Károlyi István (politikus, 1797–1881) forrásának megtekintése

{{egyért2|a politikus, főispán Károlyi Istvánról|Károlyi István (egyértelműsítő lap)}}
{{pallas}}
{{Uralkodó infobox
| név               = Károlyi István
| kép               = Károlyi István.jpg
| képaláírás        =
| ragadványnév      =
| titulusai         =
| uralkodóház       = [[Károlyi család]]
| teljes_név        = gróf Károlyi István
| születési dátum   = [[1797]]. [[november 18.]]
| születési hely    = {{Habsburg Birodalom}}, [[Bécs]]
| halálozási dátum  = [[1881]]. [[június 12.]] {{életkor-holt|1797|11|18|1881|6|12}}
| halálozási hely   = {{Osztrák–Magyar Monarchia}}, [[Fót]]
| temetés dátuma    =
| nyughelye         =
| házastárs         = [[Dillon Georgine]]
| házastárs2        = [[Esterházy Franciska]]
| házastárs3        =
| házastárs4        =
| gyermekei         = [[Károlyi Ede]] (1821–1879)<br>[[Károlyi Sándor (politikus)|Károlyi Sándor]] (1831–1906)
| édesapa           = [[Károlyi József (főispán)|Károlyi József]]
| édesanya          = [[Waldstein–Wartenberg Erzsébet]]
| lábjegyzet        =
}}
Gróf '''Károlyi István''' ([[Bécs]], [[1797]]. [[november 18.]] – [[Fót]], [[1881]]. [[június 12.]]<ref>Újpesti Helytörténeti értesítő V. évf. 6.: dr. Varga Lajos: Gróf Károlyi István szerepe a múlt századi katolikus megújulásban [http://www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-199706.pdf ÚHE 1997. 6.]</ref>) gróf, főispán, politikus, akadémikus, [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] alapítója.
== Családja ==
[[Károlyi József (főispán)|Károlyi József]] gróf és Waldstein Erzsébet legidősebb fia, [[Károlyi Lajos (főispán)|Lajos]] és [[Károlyi György|György]] grófok testvére, [[Károlyi Tibor (politikus)|Károlyi Tibor]] és [[Károlyi István (politikus, 1845–1907)|István]] nagybátyja.
== Pályafutása ==
Pesten nevelkedett a család [[Egyetem utca]]i palotájában. Kezdetben otthon magántanárok mellett tanult, később a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|pesti kegyesrendiek gimnáziumába]] járt. A pesti egyetemen jogot tanult, s miután a jogi tanulmányait s a [[királyi táblai hites jegyző]]i évet bevégezte, [[1817]]-ben a magyar nemesifjak szokása szerint, megkísérelte a katonai pályát. A Liechtenstein-huszárezredbe állt be, és ott [[Rendfokozat#Tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)|hadnagy]] volt, ám csakhamar a császári udvar diplomatája lett a [[párizs]]i nagykövetségen. A francia főváros legelső köreiben, sőt [[XVIII. Lajos francia király|XVIII. Lajos]] és [[X. Károly francia király|X. Károly király]] udvarában is szívesen látott vendég volt. Közben utazni is járt, leginkább  Itáliába, a művészetek klasszikus földjére. Párizsban s Firenzében ismerkedett meg Dillon Eduard gróf ezredes s firenzei francia követ családjával, kinek leányát, Georginát, Polignac herceg miniszterelnök sógorasszonyát [[1820]]-ban feleségül vette. Ez az összeköttetés szoros kapcsolatba hozta őt a francia udvari és kormánykörökkel. Nemsokára mind a katonai, mind a diplomáciai pályáról visszalépett, 1821 őszén hazajött, átvette a fóti uradalom kormányzását s csöndes visszavonultságban élt.
Felesége halála után, akitől Ede fia született, 1831-ben második házasságra lépett a tatai [[Esterházy Miklós József (1839–1897)|Esterházy Miklós]] gr. leányával, Franciskával, akitől [[Károlyi Sándor (politikus)|Sándor]] fia született.
A [[reformkor]] évei alatt fóti birtokán gazdálkodott, [[Széchenyi István]] köréhez tartozott.
[[Fájl:Gróf Károlyi István.jpg|bélyegkép|Gróf Károlyi István. Illusztráció a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban (1856. 1. sz.)]]
Az [[1838-as pesti árvíz|1838-as nagy pesti árvíz]] után, hogy a város lakóin segítsen, kedvezményekkel ösztönözte a Duna melletti területen való letelepedést – ebből a telepből [[1840]]-ben megalapította Új-Megyer néven [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] községet. Támogatta az újpesti ipar fejlődését, mesterembereket és gyárosokat telepítve le a községben.
