Kádár Béla (festő) forrásának megtekintése

{{Személy infobox
| név = Kádár Béla
| típus =
| születési név = Klug Béla
| nemzetiség = magyar
| szülei = Klug Mihály<br>Blüh Rozália
| szakma = festő
| alsablon =
}}
{{egyért2|a festőről|Kádár Béla (egyértelműsítő lap)}}
'''Kádár Béla''', született ''Klug Béla'' ([[Budapest]], [[1877]]. [[június 14.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99G9-FR5H?i=147&cat=292437 |title=Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 831/1877. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-01}}</ref> – [[Budapest]], [[1956]]. [[január 22.]]) magyar festő. A [[20. század]]i magyar [[avantgárd]] sajátos képviselője.
== Élete, munkássága ==
[[Fájl:KádárBéla Bp08 Bródy17.jpg|bélyegkép|263px|[[Emléktáblák Budapest VIII. kerületében|Emléktáblája egykori lakhelyén]] (Bródy Sándor u. 17)]]
[[Fájl:Kádár Béla, zene 1926.jpg|bélyegkép|283x283px]]
[[Fájl:Kádár Béla, konstruktív város 1928.jpg|bélyegkép|280x280px]]
Klug Mihály szűcs és Blüh Rozália fia. Szegény zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, kétnyelvű ([[német nyelv|német]] és [[magyar nyelv|magyar]]) környezetben nőtt fel. A hat elemi után kitanulta a vasesztergályos szakmát. Húszévesen gyalogosan nekivágott Európának, megismerkedett Európa nagy városaival (München, Párizs), s ekkor határozta el, hogy festő lesz.
1899-ben, 22 évesen kezdte meg képzőművészeti tanulmányait a [[budapest]]i Iparrajziskolában, 1902/03-as tanévtől a Mintarajztanodában tanult [[Balló Ede]] irányítása mellett. 1904-ben [[München]]ben és Budapesten szabad iskolákba járt. Már 1906-tól szerepeltek rajzai, pasztelljei a [[Műcsarnok]] és a [[Nemzeti Szalon]] időszakos kiállításain. 1911-ben ösztöndíjjal dolgozott a [[szolnoki művésztelep]]en.
Festői pályájának kezdetét az útkeresés jellemezte, [[Iványi-Grünwald Béla]] és a neósok mellett [[Rippl-Rónai József]] [[enteriőr]] képeinek [[kompozíció]]s megoldásai és színvilága hatott munkásságára. Figyelt a budapesti nemzetközi kiállításokon megjelenő képekre is, a [[Nabis]]-csoport képei és a [[posztimpresszionizmus|posztimpresszionisták]] festés módja keltette fel érdeklődését.
[[Rózsa Miklós (művészeti író)|Rózsa Miklós]] művészeti íróval életre szóló barátságot kötött, az ő Művészházában számos kiállítási lehetőséghez és munkalehetőséghez jutott. [[Nemes Marcell]] ezerkoronás díjjal jutalmazta a Művészház Rózsa utcai palotájához készített faliképterveket. A [[Nyolcak]] eredményeit is figyelemmel kísérte, főleg a [[Paul Cezanne]] hatások irányvonalát.
Az [[1910-es évek]]ben a [[Százados úti művésztelep]] egyik műtermében dolgozott. 1914-ben [[Vágó László]] tervei alapján átépítették és felújították a Magyar Színházat, ebben a mennyezeti freskó elkészítésére Kádár Béla kapott megbízást (azóta elpusztult). Az [[Erzsébet Sósfürdő]] falfestményeit is ő készítette 1918-ban (azóta elbontva). Az [[első világháború]] végén önálló kiállításai voltak az [[Ernst Múzeum]]ban és a Műterem Galériában.
Az [[Aktivizmus (művészet)|aktivizmus]] irányvonalának fórumaival kapcsolatba kerülve az [[expresszionizmus]] hatása alá került. Expresszionista műveivel 1921-ben [[Scheiber Hugó]]val közösen volt kiállítása [[Bécs]]ben. 1922-ben a budapesti Belvederében mutatkozott be, s [[Hevesy Iván]] kötet írt művészetéről.<ref>Hevesy Iván: Kádár Béla. Budapest : Amicus, 1922. 31 p. ill.</ref> 1923 és 1924-ben már a német [[expresszionizmus]] legjelentősebb kiállítóhelyén, a [[berlin]]i [[Der Sturm]] galériájában lettek kiállítva képei. Önálló bemutatkozását követően [[Herwarth Walden]] több csoportos kiállításra hívta meg, így 1928-ban az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban mutatkozhatott be, oda is utazott.
