Jagelló Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1527-ben forrásának megtekintése

{{Fesztivál infobox
|név=
|logó=
|alcím=
|kép=Anna of Bohemia Hungary.jpg
|képaláírás=
|képméret=250px
|résztvevők=[[Fájl:Meiningen Hessensaal Wappen 16.jpg|25px]]&nbsp;'''[[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Anna]]'''<br />[[Fájl:Greater Coat of Arms of Ferdinand I, Holy Roman Emperor.svg|20px]]&nbsp;'''[[I. Ferdinánd magyar király|I. (Habsburg) Ferdinánd]]''' [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|osztrák főherceg]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]]<br />[[Fájl:Escudo_de_Felipe_I.svg|25px]]&nbsp;'''[[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]]''' özvegy '''[[Magyar uralkodók házastársainak listája|magyar királyné]]'''<br />[[Fájl:NiEgyhcimer.svg|25px]]&nbsp;'''[[Podmaniczky István]]''' [[Nyitrai egyházmegye|nyitrai püspök]]<br />[[Fájl:Perényi-címer.jpg|25px]]&nbsp;[[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] koronaőr<br />[[Fájl:CardinalPallium PioM.svg|25px]]&nbsp;[[Várdai Pál]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]]<br />&nbsp;[[Szalaházi Tamás]] [[Egri főegyházmegye|egri püspök]]
|helyszín=[[Székesfehérvár]]
|évek=
|dátum=[[1527]]. november 4.
|típus=[[koronázás]]
|honlap=
}}
'''Jagelló Anna magyar királynévá koronázása''' az az esemény, amelynek során [[I. Ferdinánd magyar király]] feleségét, a 24 éves [[Jagelló Anna magyar királyné|Annát]] a férje királlyá koronázása után egy nappal, [[1547]]. [[november 4.|november 4]]-én [[Székesfehérvár]]ott [[Podmaniczky István]] [[Nyitrai egyházmegye|nyitrai püspök]] [[Magyar uralkodók házastársainak listája|magyar királynévá]] [[Koronázás|koronázta]]. Anna a [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] odaveszett [[II. Lajos magyar király]] nővére, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] magyar király és [[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]] lánya volt. Férje, I. Ferdinánd kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés, a [[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]] révén; a magyar országgyűlés választotta királlyá [[Pozsony]]ban [[1526]]. [[december 17.|december 17]]-én, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] ellenében. Így, mivel a király nem Anna hercegnő jogán töltötte be pozícióját, Anna nem lett a saját jogán uralkodó királynő, hanem csak az ország koronázott királynéja.
== Előzmények: Magyar hercegnőből magyar királyné ==
Miután II. Lajos [[1526]]-ban a [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] meghalt, Magyarországon két markánsan eltérő vélemény alakult ki az új király személyét illetően.
1526. [[október 14.|október 14]]-én [[Hainburg an der Donau|Hainburg]]ban találkozott Ferdinánd osztrák főherceg és az özvegy [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Mária]] királyné, ahol megegyeztek, hogy az [[1515]]. [[július 19.|július 19]]-ei [[bécsi királytalálkozó]]n kötött házassági szerződés alapján a Magyarországgal kapcsolatos jogaikat, ha kell, fegyverrel is érvényesítik, és királyválasztó országgyűlést tartanak. A [[hainburgi tanácskozás]]on, amely október 14-től 17-ig tartott, részt vett Anna főhercegné is, Mária kíséretében pedig [[Szalaházi Tamás]] [[Veszprémi püspökök listája|veszprémi püspök]] és [[Thurzó Elek]] [[országbíró]].<ref>Lásd Acsády (1897: 26–27).</ref> Ferdinándot a cseh rendek [[1526]]. [[október 23.|október 23]]-án választották királlyá.
A magyarok egy része azonban a [[rákosi végzés]] értelmében nem akart idegen uralkodót, és mivel Anna házassága is a rendek beleegyezése nélkül történt meg, [[1526]]. [[november 10.|november 10]]-én [[Székesfehérvár]]ott királlyá választották [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]], akit másnap, [[november 11.|november 11]]-én ugyanott királlyá koronáztak.
Az özvegy Mária királyné által november 23-ára [[Komárom (Szlovákia)|Komáromba]] összehívott országgyűlés, mely azonban Pozsonyban ült össze [[1526]]. [[december 17.|december 17]]-én, csak egyedül Anna férjét, Ferdinándot választotta királlyá, Annát nem, és a rendek ki is hangsúlyozták, hogy I. Ferdinánd kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés, a [[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]] révén, tehát nem Anna hercegnő jogán töltötte azt be.
