Játék (pszichológia) forrásának megtekintése

[[Fájl:Tug-of-war.jpg|bélyegkép|[[Kötélhúzás]], egy egyszerű rendszerű játék, kevés szükséges felszereléssel.]]
[[Fájl:Paul Cézanne, Les joueurs de carte (1892-95).jpg|bélyegkép|[[Paul Cezanne]] – ''Kártyázók'', [[1895]]]]
A '''játék''' általánosan elfogadott definíciója: „[[Szabad (pszichológia)|szabad]] [[Cselekvés (pszichológia)|cselekvés]]”.
== A játék természete ==
Játékelmélet problémája csak a 20. században jelent meg, amikor is felmerült a kérdés, hogy mi a játék. Egészen addig természetesnek tekintették létét, nem foglalkoztak vele. Felmerült önmagában a kérdés is, épp ezért, hogy megérdemel-e a játék önálló elemzést.
A játék nem komoly, nem „vérre megy”, a nem igaziság tartozik hozzá, ez valami jó, van értelme, hozzájárul az emberi léthez. Sokan értelmetlennek, nyereséggel nem járónak tekintik. Ezt szebben megfogalmazva: Öncélúnak nevezhetjük.
Része a színlelés (például maga a [[szerepjáték]]), lehet tétje, valamint minden játék mutat valamilyen szabálykört, célja a boldoggá tétel is. Valójában még a legöncélúbbnak, legcéltalanabbnak tartott gyermekjátéknak is van haszna és célja, amint [[Jean Piaget]] és Susanna Millar rámutattak. Célja az exploráció, a kísérletezés és a felfedezés és ezáltal ismeretek és képességek megszerzése. Az emberiség számos nagy felfedezését a játéknak köszönheti.
A szabályok behatárolják a játékot (korlátolt a játék) – de nem kötelező csinálni, így ezeket nem tekinthetjük kötelező érvényű szabályoknak. A szabályok irányítják a játékosokat, ám számos lehetőséget hagynak, melyeket a játékos szabadon választ.
[[Dichotómia]] (vagy-vagy gondolkodás) valamit vagy játéknak vagy nem játéknak titulálni, az átmenet folytonos. Minél inkább megkötik a játszó személy kezét a szabályok, tevékenységét annál kevésbé lehet játéknak nevezni. A másik végletet a gépiesség, a feltétel nélküli szabálykövetés jelenti, amikor valakinek semmilyen szabadsága, döntési lehetősége sincs, mert minden lépése elő van írva. A [[tranzakció-analízis|tranzakcióanalízis]] által leírt pszichológiai játszmák, amelyek naponta azonos forgatókönyvvel ismétlődő jelenetek, közel állnak e véglethez. A szabálybehatárolt játékokat helyesebb a [[játszma]] kategóriába sorolni.
A játékokat felnőttek is ugyanúgy játszhatják, mint a gyerekek.
== Ajánlott irodalom ==
* [[Johan Huizinga]]: Homo Ludens {Játékos Ember}
* Kísérlet a kultúra játék-elemeinek meghatározására
* Orpheus: Igazság és módszer
* Susanna Millar: Játékpszichológia
* Jean Piaget & Berbel Inhelder: Gyermeklélektan
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Játékelmélet]]
* [[Szerepjáték]]
* [[Társasjáték]]
* [[Videójáték]]
* [[Sport]]
* [[Kvíz]]
== Források ==
ELTE, Szerepjáték és világszemlélet szeminárium, 1. előadás, 2006, Ropolyi László (Oldalak: [http://hps.elte.hu/~ropolyi/tanwebek/szerepj05-06.htm Hivatalos] [https://web.archive.org/web/20070305041558/http://elterpg.dox.hu/ Hobbi])
[https://web.archive.org/web/20150524225424/http://www.xn--jtkpalota-01a3g.hu/ Játék vásárlás és játszóház]
{{csonk-dátum|csonk-pszi|2005 júliusából}}
{{commonskat|Game|Játék}}
{{DEFAULTSORT:Jatek}}
[[Kategória:Pszichológia]]