Az [[1930-as évek]]ben hatása alá került az [[olaszok|olasz]] [[Novecento]] és az ennek megfelelő hazai [[római iskola]] [[neoklasszicizmus|neoklasszicista]] irányvonalának, klasszicizáló formajegyekkel gazdagított [[art deco]] stílusban festette figurális kompozícióit, melyekkel mind művésztársai, mind pedig a közönség körében nagy sikere volt. Rendszeresen a [[Tamás Galéria]] időszakos kiállításain szerepelt.
A [[második világháború]]hoz közeledve a faji üldöztetés miatt neki és családjának is bujkálni kellett, felesége és mindkét fiúgyermeke a [[holokauszt]] áldozata lett. A [[második világháború|II. világháború]] után korábbi stílusjegyeit ötvözte munkáiban, egyre dekoratívabb lett. 1949 után a művészeti közéletből kirekesztve, magányban halt meg.
== Emlékezete ==
1971-ben rendeztek tiszteletére emlékkiállítást a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]], majd 2002-ben több mint 150 műből álló gyűjteményes kiállítását rendezték meg a Mű-Terem Galériában. Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
== Művei (válogatás) ==
{{oszlop-start}}
{{oszlop-2}}
* A művész feleségének portréja (1907)
* Arcképtanulmány (1909)
* Piactér (1910)
* Nagybányai templom (1910)
* Aktok (1912)
* Három akt (1916)
* Extázis (1917)
* Scheiber Hugó (1918)
* Csendélet sakktáblával és pipával (1920)
{{oszlop-2}}
* Konstruktív város (1925)
* Vágyakozás (1925)
* Eladják a szürkét (1927)
* Anya gyermekkel (1930)
* Kék-sárga kompozíció (1930)
* Lehajló hátakt (1934)
* Gitáros lány (1935)
* A nagy csendélet (1935-1938)
* Feketehajú nő portréja (1938)
* Csendélet vörös vázával (1939)
{{oszlop-vége}}
[[Fájl:Kádár Béla, levelet iró nő.jpg|bélyegkép|352x352px]]
[[Fájl:Kadar Béla, szieszta a szalonban.jpg|bélyegkép|273x273px]]
== Társasági tagság ==
* [[KUT]]
* [[UME]] (alelnök)
== Kötetei ==
* Kádár Béla: Dies irae:<ref>Latin nyelven, magyarul: a harag napja.</ref> huszonnégy tollrajz. Budapest, 1945. 57, 3 p.
* Vakarócska : karácsonyi kaland égen és földön / Koroda Miklós; Kádár Béla rajzaival. Budapest, 1945. 92 p.
* Kádár Béla - Magyar festészet Mesterei II/15.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kádár Béla lásd 167-168. p.
== További információk ==
* [[Hevesy Iván]]: Kádár Béla; Amicus, Bp., 1922 (''Új művészet'')
*''"Nekem szülőhazám..." Magyar zsidó festők kiállítása a Budapest Galériában. Zsidó Nyári Fesztivál, 2000. augusztus 27–szeptember 3. Kádár Béla, Scheiber Hugó, Schönberger Arman''d; BZSH Idegenforgalmi és Kulturális Központ, Bp., 2000
*''Kádár Béla. A modern magyar rajzművészet mestere''; tan. N. Mészáros Júlia; Piros Sándor, Bp., 2001
*Gergely Mariann: Melankólikus utazás. Kádár Béla, 1877–1956. Budapest : Mű-Terem Galéria, 2002.  265 p. ill.
*Kádár Béla. ''Válogatás egy amerikai magángyűjteményből. Deák István és Deák Imre''; Virág Judit Galéria és Aukciósház–Gilden's Arts Gallery, Bp.–London, 2012
*''Kőhíd. Kádár Béla (1877–1956) festőművész kiállítása. 2017. október 15–2018. január 14.''; kurátor Gergely Mariann, Szűcs Erzsébet; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2017 (''A Szent István Király Múzeum közleményei. D. sorozat'')
* [http://www.kieselbach.hu/s-631&kadar+bela.html Kieselbach.hu]
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kadar/index.html Képzőművészet Magyarországon]
* [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kadar-bela-674/ Artportal.hu] {{Wayback|url=https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kadar-bela-674/ |date=20181028225722 }}
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07196.htm Magyar életrajzi lexikon]
* [http://kadar_bela.hung-art.com  Kádár Béla festményei] {{Wayback|url=http://kadar_bela.hung-art.com/ |date=20150402134135 }}
* [https://www.wikiart.org/en/bela-kadar Kádár Béla művei a WikiArt Visual Art Enciklopédia oldalán]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zsidóság||Művészet}}
{{DEFAULTSORT:Kadar Bela}}
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői]]
[[Kategória:1877-ben született személyek]]
[[Kategória:1956-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Nemes Marcell-díjasok]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek]]