Külön foglalkozott a megvalósítandó építkezések külső alakjával, melyből egyértelműen városias kép rajzolódik a szemünk elé: "Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőzése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik…"
[[Kép:Károlyi István Pollák.jpg|jobbra|bélyegkép|Károlyi István portréja. [[Pollák Zsigmond]] metszete (1881)]]
Második feleségével, annak betegsége miatt 1840-ben Rómába költöztek. Felesége állapota nem javult és ezért 1843-ban hazatértek. 1844. február 13-án második feleségét is elvesztette. Harmadik felesége báró Orczy Mária volt, akivel 1865. január 4-én kötött házasságot a pest-belvárosi római katolikus plébánián,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-CS2W-F?i=457&cat=228841 A pest-belvárosi róm. kat. plébánia házassági anyakönyve, 11/1865. folyószám.]</ref> és aki 1895. július 11-én halt meg, 80 éves korában.
Életének e körülményei okozták, hogy az ébredő kor nagyszerű új mozgalmaiban, melyeket [[Széchenyi István]] gróf reformáló s úttörő szelleme megindított, bár nemes bőkezűségével s hazafias áldozataival mindenütt és mindenkor, de közvetlen személyes működésével nem igen találkozunk. De a távolban s visszavonultságában sem feledkezett meg soha nemzetéről s hazájáról, s készséggel járult az előhaladás zászlóit lobogtató hazafiak áldozataihoz. Ott áll neve a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] megalapítói közt 20&nbsp;000 forinttal,<ref>Lásd: '''1840. évi XLII. törvénycikk''' a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról</ref> az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]]nek, akkor Lóversenyegyletnek megalapításánál, testvéreivel közösen, 2000 arany pályadíjjal, a szélesebb körre kiterjesztett gazdasági egylet első megalapítói közt 2000 forinttal; 1843-ban elnöke lett a Pest megyei gazdasági egyletnek, melyet sok jóval halmozott el.
A csöndes magányban elmélkedő, vallásos és jótékony főurat a szabadságharc kizökkentette szokott nyugalmából. 1848-ban ő maga oktatta a fóti nemzetőröket a katonai gyakorlatokban, lovakat ajándékozott a honvéd seregnek s a szabadságharcban huszárezredet állított, mely nevét viselte s harci babérokat szerzett, e célra ajándékozta az úrbéri kárpótlás fejében neki járó nagy összeget. Korábban hivatalt nem keresett s nem vállalt, most a nádor-helytartó s Pest vármegye rendjei felhívására elfogadta a Pest vármegyei főispánságot. A szabadságharcban való részvétele miatt [[1849]] februárjában vád alá helyezték, a budai katonai bíróság április 3-án elfogatta, s [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] miniszterelnökkel együtt előbb külföldre, [[Ljubljana|Laibachba]] s [[Olomouc|Olmütz]]be hurcolták, s e helyeken és végül Pesten az [[Újépület]]ben vizsgálati fogságot szenvedett. Haditörvényszéki elítéltetése után [[Theresienstadt]]ban volt elzárva. 1850-re szabadságát visszanyerte ugyan, de 100&nbsp;000 forint pénzbírságot kellett váltságul fizetnie.
[[Fájl:Károlyi István R. Hirsch Nelly.jpg|balra|thumb|220px|''Károlyi István a díszbandérium élén [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] koronázásakor. [[Radóné Hirsch Nelly]] rajza (1892)'']]
Az [[1850-es évek]] önkényuralma idején [[Fót|fóti]] magányába vonulva, jótékonyságban s vallásosságban keresett vigasztalást. Bőkezűen támogatott többféle nemzeti, vallásos s közjótékonysági ügyet. Az ő elnöklete s ápolása mellett jött létre [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] indítványára az írói segélyegylet. Több éven át viselte a [[Szent István Társulat]] elnökségét nagy odaadással. Ő építtette több mint félmilliós költséggel román stílben a gyönyörű fóti templomot s kriptát, a magyarországi egyházi épületek egyik remekét [[Ybl Miklós]] által, ő díszíttette fel a legnemesebb művészi ízléssel, ő teremtette meg a [[Károlyi-kastély (Fót)|fóti kastélyt]] s parkot is s ő alapította az ottani gazdag könyvtárat, amely a kastélynak legfőbb dísze. 1853. március 16-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett. Az alkotmányos életnek az 1860-as országgyűlés összehívása által kilátásba helyezett helyreállítása után ő is kötelességének tartotta a közóhajtásnak engedni, hogy Pest vármegye főispáni székét elfogadja; az országgyűlés feloszlatása s a provizórium behozatala azonban az alkotmányos érzelmű főispánt s az összes Pest megyei tisztikart visszalépésre bírta s a negáció terére szorította. Csak az 1867. évi [[kiegyezés]], az alkotmányos élet teljes helyreállítása tette ismét lehetővé, hogy ugyanazon főispáni széket a kormány kezeiből ismét átvegye, mit azután haláláig viselt. Erényeinek minden oldalról, felülről és alulról megadatott a méltó elismerés. A nemzettel kibékült király s királyné lépten-nyomon elhalmozták kegyük jeleivel, a fejedelmi család Gödöllői tartózkodásai alkalmával több ízben meglátogatta fóti kastélyát, s 80. születése napján a király saját kezűleg adta át neki a Szt. István-rend nagykeresztjét, miután már 1871-ben [[belső titkos tanácsos]]sá nevezték ki; a Szt. István-társulat pedig ugyanekkor nyújtotta át tisztelt elnökének a királyi család jelenlétében, [[bíboros]] főpap tagja által, a tiszteletére veretett arcképes arany- s ezüstérmeit.
