Képvers forrásának megtekintése

[[Kép:Guillaume Apollinaire Calligramme.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|[[Guillaume Apollinaire]] [[Párizs]]ról írott és az [[Eiffel-torony|Eiffel-tornyot]] megjelenítő ''La tour Eiffel'' című képverse]]
A '''képvers''' vagy '''kalligram''' olyan [[vers]], amely a betűk, szavak, szövegrészletek, verssorok és versszakok sajátos grafikai-tipográfiai elrendezésével egyszersmind képileg is megjeleníti – akár utalásszerűen is – a tartalmi mondanivalót, vagy éppen annak ellenkezőjét. Noha az ókor óta ismert [[költészet]]i műforma, irodalomtörténeti jelentőségre csupán a 20. században tett szert, [[Guillaume Apollinaire]] munkásságának köszönhetően.
== Története ==
A legelső képversek (a ''tekhnopaignionok, τεχνοπαίγνιον,'' ’művészi játékok’) az [[ókori görög irodalom|ókori görög]], s még inkább a [[hellenisztikus irodalom|hellenisztikus]] hagyományban jelentek meg  mint egy összefüggő epikus vagy drámai alkotás verses betétei. Az [[i. e. 325]] és [[200|i. sz. 200]] közötti időszakból ma ismert hat darab tekhnopaignion [[oltár]]okat, illetve egy-egy [[Tojás (gasztronómia és kultúra)|tojás]]t, [[szárny (biológia)|szárnyat]] és [[fejsze|fejszét]] formáz, s csupán kettő szerzője, [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] és [[Dósziadasz]] ismert. A műfaj szórványosan a [[római irodalom]]ban is tovább élt ''carmina figurata'' néven. Legjelesebb művelői [[Laevius]] és [[Publilius Optatianus Porfirius]] voltak, ez utóbbitól huszonöt, háromszög alakú képvers maradt fenn. A középkor korai évszázadaiban közkedvelt műforma volt, különösen a [[Merovingok|Meroving-]] és a [[Karolingok|Karoling-udvar]] [[asztrológia]]i irataiban találni sokat ([[Venantius Fortunatus]], [[Alcuin|Flaccus Albinus Alcuinus]], [[Hrabanus Maurus|Rabanus Maurus Magnentius]]). Ekkor jelentek meg az első kereszt formájú képversek, és egyikük, a Venantius Fortunatus írta, általános bölcsességet tartalmazó darab ''Thomaskreuz'' címen a [[német nyelv]]területen a 17. században ismét felbukkant.
A millenniumot követő időszakban a carmina figuraták jelentősége elenyészett, csupán elszigetelt példaként bukkan fel egy-egy képvers a késő középkor, kora újkor évszázadaiból, így például [[Pierre Abélard]] ''Frontis'' című carminája a 12. század elejéről, [[Nicolò de’ Rossi]] 14. századi képversei stb.). Ugyanebben az időszakban, a 12. században jelent meg a képvers a héber költészetben is ([[Ábrahám ibn Ezra]], [[Ábrahám ben Smuél Abulafia]]).
A [[reneszánsz|reneszánsz irodalom]]ban, a 15–16. században ismét megjelentek a témától függően szív-, láng-, fegyver-, kard-, kereszt-, madár-, virág- stb. formát ábrázoló képversek, melyek legnevesebb darabja [[François Rabelais]] [[1537]]-ben írott ''[[Pantagruel]]''jének 44. fejezetében egy borospalackot formázó, [[Bacchus]]hoz írott költemény. A főként [[francia irodalom|francia]] és [[olasz irodalom|olasz]] földön ismét népszerűvé váló carminákat ebben a korban már kifejezetten [[alkalmi költészet|alkalmi lírai költeményekként]] írták a műfaj jelentős képviselői: [[Jean Salmon Macrin]], [[Mellin de Saint-Gelais]], [[Jean-Antoine de Baïf]], illetve [[Lancino Curzio]], [[Giovanni Pierio Valeriano Bolzano]], [[Bonifacio Baldissare]], [[Fortunio Liceti]], [[Francesco Passerini]]. A 16. század végére [[angol irodalom|Angliát]] is meghódították a képversek ([[Richard Willis]], [[Thomas Watson]]), amelyek visszatérni látszottak az antikvitás korához, tekintve hogy a versek által kirajzolt formák leegyszerűsödtek (pl. ismét megjelent az oltárforma). Ugyanebben az időszakban születtek az első [[német irodalom|német]] képversek, s a műfaj itt lett a legtermékenyebb, egyszersmind a leghosszabb életű. A németországi [[Jézus Társasága|jezsuiták]] támogatták a képversben megírt [[halottbúcsúztató]]k írását, amelyek aztán a 17–18. századi [[barokk kor]]i [[vágánsköltészet]] alkalmi verseiben is továbbéltek. A német képversek jelentősebb alkotói [[Laurentius Albertus]], [[Johann Helwig]], [[Georg Philipp Harsdörffer]], [[Johann Klaj]] voltak. A 18–19. századra a műfaj népszerűsége német földön is lehanyatlott, s mérvadó irodalmi körök a műfajt mint silány, az igazi művészethez méltatlan versezetet bélyegezték meg.
