Jódsav forrásának megtekintése

{{chembox new
|   Name = Jódsav
|   ImageFileL1 = Iodic acid.svg
|   ImageSizeL1 = 140px
|   ImageFileR1 = Iodic-acid-3D-vdW.png
|   ImageSizeR1 = 110px
|   OtherNames =
| Section1 = {{Chembox Identifiers
|   CASNo = 7782-68-5
  }}
| Section2 = {{Chembox Properties
|   Formula = HIO<sub>3</sub>
|   MolarMass = 175,91 g/mol
|   Appearance = fehér színű, szilárd
|   Density = 4,63 g/cm³, szilárd
|   Solubility = nagyon jó
|   MeltingPt = 110&nbsp;°C
|   BoilingPt =
|   pKa = 0,78<ref name="függvénytáblázat">Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.</ref>
  }}
| Section7 = {{Chembox Hazards
|   EUClass = Maró ('''C'''), Oxidáló ('''O''')<ref name ="sigma-aldrich">[http://www.sigmaaldrich.com/catalog/ProductDetail.do?N4=58060|SIAL&N5=Product%20No.|BRAND_KEY&F=SPEC A jódsav (Sigma-aldrich)]</ref>
|   RPhrases = {{R8}}, {{R34}}<ref name ="sigma-aldrich" />
|   SPhrases = {{S17}}, {{S26}}, {{S36/37/39}}, {{S45}}<ref name ="sigma-aldrich" />
  }}
| Section8 = {{Chembox Related
|   OtherAnions = [[hidrogén-jodid]]<br />[[perjódsav]]
|   OtherCations = [[Kálium-jodát]]
|   Function = [[oxosav]]ak
|   OtherFunctn = [[klórsav]]<br />[[brómsav]]
|   OtherCpds = [[jód-pentoxid]]
  }}
}}
A '''jódsav''' egy szervetlen [[sav]], a [[vegyképlet|képlete]] [[hidrogén|H]][[jód|I]][[oxigén|O]]<sub>3</sub> A szerkezete a [[klórsav]]éval és a [[brómsav]]éval analóg. Stabilabb, mint a klórsav vagy a brómsav. Szobahőmérsékleten színtelen, kristályos vegyület, vízben jól oldódik. [[Higroszkóposság|Higroszkópos]]. A sói a '''jodátok'''. A jódsav lehet hidrogénkötéssel összekapcsolódó dimer is, ennek képlete H<sub>2</sub>I<sub>2</sub>O<sub>6</sub>.
== Kémiai tulajdonságai ==
A jódsav pK<sub>s</sub>-ének értéke 0,78, tehát a jódsav erős sav. Oxidáló tulajdonságú. A [[hidrogén-jodid]]dal reakcióba lép, elemi [[jód]] képződik.
:<math>\mathrm{HIO_3 + 5 \ HI \rightarrow 3 \ I_2 + 3 \ H_2O}</math>
Hevítés hatására 200&nbsp;°C-on elbomlik, ekkor dijód-pentoxid (I<sub>2</sub>O<sub>5</sub>) keletkezik.
:<math>\mathrm{2 \ HIO_3 \rightarrow I_2O_5 + H_2O}</math>
== Előállítása ==
A jódsav elemi jódból állítható elő erős oxidálószerek (például [[salétromsav]], [[klór]]) segítségével.
:<math>\mathrm{3 \ I_2 + 10 \ HNO_3 \rightarrow 6 \ HIO_3 + 10 \ NO + 2 \ H_2O}</math>
:<math>\mathrm{I_2 + 5 \ Cl_2 + 6 \ H_2O \rightarrow 2 \ HIO_3 + 10 \ HCl}</math>
A dijód-pentoxidnak, a jódsav savanhidridjének a vízben oldásakor is jódsav keletkezik.
== A jodátok ==
A [[jodát]]ok a jódsav sói. Közülük az [[alkálifém]]ek jodátjai vízben jól, az [[alkáliföldfém]]ek jodátjai és az ezüst-jodát vízben rosszul oldódik. A jodátok középerős oxidálószerek. A jódsavnak léteznek savanyú sói is, ilyen például a kálium-hidrogén-jodát (KH(IO<sub>3</sub>)<sub>2</sub>). A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet. Az alkálifémek jodátjait a laboratóriumokban használják oxidálóanyagként.
== Brómsav<ref>{{cite web|url=http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm|title=vilaglex.hu: brómsav}}</ref> ==
Egybázisú sav; szerkezete analóg a jódsavéval. A bróm egyik oxisava. Általában színtelen (ritkábban sárgás) színű folyadék, melynek sóit bromátoknak nevezzük, hevítve oxigént fejlesztenek. Oxidálószerként használják. Könnyen bomlik, ezért csak vizes oldatban stabil. Korrozív hatású (C).
== Klórsav<ref>{{cite web|url=http://kampf.index.hu/compounds.htm|title=kampf.index.hu: Néhány vegyület neve}}</ref>==
Molekulaképlete {{chem|HClO|3}}. Jellemzői a sósavhoz hasonlóak, de a klórsav gyengébb.
== Források ==
* Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975.
* Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
* kampf.index.hu/compounds.htm
* vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
{{Halogén oxosavak}}
{{Portál|Kémia}}
{{DEFAULTSORT:Jodsav}}
[[Kategória:Szervetlen jódvegyületek]]
[[Kategória:Szervetlen oxigénvegyületek]]
[[Kategória:Szervetlen savak]]