Az új magyar királyné főpohárnoka ([[pohárnokmester]]e) [[Petrőczy Pál]] lett. Petrőczynek fennmaradt egy magyar nyelvű levele [[1526]]. decemberéből, melyet [[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyány Ferenc]] [[horvát bán]]hoz írt, és amely nyelvtörténetileg is fontos adalékkal szolgált, hiszen ez az első dokumentált említése az olyan [[figura etymologica|figura etymologicának]], mint a ''jöttön-jön''.<ref>Idézi Ődöngő Ábel álnéven [[Takáts Sándor]], [[Magyar Nyelv (folyóirat)|Magyar Nyelv]] 6: 448, 1910, [[Magyar Nemzeti Levéltár]].</ref>
Ferdinánd és Anna cseh királlyá és királynévá koronázása a választást követő évben történt meg. Ferdinándot [[1527]]. [[február 24.|február 24]]-én koronázták meg, míg Annát a következő napon, [[február 25.|február 25]]-én [[Prága|Prágában]].<ref>Lásd Wahl, Einzug und böhmische Krönung K. Ferdinand des Ersten (1823: 121).</ref>
== Anna magyar királynévá koronázása ==
[[Fájl:Crown,_Sword_and_Globus_Cruciger_of_Hungary2.jpg|bélyegkép|balra|250px|A [[Szent Korona]], a jogar és az országalma]]
Ferdinánd és Anna magyar királlyá és királynévá koronázása szintén a választást követő évben zajlott le. Ferdinánd már magyar királyként először [[1527]]. [[július 31.|július 31]]-én [[Köpcsény]]nél lépett magyar földre, pontosan azon a napon, amikor Anna világra hozta az elsőszülött fiukat, [[Miksa magyar király|Miksa]] trónörököst [[Bécs]]ben, de az apa nem szakította meg az útját, és az év további részét is Magyarországon töltötte, ekkor azonban a második gyermekszülésén éppen átesett felesége még érthető okokból nem követte őt a szülőhazájába. Anna királyné a sógornője, Mária özvegy királyné társaságában [[1527]]. [[október 13.|október 13]]-án utazott [[Bécs]]ből [[Pozsony]]ba, és innen mentek hajóval Anna szülővárosába, [[Buda (történelmi település)|Budára]]. „Mária fekete posztóval bevont hajón és gyászruhás kísérettel evezett le a Dunán Pozsonyból Budára, míg sógorasszonya bíborszínű posztóval ékesített hajón érkezett oda.”<ref name="Lásd Ortvay 1914: 322">Lásd Ortvay (1914: 322).</ref> Budán csatlakoztak Ferdinándhoz, és [[október 29.|október 29]]-én mentek együtt [[Székesfehérvár]]ra „háromezret számláló gyalog és lovas csapat s 14 ágyú kíséretében.”<ref name="Lásd Ortvay 1914: 322"/> [[Október 31.|Október 31]]-én vonultak be a koronázó városba. [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] koronaőr [[November 2.|november 2]]-án érkezett Fehérvárra [[Temesvár]]ról a [[Szent Korona|Szent Koronával]]. 13 püspök volt jelen a koronázásnál, köztük [[Várdai Pál]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]], [[Szalaházi Tamás]] [[Egri főegyházmegye|egri]] és [[Podmaniczky István]] [[Nyitrai egyházmegye|nyitrai püspök]].<ref>Lásd Ortvay (1914: 322–323).</ref> Másnap, [[November 3.|november 3]]-án zajlott le Ferdinánd [[koronázás]]a, amely mindenben Szapolyai János [[1526]]. [[november 11.|november 11]]-ei királlyá kenését követte, így Ferdinándot sem az esztergomi érsek,<ref>Várdai Pál csak [[1529]] [[február 4.|február 4]]-én kapta meg a pápai megerősítést az esztergomi érsekségre, ezért nem koronázhatott.</ref> hanem a nyitrai püspök koronázta királlyá. Annának a következő nap, [[November 4.|november 4]]-én szintén nem a királynékat hagyományosan koronázó [[Veszprémi püspökök listája|veszprémi püspök]] helyezte a fejére a koronát, mivel ez a tisztség nem volt betöltve,<ref>Szalaházy Tamás [[1526]]. [[november 1.|november 1]]-éig volt veszprémi püspök, majd 1527-től kezdve lett egri püspök.</ref> így őt is [[Podmaniczky István]] koronázta meg.<ref>Lásd Ortvay (1914: 325).</ref> Anna királyné a szertartás idején lázas beteg volt, és a férfi kiszolgáló személyzete az ekkor Magyarországon dúló járvány áldozata lett.<ref>Lásd Ortvay (1914: 325–326).</ref>