Az [[első világháború]] előestéje több szempontból fordulópontot jelentett az európai [[avantgárd]] művészet történetében, művészek és irodalmárok kerestek újszerű utakat és formákat, hogy kifejezhessék mondandójukat egy számukra elidegenedett világban. [[1914]] folyamán kísérletezgetései közben [[Guillaume Apollinaire]] újra felfedezte a képvers műfaját, és [[június 15.|június 15-én]], a ''Les Soirées de Paris'' lapjain publikálta első kalligramját ''Lettre-Océan'' címmel. Apollinaire elgondolása az volt, hogy az óceánpartról írt vers vizuálisan is megjelenítse a tartalmat, azaz egy olyan képeslap legyen, amelyen nem csak az üdvözlet olvasható („Bonjour mon frère Albert à Mexico…”), hanem egyszersmind a képeslap túloldalára nyomtatott látvány is az olvasó elé táruljon. Maga a vers egyben kép is: verssorok jelenítik meg a tenger nyugodt hullámait, a szikrázó napot s a képeslapra ragasztott postabélyeget is. Apollinaire vizuális költészetnek nevezte művészete ilyetén megnyilvánulását, de ő alkotta magát a ''calligramme'' szót is a ''calligraphie'' (’szépírás’) és a ''télégramme'' (’távirat’) szavak ötvözésével. A későbbi években megírt képversei összegyűjtve a ''Calligrammes'' (magyarul ''Kalligrammák'') című kötetben jelentek meg [[1918]] végén, röviddel halála után.<ref>Bohn 1993. 9.; Albright 2000. 259.</ref> Kötetével Apollinaire az irodalmi [[szimbolizmus]] és [[futurizmus]] egyik meghatározó alakja lett. Kortársai és művésztársai mellett ([[Christian Morgenstern]], [[Carlo Carrà]]) példáján a 20. századi irodalom [[neoavantgárd]] áramlatainak több alakja is foglalkozott képversek írásával, az 1950-es évektől az ún. [[konkrét költészet]] mezsgyéjén belül (az olasz [[Filippo Tommaso Marinetti]], az amerikai [[Ezra Pound]], [[Harold Hart Crane]], a walesi [[Dylan Thomas]], a skót [[Ian Hamilton Finlay]] és mások).<ref>A képvers történetéről átfogóan és részletesen: Higgins 5–13., 204.</ref>
=== Képversek a magyar irodalomban ===
[[Magyar irodalom|Magyarországon]] az első képverset, egy Y alakú [[epigramma|epigrammát]] még [[Janus Pannonius]] írta latin nyelven a 15. században ''De litera Pythagorae'' címen, a 19. századig azonban csak elszórt példákat ismerünk magyar művekre. Az európai irodalmi áramlatoknak megfelelően az újkor századaiban a magyar irodalom nagyjai is lenézték a képversek alkotóit, így például ismert [[Petőfi Sándor|Petőfinek]] egy lapszerkesztőhöz írott [[1847]]-es levele, amelyben [[Bulyovszky Gyula]] kalligramját becsmérli.<ref>”Amennyire telik, őrizkedjél olyan égbekiáltó silány portékákat közleni, mint a minap Bulyovszky és Halha vagy ki a fene versei voltak. Amint elolvastam hát fosást kaptam, okádtam, a hasamba kólika jött, aszkórságba estem és három ízben ütött meg a guta. Ha kedves előtted az életem, válogasd meg jobban a verseket. Inkább semmit, mint rossz verset. Isten veled: csókol igaz barátod Petőfi Sándor.” Közli: Higgins 15.</ref> A 20. század magyar avantgárd irodalmából [[Kassák Lajos]], [[Barta Sándor (író)|Barta Sándor]] képversei, illetve [[Tamkó Sirató Károly]] konkrét költészeti alkotásai ismertek, a 20. század második felében pedig [[Nagy László (költő)|Nagy László]], [[Tandori Dezső]], [[Petőcz András]], [[Nagy Pál (író)|Nagy Pál]], [[Papp Tibor (író)|Papp Tibor]], [[Bujdosó Alpár]], [[Zalán Tibor]], [[Géczi János (író)|Géczi János]], [[Koppány Márton]], [[Lipcsey Emőke]] hozott létre ilyen típusú műveket. A magyar képversek 20. század végi változatának a legnagyobb összefoglalója a [[Médium-Art]] antológia, amely 50 hazai művész alkotásait tartalmazza.<ref>JAK Füzetek 51. Magvető Kiadó, 1990. {{ISBN|963-14-1680-1}}</ref>
== Kapcsolódó szócikk ==
*[[Romániai magyar képversek]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*'''Albright 2000.''' Daniel Albright, ''Untwisting the serpent – Modernism in music, literature, and other arts,'' Chicago, University of Chicago Press, 2000.
