]] ([[német nyelv|német]]) elnevezése ''(Jagerwiesen)'' után kapta a nevét, és bár a „Vadász-réti víztározó” név elvileg hivatalosabb elnevezés, de a környéken és a túrázók, kirándulók, természetjárók körében egyaránt a Jági-tó (vagy akár csak önállóan Jági) név terjedt el inkább.
== Keletkezése ==
A [[Nagy-Szénás]] tömbje alatt húzódó Vadász-réti-patakon először még az [[1940-es évek]]ben építettek két völgyzáró [[gát (vízépítés)|gátat]] azzal a céllal, hogy az így kialakuló kis tavakban [[pisztráng]]ot tenyésszenek. Az elképzelést rövid időn belül keresztülhúzták a környéken [[1948]]-tól megindult nagyszabású bányászati fejlesztések, melyek miatt jelentősen lecsökkent a Vadász-réti-patak vízhozama, sőt a térségben több forrás teljesen el is apadt. A két gát mögött kialakult tavak közül a felső teljesen kiszáradt, és az alsó is jelentős [[Eutrofizáció|eutrofizálódásnak]] indult.<ref>{{Cite web |url=http://www.pilisszentivan.hu/pdf/Jagi.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2015-02-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150213161229/http://www.pilisszentivan.hu/pdf/Jagi.pdf# |archivedate=2015-02-13 }}</ref>
Az [[1980-as évek]]ben újabb fejlesztési kísérlet történt a területen, amelyben ezúttal egy [[budapest]]i horgászegyesület látott fantáziát, miután a térségben korábban folytatott bányászati tevékenység leállításával a patak vízhozama is valamivel magasabb lett. Ekkor a völgyet lezáró főgát mögött két kisebb gátat is létesítettek, a főgátba pedig – a lehalászás lehetőségének biztosítása végett – zsilipet is beiktattak.<ref name="gátszakadás">Gátszakadás a Jági-tavon. Szentiváni Újság, 2010. július, p05</ref> Ez a terv azonban ugyancsak nem volt hosszú életű, gyaníthatóan a terület védetté nyilvánítása miatt, ami [[1990]] körül történt.
Vélhetően a völgyet lezáró főgát nem megfelelő kivitelezése miatt a víz többször megrongálta a főgát zsilipjének környékét, illetve a gát más pontjain talált magának kiutat, ezért esős években folyamatossá vált a tó vizének elfolyása, miközben aszályosabb időszakokban megtörtént az is, hogy a meder teljesen kiszáradt. Emiatt a pilisszentiváni önkormányzat több tervet is kidolgoztatott a tó szanálására, végül az a megoldás született, hogy a gát zsilipjét megszüntették és a kiiktatott műtárgy helyét tiszta [[agyag]]gal töltötték be, mint ahogy a főgát és a második gát víz felőli oldalait is 1 méter, illetve 50–60&nbsp;cm vastagságú agyagréteggel erősítették meg.<ref>{{Cite web |url=http://www.pilisszentivan.hu/ideiglenes2006/jagi_megmentes.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2015-02-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150213160140/http://www.pilisszentivan.hu/ideiglenes2006/jagi_megmentes.htm# |archivedate=2015-02-13 }}</ref>
[[Fájl:Jági-tavi gátszakadás nyomai 2.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A 2010-es gátszakadás után visszamaradt mély árok az erdei úton]]
A [[2006]]-ban befejezett szanálási akció lényegében stabilizálta a tóban lévő vízmennyiséget, a 2010-es év azonban megmutatta, hogy a térség vízjárása csapadékos időszakban még így is okozhat meglepetéseket. 2010 júniusában ugyanis a sok eső miatt felduzzadt Vadász-réti patak ismét tóvá duzzadt az addigra már majdnem teljesen beerdősült második gát mögött, majd átszakította azt, így a kiömlő vízmennyiség a főgátat is megrongálta, majd a tóhoz vezető, kb. egy kilométeres hosszúságú erdei út hosszában mély árkot vájva hömpölygött le, néhány hétre járhatatlanná téve az útszakaszt.<ref name="gátszakadás" /> A főgátat még abban az évben helyreállították, de ez az esemény azt jelzi, hogy hasonló káreset bekövetkezése a jövőben sem zárható ki teljesen.
== Élővilága ==
A Jági-tó élővilágát elsősorban a gazdag [[kétéltűek|kétéltű-]] és [[rovarok|vízirovarfauna]] jellemzi. A hazai [[békák|béka]]fajok közül a [[barna varangy]], a [[kecskebéka]], a [[zöld levelibéka]], az [[erdei béka]] és a [[vöröshasú unka]] fordul itt elő, de él itt [[pettyes gőte]] és [[mocsári teknős]] is. Az érdekesebb vízirovar-fajok közül említhető a [[hátonúszó poloska]], a [[közönséges víziskorpió]], a [[csíkbogárfélék|szegélyes csíkbogár]], a [[botpoloska]], az [[elevenszülő kérész]] és más fajok. A [[gyűrűsférgek]] közül jellemző a területre a [[lópióca]], a [[sávos pióca]], valamint a védett [[magyar nadály]] előfordulása.
A tó környékén megfigyelhető madárvilág ugyancsak fajgazdag, ami részint a nagy-szénási térség szigorú védettségének köszönhető, részint annak, hogy a szomszédos erdőfoltokban évek óta több fészekodú-telep üzemel. A terület vizes élőhelyein a legjellemzőbb fajok a [[tőkés réce]], a [[vízityúk]] és a [[jégmadár]], de nem ritkán előfordul itt [[szürke gém]] is.
A területről előkerült a védett [[pelyvás pajzsika]] [[Páfrányok|páfrányfaj]] is, mely fajnak ez az ismert legkeletibb hazai előfordulása.
== A [[Jági-tanösvény]] ==
A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatósága több helyi és környékbeli civil szervezettel együttműködve a [[2000-es évek]] elején létesített [[tanösvény]]t a Jági-tó térségében, hat állomással, melyek közül a második állomást közvetlenül a tó mellett alakították ki. Az állomás tájékoztató táblái mellett pihenőhely, tűzrakóhely és madáretető kapott helyet, a tó keleti partján pedig egy faácsolatú stéget is építettek. A pihenőhelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai rendszeresen használják madárgyűrűzési bemutatókra, illetve kutatási célú madárgyűrűzésre egyaránt, továbbá rendszeresen itt zajlanak [[a víz világnapja]] alkalmából szervezett nemzeti parki rendezvények.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Ereifej Laurice – Gadó György Pál – Kézdy Pál (szerk.): ''Jági-tanösvény. Tanösvények Budapest körül'' 2. Budapest, 2002
* Csiky János - Somlyay Lajos: A Dryopteris affinis (Lowe) Fraser-Jenkins előfordulása a Budai-hegységben. In: ''Kitaibelia'', 2005. (10. évf.) 1. sz. 201. old.
{{Budai-hegység}}
{{portál|földrajz||}}
[[Kategória:A Budai-hegység vízrajza]]
[[Kategória:Pilisszentiván]]
[[Kategória:Magyarország mesterséges tavai]]
[[Kategória:A Dunántúl tavai]]