== Emlékezete ==
[[Fájl:Károlyi István szobra.jpg|bélyegkép|Károlyi István szobra Újpesten]]
Halála után Erzsébet királyné maga szállott le a fóti bazilika fényes sírcsarnokába, hogy neki is, mint előbb Deáknak, koporsójára tegye az elismerés koszorúját. A [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]] [[Ipolyi Arnold]] püspök tartott felette lendületes emlékbeszédet, kiemelve mély vallásos érzelmét, magas műveltségét, hazafias áldozatkészségét, lelke és szíve nemes tulajdonait.
A városalapító születésének 200. évfordulóján szobrot állított fel tiszteletére Újpest önkormányzata és a Budapest Galéria.
Az ó nevét viseli Fót egyik fontosabb utcája, a [[2102-es mellékút (Magyarország)|2102-es út]] egy szakasza.
== Származása ==
{{ősök top|width=100%}}
{{ősök-kompakt5
|style=font-size: 90%; line-height: 110%;
|border=1
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0;
|boxstyle_1=background-color: #fcc;
|boxstyle_2=background-color: #fb9;
|boxstyle_3=background-color: #ffc;
|boxstyle_4=background-color: #bfc;
|boxstyle_5=background-color: #9fe;
|1= '''Károlyi István''' (1797–1881)
|2= [[Károlyi József (főispán)|Károlyi József]] (1768–1803)
|3= Waldstein–Wartenberg Erzsébet (1769–1813)
|4= [[Károlyi Antal (táborszernagy)|Károlyi Antal]] (1732–1791)
|5= Josepha Harruckern (1740–1808)
|6= Georg von Waldstein-Wartenberg (1743–1791)
|7= Maria Elisabeth Ulfeldt (1747–1791)
|8= [[Károlyi Ferenc]] (1705–1758)
|9= Csáky Krisztina (1706–1763)
|10= Franz Harruckern
|11= Maria Antonia von Dirling
|12= Franz von Waldstein-Wartenberg (1709–1771)
|13= Maria Josepha von Trauttmansdorff (1704–1757)<!--
|14=
|15= -->
|16= [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] (1669–1743)
|17= Barkóczy Krisztina
|18= [[Csáky Mihály (hadvezér)|Csáky Mihály]] (1676–1757)
|19= Klobusiczky Éva
|20= Johann Georg Harruckern
|21= Maria Fellner<!--
|22=
|23= -->
|24= Franz von Waldstein-Wartenberg (1680–1722)
|25= Maria Czernin (1689–1725)
|26= Franz von Trauttmansdorff (1677–1753)
|27= Maria Eleonore Kaunitz (1681–1723)<!--
|28=
|29=
|30=
|31= -->
}}</center>
{{ősök bottom}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Akadémiai Évkönyvek XVII. köt. 1. darab.
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai, II. (I-P) kötet; Budapest 2003; 636. oldal.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Politika}}
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Piarista diákok]]
[[Kategória:Károlyi család|Istvan]]
[[Kategória:Felirati (Deák) Párt-tagok]]
[[Kategória:Újpestiek]]
[[Kategória:Pest vármegye főispánjai]]
[[Kategória:Bebörtönzött politikusok]]
[[Kategória:Az Újépület foglyai]]
[[Kategória:Az olmützi erőd foglyai]]
[[Kategória:1797-ben született személyek]]
[[Kategória:1881-ben elhunyt személyek]]