John Law forrásának megtekintése

{{Személy infobox
|kép=John Law.jpg
|képaláírás = [[Casimir de Balthasar]] festménye (1843)
}}
[[Fájl:Law - Money and trade considered, with a proposal for supplying the Nation with money, 1934 - 5802114.tif.jpg|thumb|''Money and trade considered, with a proposal for supplying the Nation with money'', 1934]]
'''John Law''' ([[Edinburgh]], [[1671]]. [[április 16.]] – [[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1729]]. [[március 21.]]) skót bankár, aki a [[18. század]] elején néhány évig meghatározta Franciaország pénzügyi rendszerét. [[Claude Henri de Rouvroy de Saint-Simon|Saint-Simon]] szerint Law-t ''„szélhámossá magának a rendszerének a könyörtelen logikája tette”''. Azonban kudarca ellenére sem nehéz felismerni a rokon vonásokat Law rendszere és [[John Maynard Keynes]] tanítása között.
== Eszméinek kiformálódása ==
[[1694]]-ben [[London]]ban párbajban megölt egy embert, ezért a bírósági eljárás elől külföldre, [[Hollandia|Hollandiába]] menekült. Itt tanulmányozta az akkori [[Európa]] talán legnagyobb bankját, az [[Amszterdam]]i Bankot. Law a „bankügyek romantikusa” volt: abban reménykedett, hogy a [[Hitel (közgazdaságtan)|hitel]]- és [[Pénzjegy|papírpénzbőség]] segítségével állandó felvirágzást tarthat fenn a gazdaságban. A pénzbőség véleménye szerint lehetővé teszi a föld, a munkaerő, a vállalkozói talentum teljes kihasználását. [[Párizs]] és [[Itália]] után [[1704]]-ben visszatért Skóciába, ahol egy központi bank alapítására tett javaslatot. A skót parlament elvetette a bankalapítási tervét, s mivel előkészületben volt Anglia és Skócia egyesülése, Law Párizsban telepedett le.
== Franciaország pénzügyei élén ==
[[1715]]-ben meghalt [[XIV. Lajos francia király]], aki hosszú, háborúkkal töltött uralkodása után üres kincstárat hagyott maga után. Franciaországot óriási államadósság terhelte, a hitel megingott, a gazdaságban visszaesés kezdődött. Law mindezen gondok megoldásaként egy bankjegy-kibocsátási joggal felruházott állami bank alapítását javasolta [[Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)|Philippe d’Orléans]] régensnek, aki támogatta az elképzelést. Végül Law-nak be kellett érnie egy részvénytársasági magánbankkal. Az Általános Bank [[1716]] májusában kezdte meg tevékenységét, és az első két évben hallatlanul sikeres volt. Mérsékelt kamatra adott kölcsönöket, és tudatosan az iparba és a kereskedelembe irányította azokat, melynek hatására élénkült a gazdaság. Ezzel párhuzamosan Law francia állampolgárságot kapott és áttért a katolikus vallásra.
[[1717]] végén megalapította második hatalmas vállalatát, az Indiai Társaságot, melyet a kortársak leggyakrabban Mississippi Társaságnak neveztek, mivel elsősorban a Mississippi-medencében működött. A Társaság részvényeit viszonylag széles körben értékesítették és aktívan forgatták a tőzsdén. Az államtól hatalmas privilégiumokat, sok területen [[monopólium]]ot kapott. A Társaság összefonódott az Általános Bankkal, amely [[1719]] elején állami lett és Királyi Banknak kezdték nevezni. A bank pénzkölcsönt adott a Társaság részvényeinek megvásárlására. Law hozzáfogott a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] völgyeinek gyarmatosításához és várost alapított, amelyet a régens tiszteletére [[New Orleans (település)|New Orleans]]-nak nevezett el. Mivel nem volt elegendő önkéntes áttelepülő, a Társaság kérésére a kormány bűnözőket kezdett Amerikába száműzni. Magában Franciaországban a Társaság megvásárolta az adóbehajtás jogát. A Társaság részvényeinek árfolyama 1719 tavaszán meredeken emelkedett. Az újonnan kibocsátott részvényeket a tőzsdén már másnap nyereséggel lehetett eladni. Az 500 [[livre]]-es névértékű részvények árfolyama 20000 livre-nél állapodott meg. Law hivatalosan is a pénzügyek főellenőre lett.
=== Pénzügyi rendszere ===
Law rendszere két alapelvre épült:
#A bankok számára lehetségesnek tartotta a hitelexpanziós politikát, azaz olyan mértékű hitelnyújtást, amely többszörösen meghaladja a bankban őrzött fémpénztartalék mennyiségét. (részleges tartalék elve)
#Azt követelte, hogy a bank legyen állami, és valósítsa meg az állam gazdaságpolitikáját. Law tehát látta a hitel előnyeit, de nem akarta látni a veszélyeket.
== A hatalmas krach ==
A Társaság a részvények eladásából befolyt pénzt elenyésző részben hajókba és árukba fektette, a döntő részét azonban államadósság-papírokba. Gyakorlatilag magára vállalta az egész államadósságot, megvásárolva az értékpapírokat a tulajdonosaiktól. A Társaság újabb részvényeinek megvásárlásához a Királyi Bank nyújtott hitelt újabb és újabb bankjegyek kibocsátásával. A távolabbra látó spekulánsok igyekeztek megszabadulni a bankjegyektől is és a részvényektől is. 1720 őszére a bankjegyek [[infláció]]s papírpénzzé váltak. Minden áru ára emelkedett. Párizsban nem volt elegendő élelmiszer, a nép háborgott. Law gúny célpontja lett, és 1720 decemberében fiával titokban [[Brüsszel]]be menekült. Vagyonát elkobozták. Életének utolsó éveit Velencében élte le.
== Hatásai ==
Rendszerének legfontosabb társadalmi eredménye az újgazdagok felemelkedése volt, akik a hallatlan spekulációval szerzett gazdagságukat meg tudták őrizni. Law alapjában véve úgy tekintette a pénzt, mint egy olyan eszközt, amellyel hatást lehet gyakorolni a gazdaság fejlődésére, a [[feudalizmus|feudális]] bürokratikus államra támaszkodva. Law nem hitt a „természetes rend” harmóniájában, a [[laissez-faire]] mindenhatóságában. Vagyis szemben állt mind a [[A közgazdaságtan története#A fiziokratizmus|fiziokraták]], mind [[Adam Smith]] nézeteivel.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{MNL|11|851}}
* A. V. Anyikin: Egy tudomány ifjúkora. Kossuth Könyvkiadó, 1978
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|közgazdaságtan|i }}
{{DEFAULTSORT:Law John}}
[[Kategória:Skót közgazdászok]]
[[Kategória:1679-ben született személyek]]
[[Kategória:1729-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Edinburgh-iak]]
[[Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai]]
[[Kategória:Brit közgazdászok]]
[[Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek]]