Anna királyné koronázásáról a [[szilézia]]i születésű Caspar Ursinus Velius (eredeti nevén [[Caspar Bernhardi]]) ([[1493]] körül–[[1539]]), I. Ferdinánd történetírója így számolt be [[latin nyelv]]en, melyet Szebelédi Zsolt fordított magyarra: „A következő napon hasonló pompával és előkészületekkel, mint amilyennel az előző napon a királyt megkoronázták, Anna fejére is ráhelyezték a koronát. Nem azt a [[Szent Korona|Szent Koronát]], amellyel régi szokás szerint a királyokat koronázzák, hanem egy nem annyira régi, ám pompás és jókora, igen nagy értékű gyöngyökkel díszített másik koronát. Őt a királlyal együtt, aki a koronáját maga is a fején viselte, a templomba kísérték. Akkor a templomban, miután a menyasszonyi fátyolt levette, kiengedett hajjal a király és [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Mária]] királyné között felment, és a fő[[oltár]] előtt megállt. Ezután szokás szerint felkenték és megkoronázták. Asszonyi tekintetéről a királynői tekintéllyel egyesülve sugárzott a szemérem és a szépség. Már két gyermeket szült, az országok felett pedig férjével igen szerencsésen uralkodott. Az összes ma élő királynő közül kiemelkedő dísz és a házastársi tisztaság mintája volt. A koronázás napjának további részét lakomával, tánccal töltötték. A szürkületben a nemes és válogatott ifjúság hadijátékot mutatott be. A játékot a királyi palota előtti téren tartották. A jeles fiatalok erősen felfegyverzett lovakon két csoportra oszolva felálltak, és támadásba lendültek. A hadijátékot a [[trójai háború]] után, elferdített kifejezéssel a romlott utókor ''torneamentum''-nak nevezi. A következő napon lóversenyt rendeztek a város határáig és vissza. Megtekintésére a király és a királynék is a legelőkelőbbekkel együtt kivonultak a ''hippodrom''-hoz. A városból az emberek hatalmas tömege tódult ki a látványosságra. A versenyben Mária királyné lova a többieket messze maga mögött hagyva, könnyen elnyerte a pálmát.”<ref>Lásd Ursinus (1531–37/2013: 34–35).</ref>
==Következmények: Anna magyar trónöröklési joga==
Az [[1505]]. [[október 13.|október 13]]-ai [[rákosi végzés]] értelmében a magyar rendek ugyan kifejezésre juttatták azon óhajukat, hogy [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választanak idegen uralkodót, valamint a leányági öröklést, így Anna hercegnő trónöröklési jogát nem ismerik el, és a pozsonyi országgyűlés [[1526]]. [[december 17.|december 17]]-én csak egyedül Anna férjét, [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinándot]] választotta királlyá, ami szerint I. Ferdinánd kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés, a [[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]] révén, tehát nem Anna hercegnő jogán töltötte azt be, I. Ferdinánd és különösen Anna királyné fontosnak tartotta a trónöröklési jogának elismertetését, és hogy ezt utódaira, elsősorban a fiúutódokra is kiterjessze. Ferdinánd királlyá választásakor nem szabályozták a további trónöröklést, és bár Anna hercegnő elfogadta azt a tényt, hogy belőle nem Magyarország királynője, ellentétben [[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] leányával, [[Mária magyar királynő|Mária]] királynővel [[1382]]-ben, hanem csak [[Magyar uralkodók házastársainak listája|királynéja]] lett, ahogy Anna dédanyja, [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király lánya, [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Luxemburgi Erzsébet]] [[1437]]-ben,<ref>Az utolsó [[Árpád-ház]]i király, [[III. András magyar király]] lánya, [[Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1292–1338)|Erzsébet]] ugyanakkor nem lett az ország királynéja sem, hiszen jegyese, [[Vencel magyar király]] [[1305]]-ben felbontotta az eljegyzésüket, és lemondott a magyar trónról is. [[Albert magyar király]] és [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Luxemburgi Erzsébet]] idősebb lányának, [[Habsburg Anna magyar hercegnő|Annának]] a jegyese, [[I. Ulászló magyar király]] pedig [[1444]]-ben meghalt a [[Várnai csata|várnai csatában]].</ref> ugyanakkor Erzsébet jogait az [[1439]]-es budai országgyűlés ([[1439]]. [[május 29.]]) elismerte, és férje örökösévé nyilvánította, de Anna a fiai számára igyekezett továbbörökíteni a trónöröklési jogait.<ref>[[1526]]-ban még csak egy lánygyermekük született, [[Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő|Erzsébet]], de Anna már [[1526]] decemberében, férje királlyá választásakor terhes volt a fiúkkal, [[Miksa magyar király|Miksával]], aki [[1527]]. [[július 31.|július 31]]-én jött a világra.</ref>