*'''Bohn 1993.''' Willard Bohn, ''The aesthetics of visual poetry, 1914-1928,'' Chicago, University of Chicago Press, 1993.
*'''Higgins 1987.''' Dick Higgins, ''Pattern poetry – Guide to an unknown literature,'' Albany, State University of New York Press, 1987.
*John Anthony Cuddon, ''A dictionary of literary terms and literary theory,'' Cambridge, Blackwell, 1991, 106–107.
*Leslie Ross, ''Medieval art – A topical dictionary,'' Westport, Greenwood Press, 1996, 43–44.
*{{MNL|10|784}}
== További információk ==
[[Fájl:Teremtestokjo_(2).jpg|alt=|bélyegkép|310x310px|{{Cite web |url=http://www.petoczandras.eu/kepversek/teremtes.html |title=Petőcz András honlapja, kortárs magyar író |accessdate=2018-11-10 |last=Stúdió |first=Balázs Áron, Artcommando |work=www.petoczandras.eu}}]]
*{{CitPer|aut=Deme Zoltán|tit=Japán versgrafikák|per=Nagyvilág|tom=26|fasc=12|ann=1981|pag=1791–1793}}
*{{CitLib|tit=Vers(z)iók|subtit=Formák és kísérletek a legújabb magyar lírában|ass=Szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Zalán Tibor|loc=Budapest|red=Magvető|ann=1982|ser=JAK Füzetek|sernr=2|isbn=963-271-974-3}}
*{{CitLib|tit=Színkép|subtit=Új nemzedékek műfordításaiból|ass=szerk. Mezey Katalin|loc=Budapest|red=Kozmosz Könyvek|ann=1984|isbn=963-211-613-5}}
*{{CitLib|tit=Médium-art|subtit=Válogatás a magyar experimentális költészetből|ass=szerk. Fráter Zoltán, [[Petőcz András]]|loc=Budapest|red=Magvető|ann=1990|ser=JAK Füzetek|sernr=51|isbn=963-14-1680-1}}
*{{CitLib|aut=Aczél Géza|tit=Termő avantgarde|loc=Budapest|ann=1994|red=Szépirodalmi|isbn=963-15-3616-5}}
*{{CitPer|aut=Balázs Imre József|url=http://epa.oszk.hu/00400/00458/00096/1997honap12cikk1458.htm|tit=Kétnyelvűség vagy kevertnyelvűség? Szempontok a képvers esztétikájának kidolgozásához|per=Korunk|tom=8|ann=1997|fasc=12|pag=11–25}}
*{{CitPer|aut=Sz. Molnár Szilvia|tit=Vizuális költészet vagy képvers? A képvers-értés szempontjai a magyar irodalomtörténet-írásban|per=Iskolakultúra|tom=11|fasc=10|ann=2001|pag=26–38}}
*{{CitPer|aut=Sz. Molnár Szilvia|tit=A képvers-értés története. A történeti avantgárd|per=Iskolakultúra|tom=12|fasc=11|ann=2002|pag=46–60}}
*{{CitPer|aut=Sz. Molnár Szilvia|tit=A képvers-értés története. A neoavantgárd|per=Iskolakultúra|tom=14|fasc=4|ann=2004|pag=61–70}}
*{{CitLib|aut=Sz. Molnár Szilvia|tit=Narancsgép|subtit=Géczi János (vizuális) költészete és az avantgárd hagyomány|loc=Budapest|red=Ráció|ann=2004|isbn=963-86525-2-7|ser=Aktuális avantgárd|sernr=18}}
*{{CitLib|capaut=Sz. Molnár Szilvia|cap=Képvers versus szabadvers. Kassák Lajos: A ló meghal és a madarak kiröpülnek|tit=Kép – írás – művészet|subtit=Tanulmányok a 19-20. századi magyar képzőművészet és irodalom kapcsolatáról|ass=szerk. Kékesi Zoltán, Peternák Miklós|loc=Budapest|red=Ráció|ann=2006|ser=Ráció-tudomány|sernr=6|isbn=963-9605-14-X|pag=165–180}}
