Jaszen forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név                 = Jaszen
|helyi név           = Jasenaš
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Verőce
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 43532
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 200
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 44
|szélességi ívmásodperc = 10
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 24
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Jaszen''' ({{ny-hr|Jasenaš}}) falu [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Verőce (Horvátország)|Verőcéhez]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőce]] központjától légvonalban 10, közúton 12&nbsp;km-re délre, Nyugat-[[Szlavónia|Szlavóniában]], a [[Bilo-hegység]]ben fekszik.
== Története ==
Az őskorban itt állt Nyugat-Szlavónia egyik legősibb települése, melynek maradványait a Veliki cimer nevű lelőhelyen<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/ROS-666 Örökségvédelmi jegyzékszáma: ROS-666.]</ref> az 1980-as években tárták fel. A Betevec - Partizanska šuma út építése során a régészeti leletek sora került elő.  Az ásatások szakmai irányítója Kornelija Minichreiter a zágrábi régészeti intézet munkatársa volt. A leletek között az [[újkőkorszak|újkőkori]] [[Korenovo kultúra|korenovói]] és [[Sopot-Bicske kultúra|sopoti kultúra]], valamint a [[rézkor]]i [[Balaton-Lasinja kultúra|lasinjai kultúra]] emlékei egyaránt megtalálhatók. A leletek többsége cseréptöredék volt, de találtak malomköveket, kovaköveket, szövéshez használt nehezékeket, agyagkanalat és ritka leletként egy kutya formájú figurát. A leletek, melyek az i. e. 4000 és az i. e. 3300  közötti időre keltezhetők a kaproncai és a verőcei városi múzeumokba kerültek.
Miután [[1684]]-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski környékéről, majd főként Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről telepítettek be horvát ajkú lakosságot.
[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Jaszenass”'' néven találjuk. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Jasen”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky">[https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu  Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 173. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Jasen”'' néven 46 házzal, 4 katolikus és 306 ortodox vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 65. o. Buda, 1829.]</ref> [[Belovár-Kőrös vármegye]] Grobosinci járásának része volt.
A településnek [[1857]]-ben 435, [[1910]]-ben 959 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a szerb, 21%-a horvát, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Az [[Első világháború|I. világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. A lakosság száma 1931-ben érte le a maximumot, több mint ezer főt. Ezt követően az egyre nehezebb megélhetés következtében számuk jelentősen csökkent és ez a folyamat a mai napig is tart. 1991-ben 222 főnyi lakosságának 74%-a szerb, 19%-a horvát nemzetiségű volt. A [[délszláv háború]] idején eleinte szerb ellenőrzés alatt állt. A szerb erők innen támadták a szomszédos horvátok lakta [[Milanovac (Verőce)|Milanovac]] és [[Rezovačke Krčevine]] településeket. 1991. szeptember 15 és 17 között, az Otkos 10 hadművelet első fázisában foglalta vissza a horvát hadsereg Đuro Dečak tábornok vezette 127. verőcei dandárja. Így Jaszen az ország első felszabadított települése lett. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült. 2011-ben falunak már csak 77 lakosa volt.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 435 || 476 || 501 || 705 || 817 || 959 || 1.007 || 1.094 || 1.002 || 1.004 || 848 || 566 || 320 || 222 || 117 || 77
|-
|}
== Nevezetességei ==
Szent [[Illés próféta]] tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma [[1836]]-ban épült a korábbi, 18. századi fatemplom helyett, mely a falutól keletre, távolabb állt. A templomot 1870-ben megújították. A [[Második világháború|II. világháború]] idején egy bombatámadásban súlyosan megrongálódott. A parókia állítólag megpróbálta újjáépíteni az épületet, de a legfelsőbb egyházi vezetés ezt nem támogatta. Az 1970-es években a maradványokat nagyrészt elbontották. Az egykori templomból ma csak a szentély falai állnak. A harangtorony helyére egyszerű haranglábat állítottak. Az idő pusztítása miatt fontos lenne a megmaradt falak konzerválása.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.virovitica.hr/ A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1928146.0331594606%2C5733742.390903041%2C1947408.1642873252%2C5743297.019438688&layers=osm%2C163%2C165 Az első katonai felmérés térképe]
*[https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf  Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.] {{Wayback|url=https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf |date=20200925030057 }} {{ISBN|9789537442071}}
*[https://bus.hr/hrvatska/kulturna-dobra-grada-virovitice/ Bus.hr:Kulturna dobra grada Virovitice] {{hr}}
== További információk ==
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]