Anna királyné [[1532]]-ben lemondott az akkor már megszületett fiai, [[Miksa magyar király|Miksa]] ([[1527]]–[[1576]]) és [[II. Ferdinánd osztrák főherceg|Ferdinánd]] ([[1529]]–[[1595]])<ref>Még két fia született: János [[1538]]-ban, de ő [[1539]] meghalt, és [[1540]]-ben [[II. Károly osztrák főherceg|Károly]], aki túlélte anyját, és szintén örökölte anyja magyar trónöröklési jogát.</ref> javára a magyar és cseh trónöröklési jogáról, de fenntartotta magának azt a lehetőséget, hogyha túlélné a férjét, [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándot]], akkor saját maga kormányozná Magyar- és Csehországot.<ref>Lásd Csekey (1917: 95).</ref> Anna királyné azonban még a férje életében, [[1547]]. [[január 27.|január 27]]-én gyermekszülés következtében meghalt, ugyanakkor elsőszülött fia, [[Miksa magyar király|Miksa]] ekkor már 19 éves volt, és az [[1547]]. [[november 15.|november 15]]-ei nagyszombati országgyűlésen az 1547: 5. törvény kimondta, hogy „[...] az ország rendei és karai magukat nemcsak Ő felsége, hanem örökösei uralmának és hatalmának is örök időre alávetették [...].”<ref>Lásd Csekey (1917: 96), [[Latin nyelv|latin]] eredetiben: „Nam cum sese ordines, et status regni, non solum majestati suae, sed etiam suorum haeredum imperio, et potestati, in omne tempus subdiderint: [...].”.</ref> E törvény értelmében kérték Ferdinándot, hogy mivel az udvarát nem Magyarország területén tartja, így elsőszülött fia, Miksa jöjjön személyesen az országba, és kormányozzon apja nevében.<ref>Lásd Csekey (1917: 96).</ref> E törvény ugyan elismerte a [[Habsburg-ház]] trónöröklési jogát, bár a trónöröklés rendjét nem szabályozta, és ezzel a trónbetöltés jogalapja a [[Habsburg-ház]]on belül továbbra is a választás maradt, de csak [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és Jagelló Anna leszármazottainak biztosította a trónöröklés jogát, Ferdinánd bátyjának, [[V. Károly német-római császár]]nak a leszármazottait, azaz a spanyol [[Habsburg-ház|Habsburgokat]] kizárta. I. Ferdinánd az [[1538]]-as [[Váradi béke|váradi békében]] még bátyja, V. Károly császár és törvényes fiúutódai számára is elismertette a Magyarországra vonatkozó trónöröklési jogát, bár a spanyol ág trónöröklését az [[1543]]-as és [[1547]]-es végrendeleteiben ejtette, és I. Ferdinánd fiúleszármazottainak kihalása esetére a leányokra szállt a trónbetöltés joga, viszont Ferdinánd e végrendelkezései csak házi jellegűek voltak, azoknak nem volt kötelező érvénye Magyarországra vonatkozóan.<ref>Lásd Csekey (1917: 95–97).</ref>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{cite book|author=[[Acsády Ignác]]|last=|first=|title= Magyarország három részre oszlásának története 1526–1608|others=''' In:''' Szilágyi Sándor (szerk.): ''A magyar nemzet története'' V. kötet|volume= 5|location=Budapest|publisher= Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat|pages=|year=1897|url=http://mek.niif.hu/00800/00893/html/index.htm |accessdate=2019-7-14|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[Raoul Anthony|Anthony, Raoul]]|last=|first= |title= Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar |others=|volume=|location=Párizs|publisher= Masson|year=1931|url=http://www.navarra.es/appsext/bnd/GN_Ficheros_PDF_Binadi.aspx?Fichero=AGN00FBH_239800000000000000000410.pdf |accessdate=2019-7-14|language= francia}}
* Csekey István: ''A magyar trónöröklési jog. Jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel'', Athenaeum, Budapest, 1917.