*{{CitPer|aut=Sz. Molnár Szilvia|tit=Memorial Service Kassák Lajos: A ló meghal és a madarak kirepülnek című verséhez|per=Parnasszus|ann=2007|tom=13|fasc=3|pag=62–67}}
*{{CitPer|aut=Sz. Molnár Szilvia|tit=Bujdosó Alpár vizuális költészete|per=Balkon|ann=2009|fasc=3|pag=11–18}}
*{{CitWeb|url=http://zoltandemmeworks.net/hun/files/miniature-miniatura-kepvers-egyszavas.pdf|aut=Deme Zoltán|tit=Egyre távolabb a szótól. A világirodalom versminiatúrái|work=Minimal Art|ann=2009}} (német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák)
*{{CitLib|aut=Petőcz András|url=https://www.petoczandras.eu/dimenzionistavegleges.pdf|tit=Dimenzionista művészet|subtit=Tamkó Sirató Károly költészeti törekvései a két világháború között, illetve annak hazai és nemzetközi megfelelői|loc=Budapest|red=Magyar Műhely|ann=2010|isbn=978-963-7596-50-6}}
*{{CitPer|aut=Sz. Molnár Szilvia|tit=Szavak visszavonulóban. Bujdosó Alpár intermediális művészete|per=Magyar Műhely|tom=48|fasc=154|ann=2010|pag=76–98}}
*{{CitLib|aut=G. Komoróczy Emőke|tit=Petőcz András|subtit=A hazai (új)avantgárd virágkora a nyolcvanas években|loc=Budapest|red=Napút|ann=2014|ser=Káva Téka|sernr=80|isbn=978-963-263-377-0|url=https://mek.oszk.hu/21100/21132/21132.pdf}}
*{{CitLib|aut=G. Komoróczy Emőke|url=https://mek.oszk.hu/12700/12729/12729.pdf|tit=„Ezer arccal, ezer alakban”|subtit=Formák és távlatok Petőcz András költészetében|loc=Budapest|red=Magyar Műhely|ann=2015|ser=Aktuális Avantgárd|sernr=22|isbn=978-963-7596-83-4}}
*{{CitLib|aut=G.Komoróczy Emőke|tit=Avantgárd kontinuitás a XX. században|subtit=A párizsi Magyar Műhely és köre|loc=Budapest|red=Hét Krajcár|ann=2016|isbn=978-963-9596-98-6}}
*{{CitLib|aut=Petőcz András|url=https://www.petoczandras.eu/petocz_andras_concrete_web.pdf|tit=Concrete|subtit=Experimentális költészet, 1980–2018)|loc=Budapest|red=Gondolat|ann=2018|isbn=978-963-693-868-0}}
*[http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b157/ch03s02s02.html Neoavantgárd és képvers] {{Wayback|url=http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b157/ch03s02s02.html |date=20071117083356 }}
*[http://www.c3.hu/~mediumar/ Médium-Art kiadvány]
*[http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index679.html Nagy László képverse]
*[[Petőcz András]] [https://www.petoczandras.eu/petocz_andras_concrete_web.pdf képversei] [http://www.petoczandras.eu/kepek.html], [http://www.c3.hu/~mediumar/VISUAL.HTM]
*[https://web.archive.org/web/20100104104730/http://koteltancos.uw.hu/kepversek.html Képversek]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom||írás}}
[[Kategória:Költői műfajok]]
[[Kategória:Írás]]