* [[Fraknói Vilmos]]: ''A magyar királyválasztások története'', Athenaeum, Budapest, 1921.
*Hamann, Brigitte (szerk.): ''Habsburg lexikon'', Új Géniusz, Budapest, 414 oldal, 1990. {{ISBN|9630278383}}
* {{cite book|author= [[Ortvay Tivadar]]|title= Mária, II. Lajos magyar király neje (1505–1558)|others=|volume=|location=Budapest|publisher= Magyar Történelmi Társulat |pages=|year=1914|url=http://mek.oszk.hu/05800/05824/html/ |accessdate=2019-7-14|language= magyar}}
* Solymosi László (szerk.): ''Magyarország történeti kronológiája'', főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
* {{cite journal|author=[[Takáts Sándor]]|last=|first=|title= II. Lajos király fia|journal=[[Századok (folyóirat)|Századok]]|pages=183–185|volume=1903|issue=37|url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/arcanum/Szazadok_1903/adatok.html#page/192|accessdate=2019-7-14|language= magyar}}
* [[Gustav Turba|Turba, Gustav]]: ''Geschichte des Thronfolgerechtes in allen habsburgischen Ländern bis zur pragmatischen Sanktion Kaiser Kars VI. 1156 bis 1732.'' Verlag der kaiserlichen und königlichen Hof-Buchdruckerei és Hof-Verlags-Buchhandlung Carl Fromme, Bécs és Lipcse, 1903.
*[[Caspar Bernhardi|Ursinus, Caspar Velius]] (Caspar Bernhardi): ''Tíz könyv a magyar háborúról'', ford.: Szebelédi Zsolt, Attraktor, [[Máriabesnyő]], 2013. (1531 és 1537 között íródott, 1. hasonmás latin nyelvű kiadása nyomtatásban: Kollar, Adam Franciscus: ''De bello Pannonico libri decem'', Bécs, 1762.)
* {{cite book|author= |title= Wahl, Einzug und böhmische Krönung K. Ferdinand des Ersten|others='''In:''' ''Verhandlungen der Gesellschaft des vaterländischen Museums in Böhmen''. Erstes Heft|volume=|location=Prága|publisher=Die K. K. Hofbuchdruckerei|year=1823|pages=105–125|url=https://books.google.hu/books?id=8SZkAAAAcAAJ&pg=PT16&lpg=PT16&dq=k%C3%B6nigin+anna+kr%C3%B6nung+1527&source=bl&ots=-tb0sMPe4r&sig=hry4tVOwdbN9H5m2U0jmtIBOjxY&hl=hu&sa=X&ved=0CF8Q6AEwCWoVChMI4cX64KvyyAIVhNkaCh0LIQBT#v=onepage&q=k%C3%B6nigin%20anna%20kr%C3%B6nung%201527&f=false |accessdate=2019-7-14|language= német}}
* {{cite journal|author=[[Wenzel Gusztáv]]|last=|first=|title= II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete 1501–1506 (harmadik közlemény)|journal=[[Századok (folyóirat)|Századok]]|pages=816–840|volume=1877|issue=11|url=https://archive.org/stream/szzadok36trgoog#page/n977/mode/2up|accessdate=2019-7-14|language= magyar}}
==További információk==
* {{hiv-web |url= http://www.psp.cz/eknih/snemy/v010/1527/t015800.htm#_h |cím= Coronatio reginae Annae|elérés=2019-7-14|családnév= |keresztnév= |munka= Chamber of Deputies. Parliament of the Czech Republic |nyelv= latin}}
* {{hiv-web |url= http://www.psp.cz/eknih/snemy/v010/1527/t015900.htm |cím= Bericht von der Krönung Ferdinands und seiner Gemahlin zu Prag|elérés=2019-7-14|családnév= |keresztnév= |munka= Chamber of Deputies. Parliament of the Czech Republic |nyelv= német}}
* {{hiv-web |url= http://www.kleio.org/de/geschichte/stammtafeln/vip/annabu/ |cím= Die Habsburger — Anna von Ungarn und Böhmen|elérés=2019-7-14 |családnév= Vogt-Lüerssen|keresztnév= Maike |munka= Maikes Alltags- und Frauengeschichte |nyelv= német}}
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben]]
*[[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Történelem||középkor}}
[[Kategória:Koronázás]]
[[Kategória:Középkori magyar események]]
[[Kategória:Magyar történelmi események]]
[[Kategória:1527]]
[[Kategória:Székesfehérvár történelme]]